Khuzdul – a törpök titkos nyelve

írta: Helge Kare Fauskanger
fordította: Kaszab Zsuzsanna (Melian)
Eredeti megjelenés: http://www.ardalambion.com


BELTÖRTÉNET

A Szilmarilok második fejezetében megtanultuk, hogy amint Aulë megteremtette a törpök hét atyját, "tanítani kezdte a törpöket a beszédre, amelyet nekik szánt." (Quenta Silmarillion, 2. fejezet) Nyelvük neve "khuzdul" volt, ami egyszerűen "törpül"-t jelent. A törpök magukat "Khazâd"-nak hívták (ennek egyes számú alakja a "Khuzd") Olvashattuk, hogy "a legendáik szerint életrehívójuk, Aulë, a Vala alkotta számukra ezt a nyelvet, és tanította meg a Törpök Hét Atyának, mielőtt elaltatta őket, ébredésük idejének elérkeztéig. Ébredésük után ez a nyelv (mint minden nyelv és egyéb dolog Ardán) idővel megváltozott, és más alakot vett fel, illetve a törpök törzsei által beszélt nyelvek között is változás indult el "távoli, elhagyatott helyeken" lévő hajlékaikban. De a változás olyan lassú volt és a különbségek oly csekélyek, hogy a törpök még a Harmadkorban is könnyedén tudtak egymás különböző nyelvjárásaiban beszélni. Ahogy mondták, a változás a khuzdul nyelvben - összehasonlítva a tündék nyelvével és még inkább az emberek nyelveivel - "olyan volt, mint a kemény szikla mállása a hó olvadásához képest." Pengolodh, a gondolini bölcs jegyzi meg, hogy "a törpök hagyománya úgy tartja, hogy maga Aulë alkotta meg nyelvüket a kezdetekkor, ezért változik csupán oly keveset. (Pengolodh nolda bölcs volt, a Lambengolmor-ok (nyelvtudósok) egyike. Turgon egyik embere volt Gondolinban, nolda és sinda vér is folyt az ereiben. Pengolodh túlélte Gondolin bukását és (feltehetően) délre vándorolt Tuorral és az Idril által vezetett száműzöttekkel. Eregionban élt a Másodkorban, és amikor az eregioni királyság elpusztult, valószínűleg elmenekült Középföldéről. Pengolodh volt a Lambengolmor-ok utolsó, életben maradt tagja. Forrás: www.elvish.org)
Ezzel szemben a gesztusnyelv, amit a törpök saját maguknak hozták létre, (az úgynevezett "iglishmêk"), sokkal változékonyabb volt.
Ám akármennyire volt is jól védett nyelv, a khuzdult ritkán tanulták meg más népek. Kései legendák szólnak arról, hogy Valinorban Aulë megismertette Feanorral a nyelvet, melyet a törpöknek alkotott, de Tolkien megjegyzi, hogy ennek valós volta nem bizonyított, talán csak Feanor hírnevének köszönhetően terjedt el. Középföldén a tündék nem érdeklődtek különösebben a törpök nyelve iránt, és nem is becsülték azt: "Ám nem értették a naugrik [törpök] nyelvét, amely számukra nehézkes és csúf volt, s az eldák közül csupán kevesen tudták megtanulni." (Quenta Silmarillion/ 10. fejezet) Még maga Tolkien is tényként közli, hogy "a törpök nyelve bonyolult és disszonáns volt. Még a korai tünde nyelvészek is elkerülték." (Levelek: 31) De, még ha valaki éppenséggel meg is akart tanulni khuzdul nyelven, a törpök nem szívesen oktatták azt. Saját nyelvük "titok volt - és a törpök, ellentétben a tündékkel, még a barátaikat se avatták be szívesen a titkukba" (GyU/ F. Melléklet Az egyik elképzelés az, hogy a törpök úgy érezték, nyelvük csak az övék, és másnak nincs joga érteni azt. Ha más fajokkal akartak kommunikálni - általában kereskedelmi céllal - "sokkal hajlamosabbak voltak megtanulni az idegen nyelvet, mintsem magukéra megtanítani az idegen fajt" (Quenta Silmarillion/ 10. fejezet) - még akkor is, ha a partnerek hajlandók lettek volna elsajátítani azt. Középfölde történetének hosszú ideje alatt a törpök csupán két vagy három alkalommal tanították szívesen más népek gyermekeit a nyelvükre. Az első korban, amikor Hador Házának tagjai először jutottak el Beleriandba keletről, és találkoztak a Hosszúszakállúak törzsével, sajátos barátság alakult ki a két nép között, mert ezek az emberek - akik képzett lovasok voltak - védelmet ajánlottak a törpöknek az orkok ellen. Aztán a törpök valóban "nem vonakodtak megtanítani az embereket a törp-nyelvre, akikkel sajátos barátságot ápoltak, de az emberek nehéznek találták azt, és túl lassan tanulták a nagyon elszigetelt szavakat, bár később többet adaptáltak és átvettek saját nyelvükbe." Mindazonáltal úgy tűnik, hogy a khuzdul még az Adûnaic alapszerkezetét is befolyásolta, azét a nyelvét, ami a korai Edánok nyelvéből származik. Az Első Kor idején a tündék érdeklődése a khuzdul iránt egy kivétellel igen mérsékelt volt: "Curufint érdekelte leginkább a törpök idegen nyelve, ő volt az egyetlen Nolda, aki megnyerte a barátságukat. Neki köszönhető, hogy a bölcsek annyi tudás szedtek össze a khuzdulról, amennyit csak tudtak." A sindarin nyelvbe legalább egy khuzdul szó átkerült: ez a "kheled" (üveg), ami a szürketündéknél "heledh"-ként bukkan fel. (Lásd a Quenta Silmarillion mellékletében, a "khelek" szónál.) A khuzdul "Khazad" (törp) szó a Quenya nyelvbe "Casar"-ként, a Sindarin nyelvbe pedig "Hadhod"-ként került be (a törp faj neve "Hadhodrim volt). Viszont úgy tűnik, hogy a törpök szintén legalább egy kifejezést kölcsönöztek a Sindarin nyelvből: a "kibil" (ezüst) szó a szürketündék "celeb" szavával van rokonságban.
Sokkal később, a Másodkorban a törpök vonakodva bár, de megengedték néhány tündének, hogy tanuljon egy keveset - tisztán tudományos érdeklődésből - khuzdul nyelven: "Elfogadták és tisztelték az önzetlen tudásvágyat, s a későbbi Nolda bölcseknek megengedték, hogy eleget tanulják mind a "aglâb"-ot (azaz a nyelvet), mind az "iglishmêk"-et (azaz a gesztusnyelvet), hogy így megértsék a kommunikációjukat." Pengolodh, a gondolini bölcs szavai szerint: "rövid időre időznünk kell a törpök között Casarrondo-ban". (Khazad-dûm)" E későbbi bölcsek viselkedése valószínűleg kevésbé volt arrogáns, mint a megelőző korban tevékenykedett kollégáiké, akik Curufin kivételével szándékosan "elkerülték" a khuzdul nyelvet. (Levelek: 31)
Egy ponton azonban a törpök mindig is "mereven titokzatosak maradtak... Mind a tündék, mind az emberek által érthetetlen okokból nem árulták el egyetlen személyes nevüket, később sem, amikor pedig már elsajátították az írás művészetét. Ezért aztán olyan neveket használtak, amelyek a szövetségeseik emberi nyelvén voltak." A Gyűrűk Ura F melléklete ezt igazolja: "A maguk titkos "belső", vagyis igazi nevét a törpök sohasem tárják fel idegen népek fiai előtt. Még a sírjukra se írják rá" Ennélfogva Balin és Fundin nevei, melyek khuzdul nyelvű kontextusban febukkannak Balin sírjának feliratán, nem eredeti törp-, hanem emberi nyelvű szavak, csupán Balinnak, és apjának, Fundinnak helyettesítő nevei, amit más népek fiainak jelenlétében használtak.
A Quenta Silmarillion 20. fejezetében található egy törp név: Azaghâl, a belegosti törpúr neve, ami talán tisztség vagy becenév lehetett és nem valós "belső" név. Valószínű, hogy "harcost" jelent, ha a númenori "azgarâ-" (hadat viselni) igéből indulunk ki. Emellett ismerjük Gamil Zirak, a nogrodi Telchar, a törp-kovács nevét. Talán ez is csak egy becenév - vagy a nevet más népek szivárogtatták ki véletlenül - Gamil Zirak legnagyobb és maradandó sajnálatára. Másrészről, a pici-törpök pedig meg sem próbálták eltitkolni khuzdul neveiket. A Quenta Silmarillion 21. fejezetében Mîm, a pici-törp készségesen elmondja Túrinnak nemcsak a saját, hanem fiai, Khîm és Ibun neveit is. Valószínűleg az ilyen botrányos tapintatlanság volt az egyik oka, hogy a "rendes" törpök gyűlölték a pici-törpöket.
Mindazonáltal a törpök nem érezték helytelennek a helységnevek felfedését. Gimli magától elmondta a Gyűrűszövetség tagjainak, hogy nevezték a törpök a Mória feletti hegyeket, illetve magát Móriát. "Ismerem őket és a neveiket is, melyek alatt Khazad-dûm, a Törptárna terül el... Amott áll Barazinbar, a Vörösfok... és mögötte az Ezüstfok és a Felhősfő:... a mi nyelvünkön Zirakzigil és Bundushathûr ..." (GyU1/II/5). A törpök nem érezték sértve magukat, ha más népek tagjai ismertek néhány khuzdul helységnevet. Amikor Gimli eljutott Lórienbe - dühösen, mert a tündék először őt kötelezték arra, hogy bekössék a szemét - Galadriel azt mondta neki: "Fekete a Kheled-Zâram vize, hidegek a Kibil-nâla forrásai, s gyönyörűségesek voltak Khazad-dûm sokoszlopú csarnokai az Óidőkben, mikor a hatalmas királyok nem nyugodtak még kő alatt", illetve "S a Törp, aki ősi nyelvén hallotta e neveket, fölnézett rá, szemük összetalálkozott, úgy érezte, mint aki váratlanul ellensége szívébe pillantva ott szeretetet, megértést talál. Arcára kiült a csodálkozás, aztán válaszképpen maga is elmosolyodott." (GyU1/II/7) Így Gimli észrevette, hogy Galadriel baráti gesztusként használja az ősi khuzdul neveket. Az Első Korban Mîm, a pici-törp azt mondta a völgyre, melyben élt: "...most Amon Rûdh-nak hívják azt a hegyet, mert a tündék minden nevet megváltoztattak" - jelezve, hogy ez bosszantotta őt. (Quenta Silmarillion/ 21. fejezet).

Kültörténet

A khuzdul nyelvre vonatkozóan Tolkien kifejtette, hogy "ez a nyelv szerkezetének csupán néhány részletében lett felvázolva, nagyon kicsi szókinccsel." A khuzdul nyelv az 1930-as években jött létre. A Khazaddûm, illetve Gabilgathol nevek egy korai Szilmarilok-változatban jelennek meg. Itt megtalálható a Khuzûd, a törpök saját fajtájára vonatkozó elnevezésként; ez később Khazâd-ra változott. A Khazaddûm nevet Tolkien először Nogrod városára alkalmazta és nem Móriára. Christopher Tolkien kommentárja: "Khazaddûm a név első előfordulása. Érdekes megfigyelni, hogy - Nogrod törp-neveként ugyan - már létezett ebben az időben. Később Nogrod törp-neve Tumunzahar lett... Gabilgathol, ami itt jelent meg először, Belegost neve maradt".

A khuzdul nyelv szerkezete

A törp-nyelvről elmondható, hogy "szerkezetileg és nyelvtanilag erősen különbözött a Nyugati világ összes akkori nyelvétől". Úgy tűnik, hogy széles körben közmondásosan "nehéz nyelvnek" tartották, éppúgy, ahogy ma a nyugati emberek a kínairól vélekednek.
A nyelv hangtana néhány szempontból sajátságosan hasonlítható más kortárs nyelvekhez. Legalább két hehező hang volt, a "kh" és "th", azaz "k" és "t" a "h" előtt.(Megjegyzendő, hogy itt a "kh" és a "th" nem ugyanúgy ejtendő, mint pl. a német nyelvben a kemény "ch" vagy akár az angolban a lágy "th" - bár Tolkien gyakran használta ezeket digrammákat.) Az angol nyelvben a szókezdő "k" és "t" betűket is hehezve ejtik, de talán nem olyan erősen, mint a khuzdul-ban. A nyelv rendelkezik nem-hehező hangokkal is, (mint a francia és az orosz "k" és "t" betűk), de nem úgy, mint az angolban, illetve itt a "k" és a "t" önálló fonémák, megkülönböztetendők a "kh"-tól és a "th"-tól. Mivel nagyon kevés khuzdul szót ismerünk, nem meglepő, hogy nincsenek páros betűk, de a "k/kh" és a "t/th" betűpárok különbözőnek tűnnek: Kibil-nâla - Khazad-dûm, illetve Tumunzahar - Tharkûn. Egyéb mássalhangzók: a zöngésen ejtett "b" zárhang, a zöngétlen "f" és "s" hang, a zöngés "z" és "gh", a laterális "l", a vibráló "r" (némely törp nyelvcsapon képzett "r"-t használ, mások pörgetett "r"-t), a nazális "n" és "m", valamint egyetlen félhangzó: az "y".
Ha néhány mássalhangzó kissé különös volt, a magánhangzók rendszere meglehetősen hétköznapi. A rövid magánhangzók klasszikus 5 magánhangzós rendszert képeznek: a-i-e-o-u. Tolkien Daeron rúnáihoz készített jegyzetei szerint a magánhangzó-redukció (mint pl. az angol "butter" szóban) szintén megszokott voltak, ám ez közvetlenül nem bizonyított (csupán néhány u és e jelöl ilyen magánhangzót). Négy hosszú magánhangzó megléte biztos: â, ê, î és û. Az ô valószínűleg csupán a nyelvi korpusz kis mérete miatt hiányzik. A hosszú magánhangzók hangsúlytalanul rövidülhetnek, pl. összehasonlítható a "Khazâd" és a "Khazad-dûm". (Valójában semmit nem tudunk a khuzdul szavak hangsúlyozásáról.)
A khuzdul nyelv alapszerkezete leginkább a sémi nyelvekhez (arab, héber) hasonlítható. Amely szótövekből a szavak eredeztethetők, azok a szavak nem kiejthetők, mivel csupán mássalhangzókból állnak. Főnevek, igék, határozószók, stb. nemcsak előképzőkkel és toldalékokkal alkothatók (ha voltak egyáltalán ilyen nyelvi eszközök), hanem bizonyos magánhangzók beszúrásával e mássalhangzók közé, időnként bizonyos mássalhangzók kettőzésével is. A szavakat - toldalékok hozzáadása helyett - gyakorta ragozták belső magánhangzók megváltoztatásával: a Rukhs szó "orkot" jelent, ám az "orkok" már Rakhâs. A szótő-mássalhangzók - az ún. gyökök - ugyanazok maradnak, mint pl. ez esetben R-Kh-S. A khuzdulban - ugyanúgy, mint a sémi nyelvekben - általában három gyök van a szótőben, ilyen gyökök például: B-R-Z "vörös", B-N-D "fej", K-B-L "ezüst", N-R-G "fekete". Példa a kétmássalhangzós gyökre: Z-N "sötét, homályos". Természetesen magánhangzók hozzáadásával lesznek ezekből valós szavak, pl: baraz "vörös", vagy bund "fej" a B-R-Z-ből, és B-N-D-ből. A Kh-Z-D gyökök tartalmazzák a "törpség" általános fogalmát és megfigyelhetők olyan szavaknál is, mint Khazâd "törpök", Khuzdul "törpül" ("orkul" valószínűleg Rukhsul lenne). Nyilvánvalóan ugyanezek a Kh-Z-D gyökök vannak jelen Nargothrond ősi törp nevében (Nulukkhizdîn), de e név pontos jelentése ismeretlen (megjegyzendő, hogy Nulukkizdîn a Quenta Silmarillion 21. fejezetében elírás). A Kh-Z-D gyök legalapvetőbb jelentésének köze lehet a hetes számhoz, összehasonlítva az Andûnaic "hazid" szóval. A törpök Hét Atyától származnak, és hét nemzetségük volt - s mint tudjuk, a törpöket a kései és nagyon gyermeki emberi mitológiában még mindig a hetes számmal kapcsolják össze.

ANALIZÁLT KORPUSZ

Mint már említettük, a khuzdul nyelvű korpusz nagyon kicsi. Ismerünk néhány nevet, mint például Khazad-dûm és Zirak-zigil, ismerjük Balin sírfeliratát, valamint a "Baruk Khazad! Khazad ai-mênu!" (Törpök fejszéi! Rajtatok a törpök!) csatakiáltást.
"Baruk Khazâd!" - "A törpök fejszéi!" Ebben a szerkezetben,: ha a szó a főnév előtt áll, birtokos esetet fejez ki: X Y azt jelenti: Y a birtokos és X a birtokolt (Ez a nyelvtani szerkezet megtalálható például a héber nyelvben is. Természetesen nem lehetünk egészen biztosak abban, hogy a baruk szó jelentése csupán "fejszék" és nem "fejszéi". Mérvadó lehet, hogy a többi bizonyítottan többes számú szó hosszú magánhangzót tartalmaz: Khazâd "törpök", Rakhâs "orkok", tarâg "szakállak", shathûr "felhők", ûl "folyók", dûm "csarnokok, (nagyméretű) üregek". Lehet így egyszerű többesszám (fejszék) a "barûk" szó? A "Shathûr" (felhők) szó többesszámú mintát mutat (-a-û-). A héber nyelvben a magánhangzók ebben a szerkezetben gyakran megrövidülnek. Tegyük fel, hogy az "u" a birtokosjel a khuzdul nyelvben (Bund-u-shathûr "Felhők feje/ Felhősfő"), akkor ez ott van a "baruk" szóban, beszúrva a második és a harmadik gyök közé? A három egyszerű gyököt (1-2-3) tartalmazó szavak egyes számú alakjai ebben a szerkezetben ilyenek: 1u23 (bund "fej", Rukhs "ork" - B-N-D, és R-Kh-S gyökökkel), többesszámban pedig ilyenek: 1a2â3 (Rakhâs "orkok", Khazâd "törpök" és tarâg "szakállak" Kh-Z-D és T-R-G gyökökkel) A "baruk" szó hasonló, három mássalhangzós gyökszerkezetűnek tűnik (*B-R-K), talán hozzátehetünk egy konstruktív állapotú többesszámot: 1a2u3 ezzel a mintával és ragozással "fejsze" szó a következőképpen néz ki: egyesszám: burk "fejsze"; egyszerű többesszám: barâk "fejszék"; konstruktív állapotú többesszám: baruk "vki/vmi fejszéi" (és ugyanígy például: tarug Khazâd "a törpök szakállai" a tarâg "szakállak" szó hiteles alakjából levezetve?) A konstruktív állapotú egyesszám az 1u23u forma lehet (burku Khazâd "a törpök fejszéje"), ha Bundushathûr egyszerűen Bundu Shathúr "Felhők feje" de így egy szóba írva akkor használták, ha a hegy nevét értették alatta (B-N-D "fej").
A csatakiáltás második része (Khazâd ai-mênu! - "Rajtatok a törpök") az egyetlen igazi khuzdul nyelvű mondatunk. Ai-mênu "rajtatok", ai az aya rövid formája "-on", a mênu a "ti" többesszám tárgyesetű alakja. Ez nyilvánvalóan egy névszói mondat, személyes névmás (lenni) valóságos khuzdul megfelelőjét nem tartalmazza. Az ilyen jellegű mondatok - "X Y": "X az Y" rendszeresen előfordulnak az orosz és sok szemita nyelvben is. Ez alátámaszthatja a főnevek eltérő konstrukciójáról szóló elméletet, mely megkülönbözteti ezt a szerkezetet: "X Y" azt jelenti: "Y X-é" - ettől a szerkezettől: "X Y" azt jelenti "X az Y".
Aztán itt van az a szöveg, amely Balin sírfeliratának kibetűzésekor jelenik meg: Balin Fundinul uzbad Khazaddûmu: "Fundin fia Balin, Mória Ura". Balin és Fundin nevei az emberi nyelvből származnak, így jelen esetben etimológiai elemzésük lényegtelen. Vizsgálható Fundin nevében az -ul végződés, ami az apai névre utal, az uzbad "úr", és a jól ismert Khazad-dûm: "Törptárna, Mória" (noha a mondat nem egyezik meg a rúnafelirat írásjeleivel). Itt felbukkan egy -u végződés, ami nyilvánvalóan valamiféle genitivusz. De miért van itt szükség -u végződésre, amikor a Baruk Khazâd "a törpök fejszéi " kifejezésben ilyen nincs? (Nem számít, vajon a baruk speciális forma, tehát "vki fejszéi" vagy egyszerűen "fejszék", (akkor is, ha a kifejezés tartalmazza a birtokos szerkezetet) ez a ragozás csak a szerkezet első szavát befolyásolja, és nem a másodikat, mint az "uzbad Khazaddûmu" kifejezésben. Nyilvánvalóan ez egy fajta tárgyas birtokos szerkezet, azt jelenti, hogy Móriában Balin uralkodik, nem egyszerűen csak "birtokolja" Móriát (lehet, hogy "uzbud Khazaddûm" a "baruk Khazâd" minta szerint ??? Ennek az elméletnek az Adûnaic-ban, a Númenori nyelvben találjuk meg a valószínűsítését, ami az emberi nyelvből származik, a khuzdul behatásával. Ennek a nyelvnek ún. "tárgyas" formája, egyesülve az u-val, amit összetett szavakban használnak, pl.: gimlu-nitîr "csillaggyújtó" (gimlu - a gimli "csillag" formája tárgyesetben. Noha ezt a tárgyesetet a númenoriak csak az összetett szavakban használják, és nem önállóan, mint az uzbad Khazaddûmu,-ban, lehet, hogy eredetileg a khuzdul tárgyesettel függ össze.
Az egyetlen bizonyított ige többes számban és az egyes számban is, már említésre került: Rukhs "Orkok", illetve többes számban Rakhâs. A fentiek alapján a Khazâd "törpök " és a tarâg "szakállak" szavak többesszámúak, ugyanazon minta alapján, így az egyesszámú "törp" és "szakáll" szavak Khuzd, illetve turg. A shathûr "felhők" szó logikusan más többesszámú mintához tartozik, mint a Khazâd és a Rakhâs, így nem rekonstruálható az egyes számú formája. Valószínűleg ugyanazok a gyökei (Sh-Th-R) de más magánhangzóikkal. Egyéb többesszámú főnevek az ûl "folyók", dûm " csarnokok, (nagyméretű) üregek" (az utóbbi gyűjtőnév is lehet). Mérvadó lehet, hogy mindkét szó ugyanazt az û magánhangzót tartalmazza, mint a "shathûr" szó?
Csupán három ige bizonyított: gunud "föld alatt ás, kiás, feltár, alagutat fúr" (megállapítottan szótő), felek "sziklát farag " és az ezekhez kapcsolódó "felak" ige, ami durva élű véső vagy nyél nélküli, kisfejű fejsze használatát jelenti. A "Felak" szó főnévként is használható, amikor a fent felsorolt szerszámokat jelenti. Vö. az angol "hammer" szóval, mely főnévként és igeként is használható. Ez a példa jelzi, hogy a khuzdul igéket csupán a formájuknál fogva nem mindig lehet megkülönböztetni a többi beszédrésztől.
Van néhány melléknevünk: például maga a "Khuzdul" szó (törp-, törpül, törp-nyelven), a "Khuzd" (törpe) szóból származtatva, -ul végződéssel, ami tehát apai névre utalhat, pl: "Fundinul" (Fundin fia). A "sigin" (hosszú) melléknevet találjuk meg a Sigin-tarâg-szóban, mely a Hosszúszakállúak törzsének neve. Ha a khuzdul mellékneveket egyeztetni kell, akkor a "sigin" többesszámú forma. (Másrészről a főnevek alapvető, ragozatlan alakja használható összetett szavakban.) A "Zirak" (többesszám: zirik???) az ezüst szó lehet, de ennek jelentése nem bizonyított - elképzelhető, hogy "fokot" jelent. Lehetséges, hogy melléknév a főnév után áll, melyet leír (de nem a "Hosszúszakállúak"-nál); lásd lejjebb.
Összetett szavakban a szórészek rendje ugyanaz, mint az angolban (vagy akár a magyarban): Khazad-dûm "Törptárna", Kibil-nâla "Ezüstér", Kheled-zâram "Üvegtó" (ezt a fordítást illetően ez valósabb, mint a "Tükörtó", lásd a szójegyzéket), Gabilgathol "Nagy Erőd ", Sigin-tarâg "Hosszúszakállúak". A Zirak-zigil "Ezüstfok" (Celebdil) beleillik ebbe a mintába, bár úgy tűnik, Tolkien később úgy döntött, hogy zirak jelenti, hogy "fok" és zigil azt, hogy "ezüst" - és nem fordítva. Ebben az esetben ez a szó "konstruktív állapotban" van, ugyanúgy, mint ahogy a "baruk Khazâd"-ról volt szó a korábbiakban: *Zirak zigil "Fok ezüstből" (ezt a szerkezetet Frodó - aki nem tudott khuzdul nyelven - összetett szónak vélte és "Zirak-zigil"-ként, illetve "Zirakzigil"-ként írta le). Ha "zigil" ezüstöt jelent, jelző és nem főnév, akkor ez a szerkezet azt sugallja, hogy a jelző követi a főnevet, melyet leír.
Egyetlen névmás ismert: "mênu", többesszám tárgyesetben: "titeket, benneteket".
Csak két elöljárószó ismert: "aya" (-on, -en, -ön) - ennek redukált alakja az "ai" az "ai-mênu" "rajtatok" kifejezésben; valamint "u" (-ban, -ben, ill. birtokosszerkezet) (ez csak összetett szó közepén bizonyos: "Bundushathur" = "Felhők feje", Felhősfő, Sindarin nyelven Fanuidhol.
A szavak származtatásáról többet nem tudunk. Egy származtatási séma a 1a23ûn , ahol az 1,2,3 gyököket jelent. Ennek jelentése valószínűleg egyszerűen "személy, dolog vagy hely a szótő jelentésével jellemezve": Nargûn "Mordor, Fekete Ország", az N-R-G gyök jelentése "fekete", és Tharkûn "Botos ember", Gandalf törp neve (Th-R-K gyökökkel, mely valószínűleg a botot jelenti). Ha a Z-Gh-L mássalhangzók valóban a "hadat visel" ige gyökei, és Azaghâl harcost jelent, így van egy agentív a1a2â3 sémánk. A Khuzdul "törpül" szó bizonyíthatja a melléknév-séma (1u23ul) létezését. De - mint fent olvasható - az -ul jelentheti egyszerűen melléknév szóvégét is, hozzátéve az egyesszámú főnévhez ("khuzd": törp). Összehasonlítva az apai név-szerkezetet tartalmazó "Fundinul" szóval. Ha így van, szükségtelen kimutatni a 1u23ul sémát, ami tartalmazza az eredeti gyököket.
Az olyan melléknevekben, mint pl. a "baraz" (vörös) (B-R-Z) vagy "sigin" (hosszú) (S-G-N) jól látszanak a melléknévmotívumok: 1a2a3 és 1i2i3 (noha "kibil" (ezüst) szó inkább főnévnek tűnik).
A Mazarbul szó ("Mazarbul Terme" - A Krónikák Terme) bonyolultabban származtatható. Ha az -ul egyszerűen melléknév-végződés (ami azt jelentené, hogy a birtokosszerkezet használata a fordításban teljesen felesleges) - marad a "mazarb" (krónika [-ák?]). Lehet ez egyfajta múlt idejű melléknévi igenév vagy a "krónikát ír/ krónikába vesz" ige főnév alakja (Z-R-B gyökkel)? Ha igen, akkor az erre megfelelő szóalkotó séma a ma1a23 lenne.

Khuzdul szószedet

(legnagyobbrészt a Lisa Star által összeállított listán alapul, ami a tolkieni nyelvekkel foglalkozó Tyalië Tyelelliéva folyóiratban jelent meg. E cikk szerzője kivette belőle Balin nevét, amely - noha Balin síremlékén megjelenik - emberi nyelvű név. Ugyanígy a Forn szó sincs már benne, ami Bombadil Toma törp neve. Másrészről belekerült Fundinul, annak ellenére, hogy csupán nevének -ul végződése törp nyelvű. A szerző kivette a Dushgoi szót is (Minas Morgul), ami valójában ork nyelven van, ám kétségtelenül tartalmazza a "dush" (sötét, fekete) szóelemet, mely a "Buzundush" szóban (Morthond [Feketegyökér]) khuzdul nyelvű nevében is megjelenik.

aglâb "(beszélt) nyelv". Ebben nyilvánvalóan ugyanazok a gyökök vannak (G-L), mint az "iglishmêk" szóban.
ai-mênu "rajtatok" (GyU2/III/7; F melléklet), az "ai" az "aya" rövidített formája
Azaghâl a belegosti törpúr neve (Quenta Silmarillion/20.)
[ Azanûl - valószínűleg Tolkien a Azanulbizar szóval helyettesítette ]
Azanulbizar "Feketepatak Völgye" (GyU1/II/4.) A Tolkien Compass-ban Tolkien azt írja, hogy a "Közös Nyelv pontosan így fordítja: a hegyoldalon lezúduló sötét (árnyékba borult) patakok völgye", illetve "Sötét Folyók Völgye" Z-N gyökkel, valamint az "ûl" és "bizar" szórészekkel.
aya -on, -en; rövidített formája az ai, az "ai-mênu" (rajtatok a törpök) kifejezésben
baraz vörös a "Barazinbar" kifejezésben, valamint "Baraz " (a Vörös), Barazinbar rövid neve. (GyU1/II/3)
Barazinbar "Vörösfok", az egyik hegy Mória fölött, Sindarin nyelven Caradhras (GyU1/II/3).
baruk "valakinek a fejszéje", Baruk Khazâd! "a Törpök fejszéi" (GyU, F melléklet) Lehet, hogy a "burk" (fejsze) konstruktív állapotú, többesszámú módja.
bizar völgy az "Azanulbizar" szóban
B-N-D a "bund" szó gyökei
B-R-Z a "baraz" szó gyökei,
bund fej a "Bundushathur" szóban
Bundushathur Felhősfő, Mória egyik hegye; Sindarin nyelven Fanuidhol (GyU1/II/3); A szó elemei: "Bund-u-shathur" (Fő felhőkben/ Felhők feje)
Buzundush Morthond, Feketegyökér
dûm üregek, csarnokok, hajlékok, lakhelyek, (többesszám vagy gyűjtőnév)
felek sziklát farag (szótő; a gyökök F-L-K)
felak 1) (főnévként): durva élű véső vagy nyél nélküli, kisfejű fejsze, amit kövek megmunkálásához használnak; 2) (igeként): ennek az eszköznek a használata
felakgundu , barlang-faragó (Finrodnak adták a törpök ezt a nevet, mert jó érzéke volt a kőfaragáshoz.) A szó a Sindarin nyelvbe Felagund-ként került be. Ez a magyarázat a "pheleg" bejegyzést elavulttá teszi az "Etymologies"-ban, ahol Tolkien ezt a nevet Quenya háttérrel látta el.
Fundinul "Fundin fia", szó szerint egyfajta melléknév, a Fundin névből származtatva (a név maga emberi nyelvű és nem khuzdul).
gabil nagy, a "Gabilgathol" szóból leválasztva
Gabilân a Sirion folyó neve Minden bizonnyal tartalmazza a "nagy" szót
Gabilgathol "Nagyvár" Sindarin nyelven "Belegost" (Quenta Silmarillion/10. fejezet)
Gamil Zirak a nogrodi Telchar, a törp-kovács neve. Javasolt értelmezések: "Öreg Ezüst" vagy "Öreg Fok" lásd még "zirak"
gathol erőd, vár; a "Gabilgathol" szóból leválasztva
gundu földalatti csarnok (a gunud szótőből). Lehet, hogy ez a főnév bukkan fel a Gundabad hegy nevében is, ami eredetileg khuzdul név?
gunud föld alatt ás, kiás, feltár, alagutat fúr (megállapítottan szótő)
Ibun Mîm egyik fiának a neve (Quenta Silmarillion/ 21. fejezet
iglishmêk gesztusnyelv, amit a törpök saját maguknak hozták létre. Vö.: aglâb.
inbar kürt; a gyökök: M-B-R, láthatóan disszimiláció: mb > nb. a "Barazinbar" szóban
Kazaddûm A "Khazad-dûm" , tévesen leírva. Talán utalás arra, hogy a "k" és a "kh" miért is nem különböző fonémák.
K-B-L a "kibil" (ezüst) szó gyöke.
Khazâd törpök - szavuk saját magukra (GyU/ F melléklet) - egyes szám:"Khuzd"?
Khazad-dûm Törptárna, Mória (GyU1/II/ 3)
Khazâd ai-mênu! "Rajtatok a törpök" - törp csatakiáltás (GyU/F melléklet)
kheled üveg a "Kheled-zâram" (Tükörtó)", szó szerint "Üvegtó" kifejezésben (Quenta Silmarillion/ mellékletek: "khelek"; valamint "A Tolkien Compass")
Khîm Mîm egyik fiának neve (Quenta Silmarillion/21. fejezet)
[ Khuzûd törpök, Tolkien "Khazâd"-ra változtatta]
Kh-Z-D a törpökkel, illetve a törpséggel kapcsolatos szavak gyöke (egyes száma: Khuzd?), a "Khazâd" szóban a "törpök" a "Khuzdul" szóban "törpül" és nyilvánvalóan a "Nulukkhizdîn" "Nargothrond" szóban is (Quenta Silmarillion/21. fejezet)
kibil ezüst, K-B-L gyökökkel. Valószínűleg ez a szó a Quenya "telpe" szóval van összefüggésben, de valójában inkább a Sindarin celeb szóból kölcsönzött (s a kölcsönzés meglehetősen későn következhetett be, főként Ó-Sindarin oldalon, és a szó "kelepe" volt (az utolsó hangzó nem változott p-ről b-re), ennek Elő-Quendian formája "kyelepê" volt. A khuzdul "kibil" szóban az utolsó két magánhangzó rendje felcserélődik.
Kibil-nâla "Ezüstér" (GyU1/II/3), a Celebrant folyó neve. Különálló elemeiről (kibil, nâla) korábban volt szó. Érdekes módon ennek a folyónak a khuzdul neve eredetileg "Zigilnâd" volt, ami azt jelzi, hogy Tolkien a GyU melléklet egy tervezetében a "Kibil-nâla" szót a Tükörtó nevére használta, de "Kheled-zâram"-ra változtatta, (ez a név jelenik meg a GyU teljes szövegében is). Christopher Tolkien elutasítja ez az elképzelést, mely szerint ez "jelentéktelen tévedés"
Mahal Aulë törp neve (Quenta Silmarillion/2. fejezet)
Mazarbul krónikák(é). A "Mazarbul Terme" megegyezik a "Krónikák Terme" kifejezéssel. Ha az -ul egyszerűen melléknév-végződés , akkor a birtokosszerkezet használata a fordításban teljesen felesleges (GyU1/II/5).
M-B-R az "inbar" (szarv) szó gyöke (disszimiláció: mb > nb)
mênu (többes szám második személy, tárgyeset)" (WR:20)
Mîm annak a pici törpnek a neve, aki Túrint Amon Rûdh hegyéhez vezette (Quenta Silmarillion/ 21. fejezet)
-nâd ez az elem megjelenik a "Zigilnâd" szóban, a Celebrant (Ezüstér) másik törp nevében. Ezt a folyót máshol "Kibil-nâla"-nak is nevezik, így lehet, hogy a "nâd" szó ugyanazt jelenti, mint a "nâla"
-nâla ennek a szónak a jelentése nem ismert, ám a khuzdul "Kibil-nâla" névnek ugyanaz a jelentése, mint a Sindarin "Celebrant" szónak (Ezüstér), így a feltételezhető jelentése: ösvény, folyómeder
Narag-zâram Fekete Tó, az N-R-G gyököt tartalmazza
Nargûn Mordor; az N-R-G (fekete) gyököt tartalmazza
N-R-G a "fekete" szó gyökét tartalmazza (magánhangzók nélkül) a "Nargûn" (Mordor, Fekete Ország) szóban. A független szó (fekete) valószínűleg "narag" - érdemes összehasonlítani a "baraz" (vörös) szóval (B-R-Z)
Nulukkhizdîn Nargothrond, hibásan leírva: Nulukkizdîn, a Quenta Silmarillion 21. fejezetében. Tolkien a Nulukhizidûn szóból módosította. Láthatóan a Kh-Z-D (törp) gyököt tartalmazza.
Rukhs ork; többes száma "Rakhâs"
Sharbhund Kopár Hegy, Amon Rûdh pici-törp neve. Lehet, hogy a "bhund" szó csak a "bund" egy változata?
shathûr felhő(k) "Shathûr" Bundushathûr rövid neve (Felhősfő), Mória egyik hegyéé (GyU1/II/3.)
Sigin hosszú a "Sigin-tarâg" szóban. Ha a khuzdul mellékneveket egyeztetni kell a jelzett szóhoz, akkor ez valószínűleg többes számú alak (vagy összetett szavakban az egyesszámú formát részesítik előnyben).
Sigin-tarâg , a "Hosszúszakállúak"
tarâg szakállak a "Sigin-tarâg" szóban, egyes száma "turg"?
Tharkûn , Gandalf neve, szó szerint "botos ember"(GyU2/IV/5)
Tumunzahar "Szirtüreg", Nogrod törp nyelvű neve (Quenta Silmarillion/10. fejezet)
-u -ban,-ben; illetve birtokosszerkezet-jel a "Bundushathur" szóban:, (Bund-u-shathur - "Felhők feje/ Felhősfő), illetve a "Uzbad Khazad-dûmu" kifejezésben (Mória Ura) (GyU1/II/4)
[ Udushinbar - Tolkien ezt az alakot a "Bundushathûr" szóra cserélte (TI:174)]
ûl folyók az "Azanulbizar" szóban (RS:466)
-ul , valószínűleg melléknévképző (Khuzdul "törpül", Fundinul "Fundin[-nak a] fia")
[Uruktharbun Mória neve (később "Khazad-dûm"-ra lett cserélve)
Uzbad Úr (GyU1/II/4.)
zâram tó, medence ("Narag-zâram"-ban és "Kheled-zâram"-ban)
Z-G-L a zigil szó gyöke
zigil vagy "fok" (kisebb és nem olyan égbeszökő, mint a csúcs), vagy "ezüst" - a "Zirak-zigil" kifejezés jelentése "Ezüstfok", ám nem tisztázott, hogy melyik elem jelenti az ezüstöt, és melyik a fokot. Tolkien utolsó magyarázata szerint a "zigil" szó jelenti az ezüstöt - és ezzel összefüggésben a "Zigilnâd" az Ezüstér (Celebrant) folyó neve. Ennek ellenére egyéb források arra utalnak, hogy a "Kibil-nâla" (ez a GyU-ban is megtalálható) ennek a folyónak a khuzdul nyelvű elnevezése. Lásd még: "Kibil-nâla".
zirak vagy "ezüst" (ez esetben a színt és nem a fémet jelenti) vagy "fok" jelentésű szó (lásd: zigil). Ha Tolkien végső döntése az volt hogy a "Zirak-zigil" Ezüst-fokot, Ezüstágat jelent, akkor a "zigil" rész ezüstöt jelent, a "zirak" pedig fokot. A "Zirak" szó - akár ezüstöt jelent, akár fokot - a Zirak-zigil név rövid alakja (a "Gamil Zirak" névben valószínűleg úgyszintén).
[ Zirakinbar Ezüstkürt, Tolkien később a "Zirak-zigil" szóval helyettesítette]
Zirak-zigil "Ezüstfok" Mória egyik hegye (Sindarin nyelvben Celebdil)
Z-N az "Azanulbizar" szóban a sötét, homályos jelentésű szó gyöke
Z-R-K a "zirik" szó gyöke

Utoljára frissítve: szombat, 12 október 2013 16:28

1 hozzászólás

  • wilford granth

    Írta: wilford granth

    szerda, 08 január 2014 17:55

    Hello every body,
    A jogos kölcsönt mindig is a fő probléma az ügyfelek, akik
    volt a problémás hitel, és garantálja a pénzügyi szükségletek van valami, hogy
    ügyfelek mindig aggasztó, ha keres egy kölcsön, egy legitim
    a hitelező hitel Wilford Granth, hogy a különbség hitel ipar vagyunk
    hogy a hiteleket, kezdve a $ 2,000 és $ 100,000,00000 E-MAIL USA-n keresztül
    granth.w@hotmail.co.uk
    Szolgáltatásaink közé tartozik:
    * A befektetők Hitelek
    * Adósság konszolidáció
    * A második jelzálog
    * Üzleti hitelek
    * Személyi kölcsönök
    A nemzetközi hitel
    Egyik sem, és nem hitel ellenőrzés, 100%-os garanciát az összes, amit meg kell tennie, hogy
    Hadd tudja, mit akar, és mi tényleg az álmod, Eric
    A hitel cég azt mondta: "Igen", amikor a bankok azt mondják, nem, végül Finance Limited
    hitelezés cég, közvetítők, kis pénzintézetek, mert van
    Unlimited tőke További tájékoztatást a hitelhez jutni: Kérjük,
    azonnali válasz ezen a poszton: granth.w@hotmail.co.uk
    Személyi Kölcsön alkalmazás

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
Vissza a lap tetejére