Versek

Sziasztok!
Még régebben írtam egy verset a gyűrűlidércekről. Remélem nem baj, ha megosztom veletek!

Felkelt a Nap aranyló csilláma
Vidám aranyszínben ragyogott udvara.
Eltűnt az éjjel sötét égboltja,
Magával vive titkát a nappalba.

Éj leple alatt lovasok vágtattak,
Sötét csuhájukban halált hordoztak.
Gonosz nagyúr szavára gyilkolnak,
Ki utukba áll, mindet eltipornak.

Egyetlen "szent" cél lebeg szemük előtt,
Keresik a Gyűrűt, keresik mindenütt.
Lelküket eladván a gonosz nagyúrnak
Korom csuhájukban lidércként vágtatnak.
Sem élők, sem holtak, lelkük kárhozott,
Hatalomvágytól mélybe taszított.

De most, hogy a Nap fénye az égre ragyogott
A sötét gyilkosok eltűntek legott.
Visszaszálltak az árnyékvilágba,
Gonosz Szauron birodalmába.

Újra eljönnek, ha a sötétség leszáll,
Vágtatnak sebesen fekete paripán.
Keresik a Gyűrűt, keresik mindenütt,
Égen és Földön, mert ez a végzetük.

Ring szerénykedik. Gyerekek, ez a lány úgy olvasta fel a verseiteket, mint profik! Zseniális volt!

Amikor A Sötét Várkastélyt szavalta... az én hátam borsózott... a kritikus részeknél meg kirázott a hideg (volt vagy 40 fok). És ebben az a vicc, hogy ez szóról szóra így történt, nem túlzok. Tényleg zseniális volt.

Tényleg nagyon nagy sikert arattatok!

Ird be Ring!én se gondoltam, hogy az enyémet ilyen jol fogadjátok,szivesen olvasok minden ifju müvészt!!!

Ugyan, nehogy befolyásoljon étged mások alkotása!

Gyerkőcök!
ha ezt tudom...
Nem is tudom mit kezdjek én a versemmel ilyenek mellett...
Hát már me se szólalok...

Piruló orcával alig tudtam nyögni valami, az igazat megvallva nem önbizalmamról vagyok híres. köszönöm szépen.
Elanor: te is nemesen bánsz a tollal és a szavakkal, kedvelem az ilyen hangulatú verseket...
Ring-bearer:bár privátba is írtam, ha elfelejtenéd megnézni, itt is szólok, nyugodtan felolvashatod, de számolj ám be, milyen volt a fogadtatás...

Na, az az igazság, hogy nem találtam meg azt a verset, amit most írtam (ugyanis két darab műv.töri TZ hátuljára firkantottam le ), de azért leírok ide egy másikat, amit még tavaly írtam:

A Sötét Várkastély

A Sötét Várkastély magasan állt, tornyai elfödték a Napot,
Bástyái megfélemlítették a Holdat, és az összes csillagot.
A vándor, kit útja e vár alatt vitt el,
Szemlesütve sietett tovább, szíve telve félelemmel.
A Sötét Várkastély komor volt és néma,
De egy éjjelen, mikor éjfélre járhatott az óra,
Lassan kinyitotta fénytelen szemeit, s lustán tekintett szét,
Ha bármily lény ekkor látja, a rettegés elvette volna az eszét.
A torony baljósan mustrálta a birodalmát,
De nem láthatott annak határán át.
Látta a kopár völgyeket, a virágtalan mezőt,
A hideg hegyeket és az örömtelen erdőt.
De nem látta a napfényt, az életet,
A színes virágokat, a vidám réteket.
Nem látta a jót, csak a rosszat,
Nem látta a szépet, csak a rútat.
Hiába nyújtózkodott, hatalma nem ért túl a hegyeken,
Nem ért el addig, mi a világon vidám, s eleven.

Mert hideg volt és kegyetlen.

S mert tudta: sohasem láthatja meg az életet adó Napot,
A Sötét Várkastély azon az éjjelen összeomlott.

Astragan: Ez nagyon szép! (szebb mint az enyém! )
Figy, felolvashatnám a versedet, jövő hét szombaton a Magyar Tolkien Társaság előtt? Vagy tán te is jössz?
Fimbrethil: fantörpikus! bombasztikus! De, komolyan megesz az irigység!

Irtam egy verset, igaz nem kapscolodik a GYUhoz,de kiváncsi vagyok a véleményetekre(ez az 1. versem ugy olvassátok)

Ébredés

Kinyitom a szemem egy nyári éjjelen
Sötét van,mégis dereng a Hold az égen,
A felhök eltakarják a csillagokat,
De a hös Hold apo világitani akar.
Megnyugszom, tudom örzi álmaimat,
Elalszom, mire felébredek reggel van.

A Hold megvivta harcát, nincsenek felhök,
A szél elfujta , a Nap boldogan feljó,
Friss sugarai csillognak a harmaton,
A természet ragyog, felidézem álmom,
Magamat rozsák közt tövis nélkül látom,
A világ gyönyörü köszönöm Hold barátom!!!

Astragan írta: Társam maradt, nem követett,
teltek sorban az évek,
hazautat felejtettem,
az otthonom elveszett.

Ez tényleg meseszép! Nagyon tetszik! Viszont ezt a verszakot én mindig "az otthonomat elvesztettem"-ként akarom olvasni.

Elanor: Felcsigáztál. Kérlek végy erőt magadon, mert lyukas lesz az oldalam a kíváncsiságtól.

Astragan:A versed gyönyrü....nagyon tetszik....

Astragan: le vagyok döbbenve! Gyönyörűszép ez a vers! Nagyon megfogott! Annyira szívhezszóló, megragadó...na, de inkább nem dicsérlek többet, nehogy elbízd magadat!

Én is írtam nemrég egy verset, lehet, hogy beírom, csak túl lusta vagyok hozzá

Ring-bearer: kívánságod legyen hát parancs, régebben írtam egy verset, a rejtett Uradalomról lemásolom, már ott van fent egy ideje. Ez...Hm..ez sem vidám...Emlékező vagy mi a szösz.

Elvesztettem

Tündék között volt szeretőm
kit nem ért el a halál,
erdők mélye volt otthonom,
hol ember meg nem talál.

Ártatlanul éltem én ott,
szél és vihar nevelt fel,
fák sóhaja súgott álmot,
ember bűne nem ért el.

Távol voltam fém zajától,
míg fiatalként éltem,
élveztem a hűs szerelmet,
míg száműzötté lettem.

Lelkem lázadt, ember maradt,
hívott messzi vidékre,
találkoztam hát a rosszal,
hallgattam kósza jelre.

Társam maradt, nem követett,
teltek sorban az évek,
hazautat felejtettem,
az otthonom elveszett.

keresem hát azt az ösvényt,
mi hazámba elvezet,
hol egy árnyas, mohos völgyben
szeretőm megölelhet.

Néha, fényes éjszakákon,
mikor ezer csillag ég,
emlékezem könyhullajtva,
érzem még a szerelmét.

Él a szívem másik fele,
hogy egyszer megtaláljam,
keres ő is e világban,
hogy szorítson karjában.

Csak ne lenne sanyargató
pár feddő szó könyvekben,
mi ír fákról, tünde népről,
amit rég elvesztettem.

Ring-Bearer:Nekem is ez a vers a kedvencem a könyvből-valahogy annyira megfog.Kalandra hív de én ugyanakkor érzek benne valami szomorúságot-talán az elmúlást,hogy az Útnak is vége lesz egyszer?-nem tudom,talán csak azért értelmezem így mert ez a vers a könyv végén szerepel...De azt hiszem,valahol itt kezd mindig kaparni a torkom és kigyúlni a szívem a vágytól,hogy útnak induljak,hogy aztán megtérjek Szürkerévbe...Azt mondják,az Út nem lehet a cél.Ez nem igaz.Szerintem lehet.
NE VÁRJ HIÁBA,VÁRJ,MEGYEK
HOLD-TÚL NYUGAT,NAP-TÚL KELET!!!!

Ring, nekem nagyon tetszik ez a vers Szerintem méltó a felolvasásra.
Amúgy hogy állsz az előadás tervezetével?

Hello Brisa!
Nos, en irtam egy verset, ami elegge szmoru, de hat azt erzem...
Már látom.
Az árnyék mely már egyre inkább rám húzódik,
mint egykoron a gonosz most is eljő...
De már úgy érzem,
egyre több embert elcsal.
S ők csak táncolnak keserves, visító dalára.
De Te nem látod,
lehet, hogy Te is a rabja vagy,
(ha csak a szíved nem fekete),
az elmédre húzódik rá s ott élősködik benned.
Mindenkiben megpróbálja,
DE NEM MINDENKIBEN ÉL, MERT LEGYŐZI,
ezt kell mehjegyezned mindörökké,
S boldog leszel...
Legszi irjatok velemenyt!
Ja, es az en kedvenc versem:

Az utom mindig varhato,
Rejtek kapu, orv-fordulo,
S bar gyakran jartam erre mar,
Egy nap titkok osvenye var,
Ne varj hiaba,varj,megyek,
Hold-Tul-Nyugat,Nap-Tul-Kelet!

Szerintem ez a vers azert szep, mert azt uzeni, hogy
lehet, hogy 100x mentel vegig az uton lehet, hogy holnap teljesen megvaltozik az eleted!
Es kalandokra hiv...
Annyira joo!

Emberek, reagálnátok az én írásomra is? Akkor számíthatunk rátok? Vagy kell segítség?

Ez nem egy önálló vers, a Jane Eyre-ben van. Charlotte Brontë írta.

Ithil:ember,ez a vers elképesztően szép,nem írnád meg,kitől melyik (ha valami ismertebb,akkor szégyellem,hogy műveletlen vagyok)?

Figyelem!

"Szóval az előadás ajánlatom (ez csak ajánlat!):

- Mivel elnyertük a 'kreatív szekció' megtisztelő címét, igazságtalannak tartom, hogy ez alá csak mi tartozzunk, amikor annyi más topikban is folyik kreatív tevékenység. Ezért arra gondoltam, hogy őket is be kellene vonni. Konkrétan: a Humorra, a Versekre, a filmesekre és a Szinkronra gondoltam (remélem nem hagytam ki semelyiket ). Ezeken kívül javasolnék még egy kézműves 'részleget' is, ahol rajzok, festmények, szobrok és egyéb más alkotások születhetnének.
Viszont előfordulhat, hogy a fent említett topikok látógatói nem lesznek hajlandóak a Kószák Szövetsége alá besoroltatni magukat (lévén, hogy ők nem kószák), két járható utat is ajálhatok:
1) megváltoztatjuk a KSz nevét egy általánosabb névre (Kreatív Szekció vagy bármi másra), vagy
2) az általánosabb név alá besoroljuk az egyes 'részlegeket' és így megmaradhatna a KSz név (mondjuk ezesetben jobb lenne, ha többi topik is kitalálna egy fantáziadúsabb nevet magának).
Mit szóltok ehhez?

- Ha mi, mint egy ilyen összetételű társulat lépnénk fel, akkor az előadás lényege az egyes részlegek tevékenységének és céljainak bemutatása lenne.
- pl. a Versek: "Tolkien világa sokakat megihletett, és kedvet kaptak arra, hogy verseket írjanak. Célunk, hogy csokorba gyűjtsük ezeket." (Természetesen egy picit bővebben kellene.) És én itt javasolnék felolvasásra egy verset.
A Humorban és a Szinkronban ugyanígy. Egy-egy remekművet itt is megismertetni a hallgatósággal (viszont az obcén szavakat ez esetben igencsak mellőzni kellene...)
A filmesek céljait is lehet ecsetelni, és a történet lényegének elmesélését is javaslnám.
A Kézművesek célja szintén a kreativitás kibontakoztatása lenne. Esetleg kiállítások szervezése (ez persze függ az MTT kereteitől). És néhány Tolkien által megihletett művet is be lehetne mutatni. (Olyan jó lenne, ha a tehetségesek alkotnának néhány dolgot a témában...)
És végül, de nem utolsó sorban mi, a kószák: velünk kapcsolatosan lehetne szó a Kószák Könyvéről, a kószálós kirándulások (esetleg táborok - bár ez függ az MTT kereteitől is) szervezéséről, a természetvédelemről (fák ültetése, esetleg a szemét összegyűjtése egy-egy kiránduló vagy más 'természetes' területen /na meg a Kósza Zoo-ról is /). És a végére természetesen ide is jöhet egy kósza-sztori." (az idézet a Kószák Szöv-éből származik.)

Ha tehát ti is szeretnétek az MTT tagjai között tevékenykedni, akkor
- kellene készülni egy rövid előadással a tevékenységetekről és a céljaitokról
- ki kellene választani egy verset és meg kéne valakinek tanulni, aki jön Szegedre
- azt is ki kellene találni, hogy milyen nevet fogtok viselni a Kreatív Szekción belül
- és végül, akit megihletett Tolkien 'kézműves értelemben' és alkotott is, az szóljon nekem legyen szíves.

Mindez Jún. 15-ére kellene, Szegedre, az MTT alakulóülésére. Remélem tőletek is jön valaki, aki beszámol az itt folyó dolgokról.

A Gyűrűkúrából a kedvencem:

Világ vad zöldségei, egyesüljetek!
Mindent letiporjon dicső seregetek!
Káposzta, saláta, cukkíni és répa:
Melegháziaknak büszke ivadéka
Porkpüré készül ma, zavaros és forró
Ne nézz így rám, gyökér, nem vagyok én Zorró
Vérözön ömlik majd, bíborszínü permet
Nem vagyunk mi krumplik: mi ássuk a vermet!
Nem árulunk zsákbameggyet, kicsi szívünk vágya:
Dögöljön meg a varázsló, legyen szervestrágya!

Nem haragszotok meg ha beírok egy verset ami nem a GYU-ból van? Szerintem nagyon szép.

Igaz szerelmed elborít
(Ez mélyebb lényeged),
S löki a lét dagályait
A gyorsuló erek.

Hogy jő, naponta vártam-ám
Úgy fájt, hogy elhagyott,
S nőttek-hogy elmehet talán-
Bennem a jégcsapok.

Ó, boldogság, szeressenek,
Miként magad szeretsz!
Ezt hajszolom, s nem engedek,
Hisz minden álmom ez.

De életünk között csapást
Nem leltem-puszta csak
E föld, riasztó parti pást,
Mit tenger habja csap.

S mint tolvaj-út vadonba vás,
Felbukkan-eltűnik:
Erőszak, Jog, Harag, Csapás
Közt súnytak lelkeink.

Voltam merész; előjelek
El nem riasztanak,
Így hágtam át veszélyeket
És intő gátakat.

Szivárványszárnyon szálltam én,
Mint álomfényeken;
A Fény s a Zápor gyermekén
Dicsfényre nyílt szemem.

Fájdalmam fellegén ragyog
E ritka , lágy gyönyör,
Nem bánom most a bánatot,
Ha jő és meggyötör.

S bár veszett percek szárnyai
Csaphatnak rám-de itt
Ez édes perc feledteti
Bosszújuk kínjait.

Letörhet dölyfös Gyűlölet,
Vagy bekerít a Jog,
S Erőszak malma megtöret:
Mind ellenem lobog.

De Ő kezét nyújtotta, és
Szerelme hű, nemes,
S mondá: e frigy, a szent kötés
Lényünk abroncsa lesz

S megesküdött, pecsétje csók:
Halálig él velem.
Szívem betelt, boldog vagyok:
Szeret-s én szeretem!

Ezt a verset én is imádom! Tökéletesen megfogalmazza azt az állapotot, amiben Samu volt, amikor énekelte.
Már majdnem feladja a reményt, de annak egy kis szikrája még utoljára felcsillan...

Nekem Samu dala is tetszik, amivel Frodót keresi:

'...Bár út után itt nyugoszom
sötétlő mélyeken én,
túl vastag falú tornyokon,
s e föld völgyén-hegyén,
és száll a nap minden árny felett,
s a csillagfény is örök...'

A lexebb vers Boromir siratódala sztem. Elképzelem, ahogy Viggo szép selymes hangján elénekli...

Most fogtam a Két Toronyt, és találomra kinyitottam. Ééés, elsőre!
A mai nyertes:

"Vasudvard vár, csontcsupasz vár,
mégsem nőhet az égig!
Megyünk, megyünk, hadra kelünk,
nagy várat kell ledöntenünk;
Ajtót törünk, felperzselünk
ott mindent, véges-végig!"

Entek rulz!

a 2. részét nem hiszem hogy hamar megirom, lévén, hogy az első résznek is csak az elején tartok... hát könyv alapján tényleg kicsit macerásabb

Sólyom verdes, Farkas Vonyít
Van ki nevet, Ember fajta
Marka fogja, Nem mozdulhat
Léte röpke, Szája keser

Paladine megirom ha kijon a movie..könyvböl macerás