Szakestes darab, avagy ha Noredhel egyszer beindul...

CÍM: HÁT… IZÉ… NEMTOM.
Személyek:
1. Kislány
2. Csirkés fiú
3. Győzike
4. Kazinczy
5. Álmos
6. Álmosné
7. Rómeó
8. Júlia
9. Zrínyi
10. Tinódi és…
11. Segédje (Kobzos)
12. Néhány lézengő katona
13. Csongor
14. Tünde
15. János vitéz
16. Iluska
17. Ady
18. Léda

Kislány jő. Pizsi, maci, mamusz etc.
Kislány: Na, mit nézzek ma? /leül, távirányító elő, kapcs./
Csirkés fiú /elő a tévéből/: Magyar irodalmon végigszáguldós, vámpíros, zimbes-zombis, gonoszufós inváziós! Szerintem!
Kislány: Hát, szerintem inkább legyen valami magyaros. Kicsit béna, kicsit amatőr, de magyar és a miénk!
Csirkés: Magyaros? Bármilyen magyaros jöhet!
***
Álmos és Álmosné egy rajzolt jurta előtt ülnek. Álmosné főz. Álmos bólogat.
Álmosné: Hé! Ébredüljél Álmos!
Álmos: Mü lészen az kaja?
Álmosné: Isa lú nyeregnek alatta.
Álmos: Meg kölletik emdülni? Minap is az vala!
Álmosné: Heon eztet tudom kotyvasztni.
Álmos: Inkább adj khalackát! Nyersen!
Álmosné: De mü már cüvülizáltak vagyunk!
Álmos: Dzse mundoá az szólás, asszon verve jú. /mímelt tockos/
Álmosné: Elmenendek bezzeg ombudsman hozzá.
Kazinczy: Üdv, nemes barátim! Én vagyok a széphalmi mester!
Álmos (kezet ráz vele) Álmos vezír… hunnand jüvel?
Kazinczy: Tessék?
Álmos: Hát mü gyüvénk vala Etelnek közi, hun már fölötte unánk fejünket.
Kazinczy: Ah, minő alant stíl! Barbár ortológus!
Győzike /be/: Héj tezsvér! Ván kájá?
Kazinczy: Á, mily érdekes kiejtés! Te ígéretes nyelvújítónak tűnsz! Honnan jössz?
Győzike: Há á szomszéd csátornáró, gádzsó! /vállon veregeti Kazinczyt/ Buli ván! Dzsertek tezsvérek!
/mind el/
Kislány /ásít, átkapcsol máshová/
***
Rómeó és Júlia egy padon ülnek.
Júlia: Ó, Rómeó, ugye milyen szép itt Magyarországon?
Rómeó: Ahogy mondod, drágám! Jó ötlet volt idejönni nászútra. Micsoda szerencse, hogy pont akkor érkeztem a kriptába, amikor felébredtél!
Júlia: Mi lett volna, ha öt perccel később ébredek?
Rómeó: Hú… belegondolni is rossz… még jó, hogy el tudtunk lógni az öregek elől!
Júlia: Mit csináljunk?
Rómeó: Szerintem szórakozzunk!
Júlia: Hová menjünk?
Rómeó: Hát valami közeli helyre, mert a lovam lesántult a kátyúkban…
Júlia: Menjünk mozibaaaa!
Rómeó /előszed egy moziműsort/ Bosszúvágy 3., Halál Motorosai 5., Drakula X… sajnos, csupa folytatás. Nem lennénk képben!
Júlia: Akkor menjünk bulizni!
Rómeó: Oké, menjünk! Keressünk valami jó helyet! /elindulnak/
Kislány: Mindenki csak bulizik? /legyint, csatornát vált/
***
Szigetvár. Zrínyi és a Kobzos a falon állnak. A háttérben a katonák kártyáznak.
Kobzos: Kapitány!
Zrínyi: He? Mi az, derék kobzosom?
Kobzos: Lesz ma ostrom?
Zrínyi: Tegnap beszélgettem az Úrral, és azt mondta, hősi halált halunk, mert hatalmas pogány eb sereg közeleg. Állítólag még Jumurzsák is köztük van!
Kobzos: De hát ő nem halt meg Egernél?
Zrínyi: Nem, az csak trükk volt! /sejtelmesen/ Kevesen tudják, de Jumurdzsák magyarnak született. Azonban egyszer megharapta egy iszlám szélsőséges, és azóta minden holdtöltekor törökké változik, és magyar gyerekeket rabol!
/a katonák látványosan cidriznek/
Kobzos: De uram, hát kérjünk segítséget!
Zrínyi: És kik jönnének? Olaszok? Lengyelek?
Kobzos: Bécs segít!
Zrínyi /pátosszal/ Bécs!!! Hol volt Bécs, mikor Szondi György elesett?! Hol volt Bécs, mikor Mohácsnál bekerített az Ellenség? Hol volt Bécs… elnézést. Kicsit elragadtattam magam. Nos, emberek! Mindenfelől ránk néz az nagy körösztyénség! Törjünk ki a várból, és mutassuk meg a hitvány törökjeinek!
/kitörnek. Török egy szál se/
Zrínyi /néz/ Hun vannak a törökök?
Kobzos: Biztos megijedtek Zrínyi rettentő hírétől!
Zrínyi /öntelten vigyorog/ Hát akkor rendezzünk lakomát! Kobzos, hívd Tinódit, és sírvavigadjunk egyet!
/néhány katona asztalt és kaját hoz/
Tinódi jő a Kobzossal.
*duett*
/közben a katonák és Zrínyi esznek-isznak. Jönnek Álmosék, majd kisvártatva Rómeóék. Mindenki zabál/
/A duett befejeződik/
Kislány: Hát nekem ez nem jött át. Uncsi! Folyton csak a buli, meg a kaja! /kapcs./
***
Hang /mikrofonba, de nem a színpadon van/
Most pedig következik: Hogyan ismerjünk fel különböző német költőket meglehetősen nagy távolságról.
Vki a színpad elején áll és képeket mutogat, míg átrendezik. (Lehet pl. Toldi.)
Kép: Schiller.
Hang: Schiller. Ő írta a Tell Vilmost. Meg más ilyesmiket is.
Kép: gőte.
Hang: Goethe. Kétéltű, félénk természetű állat, elsősorban éjszakai életmódot folytat. Latin neve Faustus germanicus. Rendkívül érdekesek a szaporodási szokásai…
Kislány: Fúj, már megint a National Geographic! /kapcs./
***
Nagy tábla: EZ EGY ERDŐ. MEG EGY PATAK.
Iluska /jön. Rockercucc, Tankcsapdazene, miegymás./
Elkezd mosni.
János vitéz /jön, lehever a subára/ Iluska, gerlicém, gyere csókolózni!
Iluska: Nem lehet, Jancsi! Mosok!
János: Ó, szegény, sanyargatott árva!
Iluska: Jancsi, te javíthatatlan romantikus vagy!
János: Hát nem a mostohád küldött?
Iluska: Mami? Ő egy angyali pofa, a legjobb barátnőm! Azért mosok, mert bedöglött a gép, és holnap a Tankcsapda-koncertre ezt a rucit akarom felvenni! /mutatja/
János: Hej, eszemadta! Miféle hegedős légyen az a Tankcsapda?
Iluska: Hegedős? Jancsi, te reménytelen vagy…
János: De Iluska, miért szereted a tankot? A harc a férfiak dolga!
Iluska: Teee… hímsoviniszta!
János: Iluska, lelkem, mikor esküszünk?
Iluska: Na de Jancsi! /huncutul/ Enyelegni anélkül is lehet!
János /döbbenten/ Házasságon kívül?
Iluska: Persze! Éljen a szabad szerelem! Béke! LSD! Szeretkezz, ne háborúzz!
János /gondolkodik/ Romantikus leány kell nekem. /el/
Iluska mos tovább.
Tünde /jő/ Á, Iluska! Hol van Jánosod?
Iluska: Épp elment.
Tünde /ábrándosan/ Egész helyes, pedig csak halandó…
Csongor /be/ Tünde, Tünde, hol csavarogsz?
Tünde: Ó, Csongor! Elen síla lúmenn’ omentielvo!
Csongor /néz/ Tessék?!
Tünde: Csak köszöntöttelek…
Csongor: Ja… Tündecica, akkor most házasodunk, vagy mi lesz?
Tünde: Jaj, Csongi, mikor tanulod már meg az igazi nevemet? Te sem örülnél, ha folyton „ember”-nek szólítanálak!
Iluska: Csakugyan, Csongor, hiszen a tünde csupán népnév!
Csongor: Ööö… mi is a neved?
Tünde: Arwen Undómiel…
Csongor: Na látod, ezért hívlak Tündének… akkor hozzám jössz? Már egy rakat próbát kiálltam!
Tünde: A halandó életet választom!
Csongor: Nem lehetne, hogy esetleg én legyek halhatatlan? Lécci…
Tünde: Bízzál, Csongor! Ónen-I Estel Edain!
Csongor: Én ezt nem értem…
Tünde: Romantikus pasi kéne nekem! /leül Iluska mellé/
János /visszajön/: Á, Csongor! Bajok vannak a barátnőmmel! Túl posztmodern.
Csongor: Az enyémmel is. Túl halhatatlan. Kicsit zavar, hogy több ezer éves, és meg se látszik rajta.
Iluska: Tudod, Tünde, az én Jánosom olyan… régimódi…
Tünde: Haj, Iluska, ne is mondd… az én Csongorom túl racionális…
Mind a négyen, egyszerre: CSERÉLJÜNK!!!
/János átöleli Tündét, Csongor Iluskát/
János: Keblemre, violám!
Csongor: Gyere, Ilus, elviszlek bulizni!
Toldi becammog a rúddal, áll.
János: Hé, paraszt! Melyik út megyen a buliba?
Toldi /iránytűt nézeget/ Nem tudom.
/mennek bulizni/
Kislány: Buli, buli… ezeknek is csak ezen jár az eszük? /kapcs./
***
Asztal. Egy szék.
Ady /kezében üveg/ Nem iszom többet. Á, nem jó, mondjuk versben! Ne igézz, ne bánts, ne itass,/ Uram, én többet nem iszom! /iszik/
Léda /be/ Ah, Endrém! Már megint iszik?
Ady: Ó, én asszonyom, lefáradtam az éjjel!
Léda: Hiába, Endrém, maga igazi férfi…
Ady: Na igen, itt Párizsban! Otthon meg máglyára vinne egy Irán-szagú, szittya sereg!
Léda: Ó, hogy szeretem, mikor versben beszél!
Ady: Ne dicsérj! Utálom a harmóniát! Piáljunk! /kicsit hamisan énekel/ Piál a föld…
Léda: Szeretlek!!!
Ady: Az nem jó, abban nincs semmi izgi… Véééért akarok meg aranyat!
Léda: Hát pénzünk van…
Ady: Eh… hitvány pénz!
Léda: Na de Endrém, most akkor akarja, vagy nem akarja?
Ady /kokainnak látszó anyagot szív/ Nem tudom. Egy költőnek joga van az ellentmondásokhoz. Különben is én vagyok a magyar Messiás, meg Dózsa György unokája, meg Góg és Magóg fia…
Léda: Ezek szerint két apától lettél?
Ady: Mi az egy sámánnak, aki rendszeres vendég a medvelakomákon?
Léda: Endrém, miért nem élünk normálisan?
Ady: Normálisan? Mint valami burzsuj? Én vátesz vagyok!
Léda: /bambul/ Nem értelek…
Ady: Balga nő! Nem is értheted bonyolult lelkemet! Általam vagy, mert meg én láttalak,/S régen nem vagy, mert már régen nem látlak! Hm. Ebből az következik, hogy ha meghalok, te láthatatlan leszel? Próbáljuk ki. /a „kokaint” a borba szórja, kiissza, és előadja a nagyhalált/
Léda: Ó, Endrém! Brühühü! /felmutat egy „LÁTHATATLAN LETTEM” táblát/
Kislány: Hú, végre egy jó kis felnőttműsor, ahol nincs buli, meg hepiend! Sirály!
Láthatatlan Léda: Elmegyek bulizni, hogy feledjem a bánatomat!
Kislány: Ááááá!!!! /kapcs./
***
Zrínyiék bulija. Mindenki ott van, aki még él. Ady továbbra is az asztal alatt /feszülettel, tört pohárral/. Nagy hepaj.
Kislány: Mi ez? Még mindig? Begurulok! /Kapcs. Kapcs. Kapcs./ Mindenhol ez van???
Zrínyi: Elmegyek zuhanyozni! /megy a „szószék” mögé, zuhanyozást imitál/
Kislány /mögé lopakodik egy nagykéssel/
Zrínyi: Édesanya, te vagy az?
Kislány: NEM! ÉDES ANNA!!! /leszurkálja/
Zrínyi /visít, kifekszik/
Kislány /mindenkit halomra szurkál/
Tinódi: Állj! Bizonyítsd be nekem, hogy ez a kés egy létező! /a kislány leszúrja/ Hm, kissé drasztikus bizonyítás, de meggyőző…
Kislány /elkezd ugrálni/: Benne leszek a tévében, benne leszek a tévében! /kiszalad/
Kobzos /feltápászkodik/ Bocsi! Nota bene: ezért nem szabad tévét nézni! Inkább olvassatok! /elvágódik/

Utoljára frissítve: szombat, 12 október 2013 16:28

Kategória:: MTT , Kreatív alkotások, Más művészeti ágak

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Vissza a tetejére

Alkategóriák

Bejelentkezés

Keresés

SSL Security