J. K. Rowling: Harry Potter

Altaris írta:

Acho írta: Akiben még nem sok fejlődést érzek, az Neville.

ezt ellenezném.. bár lehet, hogy tényleg csak nagobb szerepet kapott... de nekem nagyon is fejlődött a hetedikben.

Mint azt írtam, ez a vélemény az első 6 könyv alapján áll fenn. A hetedikbe csak beleolvasgattam. Ennyi alapján érzem azt Neville-el kapcsolatban,amit...

Rabyn írta: De szerintem akkor tudja meg. Mmint először akkor akar Ron beverni Deannek amikor Ginny közli, hogy vele jár most:)

De a szóban forgó jelenet nem akkor játszódik (Ginny az 5-ös végén közli ezt), hanem a hatodikban, egy kviddics mérk

Acho írta: Akiben még nem sok fejlődést érzek, az Neville.

ezt ellenezném.. bár lehet, hogy tényleg csak nagobb szerepet kapott... de nekem nagyon is fejlődött a hetedikben.

De szerintem akkor tudja meg. Mmint először akkor akar Ron beverni Deannek amikor Ginny közli, hogy vele jár most:)

Rabyn : De Ron nem akkor jön rá, hogy Ginny Deannel jár. S ami ez el

Ardenis: én mint nővér akinek van egy 15 éves húga tökéletesen megértem Ron reakcióját... Képzeld el milyen lenne ha a bátyád egy veled egykorú lánnyal jönne össze akivel ráaádsul egy szobában laksz az év nagyrészében. Nem hiszem, hogy repkednél az örömtől:P

Szerintem Harrynek a hetedik könyvre meg kellett volna őrülnie...

Érthető. Viszont ajánlanám figyelmedbe a "szerkesztés" opciót, és akkor nem kell 2 hsz-t írni...

Akiben még nem sok fejlődést érzek, az Neville. Én ugyan a 7.be csak beleolvasgattam, de úgy érzem a könyvek alapján, hogy nagyon nem változik. Persze ez lehet, hogy egyéni vélemény...

most látom, kicsit zagyva lett a hozzászólásom. Azért érthető?

Én nem értem azt a jelenetet, amikor Ron meg Ginny egymásnak esnek,mert Ginny csókolózott Deannel.. Nem tom, most akkor Ron ott féltékeny??? Na, de a húgára???Ez olyan, mintha én lennék féltékeny a bátyámra. Normális embernek ez eszébe sem jut. Ronból Rowling lassan tök hülyét csinál.Olyan, mint egy aláfestő karakter, csak azért, hogy A Hős Harry nagyságát kiemelje.(Ron bocsánatot kér Harrytől a négyesben, de hol látjuk ezt fordítva?) És Ginny...egy félénk lányból NEM lesz ennyire vagány csaj.(Persze, lehet, hogy csak Harry szemüvegén keresztül volt félénk),de szerintem Ginny túlontúl talpraesett lett.
Nem tudom, kiderült-e már, de szerintem sem jók a karakterek.
Bár:az első 4 könyv történetileg jobb, a 5, 6-ban(a hetest még nem olvastam) viszont jobbak a szereplők.

Ami a kort illeti, valahogy úgy érzem, hogy a 11 éves gyerekek a HPban egy 6-7 éves gyerek szintjén mozognak: Gondoljunk csak Tom Denem reagálására, amikor Dumbledore bemegy hozzá az árvaházba, meg a 11 éves Harry, és Dudley is gyerekes. Ez utóbbi nem zavar annyira, de Tom Denemnek azért szerintem érettebbnek kellett volna lennie ahoz képest, ahogy beszéltek róla.

Beleszólnék én is kicsit a vitába, ha nem gond

knoppm írta: Abban igazad van, hogy Piton karaktere még egyedi. Sejteni lehet Piton igazi arcát, de csak az utolsó részben derül ki minden. Összetettebb, jobban kidolgozottabb karakter.

Azzal teljesen egyetértek, hogy egyedi jellem, jól megcsinált és kidolgozott karakter. DE, sajnos az, ami kiderül a 7. részben mármint, hogy mik a céljai és miért öli meg Dumbledort, nagyonis várható. Tehát a karaktere egyedi, de a szerepe a történetben igencsak sablonos. Ugyanolyan séma, mint Harry, a "pozitív főhős, aki mindent feláldoz a szent cél érdekében, és csak ő képes megmenteni a világot és senki más". Őszintén szólva emiatt sosem volt kedvencem Harry. Egyszerűen egy elnyűtt séma-karakter, aki a tetejébe még egoista is (állandóan csak magára gondol. Mármint ezek a "nyavalygásai" spoiler

pláne amikor az egész 7. részt azon aggódja végig, hogy miért nem beszélt NEKI ezekről Dumbledore, és hogy nem bízott ŐBENNE az igazgató. Gyerekes és nevettséges.

Kar'Saval egyetértek abban, hogy Ron változik valamelyest a könyvek alatt, de ő sem eleget. Ő is megmaradt egy gyerek érzelmiszintjén, még ha már nem is rohan el azonnal, ha Harryt fölismerik, őt meg nem.

Voldemort... Nos, ő azért már nem olyan könnyű kérdés. Mert megvannak benne a jó főgonosz alapvető tulajdonságai (ész, erő, mások befolyásolása), és nagyon jól csinál mindent, de sajnos ő is a gyerekmese áldozata lett és csíráiban hamvadt el a nagysága.

Elhiszem és elfogadom, hogy egy gyerekmesébe nem illenek bele az igazán bonyolult karakterek, de abba nem gondolt bele Jo, hogy Harry már 17 éves! Főleg azok után, amit már átélt korábban, sokkal érettebbnek kéne lennie.
Egyébként én inkább gondolok arra, hogy nem az a baj, hogy a HP gyerekmese, hanem inkább, hogy Rowling nem jó író. Van esze, tud tervezni, tud párbeszédeket alkotni és cselekményt szőni, de a karakterek kidolgozásához szerintem egyszerűen nem ért (ez megmagyarázna mindent). nem képes elképzelni, milyen lehet egy 17 éves fiú, aki (majdnem) mindenkit elvesztett, akit szeretett. Nem tudja, milyen lehet évtizedeken át hordozni egy titkot spoiler

akár Dumbledorra, akár Pitonra gondolok

, és néha nekem úgy tűnik, mintha a mágusvilágot, mint olyat, nem alkotta meg magában elég részletesen. Inkább, mintha egy jó Ementálihoz hasonlítana és teli lenne lyukakkal.

Biztos nem írtam le mindent, amit akartam.... de majd jövőhéten visszanézek, és úgyis eszembe juttatjátok még, h mire gondoltam

Rabyn írta: Egyébként amiket írok annak tükrében írom, hgy most újraolvastam az első 5 kötetet. (a hatodik nincsen meg de azt az elmúlt évben elég sokat olvastam) és olvasom a hetediket. És tényleg azt vettem észre, hogy Ron jelleme nem fejlődik úgy mint Harryé vagy Herminoié. Akinek viszont durva karakterfejlődése van az Ginny. Egyszerűen egyik percről a másikra lesz vagánycsaj, holott előtte ez nemvolt rá jellemző.

Inkább csak Harry egyik percről a másikra veszi észre, hogy Ginny vagánycsaj.
Szerintem Ginny a CoS után Harry jelenlétének hiányában eléggé "vagánycsaj" lehetett amúgy.

Ront illetőleg: igen, hármójuk közül tényleg Ron az, aki a legkevesebbetváltozik a hét könyv alatt, de azért azt se mondanám, hogy ugyanolyan marad, gondoljunk csak a GoF-beli utállakharrymertmenővagy, a OotP-beli weasleyamiemberünkfejébeszállós, vagy a HBP-beli smároljunkfeltűnőenlavenderbrownnal ügyekre, e.g.

Egyébként amiket írok annak tükrében írom, hgy most újraolvastam az első 5 kötetet. (a hatodik nincsen meg de azt az elmúlt évben elég sokat olvastam) és olvasom a hetediket. És tényleg azt vettem észre, hogy Ron jelleme nem fejlődik úgy mint Harryé vagy Herminoié. Akinek viszont durva karakterfejlődése van az Ginny. Egyszerűen egyik percről a másikra lesz vagánycsaj, holott előtte ez nemvolt rá jellemző.

Kar'sa írta:

knoppm írta:

Kar'sa írta: Ebben a sztoriban Voldemortot kivéve egy főszereplő sem olyan, hogy hopsz, most ott van, így és úgy viselkedik, aztán meg úgy is marad végig.....

Nos, én is erről írtam. Voldemort kivételével a főszereplők nem típuskarakterek. Olvass vissza és értelmezd.
Különben teljesen zagyvaság amit írtál ezután.

Más - Ilweran - úgy tűnik mégis kihámozta belőle a lényeget.
knoppm, amúgy totál veled egyetértettem, csak épp csak téged idéztelek. Úgyhogy... szóval jah, még akartam is írni, hogy egyetértek veled Voldemorttal kapcsolatosan, de ha *ezt* nem is írtam, az egyetértés szerintem eléggé nyilvánvalóan lejön, úgyhogy...

Amiben nem értettem veled egyet, az az, hogy egy (jó) főgonosz valóban ilyen-e, mint ahogy le lett írva, és amivel te oly buzgón egyetértettél.

Teljesen lejött amit írtál és ne értsd félre. Nem lehet igazán definiálni egyetlen regény egyetlen főgonoszát sem és biztos vagyok abban, hogy egy az egyben behelyettesíteni sem lehet máshová. A főgonosz jellemzésekor nem volt kedvem három oldalt írni ezért leegyszerűsítettem a mondanivalóm összefoglalva a főgonoszok általam megítélt legfőbb tulajdonságait. Az hogy Voldemort ettől kissé eltér az belefér.

knoppm írta:

Kar'sa írta: Ebben a sztoriban Voldemortot kivéve egy főszereplő sem olyan, hogy hopsz, most ott van, így és úgy viselkedik, aztán meg úgy is marad végig.....

Nos, én is erről írtam. Voldemort kivételével a főszereplők nem típuskarakterek. Olvass vissza és értelmezd.
Különben teljesen zagyvaság amit írtál ezután.

Más - Ilweran - úgy tűnik mégis kihámozta belőle a lényeget.
knoppm, amúgy totál veled egyetértettem, csak épp csak téged idéztelek. Úgyhogy... szóval jah, még akartam is írni, hogy egyetértek veled Voldemorttal kapcsolatosan, de ha *ezt* nem is írtam, az egyetértés szerintem eléggé nyilvánvalóan lejön, úgyhogy...

Amiben nem értettem veled egyet, az az, hogy egy (jó) főgonosz valóban ilyen-e, mint ahogy le lett írva, és amivel te oly buzgón egyetértettél.

Kar'sa írta: Ebben a sztoriban Voldemortot kivéve egy főszereplő sem olyan, hogy hopsz, most ott van, így és úgy viselkedik, aztán meg úgy is marad végig.....

Nos, én is erről írtam. Voldemort kivételével a főszereplők nem típuskarakterek. Olvass vissza és értelmezd.
Különben teljesen zagyvaság amit írtál ezután.

Kar'sa írta: És még erre egy kis reakció:
"Igen. Nagyon pontosan leírtad egy főgonosz típuskarakterét. A főgonoszok ilyenek."
Nos, ez hatalmas baromság. Még hogy minden főgonosz ilyen, könyörgöm. Akkor aztán tényleg nagyon egysíkú lenne minden sztori.
Ezek az ilyen semmiértelmese főgonoszok.
Egy főgonosz szerintem akkor jó, ha valami szemernyi szimpátiát lehet érezni iránta, van valami épkézláb forrása annak, hogy ő gonosz, de Voldemort az sajnos tényleg nem ilyen. Elég egysíkú is. Igazándiból neki abszolúte nincs semmi motivációja arra, hogy ekkora egy ßunkó* legyen, hiszen gondoljunk bele, már az árvaházban is egy kis szemét volt, pedig akkor igazán nem tudhatott még semmit ahdeborzasztóanszomorú múltjáról. Vagy tudjuk be a vérfertőzéses háttérnek, meg a géneknek?
Lehet sajnálni, persze, de nem saját maga miatt, hanem inkább az anyja miatt, és akkor már eleve inkább Meropét.
Fekete humorát illetőleg: szerintem ez annyira nem jellemző. Legalábbis nekem a vérfarkaskölykösön kívül más, esetleg viccesnek számítható dolog nem ugrik be.
Nagy észnek se mondanám, abból ítélve, hogy nem tanult a saját hibájából...

Szerintem rátapintottál a lényegre, és számomra ez a legfájóbb pontja a Potter-könyveknek. Engem mindig is jobban vonzott a sötét oldal, mint a hősi létre predesztinált kiskölykök nyavalygása, és igazából bosszant, hogy egy ilyen jó karakter-alapanyagból, mint Voldemort, Jo csak ennyit tudott kihozni. Főleg a hetedikre teljesen gáz lett.
SPOILERA hatodikig legalább kellően félelmetes, a háttérből a szálakat viszonylag biztos kézzel mozgató, ízig-vérig kegyetlen gonosz volt. A hetedikre csak egy nevetséges, őrjöngő, a saját vélt diadalába beleőrült ripacs lett. Gondolok itt a "felajzott Voldemort idegesen járkál a Roxfort előtt és bekiabál, hogy adják ki Pottert" jelenetre, pl. SPOILER VÉGE
Sokkal-sokkal izgalmasabb lenne az egész sorozat, ha nem ilyen egysíkú és egyetlen motivációval (hatalomvágy) rendelkező főgonosszal állna szemben Harry. Írói és olvasói szempontból is kevés izgalmasabb dolog van szvsz mint egy jó főgonosz, akit lehet tisztelni (az eszéért), sajnálni (a tragikus múltja miatt), aki vonzó, esetleg van családja/szerelme/barátai. A lényeg, ami felkelti az én érdeklődésemet olvasóként, és amit íróként mindig próbálok elérni, hogy megszerethető legyen a főgonosz, hogy az olvasót dilemma elé állítsa, gondolkodni kelljen, szembenézni a saját szimpátiánkkal a gonoszság tükrében. Na most, a Potter esetében ez szóba se jöhet, és nem is jöhetett szvsz soha. Voldemort karakterében ott volt a csírája egy jó főgonosznak, de nem lett kibontva. Tudom, már sokszor elmondtam, és lehet, már páran unjátok, de a Potter mégiscsak gyerekkönyv(ként kezdte). Márpedig egy gyerekkönyvbe nem fér bele egy igazán erős főgonosszal való szembenézés az olvasó részéről. Kiskölykök milliói olvassák szerte a világban, tehát egysíkú, egyértelműen elítélendő gonosz kell, akiből a végére még jól hülyét is kell csinálni, hogy a gyerekek jól érezzék magukat. Odáig már eljutottunk, hogy a halál belefér, akár tömegével is, de azzal nem szabad szembesíteni a gyerekeket, hogy a gonosz nem mindig eltorzult arcú, könnyen felismerhető, érzéketlen, velejéig romlott, se istent, se embert nem ismerő szörnyeteg, hanem gyakran épp olyan, mint mi, olvasók, és mint a főhősök. Az ezzel való szembenézéshez tényleg kell némi érettség, és bár nem vagyok pszichológus, szerintem ez a 11-18 éves korosztály jó részében nincs meg.
Igazából kíváncsi lennék, hogy egy jó író kezében milyen felnőttkönyv született volna ebből a sztoriból. Lehet, hogy egyszer majd megírom...

knoppm írta: Majd elfelejtettem, a Harry Potter 1 eredetileg "Hermione Granger és a bölcsek köve" lett volna, mivel Ron és Harry a két idióta, bugyuta fiú természetesen semmire sem ment volna az OKOS NŐ nélkül, csak nagyon feltűnő lett volna a "boszorkány önéletrajzi ihletés" és ennek köszönhetően lett Harry Potter a főszereplő. Alternatíva volt még a "Hermione az okos nő és a gaz Voldemort" cím is amiből asszem Harry Potter kimaradt volna, mert olyan jelentéktelen, Ronról nem is beszélve.

LOLZ.



(jóóóóó, tudom, nem szabad egyszavasat, hát tessék, itt a többi...)

Majd elfelejtettem, a Harry Potter 1 eredetileg "Hermione Granger és a bölcsek köve" lett volna, mivel Ron és Harry a két idióta, bugyuta fiú természetesen semmire sem ment volna az OKOS NŐ nélkül, csak nagyon feltűnő lett volna a "boszorkány önéletrajzi ihletés" és ennek köszönhetően lett Harry Potter a főszereplő. Alternatíva volt még a "Hermione az okos nő és a gaz Voldemort" cím is amiből asszem Harry Potter kimaradt volna, mert olyan jelentéktelen, Ronról nem is beszélve.

Rabyn írta: Egyébként Ron karatkere még ami érdekes mert ő valahogy megmaradt azon a szinten amit az első kötetben észre lehet venni. Valahogy mintha nem változna.

Nemisigaz, Hermionenak köszönhetően rengeteget változott.
Persze, azért a jelleme nem fog hirtelen 180°-os fordulatot venni.

Karsa:) Persze, hogy nem hisze Nőből van:DDD

Egyébként Ron karatkere még ami érdekes mert ő valahogy megmaradt azon a szinten amit az első kötetben észre lehet venni. Valahogy mintha nem változna.

Chyrdan írta: Egyébként nem tudtok konkrétan olyan fórumról, ami ezzel a témával foglalkozik?(Mármint a Harry Potterrel, nem Voldamorttal... )
Felnéznék már oda is...
Köszi szépen!

Elég sok van...
Egyrészt van az Indexnek, az origónak is Harry Potter fóruma, rengeteg ifjúsági portálnak, közösségi oldalaknak...

Én csak kettőt ismerek ami HP-s oldalhoz csatlakozó fórum:
forum.lumos.hu/index.php
www.darkarts.hu/

Kar'sa írta: "hős, aki a történet előrehaladtával egyre kevésbé szimpatikus".

Prince Arthas!

Pardon

knoppm írta: Természetetsen léteznek típuskarakterek. Létezik a szó és a fogalom is.
Szvsz a típuskarakterek: az egysíkú, markánsan elkülöníthető tulajdonságokkal rendelkező karakterek, melyek behelyettesíthetők bármely történetbe.

A definíció sántít, mert ennyi erővel mondom tényleg vagy mindenki az, vagy senki se igazán.

Ebben a sztoriban Voldemortot kivéve egy főszereplő sem olyan, hogy hopsz, most ott van, így és úgy viselkedik, aztán meg úgy is marad végig.

SPOILER [size=9:2tm2jub3]Dumbledore is beindult egy ilyen jó kis bölcs apó archetípusnak, aztán bizony a hetedikben ennek eléggé alá lett ásva. [/size] SPOILER OFF

Harry meg tényleg összevissza változik viselkedésügyileg. Szvsz arroganciája nőttön-nő, meg... hát ja... típuskarakternek úgy tudnám venni, ha lenne olyan típus, hogy "hős, aki a történet előrehaladtával egyre kevésbé szimpatikus".
Harry valahogy fura, néha eléggé ellentmondásos a viselkedése.
Hermionenak is komoly jellemváltozása van a hét könyvben, gondoljunk csak az első könyvben lévő "boszorkány vagy, te szerencsétlen" vs. "varázsló vagy, te szerencsétlen"-re.

De most mittomén, Mordon típuskarakter lenne azért, mert csak a Mordonságát láttuk belőle?
És erre tudnám még azt mondani, hogy oké, elfogadom, Mordon tényleg nagyon egyformán, jellemzően viselkedik, egy szemernyi változás sincs benne. No de úgy ahogy van behelyettesíteni valahova? :
Lupinra viszont a hetedik könyv tükrében nem tudnám ugyanezt elmondani pl...

És még erre egy kis reakció:
"Igen. Nagyon pontosan leírtad egy főgonosz típuskarakterét. A főgonoszok ilyenek."
Nos, ez hatalmas baromság. Még hogy minden főgonosz ilyen, könyörgöm. Akkor aztán tényleg nagyon egysíkú lenne minden sztori.
Ezek az ilyen semmiértelmese főgonoszok.
Egy főgonosz szerintem akkor jó, ha valami szemernyi szimpátiát lehet érezni iránta, van valami épkézláb forrása annak, hogy ő gonosz, de Voldemort az sajnos tényleg nem ilyen. Elég egysíkú is. Igazándiból neki abszolúte nincs semmi motivációja arra, hogy ekkora egy ßunkó* legyen, hiszen gondoljunk bele, már az árvaházban is egy kis szemét volt, pedig akkor igazán nem tudhatott még semmit ahdeborzasztóanszomorú múltjáról. Vagy tudjuk be a vérfertőzéses háttérnek, meg a géneknek?
Lehet sajnálni, persze, de nem saját maga miatt, hanem inkább az anyja miatt, és akkor már eleve inkább Meropét.
Fekete humorát illetőleg: szerintem ez annyira nem jellemző. Legalábbis nekem a vérfarkaskölykösön kívül más, esetleg viccesnek számítható dolog nem ugrik be.
Nagy észnek se mondanám, abból ítélve, hogy nem tanult a saját hibájából...

Szóval szerintem csak annyi, hogy vannak azért ilyen archetípusok (motiválatlan, velejéig romlott főgonosz, bölcs öreg segítő, foglyul ejtett tehetetlen szőke hölgy), de nem lehet minden karakterre ráhúzni, hogy ő most mi, Rowling többségüket eléggé összekavarcolta, ami sztem nem baj, sőt...
Avagy lehet azt csinálni, hogy a kavarcok is archetípusnak számítanak, csak akkor, kérem szépen, mi értelme az egésznek?
Amit ti típuskarakterek alatt értetek, nálam az kidolgozatlan, béna módon megalkotott avagy más esetben csak rövid ideig szereplő karakter néven fut. Mordon pl. sztem az utóbbi, nem azért olyan, amilyen, mert Rowling elrontotta, hanem mert ennyi a célja és szerepe, nem kell olyan hiperbonyolult jellemnek lennie, mint Pitonnak. (akit mellesleg én roppant kiszámíthatónak tartottam a 3. könyvtől kezdve.). Voldemortot viszont sajnos az előbbibe sorolnám, valahogy nem lehet kiszedni, hogy miért ilyen, amilyen.

Rabyn: lehet, hogy Hermione az ÉSZ, de azért elég szánalmas lenne, ha más jellemzője nem is akadna. Ő sem áll azért ám egy teáskanál érzelmi szintjén.


No, eléggé összeírtam mindenfélét, remélem ki lehet belőle hámozni, hogy értettem, ha nem, hát csánat, most keltem. XD
__________________________
* De szánalmas, kicsillagozza.

Egyébként nem tudtok konkrétan olyan fórumról, ami ezzel a témával foglalkozik?(Mármint a Harry Potterrel, nem Voldamorttal... )
Felnéznék már oda is...
Köszi szépen!

knoppm írta:

Aeglos írta: Egyrészt, jó fekete humorral van megáldva, elég okos is (csak szűklátókörű), ravasz, tehetséges, művelt, egy időben még jól is nézett ki.

Igen. Nagyon pontosan leírtad egy főgonosz típuskarakterét. A főgonoszok ilyenek.

Azt nem is elleneztem, hogy típuskarakter lenne, csak azt cáfoltam meg, hogy nem csak rossz tulajdonságai vannak (ahogy Te írtad) és nem feltétlen egysíkú...
Mégegyszer mondom: alapjába véve engem nem a típuskarakterek, inkább a személyiségük részletkidolgozottságának a hiánya zavar.

Aeglos írta: Egyrészt, jó fekete humorral van megáldva, elég okos is (csak szűklátókörű), ravasz, tehetséges, művelt, egy időben még jól is nézett ki.

Igen. Nagyon pontosan leírtad egy főgonosz típuskarakterét. A főgonoszok ilyenek. Valamikor jól néztek ki, ravaszak, okosak, tehetségesek, műveltek stb. Ha ezek a tulajdonságaik nem lennének, nem is lehetnének főgonoszok, csak egyszerű gonosz mellékszereplők.Ezért egysíkú és sablonos Voldemort karaktere. Mindig kiszámítható, nem okoz meglepetéseket, világos a célja és a módszerei.

Abban igazad van, hogy Piton karaktere még egyedi. Sejteni lehet Piton igazi arcát, de csak az utolsó részben derül ki minden. Összetettebb, jobban kidolgozottabb karakter.

Chyrdan írta: Viszont a film adoptációk, hogy tetszenek? Jók lettek? Mi a vélemény?

Nem feltétlenül rosszak a filmek, de sok párhuzamot a kettő között ne keress... A könyvek azok a könyvek. Azokat érdemes olvasni, nem a filmből hibás következtetéseket levonni. Attól hogy egy film rossz, attól... gondoljunk csak a... (jó, most nem a Gy.U.-t mondom kivételesen )... a Végtelen Történet számos utólagos megkutyulására...

Aeglos írta: Chyrdan: én csak ajánlani tudom! És olyat ne csinálj, hogy megkérdezed a végét, mielőtt elolvasnád, mert elrontod a meglepetést.

Na, ezzel mondassz valamit, bár én azért szeretem tudni, mert akkor nincs végig görcsbe a gyomrom, illetve nem kezdek el megint olyan szereplőhöz ragaszkodni, akit kinyírnak...
Viszont amég az elejétől eljutunk a végkifejletig, az épp elég érdekességet és új infót tartalmaz ahhoz, hogy a könyv továbbra is érdekes maradjon nekem!
De most nem fogom a végét megnézni!
Viszont a film adoptációk, hogy tetszenek? Jók lettek? Mi a vélemény?
Én most néztem meg a Tűz Serlege feldolgozást... Sok a kihagyás, és néhol érthetetlen a dolog, viszont nagyon látványos és jó a hangulata! A főbb szereplők még eléggé el is vannak találva, de másoknál már akad szerintem egy-két idegesítőbb baki... Na, meg a vége... Dehát az nem a film miatt lehangoló. Ha egyszer így lett megírva...

knoppm írta: Voldemort karaktere megfelel ezeknek a kritériumoknak. Főgonosz csupa rossz tulajdonságokkal, viszonylag egysíkú, tehát típuskarakter.

Voldemort egysíkú?
Csupa rossztulajdonságokkal?

Egyrészt, jó fekete humorral van megáldva, elég okos is (csak szűklátókörű), ravasz, tehetséges, művelt, egy időben még jól is nézett ki.

Nem az a baj, hogy Jo típuskarakterekkel dolgozik, hanem az, hogy nincsenek elég jól kidolgozva a karakterek. Talán Hermione meg Piton akikről több kiderül, de még Harry sem, mivel őt végig belülről látjuk.

Chyrdan: én csak ajánlani tudom! És olyat ne csinálj, hogy megkérdezed a végét, mielőtt elolvasnád, mert elrontod a meglepetést.