Bemutatkozások

Több
22 éve 6 hónapja #57538 Írta: Lamorak
Lamorak válaszolt a következő témában: Bemutatkozások
A hangos olvasás nagyon szépen példázza azt, amiről beszéltem. Az ókori és középkori befogadás abban is mélységesen különbözik a (poszt)moderntől, hogy csak az esetek elenyésző számában egy konkrét szöveg olvasása. A legtöbb esetben hallott szöveg, sőt, az ókori-középkori szóbeliségben nem is szöveg egyáltalán, amit a befogadó befogad. A szóbeli alkotás nem szöveg, a szövegszerűség és 'írottság' már egy jelentős technológiai váltást jelez. A középkori olvasó jó ideig úgy olvas, mintha egy előadást hallgatna: hangosan, mintegy egyszerre játszva az előadó és a hallgató szerepét (ezért mondja Szt. Ágoston olyan meglepetéssel és csodálattal Milano-i Szt. Ambrusról, hogy mikor az olvasott, még csak nem is mozgott a szája, nem hangzott szava, magában és csendben olvasott). A csendes olvasás nagyon fontos fordulópont, sokan és sokat foglalkoznak/tak vele.
A lényeg azonban az, hogy a szóbeliség és az előadott szöveg befogadása nem olyan, mint ahogyan mi most olvasunk: a hallgató nem tud visszamenni, visszaolvasni, megnézni valamit-- sokkal határozottabban lineáris a befogadás, mint az írott szöveg tetszés szerinti olvas(gat)ása. A képi olvasás, főleg a mozgóképi, szerintem egyáltalán nem is jelenhet meg a 20. sz. előtt: az ókori és középkori olvasó talán állóképben 'képzeli el' a történetet (mint mondjuk a bayeux-i faliszőnyeg 'képregényszerű' narratívája), vagy esetleg 'színpadi előadásban', ha lehetséges (bár nem nagyon látom, hogyan lehet Thukydidést vagy Hérodotost színpadi konvenciókkal elképzelni).
A modern képszerű olvasási mód valóban egyrészt a végletekig vizualizált kultúránk függvénye (egyébként egy csecsemő vagy kisgyerek már csak azért sem tudna enélkül 'elképzelni' történeteket, mert sosem látott modelleket hozzá, nem ismer semmilyen képi konvenciót, amiben a képi fantáziája működni tudna); másrészt pedig: igenis így tanítják a gyerekeket irodalmat olvasni. Mindig, mindenki azt hallja az irodalomórán, hogy 'olvasás közben próbáld elképzelni a történetet, jelenítsd meg magadnak a szerplőket, a helyszíneket, a történetet'. Látható ez már csak abból is, ahogyan a legtöbben leírják, miért tetszik nekik egy-egy regény: mert bele tudják magukat élni, mert a leírásokból olyan képeket és a történetből olyan 'mozit' tudnak csinálni, ami megfogja őket. A GyU filmmel kapcsolatban is az első számú kulcsmondat mindenkinél az, hogy ez vagy az 'mennyire olyan vagy nem olyan, ahogy én elképzeltem'. Nos, én nem 'képzeltem el' semmilyen konzekvens módon, és nem is hiszem, hogy feltétlenül ezt kell tennünk. Tehetjük, de tisztában kell legyünk azzal, hogy pontosan úgy, ahogy a GyU mozgat középkori és kori irodalmi modelleket és párhuzamokat, mozgatja a középkori befogadási gyakorlatot is. Ami fontos, az a nyelvi struktúra, mert ez az, amin keresztül a szöveg bele tud állni bizonyos befogadási és értelmezési konvenciókba, aminek a nyomán értelmessé és jelentésessé válik.

Tel: köztudott, hogy én sem vagyok szívbajos, úgyhogy az inteligens és építő vitát/beszélgetést nagyon szívesen folytatom.

Lamorak
Pantes anthrópoi tou eidenai oregontai physei.
(Aristotelés)
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #57534 Írta: Fereste
Fereste válaszolt a következő témában: Bemutatkozások
nálam is ez így van, karakterek terén, vagyis látom ahogy mozognak, de az arcukat pontosan nem képzelem el. bár van hol egen, de ott sem az egész arcukat látom, pl a szemüket semmiképpen nem.. :D nagyjából érzékelem a körvonalaikat és a kisugárzásukat
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #57532 Írta: Brisa
Brisa válaszolt a következő témában: Bemutatkozások

Svindler írta: Brisa: Akkor mitol fugg? A vizualizaciotol? Probaltal Te mar szakszoveget vizualizalni? Pedig azt is el kell olvasni.
Olvasas alatt nem csak regeny olvasasat ertjuk.
Attol, hogy a 12 eves Petike, aki folyamatosan olvassa 15-20 oldal/ora sebesseggel Szent Gyorgy es a Sarkany csatajat es kozben minden reszletet elkepzeli meg nem lesz jobb olvaso, mint egy gyakorlott, nagy szokinccsel rendelkezo olvaso.
Mert ha teszemazt az orra ala dugnak egy komolyabb szoveget, akkor minden 10. szonal elakad.


Svin, drága, ezen nem fogunk összeveszni. :D A regények esetébe a vizualizáció fontosabb az olvasás szempontjából, míg a tan- és szakkönyvek esetében "az tud jol olvasni aki minel tobb informaciot hamoz ki minel hamarabb egy adott szovegbol. A sebesseg, es a mogottes szokeszlet inkabb meghatarozo."

Egy kérdés: akik azt mondják, hogy nem 'vizualizálnak' regény-olvasás közben, azok olvasták Hoffmanntól Az arany virágcserép című könyvét? Ha igen, hogy tetszett?

Yavanna írta:

"Nos,kedves Svin akkor már ketten nem vagyunk normálisak, ugyanis én is pontosan így olvasok!
Érdekes, hogy általában én a helyszíneket, a szituációkat és a környezetet szoktam képszerűen elképzelni. Időnként a szereplőket is, de ez ritkább, inkább én is csak a személyiségüket, a kisugárzásukat érzékelem."

Yavanna, nálam is pontosan így van. Csak én még látom a karakterek mozgását is. De az arcukat nem! Egyfajta arcnélküli emberek mászkálnak a fejembe, akikre "rá vannak írva" (nem szó szerint értendő) a legfontosabb tudnivalók, a személyisége, a múltja, a külseje (!) és az én vele kapcsolatos érzéseim is.
A kisugárzást, amiről Yavanna írt, az nálam is nagyon megvan.

Brisa
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #57498 Írta: Yavanna
Yavanna válaszolt a következő témában: Bemutatkozások
Svin írta:

Amugy mikor en olvasok, olykor ha elegge belemerulok, inkabb egy-egy karakteres hang formajaban hallom a fejemben a szoveget. Parbeszedek eseten pedig mas-mas karaktert mas mas hanggal. Ez egyaltalan nem tudatos, es iranyitani sem birom, de eleg szorakoztato, mert neha furcsa parositasok jonnek ossze :) Persze lehet ennek az az oka, hogy nem vagyok normalis... ;)

Nos,kedves Svin akkor már ketten nem vagyunk normálisak, ugyanis én is pontosan így olvasok! :D :wink:
Érdekes, hogy általában én a helyszíneket, a szituációkat és a környezetet szoktam képszerűen elképzelni. Időnként a szereplőket is, de ez ritkább, inkább én is csak a személyiségüket, a kisugárzásukat érzékelem.

Ki így, ki úgy olvas! Nem az a lényeg, hogy hogyan teszi, mit lát, vagy hall, hanem hogy egyáltalán olvas és jó esetben még élvezi is! :wink:
(Én most pl így hajnaltájban undorító tankönyvet olvasok és nagyon utálom! :evil: )

"Aure entuluva!"
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #57487 Írta: Fereste
Fereste válaszolt a következő témában: Bemutatkozások
a hangos olvasásssal kapcs: ez most Bmi hüén hangzik, de én naon sokat szoktam hangosan olvasni, nem tudom miért, de nálam vhogy ez így van :oops:

és én -ahogyan szentem minden olvasó- nem látom a betűket, mert elém vetül az adott jelenet, amit olvasok. minden könyvben vannak dolgok, amikre emlékszem, és vannak, amik elfelejtődnek. viszont oanok is vannak, amiket nem alakulnak ki bennem élesen (pl a GYUból Boromirt külsőre szinte sehogyan nem képzeltem, de a kisugárzását érzékeltem, tehát mégis el tudom bírálni a különbségeket filmbeli és könyvbeli Boromir között, külseje mégsem élt bennem élesen)
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #57485 Írta: svindler
svindler válaszolt a következő témában: Bemutatkozások
Brisa: Akkor mitol fugg? A vizualizaciotol? Probaltal Te mar szakszoveget vizualizalni? Pedig azt is el kell olvasni.
Olvasas alatt nem csak regeny olvasasat ertjuk.
Attol, hogy a 12 eves Petike, aki folyamatosan olvassa 15-20 oldal/ora sebesseggel Szent Gyorgy es a Sarkany csatajat es kozben minden reszletet elkepzeli meg nem lesz jobb olvaso, mint egy gyakorlott, nagy szokinccsel rendelkezo olvaso.
Mert ha teszemazt az orra ala dugnak egy komolyabb szoveget, akkor minden 10. szonal elakad.
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #57478 Írta: Brisa
Brisa válaszolt a következő témában: Bemutatkozások
Nem értek egyet, Svin! Az jó olvasás szerintem nem a nagy sebességről és a maximális infó-kihámozásról ismerszik meg!

Bocs, amani, nem én mondtam... (bár én kétségtelen, hogy egyetértek az illetővel).

Brisa
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #57477 Írta: Cicaful
Cicaful válaszolt a következő témában: Bemutatkozások
Furcsa! Nekem jelennek meg képek, konkrét helyszínek, szituációk, ám ezek mind csak állókép formájában. Mintha egy diavetítés lenne. Ám ezek nem maradnak meg mindig bennem. Mint az álmok. Hiába emlékszem rá, mikor felébredek, vannak olyanok, melyek pár perc alatt elfelejtődnek (még ha nem is akarom), másokra meg évek múlva is tudok emlékezni. A GYUval nem, de a Suttogóra konkrétan emlékszem, hogyan képzeltem el a patak partján elterülő kis házat, a mulatságot. És érdekes volt, hogy a filmben nem olyan volt, pedig azt vártam, hogy olyan legyen - nem tudom mért :roll:

Svin. a hangokkal kapcsolatban. Most biztos ki fogtok nevetni, de én hangosan olvastam fel magamnak a GYUt. Eszméletlen volt!! Olyan jól hangsúlyoztam saját magamnak. Teljesen más! (Tudom, hogy ez hülyeség, meg gyerekes, de én így jobban tudtam élvezni :roll: )

"A kihívás:
megmaradni önmagadnak egy olyan világban,
mely megpróbál olyanná formálni, mint a többiek"
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #57476 Írta: svindler
svindler válaszolt a következő témában: Bemutatkozások
Lehet amanibhavam, hogy megrekedtunk a betuzo, szotagolo szerialis olvasas szintjen? ;)
De barhogy is legyen, ugy tunik a vizualis szorutinunk nem terjed ki a szoveg tartalmanak vizualizaciojara. ( Bar ugy remlik, ez nem is cel :) )

Brisa: Nem hiszem, hogy az tud igazan olvasni aki latja maga elott amit olvas. Sokkal inkabb az tud jol olvasni aki minel tobb informaciot hamoz ki minel hamarabb egy adott szovegbol. A sebesseg, es a mogottes szokeszlet inkabb meghatarozo.
Jo fantaziaja, es vizualizacios kepessege egy atlagos olvasasi kepessegekkel rendelkezo embernek is lehet.
Szerintem ez kozott a ket dolog kozt max annyi osszefugges van, hogy a szotagolo olvasas szintjen eleg nehezkes lehet olvasasi idoben vizualizalni is a tortenetet, mivel meg a szoveg ertelmezese is lekoti az illetot.
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #57465 Írta: amanibhavam
amanibhavam válaszolt a következő témában: Bemutatkozások
A kisgyereknek nem élénkebb talán a fantáziája, csak számára még elmosódott a határ fantázia és valóság között. A felnöttek (sokuk legalábbis) már leszáll a földre. Sajnos, vagy nem sajnos, nézöpont kérdése.

Azt meg kikérem magamnak, hogy én ne tudnék igazán olvasni, csak mert nem látok magam elött egy komplett hollywoodi filmet effektestül!:-))


love is the shadow that ripens the wine
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #57461 Írta: Brisa
Brisa válaszolt a következő témában: Bemutatkozások
Én látom magam előtt a történetet, amikor olvasok. A betűk, a szavak és a mondatok összefolynak előttem, és képpé alakulnak át. Persze ez az agyamban zajlik le. Valaki azt mondta (egy pszichológus, de halvány sejtelmem sincs, hogy ki ő vagy hogy hol olvastam), hogy aki erre képes, az tud igazán olvasni.

Lamorak írta:
"de egy ókori v. középkori olvasó szerintem egyáltalán nem így olvasott. Számára a szöveg mint nyelvi, retorikai váz jelentette a befogadás alapját, és nem hiszem, hogy ezt feltétlenül leképezte 'képszerűen'. Ha igen, az is feltehetően magában hordott egy jókora adag stilizáltságot."


Lamorak: Amúgy a megoldás szerintem egyszerűbb. Ugyanis ez a filmszerűség érdekes módon nem jelenik meg a pszichológia könyv olvasásánál, sem a fizika tankönyv esetében (példának okáért). Sőt akkor sem, amikor mondjuk a Népszabadság egyik cikkét olvasom. Ez a jelenség - az én tapasztalataim szerint - csak bizonyos esetekben jön létre: történeteknél (te biztosan jobban meg tudnád határozni - feltéve ha érted, mit akarok mondani). Tehát, ha az ókori görög épp isteneinek ügyes-bajos dolgairól olvasott, akkor valószínűleg képileg is elképzelte az eseményeket (az ember alapvetően vizuális lény, nem úgy mint a delfin), viszont ha a retorika rejtelmeiben merült el (ha volt már akkor erről könyv), akkor mindenbizonnyal "számára a szöveg mint nyelvi, retorikai váz jelentette a befogadás alapját".

Brisa
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #57449 Írta: svindler
svindler válaszolt a következő témában: Bemutatkozások

Telcontar_Leli írta: Így tanultuk? Szerinted egy 4-5 éves gyereknek ilyeneket lehet tanítani? Azért ez már egy cseppet furcsa lenne. Szerintem az emberbn ez igenis születése óta megvan, és használja is, amint kifejlődik benne - valami. Azt ugyanis azért ln sem állítom, hogy efgy csecsemő elképzeli a nagyvilágot, de mondjuk, amint megérti a mesét, amit hall, elképzeli, mert az ember természeténél fogva kíváncsi. Érdekli, hogy vajon milyen lehet, éé elkezd képzelődni. Ezért mondom, hogy ez természetes dolog.


Nem kell tanitani. A kor amiben elunk erre osztokeli az embereket egyre inkabb. A vizualis median keresztul egyre inkabb felerosodik ennek a belso kepi megjelenitesnek az ereje. A mai gyerekek egesz kis korukban mar latjak a meseket, es a bennuk szereplo kliseket a TV-ben vagy a mozivasznon megjelenitve. Igy aztan a kesobbi olvasmanyaikat ezekhez a kepekhez alakitjak.
Egy kisgyerek fantaziaja amugy joval aktivabb, es a kepzeloereje is nagyobb. A "latom ha hiszem" elv ervenyesul. De ok meg nem olvasnak. Mire valaki aktivan, tenylegesen olvasni kezd ezt kinovi. Amugy nem hiszem, hogy az emberi agynak lenne kapacitasa mozifilm szeruen porgetni egy tortenet esemenyeit. A kepi megjelenites inkabb a mar latott es megtapasztalt elmenyekre alapoz, es azokat alakitja at, mossa egybe.

En sem hiszem, hogy konkret kepszeruen elkepzelem azt amit olvasok. Olykor egy-egy jelenet elofordul, hogy kepszeruen megjelnik bennem, de nem hiszem, hogy ez olvasas kozben tortenne, inkabb mikor utolag visszagondolok ra. Anno szerepjatek meselokent megtapasztaltam, hogy egy helyszinrol, szemelyrol, szituaciorol egy eles kep kialakitasa nagyon sok idot emeszt fel, es legegyszerubb egy konkret, ismert kephez viszonyitani.

Amugy mikor en olvasok, olykor ha elegge belemerulok, inkabb egy-egy karakteres hang formajaban hallom a fejemben a szoveget. Parbeszedek eseten pedig mas-mas karaktert mas mas hanggal. Ez egyaltalan nem tudatos, es iranyitani sem birom, de eleg szorakoztato, mert neha furcsa parositasok jonnek ossze :) Persze lehet ennek az az oka, hogy nem vagyok normalis... ;)
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #57438 Írta: amanibhavam
amanibhavam válaszolt a következő témában: Bemutatkozások
a "képlátás" nem mindenkinek egyforma mértékü sajátossága, pl. az emberek álmai sem egyformán szinesek, és nem is mindenki emélkszik vissza rájuk - pl. én sem, vagy csak igen ritkán
amikor olvasok, bennem sem filmszerüen peregnek az események - sokkal inkább a sokrétü nyelvi jelentéseket, a gondolatok ritmusát "érzem meg" valahogy, a szöveg egyfajta zeneiséget, valamiféle hangulatot, érzelmi reakciót hoz létre bennem - ami nem jelenti azt, hogy ne tudnám elképzelni, amit a szöveg leir, de nem ez az elsödleges befogadási mód a számomra
ezért volt talán, hogy sok ismerösömnél jobban el tudtam fogadni a Film képi világát, mert, bár sokszor olvastam a GyU-t, nem volt bennem egy kanonizált "kép" arról, hogyan _kell_ a szerepl?knek, helyszineknek kinézniük, el tudtam fogadni a rendezö világát
kedvenc fantasy- és scifi-szerzöm, Donaldson irja valahol, hogy iráskor ö sem koncentrál a "képekre", hanem csak úgy folynak belöle a mondatok, ö a tollával "lát"


love is the shadow that ripens the wine
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #57427 Írta: Léli
Léli válaszolt a következő témában: Bemutatkozások

Lamorak írta: Aha, a képzeletet érted rajta? Az természetesen bennem is megvan-- de az nem egy világ, hanem egy alapvető emberi képesség, a kreativitással összefüggő valami. Nem 'világ', hanem a világokba való tagozódás képessége, a fikció mint gondolkodásmód. Ha jól értem, amit mondasz, akkor nagyon is el lehet magyarázni.

Hát, végülis igen, a képzeletet értettem ezalatt a világ alatt. A fikció, mint gondolkodásmód? Ezt hogy érted?

Lamorak írta: Amikor könyvet olvasok, egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy 'megjelenik' előttem bármi is. Ezt a 'filmszerű' olvasási és befogadási módot, arra gyanakszom, csak viszonylag későn találtuk ki, mondjuk a 20. században... Persze, hogy mi így olvasunk, mert mindig is így olvastunk, így tanítottak meg irodalmi szöveget olvasni (és ezzel együtt sajátítottuk el a realizmus-alalpú irodalmi konvenciókat is); de egy ókori v. középkori olvasó szerintem egyáltalán nem így olvasott.

Így tanultuk? Szerinted egy 4-5 éves gyereknek ilyeneket lehet tanítani? Azért ez már egy cseppet furcsa lenne. Szerintem az emberbn ez igenis születése óta megvan, és használja is, amint kifejlődik benne - valami. Azt ugyanis azért ln sem állítom, hogy efgy csecsemő elképzeli a nagyvilágot, de mondjuk, amint megérti a mesét, amit hall, elképzeli, mert az ember természeténél fogva kíváncsi. Érdekli, hogy vajon milyen lehet, éé elkezd képzelődni. Ezért mondom, hogy ez természetes dolog.

Ja, és, ha be akarod felyezni a vitát, akkor nyugodtan szólj. Én olyan vagyok, aki mindenbe szívesen beleköt (imádok vitázni :twisted: ). És bocsi, ha akár eddig, akár a jövőben túl messzire megyek (ez mindenkinek szól).

"Az igazság pusztán nézőpont kérdése."
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #57424 Írta: Lamorak
Lamorak válaszolt a következő témában: Bemutatkozások

Telcontar_Leli írta: Lamorak: Azt mondod, benned nincs meg ez a varázslatok világa? Úgy érted, te még soha nem képzelted el magad, amint valami mást csinálsz?
Az a baj, hogy ezt elmagyarázni nem lehet.
Szerintem akkoris mindenkiben megvan ez a fajta elvágyódás a jelen világunkból, csak egyesekben gyengébb (mint pl. benned?). De az is lehet, hogy ezt az ember egy idő után kinövi, ha nem ragaszkodik hozzá eléggé.
Megvan! Amikor könyvet olvasol, "megjelenik előtted" amit olvasol? Mármint elképzeled, nem? Ez is ennek a világnak a része, csak kissé leszűkítve. Olyankor ugyanis te egy úgymond 3. személy vagy, egy kivülálló, aki csak nézi az egészet. De, ha teovábbfejleszted, te írányítod, te leszel a fontos, és azt csinálsz benne, amit akarsz.


Aha, a képzeletet érted rajta? Az természetesen bennem is megvan-- de az nem egy világ, hanem egy alapvető emberi képesség, a kreativitással összefüggő valami. Nem 'világ', hanem a világokba való tagozódás képessége, a fikció mint gondolkodásmód. Ha jól értem, amit mondasz, akkor nagyon is el lehet magyarázni.

Amikor könyvet olvasok, egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy 'megjelenik' előttem bármi is. Ezt a 'filmszerű' olvasási és befogadási módot, arra gyanakszom, csak viszonylag későn találtuk ki, mondjuk a 20. században... Persze, hogy mi így olvasunk, mert mindig is így olvastunk, így tanítottak meg irodalmi szöveget olvasni (és ezzel együtt sajátítottuk el a realizmus-alalpú irodalmi konvenciókat is); de egy ókori v. középkori olvasó szerintem egyáltalán nem így olvasott. Számára a szöveg mint nyelvi, retorikai váz jelentette a befogadás alapját, és nem hiszem, hogy ezt feltétlenül leképezte 'képszerűen'. Ha igen, az is feltehetően magában hordott egy jókora adag stilizáltságot.

Lamorak
Pantes anthrópoi tou eidenai oregontai physei.
(Aristotelés)
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #57085 Írta: Léli
Léli válaszolt a következő témában: Bemutatkozások
Ai na vennui!

Ehhez a nomád élethez csak egy dolgot szeretnék hozzáfűzni (most :) ):
Egy ismerősünk (a család barátja) elhatározta, hogy létre fog hozni egy nomád falut. Pontosabban Ősmagyar falut. De úgy, hogy odaköltöznek, és mindent maguknak termelnek meg, állatokat tenyésztenek, kenyeret sütnek, meg minden. És a turista-szezonban persze fogadnának turistákat. Szerintem nagyon jó ütlet, és elég egyedi is. Érdekes lehet úgy élni. Már csak helyet keres hozzá. (egy csomó támogatója van, meg 1-2 család szólt, hogy szívesen lennének vele, tehát alakul a dolog)

Lamorak: Azt mondod, benned nincs meg ez a varázslatok világa? Úgy érted, te még soha nem képzelted el magad, amint valami mást csinálsz? Esetleg, hogy bátor vagy, amikor mégsem? Az a baj, hogy ezt elmagyarázni nem lehet. Szerintem akkoris mindenkiben megvan ez a fajta elvágyódás a jelen világunkból, csak egyesekben gyengébb (mint pl. benned?). De az is lehet, hogy ezt az ember egy idő után kinövi, ha nem ragaszkodik hozzá eléggé. Egyébként ez a fajta "más világ" hasznos, mert, ha (én pl.) már nem bírom a "jelent", akkor "elmegyek" ebbe a világba, és más leszek, máshol, mást csinálok. (bár mondjuk doga alatt nem túl ajánlatos :D ) Megvan! Amikor könyvet olvasol, "megjelenik előtted" amit olvasol? Mármint elképzeled, nem? Ez is ennek a világnak a része, csak kissé leszűkítve. Olyankor ugyanis te egy úgymond 3. személy vagy, egy kivülálló, aki csak nézi az egészet. De, ha teovábbfejleszted, te írányítod, te leszel a fontos, és azt csinálsz benne, amit akarsz.

Huh, ez egy kicsit hosszú lett. Bocsánat.

"Az igazság pusztán nézőpont kérdése."
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #57026 Írta: Finduilas
Finduilas válaszolt a következő témában: Bemutatkozások
Tényleg minden csak elhatározás kérdése! Egy barátnőm bátyja úgy szokott utazni, hogy nincs nála semmi más csak egy nejlonzacskóban egy kiló kenyér és egy tekercs wc papír, mindezt minimális pénzzel. És így eljutott már Marokkóba is.

Én is sokszor vágyom ilyen utakra. Csak kicsit félek, meg nekem sincs partnerem hozzá. De Cicafül elgondolása kifejezetten tetszik. Én is szívesen csatlakoznék. Öcsém most megy hasonló útra, majd lehet kérdezni a tapasztalatairól.

"I can love
But I need his heart.
I am strong even on my own
But from him I never want to part."
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #57006 Írta: Cicaful
Cicaful válaszolt a következő témában: Bemutatkozások
Yavanna! KOMOLYAN :?: 8O GYERE!!! Én annyira örülnék neki! Olyan ahogy esik úgy puffan út lenne. Vonaton alvás meg hasonlók! Ezt még megbeszéljük!!!! :D :D :D :wink:

"A kihívás:
megmaradni önmagadnak egy olyan világban,
mely megpróbál olyanná formálni, mint a többiek"
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #56992 Írta: Cicaful
Cicaful válaszolt a következő témában: Bemutatkozások
Én hasonlót tervezgetek már évek (tavaly óta, de valószínű, hogy csak jövőre fog összejönni) óta. Igaz nem nomád, de ahhoz hasonló utazgatás. Inter-rail jeggyel Európába. Eddig vállalkozó kedvű partner hiány nem jött össze. Egyedül azért nem olyan jó - szerintem, mert én szeretem az élményt megosztani abban a pillanatban valakivel. És most úgy néz ki, hogy megtaláltam az én emberemet erre a kalandra (*lekopog*)... :D Jövő nyáron megyünk! ...Remélem...! Anna?!

"A kihívás:
megmaradni önmagadnak egy olyan világban,
mely megpróbál olyanná formálni, mint a többiek"
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #56978 Írta: Elanor
Elanor válaszolt a következő témában: Bemutatkozások
Ez most egy elég nagy közhely, de sztem amit meg akarsz valósítani, azt meg is tudod valósítani!
Persze nem rögtön, abban a pillanatban, hanem úgy, hogy, ha kell esetleg hosszú éveket vársz rá, tervezgeted elképzeled (ha vki elképzeli, amit meg akar valósítani, máris egy lépéssel közelebb kerül hozzá), és, ha nagyon akarod, és nem csak tátod a szádat, várva, hogy hátha belerepül a sült galamb, hanem teszel is érte vmit, akkor sikerülni is fog.
Ez természetesen vlsz. nem mindenre igaz, pl., ha meghal vkid, és újra találkozni akarsz vele, akkor az vlsz. nem fog sikerülni (bocsi, elég hülye példa volt...), de erre az esetre igaz lehet.

I feel complete when I feel sick inside
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #56977 Írta: Yavanna
Yavanna válaszolt a következő témában: Bemutatkozások
Arwen! Ezt tényleg jó lenne egyszer eljátszani az életben! Az egyik haverommal, pont a minap beszélgettünk erről és arra jutottunk, hogy elég nehéz megvalósítani. Gimi :arrow: érettségi :arrow: felvételi :arrow: egyetem/főiskola :arrow: munka.... Nehéz megszakítani a "kört" hoszabb időre. :( De azért remélem, hogy egyszer sikerül, mert sikerülnie KELL!

Gandalf! Mondassz valamit! :roll:

"Aure entuluva!"
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #56946 Írta: Álmos
Álmos válaszolt a következő témában: Bemutatkozások
Egy barátom megtette :)

Azt mondta hétfőn, ma elmegyek nomádkodni. Semmit nem vitt, csak pénzt meg ruhát. Semmilyen célja nem volt. 1 hétig. :) ))

Huhú :)
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #56910 Írta: Gandalf
Gandalf válaszolt a következő témában: Bemutatkozások
A szabadságról: csak az lehet igazán szabad, aki ha kell, nemet is tud mondani a szabadságra.
Téma zárolva.
  • Arwen
  • Látogató
  • Látogató
22 éve 6 hónapja #56899 Írta: Arwen
Arwen válaszolt a következő témában: Bemutatkozások
Ha már a szabadságról beszélktek, én is megszólalok:

Nekem negy álmom, hogy egyszer malyd fogom a motyóm és elindulok. Nem tudom, hová és hogy miért, de elmegyek és erdőkön meg mezőkön keresztül visz majd az utam... Istenem, de szeretek erről álmodozni! De sajnos ez a következő 10 évben biztos, hogy nem következik be. :cry: Mindegy, nyáron azért rövid távokban lehet gondolkodni! :)
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #56840 Írta: Lamorak
Lamorak válaszolt a következő témában: Bemutatkozások

galad írta: Lamorak! C.S. Lewis könyveit nagyon yok!! :D

Bizony, hát még a szakmai dolgai-- hihetetlen jó irodalmár volt, a középkorász írásai egyszerűen fantasztikusak. Amit lentebb idéztem, az is egy ilyenben van, az a címe, hogy The Discarded Image: an Introduction to Medieval Literature, és persze nincs lefordítva (bár gondolkoztam rajta, hogy ha lenne időm, nagyon szívesen nekiállnék fordítani). Mikor írok, mindig az jut eszembe, hogy úgy kellene írni, mint Lewis.

Lamorak
Pantes anthrópoi tou eidenai oregontai physei.
(Aristotelés)
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #56833 Írta: Ithilgalad
Ithilgalad válaszolt a következő témában: Bemutatkozások
Lamorak! C.S. Lewis könyveit nagyon yok!! :D

Legends and epic tales born between these dark lakes For you a new one written with black blood
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #56822 Írta: Lamorak
Lamorak válaszolt a következő témában: Bemutatkozások

Rogue/Arwen írta: Mostanában pontosan ezek a gondolatok járnak a fejemben...Lehet, hogy a feudalizmus nem volt a rendszerek legnagyobbika, de ott legalább még voltak erdők! Könyörgök! Szeretnék egy erdőt! :)


Szerintem természetes, hogy válaszolunk; és nagyon sokan, nagyon sokban egyetértünk. De Tel-nek és mindenkinek, aki a középkorban akar élni, tudnia kell, hogy ha nem voltál arisztokrata, azért elég szar dolog volt a középkorban élni. Legalábbis ahhoz képest, amihez mi most mindannyian hozzá vagyunk szokva. Bizonyos szempontból az ókor sokkal jobb volt...
A természet fantasztikus dolog-- ez egy tünde-jellegű vágy sokakban, a fák, élőlények, az ég és a csillagok után. C.S. Lewis írja egy helyen, hogy mikor a modern ember felnéz a csillagos égre, igazából egészen mást lát, mint a középkori: a középkori ember nem 'elfelé' néz a Földtől, az űr végtelenjébe, hanem 'kifelé' a középpontból (ami ugye a Föld), ami körül forog a nap és a csillagok. A sötétség a Föld sajátja, mert a magasabb szférák ragyogóak és harmonikusak... próbáljátok egyszer így nézni az eget, nagy élmény.

Nem értem teljesen, mi is pontosan a 'varázslatok világa', ami bennem kellene éljen. Bennem nem él, az biztos, ugyanúgy, ahogy Oedipus-komplexusom sem volt, és egy gyermek sem él bennem mélyen eltemetve. De mondom, nem értem pontosan, mire is gondolsz.

Lamorak
Pantes anthrópoi tou eidenai oregontai physei.
(Aristotelés)
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #56788 Írta: Rogue
Rogue válaszolt a következő témában: Bemutatkozások
Nagyon kedvesek vagytok velem...Köszönöm szépen. :wink:
Most nincs időm idézgetni, de Yavanna: Nagyon igazad van. Egy éjszaka a szabadban, amikor csak a csillagok vannak fölöttünk...Jaj, de jó lenne...
Csak nézném az erdőt, a madarakat, a virágokat, stb. stb.
Telcontar: Neked is köszönöm. :wink: Mostanában pontosan ezek a gondolatok járnak a fejemben...Lehet, hogy a feudalizmus nem volt a rendszerek legnagyobbika, de ott legalább még voltak erdők! Könyörgök! Szeretnék egy erdőt! :)
Egyébként Gödöllő közelében lakom, és ott gyönyörű erdők vannak...Már régóta dédelgetett vágyam, hogy eljussak oda...Ha vége a tanulásnak, el is megyek! Most érett meg bennem az elhatározás. :)
Mostanában kezdem magamon észrevenni ezeket a jeleket...Megbolondultam?! Kezdek elvont lenni...Úristen. :) Mi van velem?!
Vagy lehet, hogy csak a természetimádatom, természethiányom ütközik ki rajtam. Szeretnék szabad lenni...
Üdv :wink:
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #56663 Írta: Léli
Léli válaszolt a következő témában: Bemutatkozások
Ai na vennui!

Rogue/Arwen írta: Mit nem adnék, ha néha elmehetnék a hegyekbe kószálni...De úgy igazán! Néha nem is kellene más.

Ezzel én is így vagyok. Nem csinálni semmit, csak ott lenni a természetben, és csodálni az érintetlen tájat. Erre vágyom leginkább. Emiatt kívántam már sokszor azt, hogy bárcsak a középkorba, vagy az előtt születtem volna. Akkor még szép volt a természet (úgy is mondhatnám, hogy igazi természet volt) és megtehette az ember, hogy egyszerűen csak pihen, mert nem volt ekkora rohanás.

Yavanna írta: Egyébként dédelgetett vágyaim egyike, pont egy olyan 2 napos kirándulás, ahol az éjszakát is kint lehetne tölteni valahol a szabad ég és a csillagok fénye alatt! Még nem tudom, hogy kikkel fogom ezt megvalósítani, de meg fogom! :D

Beszélni kéne az egyik tanárommal. Imád túrázni (És a GyU az egyik kedvenc könyve!) és ő már csinált ilyet. Igaz, oda vittek sátrat, de kinnt aludtak a szabad ég alatt. Ha van rá igény, esetleg megbeszélhetnék vele egy ilyen túrát.

Rogue/Arwen írta: Szeretnék egy fantasy-világban élni, ahol van mágia, a technika nem fejlett, és szabad vagyok...De úgy igazán.

Yavanna írta: Szerintem itt a fórumon nem vagy egyedül ezzel a vágyaddal! :wink:

Nem bizony. A varázslatok világa gyönyörű hely, mivel mindenkinek (hangsúlyozom,MINDENKINEK) ott van a lelkében. Van, aki letagadja, van aki elrejti, van aki mindent megtesz, hogy elfolytsa, de nagyon sokan legszívesebben a saját maguk által kreált kis világban élnének.

"Az igazság pusztán nézőpont kérdése."
Téma zárolva.
Több
22 éve 6 hónapja #56625 Írta: Yavanna
Yavanna válaszolt a következő témában: Bemutatkozások
"Szerelmes vagyok, egy olyan srácba, aki nem érdemli meg."

Ez vitathatatlanul szar ügy! Én is voltam hasonló helyzetben, úgyhogy megértelek. Olyan mint egy csapda! Az agyad tudja, hogy nem érdemli meg még azt sem, hogy egyáltalán figyelemre méltasd, de a szíved ezt képtelen elfogadni. Minden erőlködésed ellenére egyszerűen figyelmen kívül hagyja ezt a tényt! :? De ha egyszer képbe kerül valaki, aki megérdemli az érzelmeidet, akkor azonnal el fogod felejteni ezt az illetőt! :wink:

"Mit nem adnék, ha néha elmehetnék a hegyekbe kószálni...De úgy igazán! Néha nem is kellene más."

Én is! Én is! Én is! De mi tart vissza? Bár azt nem tudom, hogy mennyi idős vagy... :roll: Én mindenesetre amilyen gyakran csak tehetem elmegyek kisebb kirándulásokra a haverokkal! Nem is messzire, csak itt Bp. környékén bóklászunk. Jó lenne a kószákkal is ilyen kirándulásokat tenni! Akár messzebbre is! De kérdem én mi itt a gond? Ez csak rajtunk áll! :D Egyébként dédelgetett vágyaim egyike, pont egy olyan 2 napos kirándulás, ahol az éjszakát is kint lehetne tölteni valahol a szabad ég és a csillagok fénye alatt! Nem kéne sátor meg ilyesmi, csak minimális felszerelés! De akinek eddig fölvetettem, hát.... azok kicsit dilisnek néztek. Még nem tudom, hogy kikkel fogom ezt megvalósítani, de meg fogom! :D

"Szeretnék egy fantasy-világban élni, ahol van mágia, a technika nem fejlett, és szabad vagyok...De úgy igazán."

Szerintem itt a fórumon nem vagy egyedül ezzel a vágyaddal! :wink:

"remélem, nem nevettek ki, és elgondolkoztok azon, amit mondtam, és elolvassátok az írásomat, attól függetlenül, hogy ilyen hosszú."

Nem nevettem! Elgondolkodtam! Válaszoltam!
Remélem talán sikerül kicsit jobb kedvre deríteni, mert valami azt súgja, hogy nem éppen rózsás hangulatban tetted ezt a hozzászólást!

"Aure entuluva!"
Téma zárolva.
Moderátorok: GandalfAlyr ArkhonKincsőMetafloraAlew
Oldalmegjelenítési idő: 0.386 másodperc

SSL Security
Comodo SSL Certificate

Vissza a lap tetejére