Sindarin nyelv

Sindarin nyelv

A Sindarin, vagy Szürke Tünde nyelv volt a legelterjedtebb a tünde nyelvek közül Középföldén, őse ennek is, mind minden egyéb tünde nyelvnek - Quenya, Telerin, Nandorin - a Közös Tünde nyelv volt. Maga a Sindarin szó Quenya eredetű, a Sindar - Szürketündék - szóból származik. Maguk a Sindák saját nyelvüket valószínűleg egyszerűen "Edhellen-nek - "Tündenyelvnek" hívták. A Sindarin nyelvet a Sindák, vagy Szürketündék beszélték, akik nem utaztak ez Valinorba. Nyelvük annyira eltávolodott és megváltozott, hogy amikor a Noldák 3 és fél ezer év múlva visszatértek Középföldére, alig értették meg egymás beszédét. A Noldák könnyen magtanulták a Sindarint, míg a Sindáknak gondjaik akadtak a Quenya nyelvvel. Későbbiekben jobbára csak a Sindarin maradt fenn élő nyelvként Középföldén, főleg miután Thingol betiltotta a Noldák nyelvét. A tündéken kívül az emberek is beszélték a Sindarint, Númenorban széles körben használták saját, (Adúni) nyelvük mellett, később a Sindát jobbára csak a Dúnadánok használták. A Sindarinnak számos dialektusa alakult ki a hosszú korok alatt.

A Sinda nyelv eredete 1917-re nyúlik vissza. Jellegzetessége a kelta - elsősorban a walesi - hangzás, amelynek egyik érdekessége a különféle hangzóváltozások - mutációk. Noha nem egyszerű, éppen ez teszi ezt a nyelvet oly széppé és dallamossá.

Itt találhattok írásokat a Sindarin nyelvről, illetve verseket, fordításokat. Ez utóbbiakhoz idővel szószedet, illetve nyelvi magyarázat is készül.
Kellemes olvasgatást illetve jó tanulást kívánunk!
1. oldal / 2
Vissza a lap tetejére