Szilmarilok

Hogy tessék...?<br> Ezt most sürgősen magyarázd meg, mert nem értem, és ettől nagyon együgyünek érzem magam... )

Nemes, bár egy kissé talán együgyü küldetésbe kezdtél... )))<br> De a kivitelezés legalább hasznunkra válik... Ha esetleg van eredmény, feltétlenül tájékoztass, kérlek! Bár akkor valami alternatív megoldást kell találnod, mert festék híján nem lesz egyszerű begépelni akármit is... )))

Na, hát én nem lettem volna képes ezt mind így begépelni... DDD

PAJZSok, persz és nem pajszok, csak nem figyelek eléggé...

Na majd én összefoglalom röviden... <br> <br> Lalith majdnem jól mondta el, de:<br> <br> Kezdetben volt a Két Fa (Telperion és Laurelin), ezeknek a fénye ragyogta be a Földet annak idején.<br> <br> Fëanór, a legnagyobb és legügyesebb tünde <i>töprengett, hogyan őrizhetné meg a Fák Fényét... S hosszas munkába kezdett... és végül ekészítette a szilmarilokat... Alakra olyanok voltak, mint három nagy ékkő...</i><br> <br> Melkor, a tagadás és rontás ereje (azaz valája) megkívánta a szilmarilokat. <i>Ez a vágy hajtotta, és kutatta, hogyan pusztíthatná el Feanort, s véget vessen a tündék és valák barátságának...</i><br> <br> Melkor hazugságokkal ellentéteket szított a noldák között, míg azok végül is pártokra szakadtak. Melkor suttogása kardokról és pajszokról oda vezetett, hogy a viszálykodó tünde nemzetségek felfegyverkeztek. További hazugságokkal Melkor rábírta Feanort, hogy Valinor-beli tartózkodásukat rabságnak tekintse, és a hozzá húzó tündékkel elvándoroljanak. Magukkal vitték önkéntes száműzetésükbe a szilmarilokat is.<br> <br> Melkor ezek után Ungolianttal, a sötétséget és iszonyatot a világra szövő pókkal szövetkezve, megtámadta és tönkretette a Fákat, amelyek meghaltak, s fényük kialudt. Yavana ugyan visszaadhatta volna a Fák fényét, de ehhez a szilmarilokra lett volna szükség, hiszen azok őrizték a régi Fényt. Feanort így a tanácsba idézték.<br> <br> De Feanor nem bírt megválni kincseitől, nem adta át a szilmarilokat a valáknak. S míg a vita Feanor és a valák közt tartott, hír jött a Feanort vezérüknek nevező száműzöttektől: Melkor megtámadta és elpusztította a várukat, s elvitte minden kincsüket, a szilmarilokkal együtt.<br> <br> Ekkor Feanor megátkozta Melkort, és elnevezte <b>Morgoth</b>-nak, a Világ Fekete Ellenségének, s visszatért övéihez. Összegyűjtötte őket, és hajszát indítottak Morgoth után. <br> <br> Feanor és hét fia esküt tettek: <i>...bosszúval és gyűlölettel fognak üldözni a világ végezetéig bárki valát, démont, tündét, még meg sem született embert, bármilyen lényt, lett légyen az nagy vagy kicsiny, jó vagy rossz, szülessen bármikor a világra, ha az magánál mer tartani vagy őrizni egy szilmarilt...</i><br> <br> És ebből származott aztán rengeteg baj és gyász -- de hát erről szól a Szilmarilok könyv...<br> <br> Bocs a hosszú ismertetőért!<br> <br> üdv<br> Olórin<br> <br> <br>

Egyébként meg hülyeséget mondtam ezzel az ''őshazával'', mert a tündék Középföldén ébredtek fel, csak aztán egy részüket a valák Valinorba vezették. De ez szintén bonyolult, inkább olvasd el a könyvet.

Hogy tündegyűrűk??! Nos: nem azok.<br> A szilmarilok története elég hosszú. Végtelenül leegyszerűsítve a következőről van szó:<br> Egy tünde, akit Fëanornak hívtak az ''őshazában'', Valinorban megalkotta a legszebb drágaköveket, amiket a föld a hátán hordott - szám szerint hármat -, és ezt senki se tudta utánozni. Mindenki megirigyelte a köveket, mert a Két Fa fénye ragyogott benne, és éppen ezért a történelem során először viszály alakult ki a tündék között. Az első harc - ''az alqualondei testvérmészárlás'' - is ezért tört ki. A lényeg az, hogy Fëanor és követői elhajóztak Valinorból Középföldére - egyébként Galadriel is akkor ment velük -, és megesküdtek, hogy ha valaki Fëanortól és testvéreitől megszerzi a szilmarilok egyikét, azt tekintet nélkül arra, hogy jó, vagy rossz, megölik.<br> Aztán a Gonosz, Morgoth megszerezte a szilmarilokat, és vaskoronájába foglaltatta. Az egyik szilmarilt viszont egy Beren nevű embernek sikerült visszaszereznie, mert csak így vehette feleségül a tünde király Thingol lányát, Lúthient...<br> Nos, a történet még folytatódik, és egybekapcsolódik más történetekkel, amiket én most ide nem írok le, mert Tolkien már leírta, és ezeknek a történeteknek a gyűjteménye A szilmarilok. Kicsit hosszú és értelmetlen lenne most ide kivonatolni egy több száz oldalas könyvet... )))<br>

Valaki: ez most mire volt jó? amugy meg csak egy l.

te direkt azzal szórakozol, hogy topic-okat nyitogatsz?<br> egyébként a tündegyűrűket hívják így, de kérdezz meg egy bölcsebbet is.

Most ez valami kő, vagy egy faj???<br>