Galadriel titkos naplója 14.rész

550. Nyárközép De igen…FÖNT VAN A SZILMARIL AZ ÉGEN!!!!!! Earendil elérte Valinort. Most már nem a Deltánál vagyunk, hanem följebb. Szeretett Valánk azt mondta, nagyon gyorsan menjünk keletre, mert nagy dolgok lesznek, és akármit látunk, hallunk, ne féljünk, még Melkortól sem. Azt mondta, hogy most nagyon erősnek kell lennünk.. ez naggyon rosszul hangzik. Így hát Celebornnal fogtuk a népet, és elindultunk Beleriand hegyei közé, Lindon felé. Érdekes egy menet volt, mert én mondtam, merre, Celeborn meg ment előre, hogy fel tudjon húzni a kapaszkodókon. Örültem, hogy végre az életben egyszer egy olyan menetet vezethetek, ahol senki nem készül sem megfagyni, sem éhenhalni, sem seblázba belehalni, sőt, mindenki reménykedve és örülve vonul el.
550. Nyár
Belenéztem a tükörbe és megláttam Angbandot... az epe elönt.. ez a gyalázatos MEGINT orkot csinál a foglyokból és ahogy kinéznek.. ajaj.. szóltam Ulmonak, hogy ha a Valák nem hisznek Earendilnek, akkor Varda legyen szíves, és nézze meg a saját csillagos szemével...

Télközép
Reng a föld… mi kezdődött? Ulmo nem nagyon akar beszélni, de azt gyanítom, Varda alaposan szétnézett...

555.
Nade tényleg.. mi folyhat itt?? Ulmo a Tükör használatát is megtiltotta.

560.
Azt hiszem, a Valák csatáznak Középföldéért, Melkorral szemben!!!!

570.
Hát ez nagy csata.. minden csupa fekete… csak tudnám, mi van a foglyokkal Melkornál…
580.
Melkor nagyon erősen tartja magát.. Megnyerheti a többi Vala ezt a csatát? Persze, hogy meg.. legalábbis remélem..
590.
Nagyon remélem….
597
Hogy én hogy utálom a sárkányokat…Celeborn megnyugtatott, hogy aki nincs feketébe öltözve, mind így van ezzel..

Kicsit később:
JÖNNEK A SASOK!!! Hajrá, adjatok a dögöknek!
Kicsit később:
Valami nagy fekete lezuhant. Mi ez a fülsiketítő zaj???

597. Nyárközép
Thangorodrim. Volt. Melkor. Volt.

Kicsit később:
Ulmo azt mondta, hogy Melkornak Középföldei ténykedésének immáron vége….szépen kiteszik az Űrbe, hadd keringjen, de mert lássa, hogy azért jó testvérei, Erut megkérték, csináljon a semmi közepén valami tök üres bolygót, amin Melkor kedvére ténykedhet, ha ugyan megtalálja. (Remélem, nem kettőzte meg magát...) Először úgy volt, hogy a koronája lesz a nyaklánca, de végül is nem.
Megkérdeztem Ulmot, hogy biztos, elég-jól szétnéztek? Néz rám, mondom, mert Celeborn azt mondta, hogy csata után alaposan körbe kell nézni, nem maradt-e ellenség? Ulmo azt mondta, ez nem az ő dolga.. Akkor kié?

Kicsit később:
Maedhrosék oylan jól belejöttek a testvérgyilkolászásba, hogy még most se tudják abbahagyni. Csakhogy a Szilmaril egy kicsit felforrósosdott a kezükbe. Maedhros rádöbbent, hogy milyen immorálisan járt el eddig. Na ja, nem birtokolni kellett volna a Szilmarilt, hanem más javára felhasználni...
Nemcsak a képéről, hanme a kezéről is égett a bőr, úgyhogy fájdalma csökkentésére elég afilozofikus megoldást választott: beleugrott egy kráterbe. Szerencsére a saruja nem maradt le..**
Mikor hírül vettük, csak ennyit mondtam: hiába, be kellett teljesíteni a családi örökséget, követni kellett apuka példáját- a tűzhalállal is..
Maglor meg csak adlolgatott, dalolgatott a tengerparton, egész addig, míg Mandoshoz nem dalolta magát. Együtt a csodacsalád, bár most az egyszer szívemből sajnálom Mandost, meg legalább Niennának is van oka sírásra... belegondolni se szeretek, mi folyhat most ott.

600. év vége felé..
Na, most kellet meghoznom a döntést: elvileg hazamehetnék, ha akarok.. de kihez menjek haza, Valinorba? Csoda, ha mama él még, és nem sírta Mandoshoz magát… meg most hagyjam itt Középföldét? Melkort ismerve, hagyott itt még hátra némi munkát nekünk.. Meg aztán Celeborn.. hát igen.. ő jönne, ha én is mennék, de látom, inkább maradna itt.. na jó, legyen, nem fájdítom a szívét.. Lesz itt még munkánk annyi, hogy nem fogunk ráérni a döntésünk helyes vagy helytelen voltán gondolkodni.


Most nézem a Szilmarilt, és arra gondolok, milyen jó Elrondéknak: választhatnak majd maguknak sorsot. Celeborn azt mondta, ne elégedetlenkedjek és ne szomorkodjak.... azzal, hogy hazamehettem volna, a Valák azt mutatják, hogy nem haragszanak, és velünk lesznek, még ha nem is látjuk őket..
Kicsit később:
Párom megkérdezte, hogy mit szólok Melkor bukásához.
Felelet:
„Nagyon sajnálom, de ugyan örülök neki!”*

Holnaptól Másodkor!!


*IN: Jókai: Kárpáthy Zoltán. Némileg más körülmények között hangzik el ez a mondat

______
Nagyon nagy köszönet és örök hálám Ulmonak és Erynek.

Utoljára frissítve: szombat, 12 október 2013 16:28

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Alkategóriák

Bejelentkezés

Keresés

SSL Security
Comodo SSL Certificate

Vissza a lap tetejére