Nos.. nem tudom ki mennyire rajong a realizmusért( bár hmmm nem csak ez jellemző az íróra, sőt )... Én ajánlanék egy írót.
Moldova György
A Mester... Igen ez az ember képes megfogni a rendszerváltás előtti idők lényegét.. lévén mivel leginkább akkor alkotott és igen valószerűeket, ugyanis elég sok úgymond riportja készült ( több száz oldalas könyveket értek ez alatt). Sajnos '87 utáni munkásságát nem ismerem, új könyveihez még nem volt szerencsém, de én bízom, hogy a stílus és érték ezekben is megvan. Szépen, mégis nagyon letisztultan tud írni. Bár pár dolga így is az örület határára tudja kergetni az embert ( ez főleg a nem túl realista műveire vonatkozik ) .
Egy kis felsorolás az általam ismert műveiről... ezeknek nagy részét kölcsön is tudom adni.

Lopni tudni kell
Bűn az élet
Negyven prédikátor
Akit a mozdony füstje megcsapott
Magányos garnizon
Ferencvárosi koktél

Blessed be!

"A könyvek egymásra utaltak, egymást ajánlották, folyton újabb kollégáikat mutatták be, és mind meglepőbb társaságokba vittek."

Szabó Lőrinc

Hogy ajánljak is valamit:
Asimov és Greenberg válogatta az 1954-es év művei közül azt a 17 sci-fi novellát, amit a Szívélyes fahrenheit c. novellagyüjtemény tartalmaz, csak egy példa (ha nem megengedhető, akkor kéretik csak az idézetes részt törölni): [size=9:27typl0n]De megengedhető. -Leguan[/size]

Frederick Brown: Válasz

" Dwar Ev szertartásosan megforrasztotta arannyal az utolsó vezetéket is. Egy tucatnyi tévékamera nagy szeme bámult rá: éterközi sugárzással egy tucat filmet közvetítettek a világegyetembe arról, hogy mit csinál.
Felegyenesedett, Dwar Reyn felé bólintott, - majd elhelyezkedett annál a kapcsolónál, amely a tökéletes érintkezést biztosítja, ha elfordítják. Ez a kapcsoló köti majd össze egy szempillantás alatt a világegyetem valamennyi lakott bolygójának - kilencvenhatmilliárd bolygónak - valamennyi számítógépmonstrumát egy szuperáramkörbe, amely az egész anyagot egyetlen szuperkalkulátorba csatlakoztatja, egy olyan kibernetikus számítógépbe, amely az összes galaxis minden tudományát képes tárolni.
Dwar Reyn rövid beszédet tartott a feszülten figyelő nézők billióinak. Majd egy másodpercnyi szünet után így, szólt:
- Rajta, Dwar Ev!
Dwar Ev elfordította a kapcsolót. Fenséges morajlás hallatszott: kilencvenhatmilliárd bolygó energiájának áramlása. Fények gyúltak és aludtak ki a többmérföldnyi hosszú műszertáblán.
Dwar Ev hátralépett, és mély lélegzetet vett.
- Dwar Reyn, önnek jut az a megtisztelő feladat; hogy feltegye az első kérdést…
- Köszönöm - mondta Dwar Reyn. - Erre a kérdésre eddig még egyetlen kibernetikus gép sem tudott válaszolni.
Szembenézett a komputerrel.
- Van-e Isten?
Egy relé se kattant, a fenséges hang habozás nélkül válaszolt
- Igen, már van Isten.
Jeges rémület villant át Dwar Ev arcán. Nekilódult, meg akarta ragadni a kapcsolót. Ekkor a derült égből hatalmas villám csapott le rá, s a kapcsolót örökre beolvasztotta a gépezetbe."

Kállay G. Katalin fordítása

De itt van az egyik legdöbbenetesebb is, amit valaha olvastam (Richard Matheson: A vizsga), erről írtam már a gondolatok topicban. Roppant nyomasztó, csak az olvassa el, aki bírja az ilyet.

Ide még nem írtam, szerintem többet nem is fogok, nem tudnék válogatni az ajánlanivalók közül... de ez most kivétel.

Garden State

Egyszerűen fantasztikus. Hozzánuk ugyan kötve hiszem, hogy eljut (még DVD-n se szerintem), lehet izzítani a bittorrentet, mászthev-kategóriás film.

Egy vélemény róla:

"Beautiful and funny... Intimite and real." (Eric Childress - EFilmCritic.com)

(És mellesleg Ian Holm játssza benne Andrew apját)

Brisa: igazad van, az Emlékek Őre tényleg inkább a Szép új világra hasonlít.

Sztem, azért hozza a döntést a főhős mert 1., úgy érzi, hogy ez nem jó az embereknek, hogy az ilyen langyos boldogság az nem igazi boldogság számukra sem, és nem is fair a Őrrel szemben sem (és itt nem csak magára gondol) 2., azért amit Kincső is leírt
3., és azért hajtja végre előbb a tervet, h a kicsi Gabe életét mentse, mert SZERETI őt.

de ez SZVSZ

[size=9:1qgk0mm1]bocs, ha zavaros volt[/size]

Brisa: Szerintem pontosan tudja, hogy mit zúdít az emberekre. Hiszen a mestere megmutatja neki azt ami volt.. Mellesleg nem szeretnék egy olyan világban élni (ha valaki kéri szívesen kölcsön adom neki azEmlékekÖrét. Kb két nap alatt el lehet olvasni)

Drizzt beküldte: A filmet múlt héten néztem meg itthon. Egyetértek Drizztel, nagggon jó film. Annak ellenére hogy amerikai és elég bugyuta címet sikerült adni neki.

De.

Szeretném felhívni a figyelmet hogy a film brutális képsorokat és a nyugalom megzavarására alkalmas részeket tartalmaz. Csak saját felelősségre fogyasszátok! Nem ajánlott 20 éven aluliaknak és gyenge idegzetűeknek. De komolyan.

Nemreg (egy honapja kb.) irtam az elmenybeszamoloba egy hozzaszolast, ahol is Tolkien Birmighammel kapcsolatos dolgairol szamoltam be (korantsem teljes kepet adva). Be is szurtam egy linket, es most talaltam egy masikat, amely ennel bovebb, es ahol sok masik linkre is ra lehet kattintgatni. Akit erdekel, es persze tud angolul, az itt sok erdekes infot olvashat Tolkien eletenek birminghami szakaszarol, plusz kepeket is nezegethet.

http://www.birmingham.gov.uk/GenerateCo ... &EXPAND=15

Jo bongeszest!

Brisa beküldte:
Ugyan valóban nem elemezgeti sokat azt, hogy a rossz emlékeket is visszaadja az embereknek, szvsz azért, mert ez egyértelmű: olyan áron ne dugjuk a homokba a fejünket a valóság rossz dolgai elől, hogy ettől egy üres életet kelljen éljünk, érzelmek nélkül, színek nélkül, és még sorolhatnám.
Hisz Az emlékek őrében arról van szó, hogy mivel nem ismerik a rossz dolgokat, mert nem akarnak tudni pl. a háborúról, nem is ismerik föl, hogy ők teljes léleknyugalommal gyilkolják az öregeket, a csecsemőket és a "szabálysértőket".

Kincsőnek hála, elolvastam Az emlékek őrét, és tényleg nagyon jó! (Köszi gilloth!) Bár ez inkább a Szép új világ (Huxley) ifjúságiregény-formája, mintsem az 1984-é (Orwell).

Ugyanis van egy alapvető különbség: míg a Szép új világ és Az emlékek őre egy olyan világot mutat be, ahol arra törekednek, hogy mindenkinek egyformán jó legyen, addig az 1984-ben a többség számára beismerten a rosszat, sőt a még rosszabbat (hiszen folyamatosan csökkentik az életszínvonalat) akarják. És míg ez utóbbiban a hatalom a lényeg, az előbbi kettőben az "egyenlét", a mindenki számára elérhető (langyos és egysíkú) boldogság a fontos.

Amúgy továbbra sem sikerült döntenem. Hiszen a főhős nem szenved, hanem kiegyensúlyozott, boldog életet él. A tudás az, ami felkelti a vágyódást benne. És számomra furcsa, hogy bár megtapasztalja és átéli a fájdalmat, a kínt, a döntésében nem játszik szerepet. Sőt fel sem merül benne, hogy mit jelent, ha ezt (és nemcsak a szépet meg a jót) rázúdítja az emberiségre.

Alyr Arkhon beküldte:
Sztem kicsit lapos...olyan, mintha stephen king újraírta volna a harcosok klubját...a felénél tod, hogy mi a vége. Nyahát
A Hősnél meg attól függ mit várunk...a legendák nem feltétlenül összetettek és fordulatosak, sztem annak, aminek szánták jó. Zu legendáját elég régen láttam, de talán tényleg egy kicsit színesebb történet...viszont mindegyik tele van übertáp hero-kal , akinek ez köll, az mindkettőt nézze meg...Sztem a Tigris és a sárkány (témában ideillő) sem volt rossz, de nyugodtan kövezzetek meg, ha nincs igazam...mármint virtuálisan .

Virginia Woolf könyveit szeretném ajánlani nektek, számomra eddigi életem messze legfontosabb, legmeghatározóbb, "tudatformáló" regényei ezek. Woolf a század eleji Angliában élt és alkotott, jellemző témái az emberi kapcsolatok minden mennyiségben, a férfi-nő kapcsolat, az emberi érzelmek mindent átszövő hálózata. Szokták a tudatfolyam-technika és az "új regény" egyik első képviselőjeként emlegetni. Legfontosabb regénye a Mrs. Dalloway, ez egy londoni arisztokrata nő egy napjának története, akivel látszólag nem történik semmi, a lelkében viszont egy nap alatt lejátszódik egy ember egész élete, megjárja a poklot, hogy aztán újjászülessen a nap végére.
A számomra legkedvesebb könyve A világítótorony, melynek központi alakja ehgy családanya, akinek az élete abban teljesedik ki, hogy összetartsa a családját és a környezetét, mindenki jelentéktelen személyiségnek tartja, ám amikor meghal, kiderül, hogyő volt az igazodási pont mindenki számára, és hiányával a többi ember élete is értelmét veszti.
Az Orlando egy rendhagyó életrajz, három évszázadon átívelve mutatja be egy arisztokrata férfi/nő életét, aki koronként változtatja a nemét, de ugyanaz a személyiség marad. A könyv Woolf feminizmusának irodalmi kifejeződése, a minden emberben meglévő kettősséget fejezi ki. Érdekesség, hogy Orlando mintája Vita Sackville-West arisztokrata írónő volt, akihez Virginiát szoros baráti (és egyéb) kötelékek fűzték.
A Felvonások között volt Woolf utolsó könyve. Ez egy vidéki udvarházban játszódik, ahol a parasztok és szolgák az urak szórakoztatására egy színielőadást rendeznek, melyben bemutatják Anglia történetét. Az előadás görbe tükröt tart a vidéki Anglia arisztokráciája elé, a könyv pedig azon kritikusok elé, akik szerint Woolf nem tud írni...
Talán legrendhagyóbb könyve a Hullámok, amelyben nyolc gyerekkori jóbarát felváltva meséli el történetüket, melyből kibontakozik egy ember egész élete, a gyermekkortól a felnőttkoron át a halálig. Ebben a könyvében bontakoztatta ki leginkább a szerkesztői tehetségét, matematikai pontossággal van felépítve az egész. Ez a legnehezebben emészthető, de a kritikusok ezt tartják a legérettebb művének.
Hogy miért szeretem annyira? Mert nála jobban még senki nem érzett rá az emberi érzelmek misztikumára, összetettségére. Rendkívül költői módon ír, prózára ritkán mondunk ilyet, de a szó szoros értelmében szépek az írásai. (ehhez hozzájárul Tandori Dezső kiváló fordítása) Regényeinek tulajdonképpen nincs megfogható, elmesélhető története, a lényeg az ami a szereplők lelkében játszódik.
Regényei mellett rengeteg esszét, kritikát írt, és feminista gondolkodóként is számon tartják (e témában az etalon a Saját szoba című feminista pamfletje).
Nem mondom, hogy könnyű olvasni, minden regénye komoly szellemi kihívást jelent, de megéri, mert fantasztikus irodalmi mélységeket tár fel előttünk. És ami az én ajánlásomnál talán többet nyom a latba: Gabriel Garcia Marquez saját bevallása szerint Woolf hatására határozta el, hogy író lesz....
Egyébként másik nagy tisztelője, Michael Cunningham szintén Woolf hatására írta meg Az órák című regényét, mely három nő (közüllk az egyik Virginia) történetén keresztül tér és idő metafizikus kapcsolatát mutatja be. Ebből a regényből készült az azonos című film, Nicole Kidman, Julianne Moore és Meryl Streep főszereplésével, melyet szintén nagyon ajánlok mindenki figyelmébe!

És most a hozzászólások:

Paulo Coelho könyvei magyarul:
Az alkimista
Veronika meg akar halni
A Piedra folyó partján ültem és sírtam
Az ördög és Prim kisasszony
Tizenegy perc
Szvsz mind fantasztikus, Woolf után a kettes számú kedvenc!!!

Sorstalanság:
Nekem tetszett. Nem mondom, hogy a legfontosabbak között van, de igenis fontos könyv, és nem azért, mert Nobel-díjas, hanem azért, mert egy tizenéves gyerek szemszögéből mutatja be a lágerek világát, azt, hogy ő mit értett meg és mit érzett belőle és vele kapcsolatban.... És mert egyáltalán NEM sajnáltatja magát, NEM gyűlölködik, NEM gerjeszt gyűlöletet, éppen ellenkezőleg...... a legmegrázóbb a könyvben annak a bemutatása, hogy az élet még a koncentrációs táborban is ÉLET! Nem vagyok irodalmár, nem tudom megítélni hogy mennyire "tud" vagy "nem tud" írni Kertész Imre, de azt tudom, hogy számomra megrázó és rendkívül érzékletes módon mutatta be a saját élményeit. Hogy miért mindig a Holocausttal foglalkozik? Mert átélte, mert meghatározta az életét, mert szvsz ezek olyan dolgok, amiken nem lehet felülemelkedni egykönnyen. És azt gondolom, a legjobb módja annak, hogy valaki "kidolgozza" magából a negatív élményeit, az, ha megírja, megfesti, stb. magyarán alkot. Nem tudom, pszichológus szakértőinknek mi erről a véleménye..... A Nobel-díjat pedig azért kapta,mert Németországban hatalmas rajongótábora van, és nagyon erősen lobbiztak mellette, épp azért, mert ő az egyetlen író, aki kvázi "feloldozást" nyújt nekik a Holocaust bűnei alól, aki nem ítélkezik, nem gyűlölködik, hanem emberként tekint a másik félre is..... És mert a németek és egész Európa nagy része sem tud felülemelkedni a Holocauston. Ki a sérelmek, ki a bűntudat miatt. [size=9:1cy1znik]Ahogy egy kedves politológiatanárom mondta: a Holocauston, a kommunizmuson, Trianonon stb. csak akkor fogunk felülemelkedni, ha már senki nem él, aki emlékezhetne rá.....[/size]

[size=9:1cy1znik]Ez már kapásból hét kötet:-) -Leguan[/size]

Rayan drága vitatkozzál csak nyugodtan, bár ez itt nem egy kritikai topik, hanem ajánló. Mindemellett megjegyezném, hogy nem láttam az általad említett opuszt, de a Hős egy olyan fajta legendamesélést valósít meg, melyről nekünk, az amerikai "agy rágógumi" filmeken vagy azok mellett szocializálódott filmközönségnek, már alig alig van fogalmunk. Szinte képtelenek vagyunk a _képekből_ olvasni úgy ahogyan a koraközépkori templonbajárók tették a freskókat és a szobrokat nézve. Mert ugye a pap az latinul misézett. Mégis pontosan megértették a történeteket a legteljesebb érzelmi mélységekkel együtt.

Batti beküldte:
Batti komám, vitatkozom. Tartalmilag a nulla felé tendál. És érted, nézem a gyönyörű képeit, és marhára hiányzik valami. Jó, történelem meg fight meg minden, de eskü, a mindenki által oly leszólott Zu legendája shokkal erősebb. Nagyjából kritikus lettem azzal, amit szeretek (eastside filmgyártás). Plussssz: Ha szép kínai filmet akartok nézni, nézzétek meg a Szerelemre hangolva c. alkotást. Köbö egy zacskó zsebkendő volt a fogyasztásom a két óra alatt. Mivel zsírul gerjeszti az ember érzelmeit, kiegyensúlyozottabb napokon érdemes megtekinteni.

Laurelen beküldte:
Támogatom, pláne hogy a szomszédban van...
S ehhez hozzátenném, h nyáron koncert- és előadássorozatokat is tartanak ugyanitt. Abszolut hatásos ilyen környezetben.

Részlet Wass Albert: A Funtineli boszorkány c. trilógiájából, a második kötetből, melynek címe Kunyhó a Komárnyikon.

Íme:

"Mert tudod, valahogy így van ez: az ember jár-kel a világban, mint valami nyugtalan vadállat, és valamit keres. De alighogy megtalálja, már hasznot akar húzni belőle, és ezzel el is rontja a dolgokat. Mert a világ nem arra való, hogy hasznot hozzon valakinek. A világ arra való, hogy szép legyen, békés legyen, jó legyen. Hogy élni lehessen benne fáradtsággal, de haszon nélkül. Mert az élet értelme a szép. És a haszon a leghaszontalanabb szó, amit az ember valaha is kitalált. Pedig ma már annyira van vele, hogy ha valami szépet meglát, nyomban arra gondol: mi hasznom lehetne ebből? S ezért van az, hogy amit ilyen céllal fölépít, az hamarosan le is dől. Legtöbbször egy másik ember dönti le, aki irigyli a hasznot, és a helyén nem marad más, csak egy folt csalán: az ember örök nyoma."

Ajánlom mindenkinek e könyveket, mely vágyat ébreszt az emberben elmenni, és élni ott a havason. Úgy élni, ahogy csak kevés ember, igazán ÉLNI. Ismerni a valódi fák mozdulatait, hallgatni a szaladó szelet, érezni a fizikai fáradtságot tagjaidban, olyan tudattal álomra hajtani a fejed, hogy ma is érdemes volt fölkelned. Valódi tejet inni, igazi ízeket, illatokat érezni. Igazán ÉLNI.
Olvassátok el! Nem fogtok csalódni.

Én most egy filmet akarnék ajánlani, a Titkos Ablakot.

- Nem csak mert Johnny Depp a főszereplő (szőke hajjal és szemüveggel! )
- Nem csak mert szerepel benne egy Greenleaf nevű fickó (nem Legolas hanem Tom)
- Nem csak mert szvsz kegyetlen jó zenéje van
- Nem csak azért mert Stephen King (és nincs elrontva bár a vége más, mint a könyvben de ennek a tartalom ismeretében van logikai alapja, éppenúgy "kijavították" a végét ahogy Mort is kijavítja a filmben.... (ez csak szvsz) )

Hanem mert jó és kész.

UI: Ha jót akartok akkor felirattal nézzétek, mert Stohl seholsenincs Depphez képest.

Két dolgot is ajánlanék.

Az egyik, hogy kilenc év kihagyás után újra megjelent a Galaktika folyóirat. Egész nemzedékek nőttek fel az áldott emlékü Kuczka Péter munkáján (ma már inkább hagyatékán). Ajánlom minden sci-fi rajongónak. Kicsit drága (870Ft.) de remélem megéri.

A másik a Hős című kínai film. Csak annak aki szereti az ilyet. Bár szinte minden kockája elmenne poszternek is. Gyönyörű képek jellegzetesen kínai legenda mesélés. Mellesleg a történelmük egy igen nagy jelentőségü idejéből mesél. Messze jobb mint Az Utolsó Szamuráj. Pedig ott is nagy történelmi esemény az alap. De Tom akárki Cruise felejthető, a Japánok viszont nagyon jók. Tulképpen az amerikaiakat ki is lehetne hagyni teljesen a történetből. Nyisz-nyisz.

Jé, angie =)

Csatlakozom egyébként. Az a fajta film, amit nem szoktál elfelejteni. Olyan örök legenda. Nagyon szép.

Kedves Mindenki!

Kéretik megnézni Bálnalovas c. filmet; mitologikus mélységű, csodaszép film, rég nem láttam hozzá foghatót!
Egyszerű, mély, semmi speciális effekt, a színészek mind maorik és nagyon hitelesek.
Meg is nyerte a Sundance-en, a Torontói valamint a Rotterdami filmfeszteken a közönségdíjat, és a főszereplő kislányt még Oscarra is jelölték (igazán megérdemelten); de persze nem ez a lényeg, ez csak jól hangzik:),hanem hogy a Bálnalovas egy költemény filmen elszavalva.

Artemisz (Erenya) beküldte:
Egy feltétellel:
ha a biológus lelkületű illetők nem állnak meg minden fűszál előtt elmondani annak magyar, latin nevét és a leszármazását a baktériumoktól és vissza.
Ugyanis ez roppant módon tönkre tudja tenni ám a hangulatot.
Tudtommal Lothlórienben csak egy pár virág nevét tudták meg az utazók, azt is csak mikor megkérdezték, s ez így van jól.

Ulmo beküldte:
Én csak az elsőt... Ki adja kölcsön a másodikat?

Belépek!
Laurelen beküldte:
Remek ötlet! Én mindenképp benne vagyok! Kollégák?

Ez ugyan nem olvasnivaló, de annálinkább néznivaló:
Ma voltam a vácrátóti botanikus kertben, és elképesztően gyönyörű, különösen ilyenkor ősszel, akár Lothlórien. Különleges növényekkel, fákról záporozó aranylevelekkel, eldugott ligetekkel varázslatos hely. Mindenkinek ajánlom, ha van időtök nézzétek meg!Esetleg egy közös vizitet is érdemes lenne szervezni. (viszonylag jól megközelíthető vonat+busz)

Brisa beküldte:
Iain M. Banks néven sci-fiket ír, Iain Banks néven pedig egyéb regényeket.

Nagyon régen olvastam egy könyvet, azóta már rengetegszer elolvastam, és mindig találok benne valami érdekeset, ami nem tűnt fel addig. Egyébként nagyon nehéz olvasmány, és szvsz aki az első 100 oldal után nem teszi le, az imádni fogja (/me a harmadik kötettel kezdte ) amugy egy fantasy mese , amely a komplex világával nem is mesének tűnik, hanem történelem könyvnek.
Az egész amugy elég egyszerűnek tűnik, mert a történet elég lineális, de az ördög a részletekben rejlik, mert olvasás közben olyan apróságok fogják meg az embert, ami tovább gondolásra készteti.
Még a fordítás is remekmű, bár az eredetihez képest változtat.
Szvsz még az antihősök is olyan jól vannak benne megcsinálva, hogy ő velük is lehet azonosulni, és a rossz is nagyon sokrétűen van ábrázolva benne (nem mint néhány amerikai filmben, ahol a rossz csak simán rossz)
Szóval ebben a könyvben egy "kisember" egy nagyon gonosz tárgyhoz jut hozzá, amivel nem tud mit kezdeni, és egy öreg barátja tanácsára elindul vele a Bölcsekhez. Három magafajta "ember" csatlakozik hozzá, de egyikük sem sejti (szerencséjükre), hogy miféle tárgy van a birtokukban.
Utazásuk során találkoznak olyan emberekkel, akik őket segítik, ámbár néha majdnem rajta vesztenek. Végül mégis csak eljutnak céljukhoz.
A bölcsek eldöntik, hogy meg kell semmisíteni azt a dolgot, és a főhős kelletlenül, de elvállalja a feladatot. Utitársai is lesznek ebben, akik őt segítik.
A történet ezek után az útjukat mutatja be, különböző kalandokon keresztül, amíg végre az 2000 oldal táján végre véget ér.
Nekem ez a könyv egy patakot képezett, amely kicsiként indul, és a végén folyam lessz belőle.
A történet is ahogy halad előre, egyre nagyobb sodrású lessz, amíg végül minden megoldódik.
Egy nagysikerű film is készült belőle, ami bármennyire jó is, teljesen nem adja vissza a regényt.(még oszkárt is kapott nem is egyet)
Ha tehetitek, olvassátok el...

Brisa beküldte:
Nem, ez a meszkalin hatásait írja le... Szerintem érdemes elolvasni, hogy az ember tudja miről van szó - nagyon érzékletes...

Rabyn, Kincső: Nagyon örülnék, ha valamelyikőtök kölcsönadná a könyvet. (Kincső, asszem veled előbb találkozom...)

Artemisz, Szméagol: Nagyon határozottan állítjátok. Pont eme magabiztosság miatt érdemes (újra) elolvasni ezt a könyvet, és elgondolkozni a dolgokon.
Vajon amikor boldogtalan vagy, amikor valami pokolian fáj, vagy amikor a híradóban olyan szörnyűségekről hallasz, mint a háború, éhező emberek, megerőszakolt 10 hónapos csecsemő, legyilkolt családok és egyéb rémségek, vagy az utcán félig megfagyott embereket látsz stb., akkor is arra voksolnál? Hiszen a 'szép új világban' nincs ilyen. Ott mindenki elégedett, és "langyosan" boldog, senkinek nem fáj semmije, nem szendved hiányt semmiben, (majdnem) mindent megkaphat, amire vágyik stb.

És bizony Pennie-nek igaza: azt is érdemes végig gondolni, hogy a mi világunk merre halad.

Pennie, nem Ian Banks?

Köszönöm, hogy kiegészítettétek az ajánlásomat.

Cica, miről szól Az érzékelés kapui? Az az LSD hatását élményszerűen leíró regény?


[size=9:1qm7v9od]Jelenleg W. Scott: Ivanhoe-ját olvason, és nagyon teccik.[/size]

Brisa beküldte:
Hasonlóan dilemmák elé állít Iain M Banks Kultúra regényfolyama is. Magyarul eddig sajnos csak A játékmester jelent meg ebből a sorozatból, a másik, magyarul megjelent regény (Sötét háttér előtt) más témakörben mozog.

A távoli jövőben a galaxis jelentős részét a Kultúra nevű civilizáció uralja. Miközben az egyszerű polgárok szórakozással múlatják napjaikat, saját drogmirigyeik termelte anyagokkal doppingolva magukat a különböző játékokhoz, amelyek életüket kitöltik, a Kultúra terjeszkedik, és meghódítja, majd beolvasztja a "primitív" civilizációkat. A játékmester-ben a Kultúra legjobb és leghíresebb játékosát kiküldik egy "primitív" civilizáció nagy játékára, amely az ottaniak mindennapjait és a politikát határozza meg, hiszen a játék győztese lesz a birodalom császára...

Ezenkívül angolul olvastam még egy regényt ebből a sorozatból (Look To Windward), és az még jobban tetszett. És ami miatt a Brisa által mondottakra asszociálva ajánlom ezeket a könyveket, az az, hogy érdekes elgondolkodni ezen a világon, a Kultúrán, amit Banks teremtett, hogy miért jó vagy rossz, helyes vagy helytelen, ahogy ez a civilizáció működik, és ahogy a mai fogyasztói társadalom halad afelé, hogy a szórakozás mindenek felett, vajon hová vezet mindez...

Huxelytól még kötelező: "Az érzékelés kapui"....mondjuk kicsit másról szól, mint a Szép új világ....

Sziasztok!

Ma láttam egy eszméletlen rajzfilmet: Belleville randevú. Megdöbbentően fantasztikus volt. Jó ha 10 mondat elhangzik benne és nagyon igényesen vannak megrajzolva, szvsz kifejezetten rondák a figurák, ezért lesz az egész annyira életszerű. Nézzétek meg!

Brisa: Olvastam Huxley-t. Egyértelműen az utóbbi. Visszataszítónak tartottam azt a szép új világot. [/b]