- Hozzászólások: 2797
- Köszönetek: 7
Gondolatok
- Dodiee
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- We're under the same sky
Dínchamion írta:
Dodiee Took írta: Ringil: igen, az egy jó idézet..szvsz attól is függ, hogy valaki mennyire él ebben az álomvilágban. elég jó példa erre McLoad(van, aki már hallott róla..)aki teljesen a HP álomvilágában él. Közölte, hogy azért nem tanul a gimiben, mert ott csak hülye mugli tantárgyak vannak. És hogy a kedvenc sportja a Kviddics. szóval ez már nem teljesen egészséges. ha valaki azért nem fogadja el az életét olyannak, amilyen, mert egy teljesen más világban él, az szvsz nem jó... néha nagyon jó álmodozni, de közben tudni kell,hogy az nem valóság. Az álmok segíthetnek az élet elviselésében(ha valakinek annyira rossz, hogy csak ez segít), de nem helyettesíthetik azt.
Ezzel azért vitatkoznék.
Az tény, hogy a társadalom szempontjából tényleg nem egészséges (ugyebár a használhatatlan, ún. "élősködő" elemek... ), de kérdés, hogy fontos-e a társadalom igényeit és egyébjeit mindenek felett szem előtt tartani...
Sztem nem fontos szem előtt tartani, de nem is a társadalomra nézve mondtam hogy nem egészséges. Addíg nincs vele igazából semmi baj, amig magában tartja. McLoad erre mondjuk nem jó példa, hiszen képes volt üvölteni egy vesztett Kviddics meccs miatt. És ez már kihat a környezetére is. az, hogy nem tanul, megbukik majd, és a híd alatt ölelgetheti a seprűjét, nem érdekel. De ha valakit, aki ezt az egészet játéknak veszi, belekényszeríti a saját világába, amit ő valóságnak lát, na ez az, ami nagyon nem jó. És hiába mondják, hogy az, hogy vk. teljesen álomvilágban él, a saját magánügye, persze, az, de ugyanakkor valószínűleg(szerencsésebb esetben) vannak, akik aggódnak érte. Visszatérve az idézetre, Dumbledore nem azért mondta ezt Harrynek, mert félt, hogy Harry netán agyonver valakit. "Csak" aggódott érte. Most nem tudom ezzel hova akartam kilyukadni, de mind1.
De gomblukunkat mégis egymás hiánya lakja,
és elválásaink megannyi kis patakja
a visszaérkezés tavába fut be, lásd.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Dodiee
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- We're under the same sky
- Hozzászólások: 2797
- Köszönetek: 7
Estel írta:
Darkman írta: Tudtátok, hogy a Fidzsi-szigeteken él a gyümölcsgalamb három teljesen egyedi faja ( az egyik zöld, a másik narancssárga a harmdik pedig szürke vörös hassal ) ?
Aha, szóval te is megvetted a National Geografikot magyar számát. Megéri az árát, nagyon jó a Szaharás és az ókori egyiptomos rész is.
Nekem elsősorban a dinoszauruszokról szóló rész tetszett, de nagyon jó az egész:))
De gomblukunkat mégis egymás hiánya lakja,
és elválásaink megannyi kis patakja
a visszaérkezés tavába fut be, lásd.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Dodiee
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- We're under the same sky
- Hozzászólások: 2797
- Köszönetek: 7
Darkman írta: Tudtátok, hogy a Fidzsi-szigeteken él a gyümölcsgalamb három teljesen egyedi faja ( az egyik zöld, a másik narancssárga a harmdik pedig szürke vörös hassal ) ?
National Geographic magazin?
De gomblukunkat mégis egymás hiánya lakja,
és elválásaink megannyi kis patakja
a visszaérkezés tavába fut be, lásd.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- North
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK1
- Hozzászólások: 18
- Köszönetek: 0
Mégegyszer bocs a kontárkodásom miatt
Ő meg mély lélegzetet vett, s így szólt:-Hát, hazaértem.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Álmos
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 910
- Köszönetek: 0
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Eszterprise-Estel
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK4
- Hozzászólások: 89
- Köszönetek: 0
Darkman írta: Tudtátok, hogy a Fidzsi-szigeteken él a gyümölcsgalamb három teljesen egyedi faja ( az egyik zöld, a másik narancssárga a harmdik pedig szürke vörös hassal ) ?
Aha, szóval te is megvetted a National Geografikot magyar számát. Megéri az árát, nagyon jó a Szaharás és az ókori egyiptomos rész is.
A remény hal meg utoljára
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Álmos
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 910
- Köszönetek: 0
Huhú
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Mau Rauser
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
A nyelvről: szvsz, a nyelv adja meg a keretet és módot annak, hogy egy lény, vagy legalábbis egy emberi lény érzéseit és benyomásait rendezze és egymáshoz kapcsolja. Ezen felül természetesen kommunikációra is szolgál, de szerintem az elsődleges szerepe a szoros értelemben vett gondolkodás.
-- Mau Rauser
Ez a művészet csodája, hogy az ember néha nagyobbat szarik, mint amekkora a seggén kifér.
(Weöres Sándor)
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Oisin
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Dínchamion írta: Nos. Nincsenek kritériumok. Én ezzel kapcsolatban abszolút antik alapokra helyezkedem. Létező az, ami létezik. Nincsen semmilyen kritérium. Ami nem létezik, az lenne ugye a nemlétező, antik felfogás szerint, de nincs értelme erről beszélni, mert csupán egy feltételezett ellenpárról van szó, ami tul.képpen - definícióból adódóan - nem létezhet.
Az elég baj, mert ha nincsenek kritériumok, akkor egy szóról/kifejezésről nem tudjuk megmondani, hogy az vajon valamiféle létezőt jelöl, vagy nem. Márpedig igenis vannak olyan szavaink, szószerkezeteink, amik nem valamiféle létezőt jelölnek. Itt vannak pld. a névmások. A "valaki" egy létező személy? Ki az a "valaki?" Vagy vegyünk egy temporális szerkezetet: "Magyarország jelenlegi királya" vajon egy létező személy? Ki "Magyarország jelenlegi királya"? Ha nem tudjuk meghatározni a létezőt, akkor nem tudjuk megkülönbözetetni a létezőt jelölő szavakat a nem létezőt (nem nemlétezőt!) jelölő szavaktól. És akkor a létező, létezés kifejezés teljességgel értelmét veszti. Szvsz amit te definiálni próbálsz, az közelebb áll a "valami"-hez, mint a "létező"-höz.
Az antik alapok lehetnek nagyon szépek, csak az a baj, hogy romokban hevernek, és nem bírnak meg semmiféle építményt. A tautológia pedig nem definíció. Kérdezd meg nyugodtan a logika tanárodat.
Dínchamion írta: Te kevered a létezőt mint fogalmat a fizikai létezővel. És az anyagot a fizikai anyaggal. Miért ne lehetne anyag?
Ha szerinted az egyes szám anyag, akkor lsz. mondd meg, minek az anyaga?
Dínchamion írta: Miért is nincsen anyaga? A világon mindennek van anyaga, két olyan dolgot tudok mondani, aminek nincs, hanem tiszta formák: a tér és az idő. Minden más ezeken belül helyezkedik el, és az anyag belőlük részesül formában...
Ha szerinted az egyes számnak van anyaga, akkor lsz. mondd meg, milyen anyagból van?
Dínchamion írta: Nem, fentebb megmutattam, hogy hibás a gondolkodásod, mert nagyon leszűkíted a fizikai értelmükre a fogalmakat. Ez egy filozófiai vitában hiba.
Nem hiba, hanem módszertanilag megalapozott eljárás. Mi az, hogy nem-fizikai létező, anyag, forma? Ezek csak metaforák. Egyenlőre maradjunk a szavak elsődleges értelménél. Amig azt nem tisztáztuk, semmi értelme metaforák értelmezésébe belemenni. Az építkezést alulról kell kezdeni. Mekk mester a tetőnél kezdte... végül a fejéhez is vágták a káposztát...
Dínchamion írta: Ha csak az észleleteket vesszük létezőnek (a szó szűkebb értelmében) - Hm. Eddig is így használtad...
Így igaz.
Dínchamion írta: Nem mutathatsz rá valamire, aminek nincs anyaga, mert ahhoz, hogy rámutass, anyag kell... Egyébként fentebb van a két dolog, ami tiszta forma (tehát anyagi okból nem részesül - üdvözlégy körünkben, Arisztotelész...). És rámutattam, csak nem fizikailag.
Így igaz, sem olyasvalamire, aminek nincs formája. Anyaga és formája ugyanis minden létezőnek van. Aminek nincs, az nem létező (a szó szűkebb értelmében, amiről most beszélünk). Épp ez az, amit bebizonyítottam.
Dínchamion írta: Már hogy a fenébe ne lenne anyaga? Nem én szoktam fizikai példákkal dobálózni, de akkor most jó lenne eldönteni, hogy melyik tekintetben vitatkozunk. Én elméleti filozófiát vázoltam, amelybe beilleszthető a fizikai rész. De ez fordítva nem működik...
Úgy, hogy nincs. A vetített kép éppúgy nem azonos a szemünbe érkező fotonokkal, mint ahogy a valódi tárgy sem. Nem a fotonokról van szó, hanem a képről. Amit az elmélet és a gyakorlat viszonyáról mondasz, az a feje tetején áll. A dolog csakis fordítva működik. Elkezdhetek én agyalni mindenféle elméleten, de ha "nem találom el" vele a valóságot, a hajamra kenhetem... Kedves Dín, a hegy nem megy Mohamedhez! Az elméleteinknek kell alkalmazkodni a valósághoz, mert a valóság bizony nem fog alkalmazkodni az elméleteinkhez. Ez a kínos igazság.
Dínchamion írta: Mellesleg ha a fény nem anyag, akkor nem tudom, mi...
Hullám. De ez most teljesen irreleváns.
Dínchamion írta: Csúsztatsz! Ha valaki úgy nő fel, hogy nem ismeri az általánosan elfogadott időmérést (az órát), akkor a tudata korlátossága miatt ugyanúgy létezik számára a mért idő... Viszont az órával semmit sem tud kezdeni. A mért idő sem egyfajta lehet ám!
Már hogy létezne, ha egyszer sose mérte? Ami létezik számára, az a saját személyes ideje, nem a mért idő. Persze, az időt sokféleképpen lehet mérni, és lehet nem mérni. Másféleképpen mérni és nem mérni az nem ugyanaz. Ez a csúsztatás!
Dínchamion írta: Hm. Ezt most magyarázd meg légy szíves!
Röviden, jó? Az "objektív" szó valami tőlünk függetlenül fennállóra utal. Csakhogy erről nem tudhatunk semmit, mert a dolgokról csak az érzékeink szűrőjén keresztül jutunk ismeretekhez, közvetlenül nem. Amit látunk, hallunk, tapintunk, az nem maga a "magánvaló objektum", hanem a tudatunkban a különböző észleletekből összeálló "intencionális tárgy". Arról, hogy ezeket az észleleteket mi kelti (valamiféle tőlünk független létezők, a saját tudattalanunk, Isten, a Mátrix, stb.) nem tudhatunk. A szolipszizmus ("csak én létezem, minden és mindenki más a saját agyszüleményem") azáltal kerülhető el, hogy tudjuk: a minket körülvevő világ olyan tényekkel szembesít minket, amiket nem tudunk megváltoztatni, és olyan értelmeket hoz létre, amelyek nem tőlünk származnak, amit mi "sose gondoltunk volna". Tehát van valami, amit valóságnak nevezhetünk. Ez a valóság azonban a "valóságosságát" éppen hogy nem valamiféle tőlünk független fennállásból nyeri, hanem a velünk való interakciójának az alapvető jellegzetességeiből (úm: ellenállás, idegenség). Tehát definíció szerint nem lehet "objektív".
Dínchamion írta: Ezzel az erővel kiteszek egy magnót az erdőbe, hogy megtudjam, a kidőlő fának van-e hangja... Lesz, mert az ugyanúgy figyelés, hiszen magamnak rögzítem a tapasztalatot, akár ott vagyok, akár nem. Ezt nem tudom elfogadni, mert a kísérlet maga ellentmond annak, hogy tényleg ne figyelje senki...
A hasonlat teljesen rossz. Lsz. olvasd újra amit írtam, figyelmesen, vagy nézz utána valahol a szakirodalomban.
Dínchamion írta: Nem biztos, hogy értem. Mi a frász különbözteti meg a képzelt valóságot az igazi valóságtól... Most példálózzak Descartes-tal? Ez igenis a mátrix. Nem a valóság... De ha úgy tetszik: a mátrix a valóság...
Ne! Hagyjuk Descartes-ot. Bizonyos értelemben a Matrix lehet a valóság, pontosabban a valóság forrása. Az álomvilág viszont magunk teremtette mátrix, és ezért nem lehet a valóság, mert hiányzik belőle a "valóságosság" két alapvonása: az ellenállás (tőlünk független kemény tények) és az idegenség (tőlünk független értelemképződés).
Dínchamion írta: Ha az egész életedet a saját kis "mátrixodban" éled le, akkor a halálod pillanatában sem fogsz máshogy tenni... Az a te világod. Ugyanúgy, ha valaki azt hiszi, hogy lefeküdtem a feleségével, és el is hiszi ezt, akkor a halálos ágyán is ezt fogja hinni, nem fog hirtelen megvilágosodni... És ne mondd, hogy nem ugyanaz a kategória, mert én már a legelején leszögeztem, hogy a saját kis világunknak nem kell (feltétlenül) alapjaiban különböznie az általánosan elfogadottól...
A hasonlat rossz. A jó példa vmi ilyesmi lenne: valaki a lelke mélyén tudja, hogy a felesége egész életében fűvel-fával csalta, és valójában soha nem szerette, de nem vesz róla tudomást. Bebeszéli magának, hogy a felesége igenis hűséges és szereti, és egy életen át hagyja magát hülyíteni, ahelyett, hogy kirúgná és megadná magának az esélyt, hogy találjon egy olyan nőt, akivel valóban szeretik egymást. Vagyis álomvilágba menekül a valóság elől. Nos, ha egy ilyen ember a halála pillanatában számot vet az életével, valószínűleg megbánja a dolgot, és szeretne visszatérni a saját kis mátrixából (álomvilág) a Nagy Mátrixba (valóság), csakhogy akkor már késő. Érthető voltam?
Dínchamion írta: A társadalmat pedig szükségszerű "idekeverni", mert csak a társadalom szempontjából lesz valami "elfogadott" vagy "egyéni kis mátrix".
Nem. Éppen ellenkezőleg. A különbség csakis az egyén szempontjából ragadható meg. A társadalom (főleg az ún. fogyasztói társadalom) valójában rengeteg előre gyártott álomvilágot kínál (pld. TV-sorozatok, vallás, filozófia ), de ez nem a valóság. A valóság kinek-kinek a sajátja, ha és amennyiben képes szembenézni vele. Persze szükség van az álomvilágokra is, nélkülük nemigen tudnánk elviselni a valóság súlyát, de arra már nincs szükség, hogy annyira elmerüljünk bennük, hogy megfeledkezzünk a valóságról.
Dínchamion írta: Értem mire gondolsz, de azt hittem, elég egyértelmű vagyok. Az álom, mint álom igen, megkülönböztethető a valóságtól, igen markáns jegyek alapján. De a saját valóság (amit társadalmilag gyakran hívnak "álomvilágnak") nem különböztethető meg a valóságtól, mert mindenkinek a sajátja, ergo az a valóság... Remélem, értesz.
Értelek, de szerintem hibásan fogalmazol. Még mindíg búbos bankának nevezed a tevét. Nem a saját valóság az álomvilág. Az álomvilág az álomvilág.
Üdv, Oisin
If I saw my son Osgar and God hand to hand on the Hill of the Fiana, my son put down, I'd say that God is a strong Man!
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Oisin
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Lamorak írta: DE. Kizarolag a nyelv adja meg a gondolkodas formajat (hacsak persze nem akarjuk az idegrendszer biologikumara visszavezetni-- de akkor mar nem kognitiv mukodesrol, hanem biologiai mukodesrol beszelunk). Magat a szubjektumot, az 'en'-t, aki gondolkodik es beszel, csakis a nyelv konstrualja, nyelvi szubjektumon kivul nincs szubjektum (Benveniste: 'ego az, aki azt mondja, ego'). Minden gondolat nyelvszeru, a gondolatnak nem a nyelvtan, hanem maga a nyelv mint 'modellalo rendszer' (Lotmantol Luhmanig) ad nem csak keretet, hanem egyaltalan format, letezest.
Mindkettőtökkel egyetértek! A gondolkodás "formáját" valóban a nyelv adja meg, de a gondolkodás "anyagát" már nem, tehát az állításod igaz, de nem cáfolja meg azt, amit Dínchamion írt, miszerint gondolkodni nem teljes mértékben a nyelv segítségével gondolkodunk. A gondolkodás "anyaga" alatt most azokat a tudattalanból felmerülő, fogalmilag még nem rögzített, homályos "értelemkezdeményeket" értem, amelyeket folytonosan próbálunk a fogalmainkban rögzíteni. Ezek nélkül a nyelv halott lenne, soha nem születhetnének új értelmek, jelentések. Éppen az új értelmeknek ez a rögzítési folyamata az, amit nagyon nehéz írásban követni.
Más: a fantasztikummal kapcsolatos diskurzusunk valahogy elsikkadt. Azt hiszem, nálad maradt a labda. Nincs ezzel kapcsolatban több mondanivalód?
Üdv, Oisin
If I saw my son Osgar and God hand to hand on the Hill of the Fiana, my son put down, I'd say that God is a strong Man!
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Álmos
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 910
- Köszönetek: 0
Huhú
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Dínchamion
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Lamorak írta: DE. Kizarolag a nyelv adja meg a gondolkodas formajat (hacsak persze nem akarjuk az idegrendszer biologikumara visszavezetni-- de akkor mar nem kognitiv mukodesrol, hanem biologiai mukodesrol beszelunk). Magat a szubjektumot, az 'en'-t, aki gondolkodik es beszel, csakis a nyelv konstrualja, nyelvi szubjektumon kivul nincs szubjektum (Benveniste: 'ego az, aki azt mondja, ego'). Minden gondolat nyelvszeru, a gondolatnak nem a nyelvtan, hanem maga a nyelv mint 'modellalo rendszer' (Lotmantol Luhmanig) ad nem csak keretet, hanem egyaltalan format, letezest.
Ennek kapcsan konnyu tovabbmenni Foucault-ig, oda, hogy minden tudas-produkcio is elsosorban nyelvi, bizonyos nyelvi-diskurzusbeli 'kepzesi torvenyek' alapjan megformalt kijelentes.
A filozofiara jelenleg nincs idom; de gondoltam, ezt megjegyzem.
Hűha! Kezd nagyon durva lenni ez a dolog, pláne, ha Lamorak is elkezd hozzászólni... Teccik!
Az lehet, hogy a nyelv ad bármiféle formát a gondolatoknak, de mi van azokkal a gondolatokkal, amik nem fogalmazhatók meg nyelvileg? Szerintem sem kellene idekeverni a biológiai aspektust (nem is látom bizonyítottnak, hogy kizárólagosan igaz lenne). De szvsz igenis léteznek megfogalmazhatatlan gondolatok, amikkel lehet dolgozni úgy, hogy a nyelvet kiiktatjuk az eszköztárunkból... Igaz, rohadt nehéz.
Gandalf írta: Szerintem objektív valóságnak szügségszerűen léteznie kel, mert annélkül nem létezhetne szubjektív valóság. Már önmaga, a szubjektív valóság fogalma egy objektív létező.
Ez csak feltételezés. A szubjektív valóság mint fogalom valóban csak akkor értelmezhető, ha feltételezzük, hogy van objektív valóság is, mint az ellenpárja. De ettől az objektív valóság még nem válik létezővé...
Oisin írta: Először is bocs mindenkitől, aki unja már a filozófiai vitánkat. Ha nagyon idegesítő, nyugodtan küldjetek el minket a fenébe, legfeljebb folytatjuk magánban.
Szerintem egy idő után senki sem mer majd beleszólni...
Oisin írta: Igaz, csakhogy írásban sokkal nehezebb tisztázni az ebből fakadó félreértéseket, úgyhogy próbáljunk azért a lehető legpontosabban fogalmazni, és a szavakat az eredeti értelmükben használni, és ha végképp nem megy, legalább figyelmeztessük egymást jó előre. OK?
A baj csak az, hogy az ilyesmit úgyis mindig csak utólag vesszük észre. De oké, benne vagyok.
Oisin írta: Az első nem definíció, hanem tautológia, a második kettőt pedig kézből kontrázom.
Hm. Na lássuk, sikerült-e...
Oisin írta: 1. A létezőt nem definiálhatjuk úgy, hogy "ami létezik", mert ezzel nem mondtunk semmit. Azt is meg kell mondani, mi az, ami létezik, és mi az, ami nem. Kritériumokat kérek, kritériumokat!
Nos. Nincsenek kritériumok. Én ezzel kapcsolatban abszolút antik alapokra helyezkedem. Létező az, ami létezik. Nincsen semmilyen kritérium. Ami nem létezik, az lenne ugye a nemlétező, antik felfogás szerint, de nincs értelme erről beszélni, mert csupán egy feltételezett ellenpárról van szó, ami tul.képpen - definícióból adódóan - nem létezhet.
Egyébként ez igenis definíció. Ennél konkrétabb és vitán felül álló definíció nincs is a világon, mert semmit sem kell meghatározni hozzá. És megcáfolni sem lehet.
Oisin írta: Ha a számokat is létezőnek vesszük (a szó kiterjesztett értelmében):
2. Az egyes számnak (nem a számjegynek, hanem magának a számnak) nincsen formája. Ezek szerint anyag. ez ám a reductio ad absurdum!
Te kevered a létezőt mint fogalmat a fizikai létezővel. És az anyagot a fizikai anyaggal. Miért ne lehetne anyag?
Oisin írta: 3. Az egyes számnak (nem a számjegynek, hanem magának a számnak) nincsen anyaga. Ezek szerint erő. ez is jó kis reductio ad absurdum!
Miért is nincsen anyaga? A világon mindennek van anyaga, két olyan dolgot tudok mondani, aminek nincs, hanem tiszta formák: a tér és az idő. Minden más ezeken belül helyezkedik el, és az anyag belőlük részesül formában...
Oisin írta: 5. (2+3). Ráadásul ugyanaz a dolog egyszerre anyag is, meg erő is, ami azt mutatja, hogy az általad adott definíció szerint az "anyag" és az "erő" nem lehetnek valamiféle princípiumok, ahogy Te gondolod.
Nem, fentebb megmutattam, hogy hibás a gondolkodásod, mert nagyon leszűkíted a fizikai értelmükre a fogalmakat. Ez egy filozófiai vitában hiba.
Oisin írta: Ha csak az észleleteket vesszük létezőnek (a szó szűkebb értelmében):
Hm. Eddig is így használtad...
Oisin írta: 2. Azt mondom, hogy ilyen létező nincs! Bizonyítsd be, hogy van! Mutass rá bármire, aminek nincs formája! ez egy tényekre alapozott bizonyítás.
Nem mutathatsz rá valamire, aminek nincs anyaga, mert ahhoz, hogy rámutass, anyag kell... Egyébként fentebb van a két dolog, ami tiszta forma (tehát anyagi okból nem részesül - üdvözlégy körünkben, Arisztotelész... ). És rámutattam, csak nem fizikailag.
Oisin írta: 3. Egy vetített képnek nincs anyaga. Ezek szerint erő. ezt nyilván te se fogadod el, tehát ez megint reductio ad absurdum.
Már hogy a fenébe ne lenne anyaga?? Nem én szoktam fizikai példákkal dobálózni, de akkor most jó lenne eldönteni, hogy melyik tekintetben vitatkozunk. Én elméleti filozófiát vázoltam, amelybe beilleszthető a fizikai rész. De ez fordítva nem működik...
Mellesleg ha a fény nem anyag, akkor nem tudom, mi...
Oisin írta: Rendben. Ha valakinek nincs órája, nem tudja mérni az időt. Ezek szerint ha valakinek nincs órája, akkor nincs az agyába égetve a mért idő, de ha szert tesz egy órára, akkor máris az agyába égetődik. ez a negyedik reductio ad absurdum.
Csúsztatsz! :nono: Ha valaki úgy nő fel, hogy nem ismeri az általánosan elfogadott időmérést (az órát), akkor a tudata korlátossága miatt ugyanúgy létezik számára a mért idő... Viszont az órával semmit sem tud kezdeni. A mért idő sem egyfajta lehet ám!
Oisin írta: Jó irányba tartasz. Az ellenérv ui. az, hogy nincs objektív valóság . Legfeljebb interszubjektív valóság van. Az "objektív valóság" ui. egy kontradikció.
Hm. Ezt most magyarázd meg légy szíves!
Oisin írta: Nem, a kísérlet úgy lett megtervezve, hogy nem! Mert a kísérlet egésze alatt csak a szóródásmintát figyeljük, azt, hogy melyik lyukon mennek át az egyes részecskék, azt egy ideig nem figyeljük, egy ideig meg igen. És ennek megfelelően megváltozik a szóródásminta, bizonyítva, hogy az egyes részecskék máshogy viselkednek, amikor figyeljük őket, mint amikor nem. Világos? Ha figyeljük őket, biztos lámpalázasak lesznek.
Ezzel az erővel kiteszek egy magnót az erdőbe, hogy megtudjam, a kidőlő fának van-e hangja... Lesz, mert az ugyanúgy figyelés, hiszen magamnak rögzítem a tapasztalatot, akár ott vagyok, akár nem. Ezt nem tudom elfogadni, mert a kísérlet maga ellentmond annak, hogy tényleg ne figyelje senki...
Oisin írta: :nono: Nem! A valóság az valóság. Az különbözteti meg az álomvilágtól, hogy olyan realitásai vannak, amiket, akár tetszik, akár nem, kénytelen vagy tudomásul venni, különben oltári nagy pofáraesés lesz az eredmény. Az igaz, hogy mindenki a saját világában, a saját valóságában él (éppen én képviseltem ezt az álláspontot az előző vitánkban, a jelek szerint sikeresen), de az ettől még nem lesz kevésbé valóságos, és bizony igen keményen vissza tud ütni. Az álomvilággal ellentétben a valóságunknak nem a "szerzői", csak a "társszerzői" vagyunk, azaz nincs teljesen a hatalmunkban. Ez nem a mátrix, ez a valóság.
Nem biztos, hogy értem. Mi a frász különbzteti meg a képzelt valóságot az igazi valóságtól... Most példálózzak Descartes-tal? Ez igenis a mátrix. Nem a valóság... De ha úgy tetszik: a mátrix a valóság...
Oisin írta: "Miért?" Nem ez volt a kérdés, hanem az, hogy jó úton jár-e ha elfelejt! A társadalmi szempontot pedig teljesen felesleges ebbe belekeverni. Ha valaki annyira elmerül egy álomvilágban, hogy szem elől téveszti a valóságot, az a saját szempontjából nézve is épp elég káros, még ha az adott pillanatban ezt nem is érzékeli. A tapasztalat azt mutatja, hogy előbb-utóbb mindenki rájön erre, aki beleesett ebbe a hibába. Nekem is voltak ilyen időszakaim. Aztán "beütött" a valóság, és én visszajöttem, de az elvesztegetett időt nem lehet visszahozni. Leélheted az életed egy magad teremtette mátrixban, de ezzel igenis ártasz magadnak, és erre rá is fogsz jönni, ha előbb nem, hát a halál pillanatában.
Ha az egész életedet a saját kis "mátrixodban" éled le, akkor a halálod pillanatában sem fogsz máshogy tenni... Az a te világod. Ugyanúgy, ha valaki azt hiszi, hogy lefeküdtem a feleségével, és el is hiszi ezt, akkor a halálos ágyán is ezt fogja hinni, nem fog hirtelen megvilágosodni... És ne mondd, hogy nem ugyanaz a kategória, mert én már a legelején leszögeztem, hogy a saját kis világunknak nem kell (feltétlenül) alapjaiban különböznie az általánosan elfogadottól...
A társadalmat pedig szükségszerű "idekeverni", mert csak a társadalom szempontjából lesz valami "elfogadott" vagy "egyéni kis mátrix".
Oisin írta: Hanyadéves vagy? Nem tanultatok még diakritikai fenomenológiát? Akkor javaslom hogy olvasd el Tengelyi László: "Élettörténet és sorsesemény" c. könyvét. Nagyon jól összefoglalja a lényeget. Előtte nem árt elolvasni a "Bűn és sorsesemény"-t, és persze Husserlt és Heideggert alapszinten ismerni kell hozzá. A két Tengelyi könyvet az Atlantis adta ki.
Majd utánanézek, de most mást olvasok... Elsőéves vagyok egyébként.
Oisin írta: Ez olyan, mintha azt mondanám: a búbos banka egy sivatagban élő emlős, és amikor te tíz oldalban bebizonyítod, hogy nem, hanem mérsékelt égövi madár, közölném, hogy ja, bocs, én a tevét nevezem búbos bankának. Nem először történik meg, hogy azzal védekezel, nem is azt gondoltad, amit leírtál. De én csak arra tudok reagálni, amit leírsz. Nem lehet úgy vitatkozni, de beszélgetni se, ha te egy "privát" nyelvet használsz, amit én nem ismerek. Kérlek, hogy próbálj egy kicsit konzervatívabb lenni, és a szavakat a megszokott jelentésükben használni, különben semmi értelme az egésznek...
Értem mire gondolsz, de azt hittem, elég egyértelmű vagyok. Az álom, mint álom igen, megkülönböztethető a valóságtól, igen markáns jegyek alapján. De a saját valóság (amit társadalmilag gyakran hívnak "álomvilágnak") nem különböztethető meg a valóságtól, mert mindenkinek a sajátja, ergo az a valóság... Remélem, értesz.
Oisin írta: Ez így van, Vigyázni kell. A tündék sem szívesen adnak tanácsot, mert az "veszélyes ajándék".
Végre valamiben egyetértünk...
Pfű. Elnézést, ha nagyon hosszú voltam.
Üdv:
Dín
- You are under arrest, Chancellor!
- Are you threatening me, Master Jedi?
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Lamorak
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 796
- Köszönetek: 0
Oisin írta:
Dínchamion írta: Ez igaz, de gondolkodni nem teljes mértékben a nyelv segítségével gondolkodunk... És én is azt mondtam, hogy nem tudjuk tisztességesen körülírni. De a gondolatoknak nem szab teljesen határt a nyelv/nyelvtan, ha tudjuk használni őket...
Igaz, csakhogy írásban sokkal nehezebb tisztázni az ebből fakadó félreértéseket, úgyhogy próbáljunk azért a lehető legpontosabban fogalmazni, és a szavakat az eredeti értelmükben használni, és ha végképp nem megy, legalább figyelmeztessük egymást jó előre. OK?
DE. Kizarolag a nyelv adja meg a gondolkodas formajat (hacsak persze nem akarjuk az idegrendszer biologikumara visszavezetni-- de akkor mar nem kognitiv mukodesrol, hanem biologiai mukodesrol beszelunk). Magat a szubjektumot, az 'en'-t, aki gondolkodik es beszel, csakis a nyelv konstrualja, nyelvi szubjektumon kivul nincs szubjektum (Benveniste: 'ego az, aki azt mondja, ego'). Minden gondolat nyelvszeru, a gondolatnak nem a nyelvtan, hanem maga a nyelv mint 'modellalo rendszer' (Lotmantol Luhmanig) ad nem csak keretet, hanem egyaltalan format, letezest.
Ennek kapcsan konnyu tovabbmenni Foucault-ig, oda, hogy minden tudas-produkcio is elsosorban nyelvi, bizonyos nyelvi-diskurzusbeli 'kepzesi torvenyek' alapjan megformalt kijelentes.
A filozofiara jelenleg nincs idom; de gondoltam, ezt megjegyzem.
Lamorak
Pantes anthrópoi tou eidenai oregontai physei.
(Aristotelés)
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Gandalf
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Ronat/Szméagol
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 1712
- Köszönetek: 0
Oisin írta: Először is bocs mindenkitől, aki unja már a filozófiai vitánkat. Ha nagyon idegesítő, nyugodtan küldjetek el minket a fenébe, legfeljebb folytatjuk magánban.
Oisin én egyáltalán nem unom .
A napsütésről: Boldogabbak leszünk a napsütés miatt a Dín által említett okok miatt is, persze, de azt hiszem a D-vitamin sem egy hátrány. És pesrsze mindenkinek mást jelent a melengető fény a személyes tapasztalatai, gondjai miatt. (Nekem például már a nyáron jár az eszem... Indulás a Dunakanyarba és vissza se jönni 2 hónapig ebbe a büdös városba... hmmm.)
Az álmodozásról: Külön kell választani az álmodozást és az álomvilágban való életet. Mert ugye a mai világban nem nagyon lehet meglenni az álmodozás nélkül, szerintem. És vajon mit teszünk, mikor elmerülünk Középfölde világában?
De szó ami szó, nemszebad túlzásba vinni, mert akkor az utóbbi lesz belőle... (igazatok van)
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Oisin
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
De addig is:
Dínchamion írta: Ez igaz, de gondolkodni nem teljes mértékben a nyelv segítségével gondolkodunk... És én is azt mondtam, hogy nem tudjuk tisztességesen körülírni. De a gondolatoknak nem szab teljesen határt a nyelv/nyelvtan, ha tudjuk használni őket...
Igaz, csakhogy írásban sokkal nehezebb tisztázni az ebből fakadó félreértéseket, úgyhogy próbáljunk azért a lehető legpontosabban fogalmazni, és a szavakat az eredeti értelmükben használni, és ha végképp nem megy, legalább figyelmeztessük egymást jó előre. OK?
Dínchamion írta: Létező: ami létezik.
Anyag: olyan létező, aminek nincsen formája
Erő: olyan létező, aminek nincs anyaga
Az első nem definíció, hanem tautológia, a második kettőt pedig kézből kontrázom.
1. A létezőt nem definiálhatjuk úgy, hogy "ami létezik", mert ezzel nem mondtunk semmit. Azt is meg kell mondani, mi az, ami létezik, és mi az, ami nem. Kritériumokat kérek, kritériumokat!
Ha a számokat is létezőnek vesszük (a szó kiterjesztett értelmében):
2. Az egyes számnak (nem a számjegynek, hanem magának a számnak) nincsen formája. Ezek szerint anyag. ez ám a reductio ad absurdum!
3. Az egyes számnak (nem a számjegynek, hanem magának a számnak) nincsen anyaga. Ezek szerint erő. ez is jó kis reductio ad absurdum!
5. (2+3). Ráadásul ugyanaz a dolog egyszerre anyag is, meg erő is, ami azt mutatja, hogy az általad adott definíció szerint az "anyag" és az "erő" nem lehetnek valamiféle princípiumok, ahogy Te gondolod.
Ha csak az észleleteket vesszük létezőnek (a szó szűkebb értelmében):
2. Azt mondom, hogy ilyen létező nincs! Bizonyítsd be, hogy van! Mutass rá bármire, aminek nincs formája! ez egy tényekre alapozott bizonyítás.
3. Egy vetített képnek nincs anyaga. Ezek szerint erő. ezt nyilván te se fogadod el, tehát ez megint reductio ad absurdum.
Dínchamion írta: Nem. A mért idő az az agyunkba égett rendezőelv. Legalábbis szerintem. De cáfold meg.
Rendben. Ha valakinek nincs órája, nem tudja mérni az időt. Ezek szerint ha valakinek nincs órája, akkor nincs az agyába égetve a mért idő, de ha szert tesz egy órára, akkor máris az agyába égetődik. ez a negyedik reductio ad absurdum.
Dínchamion írta: Már miért ne létezhetne? Mondj egyetlen olyan érvet, ami ellentmondana a létezésének, amennyiben létezik objektív valóság!
Jó irányba tartasz. Az ellenérv ui. az, hogy nincs objektív valóság. Legfeljebb interszubjektív valóság van. Az "objektív valóság" ui. egy kontradikció.
Dínchamion írta: Nana! Itten piciny csúsztatás van: a kísérlet maga implikálja a figyelés tényét... Ugyebár.
Nem, a kísérlet úgy lett megtervezve, hogy nem! Mert a kísérlet egésze alatt csak a szóródásmintát figyeljük, azt, hogy melyik lyukon mennek át az egyes részecskék, azt egy ideig nem figyeljük, egy ideig meg igen. És ennek megfelelően megváltozik a szóródásminta, bizonyítva, hogy az egyes részecskék máshogy viselkednek, amikor figyeljük őket, mint amikor nem. Világos? Ha figyeljük őket, biztos lámpalázasak lesznek.
Üdv, Oisin
If I saw my son Osgar and God hand to hand on the Hill of the Fiana, my son put down, I'd say that God is a strong Man!
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Oisin
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Dínchamion írta: Már többször elmondtam, hogy a "valóság" nem társadalmi konvenció, hanem személyes vélemény. Ha valaki folyamatosan a saját "álomvilágában" él, akkor nem üthet vissza a valóság (mivel neki az a valóság), legfeljebb a tapintatlan társadalmi konvenciók...
:nono: Nem! A valóság az valóság. Az különbözteti meg az álomvilágtól, hogy olyan realitásai vannak, amiket, akár tetszik, akár nem, kénytelen vagy tudomásul venni, különben oltári nagy pofáraesés lesz az eredmény. Az igaz, hogy mindenki a saját világában, a saját valóságában él (éppen én képviseltem ezt az álláspontot az előző vitánkban, a jelek szerint sikeresen), de az ettől még nem lesz kevésbé valóságos, és bizony igen keményen vissza tud ütni. Az álomvilággal ellentétben a valóságunknak nem a "szerzői", csak a "társszerzői" vagyunk, azaz nincs teljesen a hatalmunkban. Ez nem a mátrix, ez a valóság.
Dínchamion írta: Nemnemnem! Miért "felejtene el élni"? Ő is él, legfeljebb nem abban a világban, amit az "okosok" felkínáltak neki. Ez teljesen normális, legalábbis számomra... Társadalmi szempontból persze önmagára nézve káros... De a saját szempontjából nézve (és ezt kellene tolerálni) nem az. Talán azért még egy álomvilágban sem ártok önmagamnak...
"Miért?" Nem ez volt a kérdés, hanem az, hogy jó úton jár-e ha elfelejt! A társadalmi szempontot pedig teljesen felesleges ebbe belekeverni. Ha valaki annyira elmerül egy álomvilágban, hogy szem elől téveszti a valóságot, az a saját szempontjából nézve is épp elég káros, még ha az adott pillanatban ezt nem is érzékeli. A tapasztalat azt mutatja, hogy előbb-utóbb mindenki rájön erre, aki beleesett ebbe a hibába. Nekem is voltak ilyen időszakaim. Aztán "beütött" a valóság, és én visszajöttem, de az elvesztegetett időt nem lehet visszahozni. Leélheted az életed egy magad teremtette mátrixban, de ezzel igenis ártasz magadnak, és erre rá is fogsz jönni, ha előbb nem, hát a halál pillanatában.
Dínchamion írta: Na, ez most nem értem.
Hanyadéves vagy? Nem tanultatok még diakritikai fenomenológiát? Akkor javaslom hogy olvasd el Tengelyi László: "Élettörténet és sorsesemény" c. könyvét. Nagyon jól összefoglalja a lényeget. Előtte nem árt elolvasni a "Bűn és sorsesemény"-t, és persze Husserlt és Heideggert alapszinten ismerni kell hozzá. A két Tengelyi könyvet az Atlantis adta ki.
Dínchamion írta: Nem a határozottan megkülönböztethető álomról beszélek, hanem a "személyes valóságot" neveztem álomvilágnak... És az nemigen megkülönböztethető, ha igazán fel van építve... Ráadásnak gyakran nem minden tekintetben tér el az általánosan elfogadott valóságtól.
Ez olyan, mintha azt mondanám: a búbos banka egy sivatagban élő emlős, és amikor te tíz oldalban bebizonyítod, hogy nem, hanem mérsékelt égövi madár, közölném, hogy ja, bocs, én a tevét nevezem búbos bankának. Nem először történik meg, hogy azzal védekezel, nem is azt gondoltad, amit leírtál. De én csak arra tudok reagálni, amit leírsz. Nem lehet úgy vitatkozni, de beszélgetni se, ha te egy "privát" nyelvet használsz, amit én nem ismerek. Kérlek, hogy próbálj egy kicsit konzervatívabb lenni, és a szavakat a megszokott jelentésükben használni, különben semmi értelme az egésznek...
Dínchamion írta: Így van. Csak vigyázni kell, hogy ne lépjük át a határt tanácsadás és társadalmi erőszak között.
Ez így van, Vigyázni kell. A tündék sem szívesen adnak tanácsot, mert az "veszélyes ajándék".
Üdv, Oisin
If I saw my son Osgar and God hand to hand on the Hill of the Fiana, my son put down, I'd say that God is a strong Man!
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Dínchamion
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Ring-bearer írta: Na de kedves Dín, tényleg elég durva, hogy (állítólag), egy gyerek kiugrott a seprűvel mert ki akarta próbálni tud e repülni...
Ring-bearer írta: Amúgy elgobdolokztam, hogy most tanuljuk a 2. világháborút, és véleményem szerint nagyon-nagy hülyeség, hogy az ember kitalál magának elméleteket, meg szabályokat! Miért nem lehet szabadon élni, a saját a belső törvényeink szerint úgymond "rendezetlenül"?
Na most akkor melyik?
Ring-bearer írta: Azért ez a saját életére nézve is elég káros. De ha nem az ilyen durva esetek nézzük akkor is. Nem mondom, hogy álmodozni nem szabad, mert én is rengetegszer, de a túl sok is megárt!! Mert hirtelen visszaüt a valóság és az nem kellemes (tapasztalat).
Már többször elmondtam, hogy a "valóság" nem társadalmi konvenció, hanem személyes vélemény. Ha valaki folyamatosan a saját "álomvilágában" él, akkor nem üthet vissza a valóság (mivel neki az a valóság), legfeljebb a tapintatlan társadalmi konvenciók...
Oisin írta: Dín, ha valaki annyira elmerül egy álomvilágban, hogy közben "elfelejt élni" (ez volt az eredeti kérdés), az nem elsősorban a társadalom szempontjából, hanem a saját élete szempontjából egészségtelen. Ekkor ugyanis elszalasztja a legsajátabb lehetőségeit, hogy szembenézzen az élete nagy problémáival, kihívásaival, és mire felébred (előbb-utóbb mindenki felébred) talán már késő lesz: elszalasztotta az esélyt, hogy (a saját szempontjából) értelmes életet éljen. Szvsz itt arról van szó, hogy ha "kábítószerként" használja valaki az álmait, az bizony semmiképpen nem jó. Valójában itt is a használat módjával van a baj, nem magával az álommal, csakúgy, mint a tudatmódosító szerek esetében: lehet ezeket is konstruktív módon, a tudás megszerzésére használni, de lehet destruktív (önpusztító) módon, "kábítószerként" is.
Nemnemnem! Miért "felejtene el élni"?? Ő is él, legfeljebb nem abban a világban, amit az "okosok" felkínáltak neki. Ez teljesen normális, legalábbis számomra... Társadalmi szempontból persze önmagára nézve káros... De a saját szempontjából nézve (és ezt kellene tolerálni) nem az. Talán azért még egy álomvilágban sem ártok önmagamnak...
Oisin írta: Nem. Az álomvilág fenomenológiailag igenis jól megkülönböztethető a valóságtól: ugyanis nem rendelkezik a valóságnak az önazonosságunkat megkérdőjelező, énképünk folyamatos revíziójára kényszerítő erejével.
Na, ez most nem értem.
Nem a határozottan megkülönböztethető álomról beszélek, hanem a "személyes valóságot" neveztem álomvilágnak... És az nemigen megkülönböztethető, ha igazán fel van építve... Ráadásnak gyakran nem minden tekintetben tér el az általánosan elfogadott valóságtól.
Oisin írta: Ezzel teljesen egyetértek. Mindenkinek joga van hozzá, hogy úgy rontsa el az életét, ahogy akarja. Viszont ahhoz is joga van mindenkinek, hogy ha úgy látja, a másik rossz úton jár, akkor felhívja erre a figyelmét, és alkalomadtán megpróbálja megértetni vele az álláspontját, persze anélkül, hogy bármit is rá akarna kényszeríteni. Erősködni, fenyegetőzni semmi értelme, de érvelni, tanácsot adni azt lehet, és érdemes is.
Így van. Csak vigyázni kell, hogy ne lépjük át a határt tanácsadás és társadalmi erőszak között.
Üdv:
Dín
- You are under arrest, Chancellor!
- Are you threatening me, Master Jedi?
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Ringbearer
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 2388
- Köszönetek: 0
Azért ez a saját életére nézve is elég káros. De ha nem az ilyen durva esetek nézzük akkor is. Nem mondom, hogy álmodozni nem szabad, mert én is rengetegszer, de a túl sok is megárt!! Mert hirtelen visszaüt a valóság és az nem kellemes (tapasztalat).
Amúgy elgobdolokztam, hogy most tanuljuk a 2. világháborút, és véleményem szerint nagyon-nagy hülyeség, hogy az ember kitalál magának elméleteket, meg szabályokat! Miért nem lehet szabadon élni, a saját a belső törvényeink szerint úgymond "rendezetlenül"?
"Be the change you want to see." Gandhi
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Oisin
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Dínchamion írta: Nem, szerintem nincs megírva a sorsunk. De véletlenek tényleg nincsenek, mert mindennek van oka és következménye... Még ha nem is tudjuk, mi az.
A kettő nem zárja ki egymást. Az igaz, hogy mindennek van oka és következménye (legalábbis a világbeli jelenségek körében), de az már nem igaz, hogy mindennek van releváns magyarázata. Ugyanis az ok nem mindíg ad releváns magyarázatot. Remélem, érthető, mire gondolok.
A térrel és idővel kapcsolatos cikkedre is reagálok nemsokára.
Üdv, Oisin
If I saw my son Osgar and God hand to hand on the Hill of the Fiana, my son put down, I'd say that God is a strong Man!
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Oisin
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Dínchamion írta: Az tény, hogy a társadalom szempontjából tényleg nem egészséges, de kérdés, hogy fontos-e a társadalom igényeit és egyébjeit mindenek felett szem előtt tartani...
Dín, ha valaki annyira elmerül egy álomvilágban, hogy közben "elfelejt élni" (ez volt az eredeti kérdés), az nem elsősorban a társadalom szempontjából, hanem a saját élete szempontjából egészségtelen. Ekkor ugyanis elszalasztja a legsajátabb lehetőségeit, hogy szembenézzen az élete nagy problémáival, kihívásaival, és mire felébred (előbb-utóbb mindenki felébred) talán már késő lesz: elszalasztotta az esélyt, hogy (a saját szempontjából) értelmes életet éljen. Szvsz itt arról van szó, hogy ha "kábítószerként" használja valaki az álmait, az bizony semmiképpen nem jó. Valójában itt is a használat módjával van a baj, nem magával az álommal, csakúgy, mint a tudatmódosító szerek esetében: lehet ezeket is konstruktív módon, a tudás megszerzésére használni, de lehet destruktív (önpusztító) módon, "kábítószerként" is.
Dínchamion írta: Az álom szvsz egészen nyugodtan helyettesítheti az életet, nem lévén igazi különbség az "álomvilág" és a "valódi világ" között: szvsz ezek csupán társadalmi normák, amiket elfogadni vagy el nem fogadni mindenkinek a saját dolga.
Nem. Az álomvilág fenomenológiailag igenis jól megkülönböztethető a valóságtól: ugyanis nem rendelkezik a valóságnak az önazonosságunkat megkérdőjelező, énképünk folyamatos revíziójára kényszerítő erejével.
Dínchamion írta: Ez igaz. Az a valóság, az a helyes, amit elhiszünk. És amíg ezzel nem zavarunk senkit, addig senkinek semmi joga beleszólni...
Ezzel teljesen egyetértek. Mindenkinek joga van hozzá, hogy úgy rontsa el az életét, ahogy akarja. Viszont ahhoz is joga van mindenkinek, hogy ha úgy látja, a másik rossz úton jár, akkor felhívja erre a figyelmét, és alkalomadtán megpróbálja megértetni vele az álláspontját, persze anélkül, hogy bármit is rá akarna kényszeríteni. Erősködni, fenyegetőzni semmi értelme, de érvelni, tanácsot adni azt lehet, és érdemes is.
Üdv, Oisin
If I saw my son Osgar and God hand to hand on the Hill of the Fiana, my son put down, I'd say that God is a strong Man!
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Úrin Fea
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK1
- Hozzászólások: 7
- Köszönetek: 0
Jöjjön aminek jönnie kell. Én nem fogok meghátrálni. Harcolok, ha van miért harcolni.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Dínchamion
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Dodiee Took írta: Ringil: igen, az egy jó idézet..szvsz attól is függ, hogy valaki mennyire él ebben az álomvilágban. elég jó példa erre McLoad(van, aki már hallott róla..)aki teljesen a HP álomvilágában él. Közölte, hogy azért nem tanul a gimiben, mert ott csak hülye mugli tantárgyak vannak. És hogy a kedvenc sportja a Kviddics. szóval ez már nem teljesen egészséges. ha valaki azért nem fogadja el az életét olyannak, amilyen, mert egy teljesen más világban él, az szvsz nem jó... néha nagyon jó álmodozni, de közben tudni kell,hogy az nem valóság. Az álmok segíthetnek az élet elviselésében(ha valakinek annyira rossz, hogy csak ez segít), de nem helyettesíthetik azt.
Ezzel azért vitatkoznék.
Az tény, hogy a társadalom szempontjából tényleg nem egészséges (ugyebár a használhatatlan, ún. "élősködő" elemek... ), de kérdés, hogy fontos-e a társadalom igényeit és egyébjeit mindenek felett szem előtt tartani...
Én úgy vélem, nem így van.
Ha valaki - a példánál maradva - annyira HP-s álomvilágban él, és nem zavar vele senkit (értsd: nem mészárol le senkit, satöbbi), akkor miért ne tehetné? Pusztán társadalmi reakció az ilyet "őrültnek" meg "gyengeelméjűnek" titulálni... Régóta mondogatom, hogy az a valóság, amit elhiszünk, és ha számára a HP a valóság, akkor nyugodtan, nem zavar vele senkit.
Az álom szvsz egészen nyugodtan helyettesítheti az életet, nem lévén igazi különbség az "álomvilág" és a "valódi világ" között: szvsz ezek csupán társadalmi normák, amiket elfogadni vagy el nem fogadni mindenkinek a saját dolga.
Voltál már úgy, hogy nem tudtad: ébren vagy-e vagy álmodsz? (Mátrix)
Ez igaz. Az a valóság, az a helyes, amit elhiszünk. És amíg ezzel nem zavarunk senkit, addig senkinek semmi joga beleszólni...
Üdv:
Dín
- You are under arrest, Chancellor!
- Are you threatening me, Master Jedi?
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Dodiee
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- We're under the same sky
- Hozzászólások: 2797
- Köszönetek: 7
Ringil: igen, az egy jó idézet..szvsz attól is függ, hogy valaki mennyire él ebben az álomvilágban. elég jó példa erre McLoad(van, aki már hallott róla..)aki teljesen a HP álomvilágában él. Közölte, hogy azért nem tanul a gimiben, mert ott csak hülye mugli tantárgyak vannak. És hogy a kedvenc sportja a Kviddics. szóval ez már nem teljesen egészséges. ha valaki azért nem fogadja el az életét olyannak, amilyen, mert egy teljesen más világban él, az szvsz nem jó... néha nagyon jó álmodozni, de közben tudni kell,hogy az nem valóság. Az álmok segíthetnek az élet elviselésében(ha valakinek annyira rossz, hogy csak ez segít), de nem helyettesíthetik azt.
De gomblukunkat mégis egymás hiánya lakja,
és elválásaink megannyi kis patakja
a visszaérkezés tavába fut be, lásd.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Ringil
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK4
- Hozzászólások: 89
- Köszönetek: 0
Eszembe jutott egy idézet.Én nem szeretem a HP-t,de valami motoszkál...Szóval:
"Rossz úton jár az, aki álmokból épít várat és közben elfelejt élni."
Ez igaz lehet?Én a magam részéről imádok álmodni,és szeretném élni az álmaimat.
Csók mindenkinek!!
"Minden ember a Holdhoz hasonló;túlsó homályos oldalát senkinek sem mutatja meg"
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Dínchamion
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Rabyn írta: Csak egy röpke kérdés lenne: Filozofábol milyen az érettségi?-)))
Ez most off, de válaszolok, mert nincs értelme átmenni másik topicba...
Érdekes kérdés, mert én ugyan filóból nem érettségiztem, de felvételiztem és OKTV-ztem.
Az OKTV egy vicc: kapsz egy témát és írnod kell belőle egy esszét (első körben magyarul, utána idegen nyelven). De teljesen komolytalan.
A felvételi már gázosabb: mi kaptunk egy nyolcoldalas feladatsort, idézetfelismeréssel meg mindenféle nyalánkságokkal. Ja, volt egy mini-esszé is (de témájában nem sok köze volt a filozófiatörténethez: "Mutassa be Szókratész személyiségét". Hm.)
Az érettségi szerintem a kettő között lehet valahol.
ON.
Rabyn írta: Gondolkoztatok már azon, hogy miért van az embernek jobb kedve ha süt a nap?
Igen, de a válasz eléggé egyértelmű (szerintem): ha süt a Nap, akkor az azt jelenti, hogy meleg van (az ember egyértelműen a meleget preferálja jobban), nincsenek problémák az öltözködéssel (elég időigényes és unalmas minduntalan pulcsit, kabátot húzni, esernyőt cipelni ez abból fakad, hogy eléggé elkényelmesedtünk) és nagyon kényesek vagyunk: a száraz, közepesen meleg időjárást szeretjük.
Ez persze függ a kulturális háttértől (egy eszkimó sosem fogja élvezni a mi klímánkat) ill. a személyes beállítottságtól.
Üdv:
Dín
- You are under arrest, Chancellor!
- Are you threatening me, Master Jedi?
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Rabyn
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Csak egy röpke kérdés lenne: Filozofábol milyen az érettségi?-)))
Gondolkoztatok már azon, hogy miért van az embernek jobb kedve ha süt a nap?
"Én szóra váltanám a gondolatot de félek, hogy nem érdekel.."
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Aralataion
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK5
- Hozzászólások: 286
- Köszönetek: 0
Drága legszebb valám!
Én elnézést kérek tőled. Nekem is Svin ajánlotta fel a gazda címet, de mint emlékszel én később csatlakoztam a fórumra, így nem tudhattam, hogy Te vagy a szülőanyja a topiknak.
Amúgy ezen a felálláson lehet talán változtatni. Beszélünk Svinnel...
A Várgesztesi kirándulás meg nem egy hónapja volt, hanem lassan egy éve! Én is rühellem a Várost...
a kezemmel most mindenféle íveket rajzolok, amiből kiolvashatod a nevem ha tudsz gondolkodni az én fejemmel.
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Dínchamion
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Képzeld el úgy a dolgot, mint egy pontból kifutó vonalakat: minden esemény visszavezethető egy másikra...
Darky, csak egy apró megjegyzés: nem "kressz", hanem "KRESZ" vagy "kresz"...
Darkman írta: Ebből a szemszögből nézve az életünket nem holmi kiszámíthatatlan és rejtélyes véletlenarmada, s nem is a legfelsőbb hatalom irányítja - hanem mi magunk! S ez bizony sokkal keményebb dió, mint bármely más elmélet, éppen a saját magunkra háruló felelősség miatt.
Így van. Tegyük fel, hogy - ahogy Várgesztesen is felvetettem - a Világegyetem maga egy óriási lény, aki/ami tanul. És mi az életünkkel gyűjtjük a tudást (egyfajta szerepjáték: ki hogyan cselekszik a különféle szituációkban), majd a halálunkkor - jó esetben - eggyé válunk az Univerzummal, és visszaszolgáltatjuk a tudást. Ez a gondolat egyébként Feisttől származik...
Szvsz azért kaptunk szabad akaratot, hogy a Világegyetem tanulni tudjon...
Üdv:
Dín
- You are under arrest, Chancellor!
- Are you threatening me, Master Jedi?
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!
- Álmos
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 910
- Köszönetek: 0
Szerény véleményem az, hogy ha létezik következmény, akkor létezik ok is, minthogy a kettőnek egymás nélkül sok értelme nincsen. A következmény világos, az okra nehezebb választ találni. Mindenekelőtt azért, mert szubjektív. Mogy említette a példát:
" Véletlenül elaludt. Mert véletlenül nem hallotta az óráját. "
A következmény az elalvás, az ok a nem hallás. De ez csupán objektív ok, a valós tartalomra nem hívja fel a figyelmet. Leginkább a kressz táblákhoz tudnám őket hasonlítani, mert a táblák okokként szerepelnek ugyan a közlekedésben ( azért fordultam jobbra, mert a tábla csak jobbra engedett ), viszont nem ők diktálják az útirányt. Ők pusztán csak segítenek, az útirányt viszont mi választjuk meg! A kressztáblák eszközök az ember kezében, ahhoz, hogy a kívánt célt a leggyorsabban és a legbiztonságosabban elérjük. Így van ez az ember életével is.
Az úgynevezett véletlenek ( = kressztáblák ) csak eszközök, a valós ok maga a szándék, az ember szándéka. Azaz kijelölünk egy úticélt ( mondjuk találkozni akarunk egy régi ismerősünkkel ), s ehhez az úticélhoz az élet kiválasztja nekünk a legmegfelelőbb véletlent(eneket vagyis kressztáblákat vagyis eszközöket ). Például az elalvást.
Ebből a szemszögből nézve az életünket nem holmi kiszámíthatatlan és rejtélyes véletlenarmada, s nem is a legfelsőbb hatalom irányítja - hanem mi magunk! S ez bizony sokkal keményebb dió, mint bármely más elmélet, éppen a saját magunkra háruló felelősség miatt.
Be Good!
Üdv
Huhú
Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!