Hogyan tovább, MTT?

Soksok olvasgatás és (jó)néhány emberrel való beszélgetés után megpróbálom összefoglalni a vélemények "főbb irányvonalait" (+ egy kis személyes vélemény ) Nyilván az emberek általában két-három csoport/nézőpont között állnak, de talán érzik, melyikbe tartoznak legjobban és hová mennyire. NEM sértődősdit játszunk.

régóta meglévő "szélsőségesebb" irányzat szerint a tagságot valahogyan [size=9:2p7jgpkx]("békén hagyás", "lekoptatás" csak tolkeini programokkal, mittudoménmi...)[/size] 50 fő körülre kéne redukálni, és ezzel egy igazán aktív, tolkieni ismeretekben elmélyült "kemény magot" létrehozni ÉS/VAGY új, hasonló elmélyültségre vágyó tagok toborzása. Számomra azonban nem világos, h. ezen "kemény mag" létrehozatala után mi lesz a cél: hardcore tudományos-ismeretterjesztő munka kizárólag belső körben, bezárkózva? új tagok toborzása? de ha utóbbi, akkor feltehetőleg jórészt ugyanazokat kell visszahúzniuk, akik most is itt vannak, de kevéssé "hardcore"-ság miatt jelenleg "kirakandók". Leszögezném, h. tényleg szép dolog a Professzor életművének kutatása, és minden tiszteletem a Tolkien-tudoroké, és nagyon is szükség van erre is, mert tényleg Tolkien Társaság vagyunk. DE! Szerintem nem lehet kizárólagos cél az, h. minél többet tudjon a tolkieni életműről bárki, vagy minél többen, mert Tolkien nem csak erről szól, mint ahogy erre majd igyekszem rávilágítani. Úgyhogy kedves "hardcore"-párti, kérlek olvass végig, mielőtt reagálsz. De legelőször is egy hasonlat: hiába vágja fejből valaki a történelmi évszámokat, ha a történelem lényegét, tanulságát nem képes levonni.

lentebb jópárak szavaiból azt vettem ki, az MTT jelenleg közösségi programokkal jól el van/volt látva, ehhez már nem kell igazán felsőbb szervezés, a "spontán" közösségi eseményeket jobban élvezik/zük (de a közösség is fontos!), forduljunk az ismeretterjesztő(-tudományos) vonal felé, elsősorban újak toborzására és a régiek emlékezetfrissítésére hangolódva. emiatt ez félig ellentmond, félig ugyanaz mint az előző attól függ, h. az előző az eredményesség érdekében csökkenteni kívánja a taglétszámot, vagy újakkal növelni. Tehát a kérdés: a régi "peremtolkienistákat"(=akik főleg film/közösség miatt vannak itt) magával vonzani az ismterj-vonalnak. Szerintem egyáltalán nem lehetetlen felkelteni az érdeklődést, a régiek közül is sokan sokat felejtettünk, és szerintem mindig mindnekiben marad újabb kérdés Tolkien műveivel kapcsolatban. DE: szvsz továbbra sem lehet átesni a ló túloldalára. Ha már itt van ez a társaság, és érdekel minket egy közös dolog, ne csak azért ne külön-külön a könyveket bújva informálódjunk, mert sokan nem tudnak (eléggé) angolul a HoME-olvasáshoz, hanem beszéljünk, vitázzunk minél többet. Mert ismétlem: 50-100 két lábon járó Tolkien-enciklopédia se saját magának, se a környezetének, se senkinek nem sokat használ, még a tudat sem, h. van másik 49-99 belőle. Hanem - még mindig olvassatok kérlek tovább.

van nekünk egy "kreatív" vonalunk is: elég sokan "csak" a saját "szakterületükön"(legyen az tánc, színjátszás, képzőművészet vagy verselés) működnek, másutt alig bukkannak fel (nomeg akik "szinte mindenütt" felbukkannak). Egyrészt, ezeket támogatni kéne minden eszközzel. Miért, mikor jórészük "nem akar (már) tolkienezni"? kérdezné valaki joggal. Mert "az emtétés közösségből fejlődtek ki"? Nem! Éééés még mindig a következő részben lesz a válasz.

van egy csoport, ahova én magamat elsősorban számítom, és ahova pölö az idei tábor további 14 szervezőjét [size=9:2p7jgpkx](én)[/size] számítom [size=9:2p7jgpkx](ezen táborban tanúsított céljaik és magatartásuk alapján, de nyilván ők tudják legkorrektebben besorolni magukat )[/size]. A "közösségis" csoport - nem, kérem ne kezdjen fanyalogni az "ellentábor" Szóval mi a nyavalyáért akar ez a Tolkien Társaság közösségetépíteni, meg kreatívkodni, meg egymással foglalkozni, amikor lehet Tolkiennal is?! Azért, kéremszépen, mert ez itt nem Középfölde, sajnos [size=9:2p7jgpkx](vagy nem sajnos? akkor más, hasonló rangú vagy súlyosabb megoldandó problémáink és feladataink lennének...)[/size]. És most akkor minden humort és iróniát félretéve, persze továbbra is szvsz:
Vannak, akik azért jöttek ide, mert Tolkien világában kerestek menekülést a mi világunk elől, és ezért akarnak minél többet tudni erről a világról, minél több embernek megmutatni a szépségét és az értékeit, h. nézd, milyen szép, és jobb, mint a miénk (vagy úgy érzik, h. még köztünk is kevesen becsülik igazán "az igazi tolkieni"-t, és ezért szeretnék leszűkíteni a kört) - és (elsősorban?) ők maguk (mi magunk) minél többször megpróbálni átélni Középföldét (lásd akik a táborban a "varázst" keresték).
Azután vannak, akik kicsit (vagy nagyon) később jöttek, és szinte vagy pont ugyanezt a menedéket már [size=9:2p7jgpkx](inkább) [/size]a közösségben találták meg. És van "az emtété, ahol jó a közösség", meg a nagyvilág, ahol nem... (Természetesen van átmenet a két kategória között, sőt. Aki egyedül találta meg Tolkient, nagyon örült, amikor sok hasonló emberre talált, és néha egy kicsit "ide tudta hozni Középföldét" a többiekkel. Aki meg a közösséget találta meg előbb/elsősorban, az Tolkien ill. a hasonló értékeket szerető/tisztelő emberek varázsát találta meg benne.)
DE! Egyik sem jó. Ne menedéket keressünk. Ne meneküljünk, hanem tanuljunk meg, tanítsuk meg egymást megtalálni a helyünket, érvényesülésünket ebben a világban. Fiatalok vagyunk szinte mindnyájan. Azt mondják az idősebbek, idővel az ember vagy elsodródik a baráti társaságtól, nagyobb közösségtől (munka, család, minden egyéb miatt), vagy ha nem is, az már nem tud eleget adni, nem tud segíteni - az embernek előbb-utóbb a saját lábára kell állni, és bizonyos dolgokkal egyedül szembenézni. Az, hogy ismerjük az egész Tolkien-életművet, önmagában akkor sem fog segíteni, ha tudjuk, hogy van még másik 50 ilyen az országban, de ezt már mondtam. Fel kell használni, amennyire lehet, a tolkieni értékeket, tanulni belőle. És Tolkientől tanulni nem csak úgy lehet, h. sokat olvasom és hallgatom az ismterj-tudományos előadásokat. Alapszabályban lefektetett célunk a tolkieni értékek közvetítése, de okosan kell csinálni.
Szerintem az MTT feladata az kell legyen, hogy minden formában "életre neveli" a tagjait - vagyis neveljük egymást, mindenki mindenkit. Megkeresi az emberekben az értéket, a tehetséget, a fejleszthetőt. Biztatja, segíti, lehetőséget ad arra, hogy kipróbálja magát. Közösen megkeresi-megmutatja az utat, hogy ebben a mi világunkban is lehet értelmesen élni, önérvényesíteni, nem kell elmenekülnünk. Azért ha egy kicsit körülnézünk, a tolkieni értékrend szerinti értelmes, alkotó élet mindenfelé megtalálható (gondolok itt főleg a "hagyományokon alapuló" dolgokra, akár népművészet, akár zene, tánc, alkotás; akár pedagógia, gyógyítás, tanítás, művészeti nevelés, színház; akár egy kicsi de fontos csavarnak lenni egy-egy nagy gépezetben, akár csak a körülöttünk élő embereknek segíteni, mutatni egy jobb, szebb utat). Ne meneküljünk és bezárkózzunk, hanem keressük az utat, segítsük vagy tereljük rá egymást és az egyre újabbakat.
[size=9:2p7jgpkx](És akkor pár szó a táborról: mint segítő nem voltam elejétől kezdve a szervezésben, de végig a tábor alatt azt tapasztaltam, hogy ez volt a cél (ha nem is a fenti megfogalmazásban): az emberek "jól érezzék magukat", értsd: tartalmasan szórakozzanak, levessék a gátlásaikat, elfelejtsék az otthonról-más közösségből hozott nyűgjeiket, kinyíljanak, merjenek tenni, merjenek élni, önkifejezni, ismerkedni, barátkozni, vitázni, eszmét cserélni, nevetni; kapjanak valami olyat, amiből meríthetnek erőt a következő évben. És ez nagyon sokaknál sikerült. Persze nem sikerülhetett mindenkinél tökéletesen, továbbá mi is emberek vagyunk és hibázunk. Valamint persze vannak, akiknek erre (épp) kevésbé van(volt/vagy nem tudatos) igényük, hanem inkább ismterj előadásra vagy hasonlóra lett volna. Lehet, h. tökéletesebb egyensúlyt lehetett volna találni, de így sikerült - és az adott helyzetben szerintem tökéletesen megfelelt. Ez a sok érdemi, építő jellegű vita (főleg ha tett is lesz belőle) is pozitív eredményként könyvelhető el - pedig valszeg a tábor hibáinak eredménye. )[/size]

A fentiek fényében pár konkrétum (még mindig szvsz) a területek kapcsán:
legyen aktív ismterj-tudományos vonal, de ne akarja kizárni a "közösségibb" embereket - próbálja bevonni, de akit nem megy, ne akarja kizárni a társaságból. az a közösségi ember, akit épp nem érdekel egy tolkieni téma, fogadja el h. mégis TolkienTársaság vagyunk.
javaslom, h. az ismeretterjesztés formailag is segítse az emberkék egyéb fejlődését: nem csak előadások, hanem soksok vita, beszélgetés, stb formájában.
az ismterj-tudományos és közösségi rendezvények megfelelő elosztásban legyenek: legyen mindkettőből önálló és vegytiszta, de ideálisan kevert változat is (amint már a TF kapcsán kifejtettem). Például szerintem a következőképp:
- csak közösségi, mint a tavaszi-téli-őszi tali, a tábortüzes talik;
- főleg közösségi, ill. tolkieni hangulatú de ezt nem főleg ismterj előadások, hanem keretjáték stb formájában megvalósító, mint a Nagy Nyári Tábor (ahogy eddig is hagyományos)
- csak ismterj-tudományos, mint a konferenciák
- elsősorban ismeretterjesztő, mint a TF, de az évközbeni rendszeres közösségi-kézműveskedős találkozásnak is helyet adó, ezáltal a nem hardcore ismeretvágyókat is elcsábítani tudó rendezvény (és aki itt hall egy jó előadást a többi program közepett, lehet h. legközelebb a csak ismterj rendezvényre is elmegy, ahova egyébként eszébe sem jutna... )
- hangsúlyosan ismeretterjesztő a kreatív-bemutatkozó, kifelé irányuló/reprezentatív vonal mellett, mint a LEP
- a nemrég felvetődött esetleges "Nyári Tolkien Szabadegyetem" - hétvégés vagy egyhetes csak(vagy főprofiljában) ismeretterjesztő "tábor"

És akkor még nem volt szó a kreatív és a környezetvédő-természetjáró vonalról.
Ha az általam fentebb megfogalmazott az MTT kimondott-kimondatlan célja, valamint mivel a közösség-társaság többé-kevésbé tolkieni témájú kreatív alkotómunkát végző tagjairól van szó, végre-valahára eljuthatnánk tényleg oda, hogy állandó próbatermet szerzünk (ahol tőlünk függ, h. mikor mehetünk, nem mint a Battyhány alapítványnál...) a Synithosnak és a táncosoknak. Mit kéne ezért tenni? Most figyeljetek, lelkes emberkék, akik kérdezték, milyen feladat van, vagy akik szívesen szerveznének de kisebb lépésekkel kezdenék, ezt bárki tudja végezni de nagyon fontos lenne, és akinek sikerül már "letett valamit az asztalra" (bár továbbra is szvsz): pályázatfigyelés, amivel szerezhetünk suskát terembérletre (netán megvételre), vagy netán amivel egyenesen helyiséget kapunk; valamint olcsó raktár- és próbaterem-keresés.
A környezetvédő-természetjáró vonalat a GOMUNCS és a KószaKommandó képviseli, ők jól csinálják a dolgukat szerintem. Megpróbálkozhatnánk több reklámmal is, hogy ez a tevékenység is minél több embert vonzzon, de ne erőltessük csak azért, h. 5-10-20 helyett 40 ember kiránduljon és büszkén felírhassuk a "teljesítette az MTT" könyvecskébe Elvégre azért csináljuk a dolgokat, h. élvezzük.

Ami a rendezvényeket tekinti, itt is kicsit csoportosítva:
- támogatandó, csak kreatív rendezvény: táncest-musicalest-színháziest jellegű mindenféle művészeti estek
- képzőművészeti-iparművészeti pályázatok
- TF mint a közös alkotásra buzdító kreatívközösségi alkalom, továbbá a tábor utáni "bugyifestés" néven meghirdetett rendezvényhez hasonló kezdeményezések
- KK-túrák -> természetjárás
- tábortüzes talik szintén sorolhatók részben a természetjáráshoz, főleg ha kisebb kirándulások kapcsolódnak hozzá (mint pl. éjszakai/hajnali séta az Oroszlán-sziklához ), illetve összeköthetnénk a kellemest a hasznossal, és a múltkori Beltaine előtti szemétszedést hagyományindítónak tekintve kisebb szemétszedéseket tarthatnánk a tábortüzes talik előtt
- évi egy naaagy, jól szervezett szemétszedés (ahogy anno, h. elvitetjük a szemetet meg minden)

Azt hiszem talán minden eddigi jelentős rendezvényt felsoroltam, ha mégsem, sikítsatok, bár legjobb ha inkább kiegészítetek. Igen, a Farsangot szándékosan hagytam ki, ugyanis annak kapcsán legutóbb felmerült, h. a kreatív-önkifejező vagy a közösségi vonal legyen az erősebb. Ennek kapcsán külön javaslatom van, de azt már nem akarom ebbe a hsz-be belekeverni. (Illetve van mégegy ötletem a Rabyn által felvetett "menjünk iskolákba ismeretterjeszteni" dologgal kapcsolatban, de azt is külön. De azt a hsz-t majd holnap írom meg (az jóval rövidebb lesz, nyugi ), mert közben fagyott 1-2 órát a tolkienhu )

Köszönöm a figyelmet és türelmet, elnézést a terjedelemért, de remélem tőlem telhetően tudtam egy-két elgondolkoztató-összefoglaló-előremutató gondolatot adni a további vitához-beszélgetéshez. Lehet ízekre szedni.

Artemisz (Erenya) írta: Na de ha már itt tartunk. Egy kérdést intéznék a tisztelt vezetőség felé. A következő nagy rendezvényekhez a segítők kiválogatása milyen alapon fog történni?

Ti mit javasoltok?
(Csak hogy világos legyen: e tekintetben nincs megfogalmazott, elfogadott vezetőségi álláspont.)

Én személyesen mindig is az "adjunk teret az újaknak" elvet képviseltem, de természetesen itt is érdemes kicsit differenciálni: Nyilván megnyugtatóbb, ha a szervezőgárdában van legalább egy olyan személy, akinek van tapasztalat rendezvényszervezésben és az emberek irányításában, és partnerekkel való kommunikációban. (Nem teljesen igaz, hogy az első MTT-s rendezvényeket teljesen amatőrként csináltuk, csak az akkori vezető szervezők a tapasztalataikat még nem az MTT-ben szerezték.) Szintén fontos szempont lehet, hogy olyanokat is válasszunk, akikről tudjuk, hogy kitartanak a vállalásaik mellett, és nem sodorja el őket egy-egy érzelmi vihar.

Ugyanakkor teljesen egyértelmű, hogy a végső kétségbeesésre utóló válságintézkedés volt, hogy az idei tábor előkészítését és lebonyolítását az MTT legnagyobb tapasztalattal bíró szervezői közül egyszerre három irányította. Most elég nagy volt a baj, hogy biztosra menjünk, de ilyesmiben normál ügymenetben én többet nem szeretnék részt venni.

Szóval, szerintetek milyen szempontok szerint, milyen módszerrel kellene kiválasztani a programszervezőket és főszervezőket?

Cueddo írta: juteszembe, Ankalimon mindig mondott vmi ilyesmit: a közösséget csak a tartalmas közös cselekvés tarthatja együtt.

Az idézet pontosan: Valódi közösséget csak valódi közös tevékenység képes teremteni. (A közösségfejlődés dinamikája miatt egy idő után a közös tevékenység is kevés lesz, de ez már egy magasabb szint.)
Az MTT táborai négy éve erre az elvre épülnek.

Az MTT sokat tett (mint azt igyekeztem összefoglalni a topikindító üzenetben) a tolkieni életmű kutatásáért, népszerűsítéséért, ám vélhetőan maga a Professzor is úgy gondolná, hogy ez a közösségi háló, amely a tolkieni értékrend köré szerveződve oly sok embernek segített a hétköznapi rögvalóság látszatkapcsolataiba való beleszürkülés helyett, valódi, tartalmas emberi kapcsolatokkal élhetőbb világba kerülni, "tolkienibb", mint sok quenya tanfolyam, vagy posztmodern műelemzés. [size=9:2r5p04hp]Höhö. Jó kis mondat, mi!?[/size]
Azt hiszem tettem annyit a mitológia megismertetéséért az elmúlt években, hogy az én számból ez ne hangozzék teljesen hiteltelennek.

Azonban továbbra is úgy gondolom, hogy alapvető hibát követ el aki szembeállítja, vagy csak a másik rovására fejleszthetőnek ítéli a Társaság tudományos/ismeretterjesztő és közösségfejlesztési tevékenységét. Nem is igazán értem ezt a szembeállítást:
- Vajon erővel rá kellene vennünk azokat, akiket most leginkább a közösség melege tart a Társaság környékén, hogy hetente két órára üljenek be egy Tolkien szemináriumra, és a tagság megújítási feltételeként vezessünk be Középfölde vizsgákat félévente?
- Vagy az összes szervező, segítő, meghatározó személyiség számára tegyük kötelezővé, hogy csak akkor csinálhatnak a közösségépítésre irányuló programot ha előtte már igazoltan szerveztek legalább 2 ismeretterjesztő programot, akár van kedvük ehhez, akár nincs?
- Vagy az elnökségnek kellene vállalni azt, hogyha a tudományos és ismeretterjesztő programok vállalkozó kedvű szervezők, illetve résztvevők hiányában elmaradnak, akkor "büntetésül" törölje a közösségi rendezvényeket is?

De a fenti kissé cinikus kérdésfeltevésen túl valóban érdekelne, hogy miért érzik azt sokan, akiknek fontos a klasszikus értelemben vett Tolkien-kutatás és ismeretterjesztés, hogy ezt akadályozza a Társaság közösségi élete? Miért merül fel újra-és-újra, hogy a jól bevállt, és az utóbbi időkig sikeres közösségi rendezvényeinket alakítsuk át ismeretterjesztő programokká, ahelyett, hogy életet lehelnénk a haldokló ismeretterjesztő rendezvényeinkbe, vagy új önálló programok szervezésébe fognánk?
Aztán ezek is jó kérdések még: Miért nem beszélünk az alapszabályban megfogalmazott célok közül az alkotótevékenység támogatásáról és a tehetséggondozásról? Miért halt el gyakorlatilag teljesen az eleinte oly fontos környezetvédelmi és természetjáró vonulat?
(Remélem ezek esetén világos, hogy nem a másik két terület rovására kell terjeszkedniük...)




Inczy: Nekem nagyon tetszik ez a szervezői utánpótlás vonal.
Régóta dédelgetett álmom egy MTT vezetőképző kurzus...

Rana, Rabyn: speciel a legutolsó tudományos konferencián alig volt érdeklődő, az előadók szinte többen voltak, de reméljük, ha jövőre megint lesz konferencia (én mindenképpen szeretném, hogy legyen), akkor nagyobb lesz az érdeklődés. A rendhagyó irodalomórák a LEP-en ki lettek próbálva és volt érdeklődés, biztosan lenne iskolákban is. Szerintem jó ötlet! Hajrá, dolgozzátok ki!

Inczy: Ez egy zseniális ötlet, égető szükség lenne rá, hogy az utánpótlás kinevelődjön, én mellette állok teljes mellszélességemmel (nem röhögni ezen! ), csak legyen, akik ezt is megszervezik és megtartják!

Tisztelt vezetőségi társaim, ex-vezetőségiek, szervezésben tapasztaltak?

Panda írta: Szóval szerintem jobban járnánk, ha a hozzáértők a tudományos- ismeretterjesztő vonallal és új emberek behozatalával foglalkoznának, mint a közösség szervezésével.

Ebben viszont van valami.
Tényleg a legfőbb ideje lenne már rendesen megszervezni a tudományos és az ismeretterjesztő tevékenységet is, különben továbbra is marad minden a régiben.

Tehát elsősorban arra kérnék mindenkit - név nélkül -, hogy ha valamit valamikor elvállalt már és megígérte, hogy megcsinálja, akkor legyen olyan szíves és X év/hónap/hét után végre nekiállni! Köszönjük!

Ez olyan, amit egy kulturális egyesületben el lehet várni. De szerintem azt is el lehet várni, hogy ha valaki elvállal valamit, és mégsincs rá szabadideje, ne cseszegessük folyton érte. Aki úgy érzi, hogy meg tudná csinálni helyette, vegye át a dolgot és hajrá.

A lelkesítés szerintem értelmetlen. Ha senki nem akar csinálni semmit, nem kell noszogatni, mert attól iskolaízű lesz az egész, és élvezetet már nem lelnek benne. Pedig tényleg az lenne a lényeg, hogy mindenki azért csinálja az MTT- ben, ami csinál, mert élvezi.

Én nem is ezt akartam mondani....

A "társaság" és "közösség" szétválasztása nemtom, hogy jó- e , de ha külön nézzük őket, szerintem a közösség tökjól elvan magával. Sőt, a "hivatalos" MTT zavarja is, szerintem olyan program, ami _csak_ közösségi, nem igényel felső szervezést. Pl. az idei pót- MTT szülinap és Líthas esetében (egyiken se voltam, csak a képek alapján gondolom), a közösségi hagyományos cucc jobban bejött az embereknek, holott nem is hirdették nagyon a fórumon.
Szóval szerintem jobban járnánk, ha a hozzáértők a tudományos- ismeretterjesztő vonallal és új emberek behozatalával foglalkoznának, mint a közösség szervezésével.

Cueddo írta:

Finduilas írta: Mert (főleg ennyi fiatal között) elvétve találni olyat, aki akár csak nagyjából tudja magáról, mennyit ér és mire képes.

ezzel semmiképp sem értek egyet.

Finduilas írta: Ha meg nem biztos magában kezdje csak kis feladatokkal. Sokan voltak a mostani táborban is, akik nem mertek nagy feladatot bevállalni, ezért kisebbel kezdték.

és aki biztos magában?

Szerintem nagyon kevesen tudják valójában mire képesek.
Ezt már csak magamból kiindulva is tudom.

Az embernek legjobb esteben is elméletei vannak, mire képes olyan dolgokban amiket még sosem próbált ki. És ezek az elméletek 40%ban teljesen tévesek, 60%ban pontatlanok.
Még Supermannek is idére volt szüksége az önismeret kifejlesztésére.

Ha már pszichológia így meg úgy, akkor nyilván az is eszedbejutott, hogy a "tinédzserekre" akikből a közösség jórésze áll, a fentiek fokozottan igazak.

Aki biztos magában az meg 70%ban elbizakodott.

Először is a munkamorálon kéne javítani, mert nagyon sok elvégzetlen feladat maradt ránk az elmúlt évekből, amiknek már régen készen kéne lenniük. Tehát elsősorban arra kérnék mindenkit - név nélkül -, hogy ha valamit valamikor elvállalt már és megígérte, hogy megcsinálja, akkor legyen olyan szíves és X év/hónap/hét után végre nekiállni! Köszönjük!

Olyan lelkesen bevállalt egy csomó ember egy csomó mindent, azután mégsem lett belőle semmi. Itt vana fő gond. Senki ne akarjon beülni a készbe!