fbpx
×

Figyelmeztetés

JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 7278
Nyomtatás

Gandalf, Szarumán és Gimli

JRD: Szóval itt ültek egész nap, nők után forgolódva, kajálva, piálva - micsoda jó élete van ezeknek a riportereknek...

CL: Ki jött Magyarországról? Ön? (Magyarul:) Hogy van? Jó napot!

JRD: Hány nyelvet is beszélsz?

CL: Nem olyan sokat, mint az emberek gondolják. Megtanultam 4-5 frázist, ami bizonyos helyzetekben segít. Ráadásul utána nem mernek rólam pletykálni a saját nyelvükön, mert azt hiszik, megértem...

Akkor most már nyilván beszél a tündék és a törpök nyelvén is...

CL: Természetesen.

Mennyire volt fizikailag megterhelő részt venni egy ilyen grandiózus forgatáson?

JRD: Na elmesélem, mit jelentett fittnek lenni ezen a forgatáson. Fél úton jártunk a hegyoldalban, két ember vitte a fegyvereimet, két hölgy cipelte a jelmezem, egy nő vitte a sisakom. Ezt mind rám adták, majd Peter Jackson kiadta utasítást: fuss a többiek után!

IM: Nekem is volt hasonló napom, amikor a Gyűrű szövetségének át kellett kelnie egy havas hágón, szűz hóban, amelyet emberi láb még nem érintett. Két helikopter segítségével leraktak minket a hómező közepén, odaadták a jelmezeinket, majd otthagytak. Úgy néztünk ki, mint tizenegy Edmund Hillary. A forgatókönyvek szélére egyes jeleneteknél néha oda van írva, hogy N.A.R. (színészi játékra nincs szükség). Nos, ez pontosan ez a helyzet volt. Kivéve talán a két fiatalembert, akik a pónilovunkat alakították... Ha egyszer a hóban kell küzdeni az előrehaladásért, akkor az ember gyorsan elfelejti, hogy valahonnan kamerák figyelik - egyszerűen úton van. Ott voltunk Középföldén, ahol az emberek még épp hogy csak megjelentek, ahol halhatatlan tündék élnek. A film csodálatos, sikerült visszaadnia ezt az érzést. Új-Zélandnak vannak olyan területei, amelyeket csak az 1950-es években térképeztek fel először. Hillary itt edzett az Everest megmászása előtt. Érintetlen, és tökéletes helyszín.

CL: Saját tapasztalatom alapján nem beszélhetek, mert az én szerepem nem volt megterhelő, de a szövetség kilenc tagjának nagy fizikai kihívásokkal kellett szembenéznie, hosszú időn át.

IM: Nem annyira megterhelő, mint inkább fárasztó volt, hogy az egyes népek eltérő méretűek, és emiatt minden jelenetet kétszer le kellett forgatni. Például amikor Frodóval szerepeltünk együtt, egyszer felvették a jelenetet velem, aztán újból Elijah Wooddal, mégpedig úgy, hogy engem egy kétméteres helyi lakos helyettesített. Peter Jackson Wellington utcáin találkozott vele, és megkérdezte, nem akar-e szerepelni a filmben. Szóval Gandalfot nem csak én játszom, hanem ez a magas fickó is, plusz egy harmadik illető, aki egyes lovasjelenetekben vette át a helyem. De aztán amikor az ember látja a kész filmet, akkor rájön, hogy megérte a fáradság. Nem tudom, hogyan csinálták, hogy Gandalf átnyújtja a kalapját a fele akkora Bilbónak. El sem tudom képzelni. De nagyon jó.

CL: Nagy rajongója vagyok Tolkiennek. Olvastam a könyvet, amikor először megjelent. Tegnap a vetítésen alig akartam hinni a szememnek. Amit Peter a vászonra vitt, az színtiszta Tolkien. Eddig mindenki azt hitte, ezt lehetetlen megcsinálni. A trilógia biztos, hogy filmtörténeti alkotás lesz.

JRD: Ha majd 10-15 év múlva visszatekintünk, és össze akarjuk gyűjteni, mik a kedvenc filmjeink, biztos, hogy köztük lesz majd A Gyűrűk Ura. Amikor először beléptem a terembe, ahol a többi színész már összegyűlt, tátva maradt a szám, hogy milyen jól válogatták össze a csapatot. Úristen, az ott Szarumán! Ő meg biztos Frodó! Azonnal látszott, hogy ilyen tökéletes szereposztásból csak jó film sülhet ki. És azt is tudni lehetett, hogy jó kezekben vagyunk, ha a rendező ilyen jól tud szereplőket válogatni - amivel a munka 80 százalékát már el is végezte. Később ez beigazolódott: Peter Jackson egyszerűen mindent tud, amit egy rendezőnek tudnia kell. Egyszerre leforgatni három filmet, azzal a mögöttes koncepcióval, hogy valójában egy filmről van szó... hatalmas teljesítmény.

CL: Egyedülálló. Egyedülálló a filmtörténetben.

IM: Itt van ez a szerény ember, akivel ma reggel találkozhattak... Úgy néz ki, mint egy rendező-zseni? Pedig az! Valósággal a családtagjaivá váltunk, új-zélandiakká váltunk - az ország lakói rendkívül barátságosak - és Tolkien világának is részesei lettünk. Peter úgy kezelte a regényt, mint a Bibliát, és valóban nagyszerű érzés volt minden nap a forgatás után elolvasni ugyanazt a részt a könyvben is, és összehasonlítani a munkákkal, hogy sikerült-e elérnünk, amit akartunk, és sikerült-e hűnek lennünk Tolkien fantáziájához.

Mindannyian olvasták a könyvet, mielőtt megkapták a szerepet?

CL: Én az első kiadást, 40-45 éve, és azóta többször is.

IM: Én csak A hobbitot (magyarul: A babó - a szerk.), ami A Gyűrűk Ura előzménye.

JRD: Én utáltam. Szenvedtem vele. A feleségemnek tetszett, és a legidősebb fiamat is magával ragadta ez a világ. Nekem nem jött be, mindig elaludtam rajta. Csak annyit mondhatok, hogy a film sokkal jobb... (Hopp, remélem, ezt senki nem hallotta... ) Ami a stíluselemeket illeti, Tolkien munkája rengeteg kihívást jelent: a fegyverek leírása, az ajándékok adásának fontossága, egy-egy kard története - ki csinálta kinek a számára, hogyan került máshoz, és így tovább. Ezek az ősi mondák stíluselemei, amit csak sokára tudtam elfogadni a modern irodalom részeként. De tudom, hogy ezzel kisebbségben vagyok.

IM: Bár a történetben több természetfeletti tulajdonsággal rendelkező szereplő is van, céljuk véghezvitele, a Gyűrű elpusztítása nem sikerülhetne emberi tulajdonságaik - féltékenységük, ambícióik, jó természetük - nélkül. A történet sosem csap át valami varázslatba, hanem végig érzelmek, motivációk dolgoznak.

Vajon mit fognak szólni a filmhez a rajongók? És azok, akik még nem olvasták a könyvet?

IM: Biztos vagyok benne, hogy a rajongóknak nagyon fog tetszeni a trilógia - eddig négyszáz millióan keresték fel a weboldalát, hogy megnézzék van-e valami új hír. Hajlandó lennénk fogadni rá, hogy az első rész a filmtörténet legnagyobb bevételét fogja produkálni az első hétvégén. És az is biztos, hogy felé fogja kelteni azok érdeklődését a könyv iránt, akik még nem olvasták a regényt. Ez mást mint a könyv, a film az film, külön szabályokkal. Amikor a III. Richárd filmváltozatán dolgoztam, igyekeztem a mélyére ásni, hogy megtaláljam azokat a jeleneteket, nézőpontokat, amik vászonra valók. Peter ugyanezt csinálja A Gyűrűk Urával, és ez jól van így. Sokat beszélgettünk róla, hogy vajon azoknak, akiknek fogalmuk sincs róla, mi az A Gyűrűk Ura, meg fogják-e majd nézni a filmet. Azt hiszem, a ma látott néhány jelenet után az a válasz, hogy igen, biztosan.

Utoljára frissítve: hétfő, 12 augusztus 2019 22:13

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Kapcsolódó elemek