Tolkien tanulmányok

Gandalf írta: Mindig is érdekelt, volt-e a Professzornak magyar kapcsolata, hát most az egyik levelében ráakadtam:

1971 októberében írt levelet Szentmihályi Szabó Péternek.
(A Letters of JRR Tolkien-ben ez a 329. levél)

Csak gondoltam, érdekességnek beírom.

És mit ír benne? Ha lehetne kérnem, akkor magyarul légyszi

Olosta (Aelalin) írta: Sziasztok!

Megmondanátok, hogy hol lesz pontosan a konferencia? Úgy értem: utca/tér/mittommi, házszám.

Előre is köszi!

SZAB székház, Dóm tér 7, Dóm háta mögött, sárga épület.

Sziasztok!

Megmondanátok, hogy hol lesz pontosan a konferencia? Úgy értem: utca/tér/mittommi, házszám.

Előre is köszi!

Lamorak írta: 11.40 A csodálatos Tolkien
Oppelt Csaba (PhD-hallgató, ELTE, Angol-amerikai Intézet)

11.40-12.10 kávészünet

12.10 Egy meg nem írt szakdolgozat helyett
Gálvölgyi Judit (műfordító, a Szilmarilok fordítója)

Akkor most Csabi kávézás közben fog előadást tartani?

Folytatva a nyelv-vitát. Nemrég filozófiából referátumot kellett írnom, ennek kapcsán kezembe került M. Heidegger könyve (Lét és idő). Nagyon érdekes, amit a nyelvről ír, valahogy így hangzik (ez a fordítás nyers-fordítása, de tartalmilag stimmel): "A beszéd ajándéka teszi az embert emberré." "Az ember lényege a nyelvben rejlik" "Mi - azaz az emberek - mindenekelőtt a nyelvben és a nyelv által létezünk." "Mi nem valamely nyelven beszélünk, hanem általa/őtőle." És végül: nem mi beszélünk, hanem maga a nyelv beszél (általunk).

Ezzel egyetértek, kivéve a legutolsó állítást. Ti. az ember, vagy protoember, vagy humanoid, mint biológiai létező megelőzte a nyelv kialakulsát. Az már más kérdés, hogy ténylegesen a nyelv a kultúra eredője, alfája és omegája (ezt most nincs mód kifejteni).

Viszont az utolsó heideggeri állítás mélyen igaz a tolkieni világra. Itt ténylegesen a kitalált nyelv a kovásza az egésznek, itt tényleg a nyelv beszél, és a szereplők csak "díszletek", akik megjelenítik a nyelvet, ill. a nyelv által többé-kevésbé homályosan (nemegyszer ellentmondásosan)kirajzolódó kultúrát. Ua. mi emberek nemcsak díszletek vagyunk, hanem élő lelkek.
Az, hogy ebben jócskán van germán, kelta, finn mitológia? Hát persze! Hiszen Tolkien sem a Marsól jött. Minden egyes megnyilatkozásunk ahhoz a kulturális közeghez tapad, amelyben létezünk (amut szeretünk, amit fontosnak tartunk stb.)
[/i]

Brandir írta: Tolkien művei a mi világunk őskorát írják le, mindazon regék, mondák, babonák forrását melyből az európai kultúra, kultúrák kialakultak. Lépten-nyomon szembetalálkozhatunk ismert nevekkel, kifejezésekkel, motívumokkal, ettől válik szórakoztatóvá és megnyugtatóan ismerőssé ez a történet, ez adja a hátteret, ettől lesz a Mi történetünk akárhol a világon. A Tolkien-corpus nagyrészt az indoeurópai mondavilágok összeollózása, de tekinthető egy nagyszerű játéknak is ha hagyjuk magunkat egy kicsit becsapni, hogy elhiggyük a Piroskönyv meséjét. Nem, ez valóban nem tudomány. Szerintem több annál

Itt meg én hadd kötekedjek, bár szerintem sokan ismerik az álláspontomat. Szerintem Tolkien világa hangúlyosan nem valamilyen mitikus előidő a mi világunkhoz, hanem egy annál sokkal tudatosabban fikcióként elképzelt, megalkotott és (ami a legfontosabb) prezentált komplexum. Két megfontolás van itt, amit szerintem jó elővenni:

(1) az Elveszett mesék írásakor (ahogy az a kerettörténet különböző verzióiból látszik) Tolkien valóban mitikus előidőnek képzelte el a fiktív világot (sok elem van itt, ami később is megmarad, pl. a motívumok szintjén stb.). A verziók során viszont (ahogy én látom) folyamatosan távolította, választotta el a való világtól; míg a Szilmarilok kerettőrténetének késői változataiban már a szövegleszármazás (Bilbó mint szerkesztő és fordító) adja a keret-'történetet', és nem az utazó. Ebből persze leginkább az látszik, h nem hogy nem a GyU a 'Tolkien-korpusz' (ilyet persze senki nem mond), hanem h a korpusz nem egységes a fikcionalitás aspektusában, ill. a fikcionalitást elfedő (és felhasználó) stratégiák szempontjából--ha ezt teljesen komolyan vesszük, a 'tolkieni világról' sokat nem tudunk mondani, mert mindig megkérdezhető, h akkor most melyik verzióról, melyik állapotról is beszélünk. Az viszont nekem nyilvánvalónak tűnik, h a 'kanonikus' (a korpuszban elsőbbséget élvező, pl. a befejezettség okán) szövegek fiktív világa olyan kevés kapcsolatot tart a 'történelmi világgal', amilyen keveset csak lehet.

(2) A 'Tündérmesékről' írott esszében (jóval a GyU megjelenése előtt, nagyjából az írás kezdetével egyidőben) Tolkien a jó tündérmesét kimondottan a 'radikális fikció' világába helyezi, aminek a való világhoz épp annyi kapcsolódása van, mint amennyi 'Tündérországnak'. Kizárja az álom-tükör-idő/tér-utazás prezentációs kereteket, épp mert a fikció fiktív voltát leplezik el (paradox módon itt épp arról van szó a Másodlagos világok és a másodlagos hit kapcsán, hogyan tapasztaljuk meg a fikciót mint nem-fiktívet). Ez számomra azt implikálja, h Tolkien gondolkodásában pontosan a Másodlagos világ önállósága a pozitív érték, és jelentéseinek egy része (elég fontos része) éppen azáltal válik láthatóvá, h a fikciót fikcióként kezeljük, nem kapcsolva a saját (elsődleges) világunkhoz (ezzel mintegy 'leszűkítve' a fikcionalitást).

Egyébként úgy gondolom, minden irodalomnak a nyelv a középpontja; viszont azt is gondolom, h Tolkien nem csak a (saját) nyelvein keresztül közelíthető meg legitim módon. Pontosan az általad emlegetett diskurzusok, Superbus, jelölik ki azt a teret, amiben a fiktív nyelvek csak a fikció egy eleme, egy rétege vagy szála--természetesen fontosak, hisz épp a fordítás fikcióján keresztül jön létre maga a szöveg is, ill. tűnnek fel benne további diskurzus-csomópontok (pl. a különböző kultúrák történelem- vagy teológia-felfogásai). De ez pusztán egy formális dolog, aminek belátásához és tanulmányozásához valóban nem szükséges a tolkieni nyelvek részletes ismerete. Összefoglalva: Tolkien nyelveit én sokkal inkább 'gyújtópontnak' látom a szöveg összeállásában (tehát vizsgálatában is) mint önállóan vizsgálandó résznek. Nem kimondottan ezek a fiktív nyelvek, hanem a fiktív nyelv ténye az, ami új dimenziót ad a szövegnek. Gyere a konferenciára, Superbus, éppen a 'szöveg' fogalmáról lesz szó.

A Star Wars-szaé kapcsolatban azért hadd jegyezzem meg, h sok-sok szempontból az is egy rettenetesen érdekes komplexum ám, aminek a kapásból elintézése szerintem ugyanolyan hiba, mint Tolkien lesöprése komolytalanként. A Köztársaság bomlása és bukása szükséges háttér, egy olyan politikai diskurzus, ami előtt a történet kibontakozik. Mint ilyen, természetesen releváns. De erről sokszor és sokat írtunk már, meg 2 éve a starwars.hu fórumon is sokat beszélgettünk róla.

Mindezek után azt szeretném mondani, h a konferencia programja kicsit megváltozott; most így néz ki:


JRR Tolkien és a szöveg: jelentés és forrásai
Magyar Tolkien Társaság--SZTE Angol-amerikai Intézet--SZTE Médiatudományi Tanszék
2005. ápr. 16., Szeged, MTA Szegedi Székház

10.00 Megnyitó

Elméleti megközelítések
10.10 Modern szöveg és posztmodern textualitás: a Tolkien-szövegek medialitása
Gyuris Norbert (egy. tanársegéd, PTE, Angol Irodalmak és Kultúrák Tanszéke)

10.40 Mi a Tolkien-szöveg?
Nagy Gergely (tud. segédmunkatárs, SZTE Angol-amerikai Intézet)

11.10 Világteremtés és intertextualitás
Stemler Miklós (PhD hallgató, PTE, Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék)

11.40 A csodálatos Tolkien
Oppelt Csaba (PhD-hallgató, ELTE, Angol-amerikai Intézet)

11.40-12.10 kávészünet

12.10 Egy meg nem írt szakdolgozat helyett
Gálvölgyi Judit (műfordító, a Szilmarilok fordítója)

12.40 Műfordítás mint szövegértelmezés: Fingolfin elestének példája
Sohár Anikó (főisk. docens, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Apáczai Csere János Főiskolai Kar, Közművelődési és Társadalomismereti Tanszék)

13.10-14.30 ebédszünet

Forrás-megközelítések
Elnök: Kelemen Zoltán (Szegedi Tudományegyetem, Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék)
14.30 A 19 Gyűrű - avagy mennyi információ süríthető négy sorba
Uhrman Iván (középiskolai tanár, az Irodalomtudományok Kandidátusa, Veres Péter Gimnázium, Országos Rabbiképző Egyetem)

15.00 A germán hősi eszmények hagyományozódása a Gyűrűk Ura verseiben
Bárácz Ágnes (egy. hallgató, SZTE Angol-amerikai Intézet)

15.30 Élet és halál etikai vonatkozásai Tolkien szövegeiben
Benei Fédra (egy. hallgató, SZTE Alkalmazott Vallástudományi Tanszék)


16.00 zárás

Gyertek minél többen, szállásigényeket pedig azon nyomban jelezzetek nekem, mert vészesen közeledik a 16-a, és nem fogok tudni nektek helyeket találni.

Én is olvastam a könyvet és tényleg vannak benne elírások, plusz az a négy fejezet tényleg felesleges. Ám a "legszőrnyűbb" szerintem az hogy a szerző megpróbálja úgy beállítani a Gyűrűk Urát mintha az a germán és a skandináv mitológia keveréke lenne. Egyszerüen mintha Tolkienek nem is lett volna saját elkpézelése úgy próbálja beállítani a dolgokat...
Viszont azért van benne néhány érdekes fejezet is, mint például az Inklingek-ről szóló írás, vagy néhány név erdete...

Régen nem jártam erre, de most felbosszantottak, gondoltam ideírom, bár az is lehet, hogy már volt róla itt is szó. Tegnap megvettem Lin Carter: Tolkien és a Gyűrűk Ura világa c. könyvét és ma a következő gyors bejegyzést tettem be a Libri.hu-ba a könyvet értékelve.


Nexus 6 - 2005.04.03.
"Az előbb elfelejtettem beállítani az értékelő táblázatot, ezért sajnos már biztos, hogy mindig jobb átlaggal fog szerepelni ez a könyv annál, mint amit megérdemel (1-es!!!!!!) NULLA NINCS????!!!!!!"

Nexus 6 - 2005.04.03.
"A szerző azzal kezdi az előszóban, hogy Tolkien nagyon nem szerette, ha a könyvét elemzik. Ennek a könyvnek az elolvasása után nem is csodálom!!!! Mindent elmond a szöveghez fűzött szaklektori lábjegyzetek - pontosítások tárgyi tévedések kiigazítása, stb - tömege. A történetet dióhéjban elmesélő teljesen felesleges négy fejezet (A Babó+Gyűrűk ura 1-3)a legszörnyűbb középiskolai olvasónaplókat idézi időnként akkora tárgyi tévedésekkel, mintha a szerző nem is olvasta volna a könyvet! A Szukits Kiadó is szégyellheti magát az elírások miatt. Kettő nagyon megmaradt bennem, akkora zöldség volt, lényegében pont az ellenkező értelmet adta a szövegnek, mint amit eredetileg jelentett. Nem tudom pontosan szó szerint, nincs nálam a könyv, de a lényeg: Az egyik, amikor Bombadil Toma szövegében az "erdőben nem volt sötétség" helyett "az erdő BENNEM volt sötétség" szerepel, a másik, amikor Mória bányáiról szóló szöveget, (amelyet Gimlihez intéz Gandalf) idézve "Ezt nem Durin építette, nem Glóin fia Gimli, ez sokkal régebbi annál" helytt "Ezt nem Durin építette, HAnem Glóin fia Gimli" szerepel benne. Lehet, hogy a szerző olvasta a könyveket, de hogy a könyv szedője nem, az biztos, és át sincs nézve rendesen. SZÉGYEN!!!!! Teljesen hiteltelen az egész, mindenkit óvok attól, hogy megvegye, én sajnos megtettem. Kár volt."

Ha valaki látja Lau-t, üdvözlöm. : -)))))))))))))))))))))))))))))))))))))
heló

superbus írta: Ha a Tolkien-corpusból kiragadnánk a nyelvi elemeket (tünde- és egyéb nyelvek, a szereplők e nyelveken szereplő mondatait, minden "idegen" szót, a két nyelven szereplő helyneveket, a nyelvi magyarázatokat stb.), azt hiszem, nem tévedek, hogy az egész nagy mértékben elveszítené a varázsát, ebben az esetben az egész nem lenne több, mint egy (éppenséggel jól megírt) fantasy-folyam.

Bár többnyire egyetértek az általad írottakkal ezen a ponton nem tudom megállni, hogy ne kötekedjem. Bár szerintem a szociológia és politológia szempontjából releváns lehet a Jedi Köztársaság bukásának okai, de van egy lényegi különbség a legtöbb fantasy-folyam és Arda között. Ez még valóban nem emberi világ. Tolkien művei a mi világunk őskorát írják le, mindazon regék, mondák, babonák forrását melyből az európai kultúra, kultúrák kialakultak. Lépten-nyomon szembetalálkozhatunk ismert nevekkel, kifejezésekkel, motívumokkal, ettől válik szórakoztatóvá és megnyugtatóan ismerőssé ez a történet, ez adja a hátteret, ettől lesz a Mi történetünk akárhol a világon. A Tolkien-corpus nagyrészt az indoeurópai mondavilágok összeollózása, de tekinthető egy nagyszerű játéknak is ha hagyjuk magunkat egy kicsit becsapni, hogy elhiggyük a Piroskönyv meséjét. Nem, ez valóban nem tudomány. Szerintem több annál

A nyelvek mindképpen fantasztikus kutatási lehetőségeket vetnek fel, ezt nem vitatom. De! Tolkien művei nagyon sok egyéb filozófiai, mitológiai, teológiai, történelmi kérdést/hasonlóságot vetnek fel-a mi világunkkal is kapcsolatban-és ezeket is érdemes vitatni, kutatni, szerintem! Abban is egyetértek hogy a tündék nyelvei nélkül semmi "extrát" nem rejtene a könyv és hogy nem lenne ilyen magával ragadó, mert mint ahogy te is írtad ezek a nyelvek szorosan hozzátartoznak a kulturához, és magához középföldéhez!

Tehát, folytatva a disputát. Ha a Tolkien-corpusból kiragadnánk a nyelvi elemeket (tünde- és egyéb nyelvek, a szereplők e nyelveken szereplő mondatait, minden "idegen" szót, a két nyelven szereplő helyneveket, a nyelvi magyarázatokat stb.), azt hiszem, nem tévedek, hogy az egész nagy mértékben elveszítené a varázsát, ebben az esetben az egész nem lenne több, mint egy (éppenséggel jól megírt) fantasy-folyam. Aragorn sem lenne több, mint egy tucat-fantasy hős. Ami többé teszi Aragornt és a többi szereplőt az a nyelvi (és ennek következtében, és szigorúan ennek következtében)kulturális beágyazottság. Ez az, amit nem lehet megkapni egy tucat-fantasyban. És ez, tehát a nyelviség világteremtő ereje, lényege (!) az, ami tudományos kutatás tárgyát képezheti.
Viszont az, hogy tündék hajszínének sajátosságaival stb. foglalkozzunk, lehet, hogy szép és érdekes tevékenység, de a tudomány szempontjából ugyanúgy nem releváns, mintha a Jedi Köztársaság bukásának okait boncolgatnánk (persze nem téve egyenlőségjelet e Star Wars és a T-corpus között, a Star Warsban nyoma sincs annak az intellektuális teljesítménynek, ami az utóbbiban megvan).
Ismétlem, szerintem a "tolkienológiának", vagy nevezzük bárhogy, helye lehet a tudományban, nem lehet csak úgy pökhendi módon félvállról lesöpörni, csak az ocsút kéne elválasztani a búzától (lásd előző megjegyzéseimet).

Superbus!
Jó amit írtál, ám azt még mindig fenntartom hogy Tolkien nemcsak A Gyűrűk Ura! Olvasd el a szilmarilokat (ha eddig nem tetted) és utána állapodj meg arról hogy csak a nyelvek-e valódi tudományos témakörök!? Egyértelműen nem!

Superbus!
Amit írtál abban igazad van, mert próbáltak már történetre nyelvet írni, nem volt sikeres...
Csináltak már nyelvet történet nélkül... nem sokat hallok róla...
Nyelv és történet itt éppúgy összetartozik, mint a fény és sötét, egyik a másik nélkül nem életképes.
Maga a történet hozta össze ezt a pár embert itt, hogy a nyelvet tanulhassák, és gyakorolják.
Úgy veszem észre, hogy te leakarod szűkíteni Tolkien munkásságát csak a nyelvekre, pedig nem lehet, mert sokunkat más érdekel, mitológia, harcászat, fegyverek, tájak...
Én magam sem értek a nyelvhez, azonkívül máshoz jobban, mégis megtalálom itt a társaságom, vén sárkány létemre...

Nem lehet a szereplőket egyszerű "diszletté" degradálni, mert többek ők, példák, hősök, sokak kedvencei, akik élnek éltek a mesében, nekünk léteznek, friss gondolatokat adnak.
Szeretünk velük azonosúlni, életüket tovább pörgetni magunkban, magunk között, mert ugyan mire ment volna Tolkien professzor ha nem szeretünk bele Frodóba, Aragornba, Arwenba vagy Túrinba? Gyarapította volna a fiók tartalmát a sok írás, és mi szegényebbek lettünk volna egy álommal...

Gyere hát közénk, és ha nem is juzsz tovább ennél a topicnál, oszd akkor is meg velünk a gondolataid...

Előző hozzászólásomban arra kívántam célozni, hogy T. világa elsősorban annyiban (jogosan) a tudomány tárgya, amennyiben a nyelvisággel foglalkozik. És itt talán nem is maga konkrétan a T. által kitalált nyelv(ek) grammatikai leírása a lényeg. A lényeg inkább annak az elméleti leírása lehetne, ahogyan ezek a nyelvek - mondhatni - "önálló életre kelnek". Kezdetben volt a szó - és csak aztán a tett. Amikor T. megalkotta nyelvét, abban úgy benne volt "egy másik világ", mint a tojásban a csirke. Ahogy előzőleg írtam, ahol nyelv van, ott van kultúra, történelem, a nyelvnek beszélői, a szavaknak története van. Minden egyes szó ezer szállal tapad ahhoz a világhoz, amelyben létezik.
T. világának veleje a nyelvben rejlik. Ebben az értelemben Középfölde, Mória, a tündék vagy Aragorn stb., stb. nem több mint "díszletek", létezésük nem "szükségszerű", pláne nem "törvényszerű", lényegében bármivel, bárkivel (az író fantáziája szerint) behelyettesíthetők (nem véletlen a sok ellentmondás a Tolkien-corpusban). Ezért (is) nem tartom tudományos kérdésnek az előző hozzászólásomban példaként idézettet és a hasonlókat.
A GYU szinte minden lapjáról sugárzik az a nyelvszemlélet, miszerint a nyelv nem pusztán a kommunikáció eszköze, nemcsak praktikum - hanem (hogy is mondjam?) "létezésünk esszenciája". Amikor Gandalf Völgyzugolyban mordori nyelven beszél, (ha csak egy pillanatra is) ténylegesen Mordort hozza el Völgyzugolyba. És még számtalan példát lehetne mondani. Hát, ha van olyan, hogy a "GYU filozófiája", akkor az itt van.

Superbus: biztosan senkit sem bántottál meg; sok érdekes dolgot említettél!!!
Igazságod vagyon abban, hogy JRRT elsősorban nyelvész volt. S műveiben számos olyan elemet találni, amiről érdemes beszélgetni, vitatkozni. Persze, hogy vannak ezek között, amik másoknak furcsák:))) (nekem is...)
Éppen ezért van itt ez a fórum: bárki megtalálja a neki tetsző topicot, vitafórumot! Olvasgass, biztosan ráakadsz Te is arra, amit a legjobban kedvelsz!!!
Üdv köreinkben: Alcar

Ecthelion írta: ...Tolkien egy egész világot, mitológiát (ha lehet annak nevezni) alkotott...

Igen, lehet annak nevezni. Mert a romantika alapelveiben az egyik pont így szól: önálló mitológia teremtése.
És szvsz Tolkien művei teljes egészében romantikusak.
Superbus: Nem hinném, hogy annyira görcsösen kellene ragaszkodni csak a tolkieni nyelvekhez, ha a műveit vizsgáljuk. Persze, a nyelvek voltak alapjai az egész keletkezésnek (GyU legalábbis), de az a dologban az érdekes, hogy nem feltétlenül ez az egyetlen oldala az egésznek, sőt, odáig is el lehet jutni, ahol már a nyelvek szóba sem jönnek.
Én Tolkien világának sokszínűségét ebben látom: szinte minden benne van!
Mindenről lehet beszélni: egy nyelvész, egy bölcsész, egy filozófus és egy hadvezér is talál olyat benne, ami hozzá közel áll, amiről tud és szeret beszélni, akár úgy is, hogy nincs tisztában magával az egész történettel
(Szvsz nem kell ahhoz ismernünk a tünde nyelveket, hogy pl. az entasszonyok homályos kérdéskörét beszéljük meg...)

Azt azért hozzátenném, hogy Tolkien nem csak a Gyűrűk Ura! Tolkien egy egész világot, mitológiát (ha lehet annak nevezni) alkotott... Szvsz tehát nemcsak a nyelveket (melyek fantasztikusak) lehet kutatni, hanem az egészét, jelentését, Tolkien valódi mondanivalóját stb!

Szeretnék gratulálni a honlaphoz és a MTT műkődéséhez. Mintaszerűnek tartom e kis (?) csoport műkődését.
A Gyűrűk Ura és Tolkien világa mindig a szívem csücske lesz. Én még 1990-ben olvastam először a GyU-t, s valaha kedvenc könyvemnek is neveztem. Mára azonban megváltozott a helyzet.
Félreértés ne essék, magam is pártolom, hogy a GYU kapjon polgárjogot a tudományban is - ahogy látom. ez megtörtént, megtörténik, ma már ez nem kérdés. Néhány dologra azonban felhívnám a figyelmet.
A GYU és Tolkien "titka" - meggyőződésem - a nyelvben rejlik. Ne feledjük, Tolkien nyelvész volt. Ha jól tudom, maga a történet is úgy indult, hogy T. kitalált, vagy elkezdett megalkotni egy (több) nyelv(ek)et. A nyelvek pedig életre keltek. A nyelveket beszélik valakik. És ahol nyelv van, ott kultűra is van. Ahol szavak vannak, ott jelentés is van. A szavaknak történetük van. A szavak mögött (akár egyetlen szó mögött is!) egy egész világ tárul ki. "Hobbit" - vajon mi van e mögött, gondolhatta T., mikor először - mintegy véletlenül - papírra vetette. S éppen ez a nyelvek által életre kelő, nyelvekben értelmet nyerő "kultúra" az, amely kiemeli T-t a Star Warsból vagy Nils Holgersson csodálatos utazásából (bár ez utóbbi is bővelkedik északi, skandináv folklórszüzsékben). A GYU számomra - azonkívűl, hogy jól meg van írva - röviden a nyelv kultúrateremtő erejéről szól. Ezért tartom fontosnak tanulmányozását.
Csakhogy. A GYU "nem emberi világ", azazhogy annyiban emberi világ, amennyiben a diskurzusban létezik. A GYU már rég meghaladta saját kereteit. Vajon miról beszélne Tolkien, ha meghívnák egy Tolkien-konferenciára? Szerintem nagyon meg lenne szeppenve. Tolkien világa megvan T. nélkül is. Fejlődik T. nélkül is. T. világa, helyesebben, a belőle kinövő diskurzus világa igazi posztmodern világ. Jean Baudrillard kifejezésével: hiperrealitás. Olyan hiperrealitás, mint a divat - amely nem ugyanaz mint a szépség; mint a gyógyszeripar - amely nem betegséget gyógyít, hanem kreál; mint a pornó - amely nem feltétlenül ugyanaz, mint a szexualitás (bár a különbség érezhetően csökken). Ezért számomra - már elnézést - az olyan kérdések, mint hogy "Volt-e a törpöknek Ulmo-kultuszuk?", nem tudományos kérdés, inkább megmosolygtató.
Továbbá, éppen azért, mert a GYU "nem emberi világ" - bár, mint mondtam, szívem csücske és a nyelviség, szöveg szemponjából érdemes kutatni - szerintem nem említhető egy lapon mondjuk a Háború és békével, vagy a Bűn és bűnhődéssel. Én a "Nagy Könyv" szavazáson a Háború és békére voksoltam.
Nem akartam senkit se ezzel megbántani, csak közös elmélkedést javaslok.

Elkészült (eléggé későn ugyan) az MTT és a SZTE két tanszéke által közösen szervezett idei Tolkien-konferencia programja. Láthatólag idén kisebb és családiasabb rendezvényre kerül majd sor, mint az eddigi 2 évben, de ez nem feltétlenül baj--sőt, még akár érdekesebb is lehet így a diskurzus.

Tanulmányozzátok a programot, és kérdésekkel, javaslatokkal, elkésett absztraktokkal még nuygodtan bombázzatok. Szállásigényeket szintén szeretném szépen lassan összegyűjteni, tehát aki jönni akar, gondolkozzon, mikor akar jönni és meddig maradni, ill. kell-e neki szállás.


J. R. R. Tolkien és a szöveg: jelentés és forrásai
Magyar Tolkien Társaság--SZTE Angol-amerikai Intézet--SZTE Médiatudományi Tanszék
2005. ápr. 16., Szeged, MTA Szegedi Székház

10.00 Megnyitó

10.10 Egy meg nem írt szakdolgozat helyett—indító előadás
Gálvölgyi Judit (műfordító, a Szilmarilok fordítója)

10.40 Műfordítás mint szövegértelmezés: Fingolfin elestének példája
Sohár Anikó (főisk. docens, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Apáczai Csere János Főiskolai Kar, Közművelődési és Társadalomismereti Tanszék)

11.10-11.40 kávészünet


Elméleti megközelítések
11.40 Modern szöveg és posztmodern textualitás: a Tolkien-szövegek medialitása
Gyuris Norbert (egy. tanársegéd, PTE, Angol Irodalmak és Kultúrák Tanszéke)

12.10 Mi a Tolkien-szöveg?
Nagy Gergely (tud. segédmunkatárs, SZTE Angol-amerikai Intézet)

12.40 Világteremtés és intertextualitás
Stemler Miklós (PhD hallgató, PTE, Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék)

13.10 A csodálatos Tolkien
Oppelt Csaba (PhD-hallgató, ELTE, Angol-amerikai Intézet)

13.40-14.40 ebédszünet


Forrás-megközelítések
14.40 A 19 Gyűrű - avagy mennyi információ süríthető négy sorba
Uhrman Iván (középiskolai tanár, az Irodalomtudományok Kandidátusa, Veres Péter Gimnázium, Országos Rabbiképző Egyetem)

15.10 A germán hősi eszmények hagyományozódása a Gyűrűk Ura verseiben
Bárácz Ágnes (egy. hallgató, SZTE Angol-amerikai Intézet)

15.40 Élet és halál etikai vonatkozásai Tolkien szövegeiben
Benei Fédra (egy. hallgató, SZTE Alkalmazott Vallástudományi Tanszék)


16.10 zárás

Maradjunk annyiban, h a HoME kiadásának kérdését nem nagyon lehet itt és így eldönteni. Hiába is egyeznénk meg mi itt magunk között, h 'szerintünk' megvennék, a kiadók ezen legfeljebb röhögnek. A 12 kötet túl nagy és túl kockázatos; a fordításuk-lektorálásuk iszonyú pénzbe kerülne, a jogdíjakról nem is beszélve.

A konferencia szervezése pillanatnyilag az absztraktokra várakozás stádiumában van, még a következő hétig, bár holnap megyek a rektori hivatalba beszélgetni velük támogatásokról és egyebekről. Sajnos az egyre biztosabbnak látszik, h Verlyn Fliegert nem lesz pénzünk elhozni, így idén külföldi meghívott nélkül marad a konferencia; ez azonban nem tragikus, mert itthonról is tudunk elég jó társaságot összeszedni. Mindenki igyekezzen az absztraktokkal, szeretném látni, mi a helyzet.

Szállás biztosan lesz majd, bár egyelőre még nem néztem utána. Nagyjából 1500-2500 Ft/fő/éj áron szoktak lenni.

Bögyös Fredegár írta: Esetleg nem lehetne előzetes megrendelésre, adott példányszámban kiadni? Mert ha kiadnak x darabot, és csak a fele, negyede fogy el, az valóban nem nyereséges. De ha valaki levélben vagy a neten megrendelné, és előleget vagy akár kapásból az egész árat kiperkálná azokra a példányokra, amiket meg akar venni, máris van egy fix mennyiség, amit már biztos, hogy eladnak.
Gondolom, még nem nagyon vannak lefordítva, vagy tévedek? És ha még nem is lennének, vajon megérné-e az elöbbiek szerinti terjesztés?
(Esetleg még pályázatot is ki lehetne írni a fordításra, bár ez egy elég merész javaslat... Mert ha pl. nekem kedvem lenne fordítgatni, nem valószínű, hogy egy középfokúval (ami még csak folyamatban van) elég vagyok rá, és ha egy-két oldalt meg is csinálnék, ki lenne, aki utána kiszűri a hibákat?)

Megint csak az a baj, hogy kötve hiszem, hogy akármilyen reklámmal többet lehetne eladatni, mint 1-2000 darab, az meg egy ilyen volumenű sorozatnál édeskevés. Pláne, hogy még talán ennyi se lenne, aki mind a tizenkettőt (tizet) megvenné, mert ez azért már anyagilag is elég megterhelő lenne... (min 3-4000 forint/kötet, ez testvérek közt is 30-40000 Ft ).
A fordításnál meg nem csak az kell, hogy valaki jól tudjon angolul, hanem az is, hogy ismerje Tolkien nyelvezetét, és a fordítása illeszkedjen az eddigi szövegekhez...

Esetleg nem lehetne előzetes megrendelésre, adott példányszámban kiadni? Mert ha kiadnak x darabot, és csak a fele, negyede fogy el, az valóban nem nyereséges. De ha valaki levélben vagy a neten megrendelné, és előleget vagy akár kapásból az egész árat kiperkálná azokra a példányokra, amiket meg akar venni, máris van egy fix mennyiség, amit már biztos, hogy eladnak.
Gondolom, még nem nagyon vannak lefordítva, vagy tévedek? És ha még nem is lennének, vajon megérné-e az elöbbiek szerinti terjesztés?
(Esetleg még pályázatot is ki lehetne írni a fordításra, bár ez egy elég merész javaslat... Mert ha pl. nekem kedvem lenne fordítgatni, nem valószínű, hogy egy középfokúval (ami még csak folyamatban van) elég vagyok rá, és ha egy-két oldalt meg is csinálnék, ki lenne, aki utána kiszűri a hibákat?)