Interjú Leguannal (Ádámmal)

-Honnan ered ez a zeneszeretet?
-Családunkban mind szeretjük a muzsikát, nagybátyám hivatásos zenész, és a húgommal mi is ilyen légkörben nőttünk fel. Hallgatni is szívesen hallgatjuk, én pedig évekig tanultam gitározni, egy kicsit zongorázni és furulyázni is tudok.

-Ha már kultúra...
-Olvasni is szeretek - legjobban azokat a könyveket, amelyekbe úgy bele tudok feledkezni, hogy az oldalszám növekedése fel sem tűnik. Ami a témát illeti, legyen kalandos, lehet egzotikus, de valahol e világi: "Föld mintájú". A sci-fiket nem kedvelem, kivétel talán Asimov.

-Nem olyan típusnak ismerünk, aki sokat ül a fotelban.
-Mindig is szerettem mozogni, bár soha nem sikerült egy konkrét sport mellett "kikötni": vívtam, úsztam, judóztam, jógáztam, szeretem a pingpongot, a kerékpárt, a focit. A másik ok, ami miatt nem vagyok a szobám foglya, a természet iránt kiskorom óta érzett szeretetem, rajongásom. Szívesen túrázom, sétálok, és közben mindent megfigyelek. Már 9-10 éves koromban nagyon érdekelt az akvarisztika és a terrarisztika. Végül a szüleim - nagy örömömre - vettek nekem egy zöld leguánt. Ez egy dél-amerikai, növényevő gyíkfajta, mely akár 2 m hosszúra is megnőhet. Sokan érzelemmentesnek hiszik a hüllőket, de Juszuf - aki egyébként neve ellenére a női nemhez tartozott - képes volt érzékelni a hangulatunkat, láthatóan örült nekünk, és szerette, ha simogattuk. 9 évig élt velünk. A neten használt becenevemet, a Leguanembert ő ihlette, és ma is ezt használom mindenhol az emlékére.

-Milyen hobbid volt, illetve van még?
-Gimnazista koromban a barátaimmal gyűjtöttük a jó hangzású szavakat. Ma is fontosnak érzem a szavak, kifejezések pontos használatát, és érdekel az etimológia (a szavak eredete) is.

-Úgy tűnik, mint ha a humán és a természettudományok, valamint a művészet mind érdekelnének.
-Így is van. Orvosi egyetemre járok, tantárgyaim főképp a "reál vonalat" képviselik, de az emberekkel való törődés igen lényeges része e hivatásnak. A művészet, azt hiszem, inkább azért része az életemnek, mert örömet okoz mind "élvezni", mind művelni.

-Talán közhelyszerű kérdés, de hogyan kerültél éppen az orvosi pályához vezető útra?
-Úgy kezdődött, hogy Durrell-könyveken nevelkedve úgy gondoltam, csak állatokkal törődöm majd, mert azok mindig hálásak, állatkertem lesz nekem is. Aztán a biológia csodái közül egyszer csak kiemelkedett az ember. Meg ami vele jár, az egész hóbelevanc, amit az agyával elképzel. Lett egy hihetetlenül jó történelemtanárunk, aki nagyon jól le tudta kötni a mi nyughatatlan kamasz kompániánkat. Sokat beszélt arról, hogy a történelemben az egyik legfontosabb azt megérteni, mi mozgatja az embereket, s arról, hogy ez a tantárgy összefüggésekről szól. Jó példa a földrajz szerepe: hol mi terem, milyen ásványkincs található - tehát mi az, amiért akár háborúzni is érdemes! Nem az számít, mi fontos - hanem, hogy az emberek mit tartanak annak. Nos, mindebből alakult ki bennem a gondolat, hogy én bizony emberekkel szeretnék foglalkozni.

-Sokféle módon lehet az embereken segíteni.
-Embereken, igen. De nem az emberiségen. Én úgy érzem és úgy vélem, hogy az emberiségen segíteni nem tudnék, nem prófétai szellemmel fordulok feléjük... Célom: odafigyelni azokra, akikkel találkozom, nem elmenni mellettük, hanem a szemükbe nézni.

-Egy orvosnak milyen lehetőségei vannak erre?
-Az egyetemen az első két évben nem nyílik sok esélyünk rá. Annál több az elméleti tárgy, pl. anatómia, kémia, ezeket igyekszem a lehető legjobban megtanulni, mert tisztában vagyok vele, hogy ezek az alapok szükségesek ahhoz, hogy egyszer majd orvos legyek. Csupán rossz az érzés, hogy kevés alkalmunk van személyesen az emberekkel foglalkozni. Ám így is, hogy még csak harmadéves vagyok, sokszor fordulnak hozzám rokonok, barátok, ismerősök tanácsért. Ilyenkor, mielőtt választ adnék, átgondolom, utánanézek; ha szükséges, az elméletbe is "beleásom" magam. Egyébként már gimnazista koromban tanítottam, korrepetáltam nálam fiatalabb iskolatársaimat, például biológiából, kémiából, és azt is el tudom képzelni, hogy egyszer majd felnőttként is tanítsak.

-Miképp kerültél kapcsolatba Tolkien világával?
-Azok közé tartozom, aki előbb olvasták a könyvet, mint ahogy a film kijött volna. Érdekes módon ez is a gimis években kezdődött. Emlékszem, hogy egyszer egy, a folyosón kiállított képen akadt meg a szemem, ami stílusban talán leginkább A GyU Európa-kiadásának II. és III. kötetén lévő borítóillusztrációkhoz hasonlított, és oda volt írva alá: A Gyűrűk Ura . Megragadta a fantáziámat a cím, ám csak 2000-ben történt, hogy a könyvvásáron nagymamám megvette nekem a könyve(ke)t. Mindjárt első olvasásra jól megszorongatott! Igaz, akkor még egy időre el is elengedett. Aztán még többször olvastam el, mindig mást vettem észre benne. Egyszer még azt is kipróbáltam (mikor beteg voltam), hogy el tudom-e olvasni 24 óra alatt.

-És jött a film: A Gyűrű Szövetsége.
-..amit három nagyon jó gimnazista barátommal láttam először. Őket is nagyon érdekelte ez a világ. Egyiküktől kaptam kölcsön a Szilmarilokat. Ez egy egész más léptékű történet, és örülök, hogy ilyen sorrendben olvastam el, először A GyU-t, aztán a mitológiai jellegű Szilmarilokat. Így megfigyelhettem, ahogy egyes szereplők A Gyűrűk Urából -pl. Elrond vagy Galadriel, ifjúkorukban mit tettek-vettek, illetve megtudhattam, hogy ki volt Earendil, miért és hogyan lett a tündék kedvenc csillaga. Ezek adtak egy mélységet A Gyűrűk Urának.

-Hogyan kerültél kapcsolatba a fórummal és az MTT-vel?
-2002. december 31-én regisztráltam a fórumon. Az első időkben inkább a verses topikban voltam aktív, az első talik is ehhez kapcsolódtak, de részt vettem az első LEP-en is (Tolkien Születésnap - a szerk.) látogatóként. 2003 nyarán szerveződött az első velemi tábor, az első "igazi" nyári tábor az MTT életében. A közösség ott kezdett igaziból közösséggé válni, mintegy 100 ember vett részt ebben a táborban.

-Mi volt az első feladatod?
-Ez éppen a táborhoz kapcsolódik. Előtte kértek fel egy Angie (nick)nevű lányt és engem, hogy nézzük meg a Tolkien Ensemble dalait (melyek A Gyűrűk Urában szereplő "nóták" megzenésített változatai), melyiket lehet a könyvben található magyar műfordítású szöveggel elénekelni. Az tűnt fel egyébként, hogy a Réz Ádám által fordított dalszövegek énekelhetők inkább az angol eredetihez írt zenére. Ennek a kulcsa valószínűleg abban rejlik, hogy az ő fordításainál jobban érezhető a ritmika szerepe: megtartja a hosszú-rövid szótagokat, a sorok szótagszámát, emellett a hangulatot is. A kiválasztott dalokat a táborlakók megtanulhatták, és még az Országúti dal t is, aminek a zenéje tőlem származik.

-Úgy hallottam, hogy ezek a 2004-es LEP-en is elhangzottak.
-Ősszel vetődött fel (tábor után) hogy jó lenne a LEP-en is előadni ezeket a nótákat, amiket sokan megszerettek. Ekkoriban vette kezébe az alakuló kórust Kriszana. Volt egy válogatás is, ahol csaknem mindenki alkalmasnak bizonyult. Az eddigi dalok mellé még született egy dal, az Ego song , Rayan tollából.

-Azon az estén te nem "csupán" énekeltél.
-Ugyanazon ősszel - 2003. szeptemberében - zajlott a Feanor-darab válogatója is. Cueddo ötlete volt, hogy eljátszhatnám Feanort. Eleinte óvatosak voltunk, rendező is, szereplők is, aztán nekilendültünk. Az ezt követő próbák mellett-közben Ady versekkel is készültem Feanor szerepére: olyan versekkel, amiket Feanor is mondhatott volna, s amelyek így segítettek ráhangolódni egyéniségére, s így a szerepre is.

-Mikor lettél hivatalosan is MTT-tag?
-A LEP után, 2004 tavaszán. Mivel addigra már sok mindennel foglalatoskodtam az MTT-ben, ez természetes lépésnek tűnt.

-Az énekkarral mi történt később?
- 2004-ben újból aktív szerepet játszottunk a táborban, fel is léptünk. Nemsokára gillz lett a művészeti vezető. Közben, már korábban bővülni kezdett a repertoárunk is: bekerültek "nem Tolkienes" dalok is, így pl. ír népdal és gospelek. Volt újabb válogatás is, és színpadra álltunk a veszprémi Tolkien-napon, egy családi Mikulás-ünnepen és egy idősek otthonában is. Már korábban is akadtak gondok a (rendszeres) próbára járással, de 2005 szeptemberében az éves megbeszélésen is alig jelent meg valaki. Szembe kellett néznünk azzal, hogy tagjai nem tudják prioritási listájukon előkelő helyre tenni a kórust. A színjátszás szerencsésebb talán.

-A fórumon is van feladatod.
-Az egyik az Ajánló topik. Én kértem, hogy topikgazda lehessek. Azon igyekszem, hogy a topik igényes legyen. Ha valaki ajánl valamit, akkor írja le, hogy kb. miről szól, és indokolja meg, miért ajánlja. Úgy egyébként hatásosabb is. Készül egy tartalomjegyzék, ahova bekerül minden ajánlott mű.

-A GOMUNCS-ból hogyan lett olyan csoport, amelyik rendezvények szervezésben vállal részt?
-Ez lépésenként történt. Ugye, annak idején létrehoztak a fórumon egy topikot Gondolatok címmel, azért, hogy Tolkien által is feszegetett kérdésekről lehessen beszélgetni, mint amilyen a halhatatlanság vagy a Hatalom Gyűrűi. Ebből szinte következett, hogy más, minket foglalkoztató témák is terítékre kerüljenek, amelyeket Tolkien írásai nem vagy legalábbis direkt nem említenek, mint a környezetvédelem, a (mai) család stb. A politika itt tabu volt és ma is az. Akkortájt, mikor felvetődött az MTT-n belüli csoportok alakításának ötlete, Aral (Aralataion) javasolta: legyen Élő gondolatok topik. Összejön 8-10 ember -vagy ha többen, akkor kisebb egységekre bomlunk-, és élőben, személyesen beszélgetünk a minket érdeklő témákról. Később, azzal párhuzamosan, hogy kezdtünk kifogyni a témákból - legalábbis egy időre-, felmerült egy igény, hogy bizonyos "nemszeretem" logisztikai feladatokat, mint pl. az infopultozás rendezvényeken, megbízhatóan le lehessen tenni olyan valaki kezébe, akire következetesen számítani lehet. Beszélgettünk róla, és elkezdtük bevállalni ezeket. Ezáltal új, gyakorlati célt is kapott a csoport, és segítettünk is, ott, ahol szükség volt rá. Időközben Aral, noha jelen van a csoport életében, a vezetést már nem tudta vállalni így tavaly télen én vettem át ezt.

-Olvasni lehetett róla, hogy mostanában igencsak aktuális témákról beszélgettek logisztikai feladataitok közepette.
-Sokakat foglalkoztat, hogy mi lesz az MTT-vel. Már 2005 októberében igyekeztünk körüljárni a problémákat, (ahogy mi láttuk), és megpróbálni rájönni, mi lehet ezek gyökere. Akkor a csoportok megszervezése tűnt olyan ötletnek, mely segíthet. A Közgyűlésen vetődött fel és meg is szavazta a Társaság. Egy évvel később, 2006 őszén pedig az Élő gondolatok szellemében szerveztünk egy talit, amire bárki eljöhetett, akinek megosztani való ötlete, gondolata volt az MTT problémáival és jövőjével kapcsoltban. Közben - többen így véljük - felcsillant némi remény a 2006-os Nyári Táborban, hogy a közösség tagjai újra közelebb kerüljenek egymáshoz. Mégis, megoldásokat tovább és mindig kell keresni.

-Szerinted a GOMUNCS segíthet ebben?
-A GOMUNCS egy katalizátor, nem végrehajtó. Lehetőségeket teremt, hogy fontos dolgok szóba kerüljenek, kiáll dolgok mellett, felhívja a figyelmet. Ilyen szempontból segíthet.

-Tavaly májusban választottak meg a Felügyelő Bizottság tagjává. Mit jelent ez?
-A törvény szerint a Felügyelő Bizottság feladata ellenőrizni a törvényességi formulák betartását, védeni a tagok személyiségi jogait, és ha a szabályszegés történik, a hatóságokat értesíteni. Személyesen amit tenni tudok? Ha kell, ellenőrzök dolgokat, és figyelmeztetem azt, akit kell. Ha szükséges, akár ötször is szólok, nem bántóan, de egyértelműen. Mindig is jellemző rám, hogy törekszem az egyensúlyra. A béke nem mindig elérhető, nem is lehet mindig cél, inkább a konfliktusok kezelése, vita esetén igyekszem biztosítani, hogy a gyengébb fél is hallathassa a hangját.


-Elnökség és tagság viszonyáról mi a véleményed?

-Érzelmileg távolba helyezve, ez egy hivatalos keretek közt működő baráti társaság, ahol szükség van a hivatalos keretre ahhoz, hogy szervezni lehessen nagyobb anyagi hátterű programokat is. Ezért valakinek muszáj vállalni a vezetői szerepet, és ha az illető(k) alkalmas(ak) rá, akkor az mindenkinek jó. Persze, azért sokakban van egy kis félelem a vezetőkkel szemben. Ez nem baj, ha tiszteletet jelez. Sok múlik az elnökségen is, hogyan kommunikál a tagokkal.

-Azt mondtad a 2006-os tábor után, hogy jó volt látni új embereket. Fontosnak tartod, hogy minél több emberhez eljusson az MTT léte, és csatlakozzanak?
-Nem az a cél, hogy "direkt" bővítsük a Társaságot. Ha kívülállók érdeklődnek és maguktól jönnek, az jó. Olyan emberekre van szükség, akik jönni akarnak, nem pedig akiket "beszippantunk". Akik hozzáteszik magukat, nem elvesznek egy darabot belőle. Ahogy Sirgon írta egyszer (a fórumon): " Ez a mi világunk, mi teremtjük magunknak, semminek a megléte nem lehet természetes... ". Magam részéről még hozzáfűzném, ezeket a kérdéseket kell, hogy ki-ki feltegye magának: Akarok Tolkient népszerűsíteni? Akarok kreatív tevékenységet folytatni, ami Tolkienhez, az általa meghatározott értékekhez, illetve az ő világához kötődik? Akarom például a természetet járni? És amit elvállalok, feladatot, legyen az kicsi, vagy nagy, azt elvégzem-e? Gyakran nem vagyunk tisztában a vállalásaink súlyával. Sokan azért vállalnak el feladatokat, mert elismerésre vágynak. Meg lehet ugyan érteni, de ez nem jó így. Ha másoknak, másokért csinálunk valamit, akkor rájuk kell figyelni, az ő érdeküket szem előtt tartani.

-Mik a céljaid a jövőre nézve?
-Ami a személyes célokat illeti, saját életemben, szeretném az egyetemet elvégezni, és később jó lenne tanári diplomát is szereznem...
Van egy olyan álmom, ami arról szól, hogy majd a Gyűrűk Ura kiadásának 100. évfordulóján, 2055-ben legyen egy olyan felolvasás-sorozat, amilyen nemrégen, az 50. évfordulón is volt. Bárhol leszek is, arra eljövök.

2006. aug. - 2007. május
gilloth

Utoljára frissítve: szombat, 12 október 2013 16:28

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Alkategóriák

Bejelentkezés

Keresés

SSL Security
Comodo SSL Certificate

Vissza a lap tetejére