hel ciu beküldte:
Erre először nem reagáltam... Ha egy kicsit visszaolvastál volna, láttad volna, hogy ez a topic NEM Tolkien nyelveiről szól, hanem azokról, amiket mi talál(t)unk ki...
Nem is kellett volna sokat, kb. két hozzászólást talán...



(ez a topic asszem végleg meghalt...)

Earian beküldte: Ezt inkább a Középfölde/Nyelvek és írások topikban tedd fel, ugyanis oda való.

ha ennyire érdeklődtök Tolkien nyelvei iránt nem akartok a nyomdokaiba lépni és ti is alkotni valamilyen új nyelvezetet? nekem már van, igaz még tökéletesítésre szorul....

u omua as opdohleidé Tolkien línis tova mu vé ménuso iorq y ta a ilcetq vinal hel lün? mao nip e o ahis noh apehfeóy as sepheli

Sailud! Meg tudnátok mondani a gyöngy szót sinda, illetve quenya nyelven? Egy hálás kezdő.

Kedves Csopvezek és Tagok, Nyelvészkedők!

Én lettem a Fan Fiction rovat szekesztője a Tolkien.hu-n.

Szeretnék megkérni mindenkit, hogy a közérdekű közleményeket (próbákat, előadásokat) illetve az alkotásokat (rajzokat, zenét, verset, novellát, bármilyen kreatívot) a rovatomba is töltsétek fel. Nagyon örülnénk neki, hisz itt is keresgélnek a látogatók és a galéria eléggé üres még.

A következő kérésem az lenne, hogy a még meg nem alakult csoportok alakuljanak meg mielőbb, mert így az oldaluk üres marad.

A kevésbé aktív csoportokat pedig szeretném aktivitásra buzdítani, itt a tavasz, mindenki tele van energiával, ébredjetek fel Ti is téli álmotokból

Nagyon várom, hogy munkát adjatok nekem , mindenkinek sikeres alkotást kívánok

Remzymama/Tünde

Végülis önmagam legnagyobb meglepetésére sikerült összedobnom egy egész versforma hyrina verset. Ez tk. egy "dalszöveg", az első részt a második alá kántálják:

I

Tierw tagoarankkh'ole ézy or
áirw arora karataranle arjenor
Tierw tagoarankkh'ole ézy or
áirw arora karataranle

Tierw tagoarankkh'ole ézy or
áirw arora karataranle arjenor
Tierw tagoarankkh'ole ézy or
áirw arora karataranle

Tierw tagoarankkh'ole ézy or
áirw arora karataranle or
Tierw tagoarankkh'ole ézy or
áirw karataranle

II

Karataranle
A áirâe
Arannhé tarte
S'éarab h'ille

Hol' a ârâe
Hiindéris lento e
âris k'álâe
Nor telán granaâe

Karataranle ârâe
Hetitoronnhéle ogw
le taaonaranlile
Dullorondule ogun noron...


Csak a magyar fordítást írom ide:

I
Nappal indultál el, s még most
Éjszaka is mész tovább
...

II
Mész
a sötétben
Nincsenek fények
Csobog a víz

Tisztás a sötétben
Csendes hely egy
sötét vidéken
ezen a nagy Földön

Mész a sötétben
Nem tudod mikor
érkezel meg.
Mondd mit jelentenek neked ezek a...

Tudom, a szöveg nem nagy szám, de a hyrina jól illik a zenéhez
Az I. a tititátititá ritmusú hárfaszólamra illik, a II. a másik hárfaszólamra, amit a fuvola is átvesz.

Végre eljutottam odáig, hogy ideírjak egy kis hyrinát...
amint ez észrevehető, ez agglutináló nyelv, és eléggé bonyolult, bár annyira nem, mint a magyar.

Egy vers fordítása az, de a magyart nem írom ide, a magyarázat alapján próbálkozzatok (ja, bocs, az angol, de nincs időm magyarítani)

Tanorondule sezunru tanoronnhénnë,
nanorondule sezunru nanoronnhénnë,
dogarandule cétór

Gwendir Mama beküldte: Német poén véve:)))
Hát... igazából mindegyik egyformán áll hozzá közel, ha úgy vesszük; mindegyik másként fejlődött. A Noldák és a Vanyák ugye a Quenya nyelvet beszélték, alig tért el a nyelvük (tekintve, hogy együtt éltek), a Telerek nyelve változott némileg (azok arrább voltak), a Sindák meg (szintén Telerek) középföldén maradtak. Szóval erre válaszolni nem tudok; ha a valinori "hagyományokat" vesszük alapul, akkor azt mondom: nyelvileg a Noldák és a Vanyák.
De ezzel sztem menjünk át a Középfölde/Nyelvek, írások topicba, mert oda való.

Úgy értem, Arcalcarimo Úr, hogy a quenya vagy a sinda nyelv vagy esetleg egy másik tünde nyelv áll legközelebb a Common Eldarinhoz. Az, hogy Aule tanította a törpöket beszédre, mindent megmagyaráz. A német csak tréfa volt. Egyébként, hol lehet találni tünde nyelvi hanganyagokat?

Gwendir Mama beküldte: erre nem tudok válaszolni; milyen "hagyományokra" gondolsz? Gondlom Eldák helyett Noldákat akartál írni.A törpöket Aule tanította beszédre.
Német????[/quote]

De kik voltak a hagyomány-örzőbbek: az eldák vagy a sindák?
És lehet, hogy a törp és a német a valák nyelvéből származik (elég valószínű, történetileg és nyelvészetileg is )?

Valóban létezett egy közös tünde nyelv (Common Eldarin), vagy primitív Elda; ezekből fejlődött ki a többi. A Valák is tanították a tündéket a saját nyelvükre, de azok azt nehézkesnek, keménynek (rondának) találták.

Igen, Daeron uram, én is ezen a véleményen lennék. De hogy lehet, hogy Tolkien nem emlitette meg, hogy létezik egy iyen nyelv : ? Pedig a tündék szétválása és az előbb felsorolt indokaim szinte bizonyossá teszik, hogy létezett. De hallottam, egyet s mást, hogy Tolkien munkáit nem tartotta befejezettnek. Lehet, hogy ez volt az egyik, melyet hozzá szeretett volna tenni.

Gwendir Máma, Lothlórien

Gwendir Mama beküldte:
Ez az a nyelv lehet, amit ébredésük után beszéltek, nem?

Ugyan nem rég kezdtem érdeklődni a témában, de a Szillmarillokban Tolkien megemlíti, hogy 3000 év után a sindák és a noldák azért nem értették meg egymást, mert a nyelvük eltávolodott. Ezzel, s a tündék szétválásával azt sejteti, hogy az eddig ismert tünde nyelveken (Nandorin, Sindarin, Quenya s erdő-tünde nyelvek) kívül volt egy közös nyelv Ám lehet, hogy hülyeséget mondok, de lehet, hogy az ork és ent-nyelveknek is ez lenne az eredőjük (elvégre az orkok régen tündék voltak, az entek pedig a tündéktől tanulták a beszédet : ) Mindenesetre a nálam ehhez jobban hozzáértők véleményét ki szeretném kérni.

Gwendir Máma, Lothlórienből

Lugdús beküldte:
De azért nem ártana, ha rímelne. Sztem egyébként ez egy afféle tükörfordítás, nem igen költői igénnyel, néha nem is magyaros szórenddel és szintaktikával, inkább az erdeti értelmének visszadása végett készült.
De a két fordítás nagyon érdekes.

Lugdús beküldte:
Ja megfontolandó, úgy lehet "magyarosabb".

angeleb: Nekem a magyar verzió különösen teccett!!!
Ha kiadják az új bővitett kiadást szerintem ezt kéne beletenni!

Bár ez a sor:
Egy gyűrű, hogy mindet vonja a sötét alá,
szerintem jobban hangzana igy:
Egy gyűrű hogy mindet a sötét alá vonja,

adangeleb - nekem teccet

Nos ez nem kimondottan nyelvteremtő fogás, de azt hiszem lehet érdekes. A Gyűrűvereset héber nyelvre és ó-görögre fordítottam le, íme:

először egy magyar változat, ami a szöveghűségben kissé közelebb áll az eredetihez (amúgy a fordítások is az eredeti angolból történtek)

Három gyűrű a Tünde-királyoknak az ég alatt,
Hét a Törp-uraknak nagy kő csarnokikban,
Kilenc a halandó Embereknek, az ő ítéletük halál,
Az Egy a Sötét Úrnak az ő sötét trónján,
Mordor földjén, ott, ahol az Árnyék jár.
Egy gyűrű, hogy uralja mindet,
Egy gyűrű, hogy megtalálja őket,
Egy gyűrű, hogy mindet vonja a sötét alá,
Hogy bilincselje őket át,
Mordor földjén, ott ahol az Árnyék jár.

a héber verset talán előnyösebb latin betű átírással közölnöm, habár a nyelvtani alakok sz-tem jobban kiolvashatók lennének eredeti betükészlettel, az olvasatról a végén:

Thaba´at sölósáh lamalké habánájv-harisójnéj tachat-hasámajim,
Sib’´áh lá’ádójné daq bömisz’dörónéhem ’ab’néj,
Tis’´áh lá’ánójs számún lömút,
He’echád lá’ádójné hachósek’ ´álájv kisz’’ú ´áf,
Be’erec HÁ’ÁREC HACHÓSEK’ ba’aser hacél jöráchéf.
Thaba´at ’echád kol-jim’sól,
Thaba´at ’echád jam’cé’ ’ótám
Thaba´at ’echád jécé’ ’ótám tachat-chósek ’echád le’eszór ’ótám,
Be’erec HÁ’ÁREC HACHÓSEK’ ba’aser hacél jöráchéf.

szóval minden megeggyezik a magyar olvasattal, csupán próbáltam az eredeti betükészletet minél pontosabban érzékeltetni az átírásban is. a zavaró j betük legtöbbször a magánhangzós punktáció scriptio plena-ját mutatják, tehát azokat nem kell ejteni, kivéve szó elején, tehát pl nem láádójné, hanem láádóné (ezek word-ben felső indexként szerepelnek). az egyes aposztrof jelek az alef ill. az ajin hangot jeölik - ezek ejtése nagyon nehéz, ezért az a bevett gyakorlat hogy olvasáskor nem kell ejtenünk (de ha valaki szeretné tudni, hogy mikép kell az szóljon és beírom, lényeg az, hogy mid a kettő h szerű torokhang), valamint szintén aposztrof-ok jelölik az u.n. sva quiescens-et, - ez a héberben nem ejtendő magánhangzó. a ch -kh, az a - magyar a, a többi nyilvánvaló. A hangsúly mindig az utolsó szótagon áll.

Az ó-görög lénygesen egyszerübb. ez a görög nem kifejezetten a klasszikus göröghöz áll közelebb, hanem az u.n. koiné göröghöz, de próbáltam a klasszikus nyelvtani szerkezeteket is érzékeltetni:

Daktülosz treisz toisz tón paidón prototokón baszileuszin hüpo ton ouranon
Hepta toisz tón ephélón kürioisz en ailam lithinon autousz megalon
Henna toisz anthrópoisz krinószin apothanein phtartoisz
Ho monosz tó kürió szkoteinó en autou thrónó szkoteinó
En chóra tou Mordor hopou hé szkia epipherousza
Daktülosz heisz eisz kürieuein autousz
Daktülosz heisz eisz heuriszkein autousz
Daktülosz heisz eisz szümpherein hüpo hen szkotosz autousz eisz déeszthai autousz
En chóra tou Mordor hopou hé szkia epipherousza

Az átírásnál itt is igyekeztem minél inkább az eredeti betükkészlet alapján eljárni. a diftongusok: ei-ej / oi-oj / au-au, vagy aü / eu-eu, vagy eü / ou-u. a mássalh-ók ph-f / ch-kh. a hangsúly a görög nyelvben elég bonyolult szabályszerüségnek örvend, de általában vagy az utolsó előtti szótagon, vagy az első szótagon nyugszik - na meg lehet háromféle, de az túl hosszú lenne most leírni.

Remélem akad, akinek tetszeni fog.

Hirannor beküldte:
A Középfölde téma Nyelvek és Írások topicjában biztosan találsz olyan emberkéket, akik lefordítják.

segítséget kérnék.. valaki legyen olyan kedves, és fordítsa le nekem ezt sindarinra : "...bár nem szabadna."

Ugyanezt kicsit módosítva és elemezve (angolul, bocs, de ezt már megírtam valahova, és lusta vagyok lefordítani )

A vers és a kiejtés (a hangsúlyokat mellőzve)


Analysing:
a – indefinite article
bae – noun – (reason, cause)
cummé – noun – (summer)
da- – genitive case of second person singular (your)
da – personal pronoun second person singular (you) (can be omitted)
da-dh’il – (your faith)
dam – reflexive pronoun second person singular (yourself)
dé - partitive genitive
de – personal pronoun first person singular - (I, me)
deador – correlative pronoun (together, each other)
deb – noun – (heart)
dér – participant adverb – (for)
dh’il – noun – (faith)
dhilem – verb derived from "dhil" (faith) – (believe)
diliul – interrogative form of verb "dilil" (close)
dín – causative adverb (for, because of /etc. depending on what preposition a word draws/)
dleuieô – verbal adjective form in past tense of "dlur" (break) with postfix "-\e?iô" – (broken)
do – both definite article (the) and personal pronoun third person singular (for both gender)
dor – indefinite personal pronoun – (someone, somebody)
dór – plural indefinite personal pronoun („someones”)
drevoém - transitive form of verb "drevo" (keep, guard)
du – demonstrative pronoun – (that)
dun – interrogative pronoun – (what)
duoll – plural relative pronoun (imagine which in plural)
dur – indefinite pronoun – (somewhere)
ebeur – interrogative form of verb "eber" (flow, fly)
feémm – transitive form of verb "fem" (understand) with postfix "-ém"
femi’l – noun – (meaning, reason, sense)
feraoémm – transitive form of verb "feraom" (see)
feraol – plural form of "fera" (eye) – (eyes)
fergo – verb – (look for, search)
fíli – literal form of adverb "fíli’e" (if)
filn – comparative conjunctive particle – (than)
flaerol – plural from of noun "flaer" (tear) with postfix "–ol"
flaerraémm – transitive form of verb "flaerram" (cry)
flaerraum – interrogative form of verb "flaerram" („cry?”)
fleie – noun – (sky)
gal - conjunctive particle coming from "ga" (when) and "-l" time-clausal postfix for „when?”
garec – adverb of time – (never)
garel – adverb of time – (always)
gerel – noun derived from numeral "ger" (much, many) – (much things)
goleémm – transitive form of verb "golem" (hold on to sg.)
her- – privative, negative prefix - (not)
ihiúoremú – past tense of verb "ihiúorem" (saying goodbye)
ihiúoreum – interrogative form of verb "ihiúorem" (saying goodbye)
isir – conjunctive particle (but)
isir – literal form of adverb "isi’er" - (but, even though)
kieír – comparative adjective – (colder) from "kiei’" (cold) with comparation postfix "–ir"
laán – noun – (day)
mare – noun – (end)
nereéum – interrogative form of transitive verb "nerem" (hide, keep in secret)
no – adverb of place – (in)
olm – noun – (dream)
om – bare auxiliary verb – (is, are)
omú – auxiliary verb in simple past tense – (was, were)
oum – interrogative form of auxiliary verb "om" (it’s impossible to give it back in English, but „is?” should do it…)
ralad – imperative form of verb "rald" (give)
reas – literal form of adverb "rease" – (for, that)
sver – noun – (silver)
tilet – verb – (shine)
tur – adverb – (with)
tyú – past tense of verb "ty" (to be lost)
ylf – noun – (sun)

"Summer, when (the) end of (the) day (it) is
A heart colder than (it) was (now) is
Somebody said-goodbye
But I don't-know because-of what?
Somewhere someone keeps the tears
Those they cried some-time-ago
Somebody said-goodbye
But I don't-know because-of what?

Is-there reason for the-thing
because-of a broken heart cries?
Is-there reason for the-thing
because-of (you) were-lost, though (you) don't-know because-of what?
Give (a) reason to me what
for you never say-goodbye?
If there-is (a) reason, that
I don't-know what (is it).

Always you look-for the meaning
Always you hold-on to your-faith
But I don't-know because-of what
(you) won't say-goodbye?
(even) When the sun shines on (the) sky
(you) don't-see that is silver
But I don't-know because-of what
(you) won't say-goodbye?

Is-there reason for the-thing
because-of a broken dreams doesn't-fly?
Is-there reason for the-thing
because-of (you) believe, (you) your-eyes close?
Give (a) reason to me what
for you in you(rself) many-things hide-away?
If there-is (a) reason, that
I don't-know what (is it).

Is-there reason for the-thing
because-of a broken heart cries?
Is-there reason for the-thing
because-of (you) were-lost, though (you) don't-know because-of what?
Give (a) reason to me what
for you never say-goodbye?
If there-is (a) reason, that
I don't-know what (is it)."


Plusz még két fordítás: Amid The Falling Snow és Long Long Journey, egyelőre elemzés nélkül:

Amid The Falling Snow - No E Ebërie Vlúr

Due de féroémm maraol
Gal dë mromú fe tiltraol
sA sá e gerialfairaol
E fyl granel dél vlúr

Gera fleppeol tireberú
Gera isanol gaálemú
sA gera ner om no e vlúr,
No e ebërie vlúr

Víle de tireberú
beiar dél de, de gaáleum?
Víle de síri masul
No e mair durel kh'i-gh'u

E pcil dé e v'ienté mara
Telerém fér de-drevoarm
Dé-férom e om omú daln
Ed ebërieô vlúr

Víle de tireberú
beiar dél de, de gaáleum?
Víle de síri masul
No e mair durel kh'i-gh'u

De dilil de geria dega
s tonodom flaerol dé mara
s rel om tileturm dél tiltra
no e ebërie vlúr.

s rel om tileturm dél tiltra
no e ebërie vlúr.

A hulló hóban

Emlékszem, éber estéken
Gyertyafénynél olvastunk bent
S az ablakpárkányon kint lett
egy új világnyi hó.

Millió hópehely szállt lent
Millió csillag ért földet
És annyi szép titkot rejtett
a hulló-szálló hó.

Talán lehullok éppen,
Mondd, a földet érintsem?
Talán zajtalan létem
Idekint a sötétben.

Egy csendes téli éjszaka
Ébreszt emléket bennem ma;
Emlékszem kék hold fénylett a
frissen hullott havon.

Talán lehullok éppen,
Mondd, a földet érintsem?
Talán zajtalan létem
Idekint a sötétben.

Ablakom most bezsaluzom,
Ég, fehér könnyeid hagyom
S mindenen gyertyafény ragyog
ahogy kint hull a hó.

S mindenen gyertyafény ragyog
ahogy kint hull a hó.

Long Long Journey - Grán Grán Múri'l

Nele

Lefordítottam eirenre Enya egyik új számának, a Someone Said Goodbyenak a dalszövegét:

Először magyar kiejtésre átültetve megközelítőleg:

Szummé, gal mare dé lán om
A deb kjeir filn omú om
Dor ihjúoremú
Isir de herfjémm dín dun?
Dur dor drevoém do flajrol
Duoll dór flajraémm gao
Dor ihjúoremú
Isir de herfjémm dín dun?

Oum baj dér du
Rjas a dljujeów deb flajraum?
Oum baj dér du
Rjas tüú, isir herfjémm dín dun?
Rlad baj dér de dul
Dín da garesz ihjúoreum?
Fíli om baj, dul
de herfjémm dun.

Garel de fero do femil
Garel de goljémm tur dedhil
Isir de herfjémm dín dun
Her-ihjúoreum?
Dal do ülf tilet no fleie
herferaoémm du om sver
Isir de herfjémm dín dun
Her-ihjúoreum?

Oum baj dér du
Rjas a dljujeów olm herebjur?
Oum baj dér du
Rjas dhilem, daferaol diljul?
Rlad baj dér de dul
Dín da no da gerel nerjéumm?
Fíli om baj, dul
de herfjémm dun.

Oum baj dér du
Rjas a dljujeów deb flajraum?
Oum baj dér du
Rjas tüú, isir herfjémm dín dun?
Rlad baj dér de dul
Dín da garesz ihjúoreum?
Fíli om baj, dul
de herfjémm dun.

eredeti írás szerint:
Cummé, gal mare dé laán om
A deb kieír film omú om
Dor ihiúoremú
Isir de her-feiémm dín dun?
Dur dor drevoém do flaerol
Duoll dór flaerraémm gao
Dor ihiúoremú
Isir de her-feiémm dín dun?

Oum bae dér du
Reas a dleuieô deb flaerraum?
Oum bae dér du
Reas tyú, isir her-feiémm dín dun?
Ralad bae dér de dul
Dín da garec ihiúoreum?
Fíli om bae, dul
de her-feiémm dun.

Garel de fergo do femi'l
Garel de goleémm tur de-dhil
Isir de her-feiémm dín dun
her ihiúoreum?
Gal do ylf tilet no fleie
her-feraoémm du om sver
Isir de her-feiémm dín dun
her-ihiúoreum?

Oum bae dér du
Reas a dleuieô olm her-ebeur?
Oum bae dér du
Reas dhilem, da-feraol diliul?
Ralad bae dér de dul
Dín da no da gerel nereéumm?
Fíli om bae, dul
de her-feiémm dun.

Oum bae dér du
Reas a dleuieô deb flaerraum?
Oum bae dér du
Reas tyú, isir her-feiémm dín dun?
Ralad bae dér de dul
Dín da garec ihiúoreum?
Fíli om bae, dul
de her-feiémm dun.

angolul:
Summer. When the day is over
there’s a heart a little colder;
someone said goodbye,
but you don’t know why.
Somewhere there is someone keeping
All the tears they have been weeping,
Someone said goodbye,
But you don’t know why.

Is there a reason
Why a broken heart begins to cry?
Is there a reason
You were lost although you don’t know why?
Give me a reason
Why you never want to say goodbye.
If there’s a reason,
I don’t know why.

Always looking for meaning,
All the time you keep believing,
But I don’t know why
You won’t say goodbye.
Even when the sun is shining
You don’t see the silver lining,
But you don’t know why
You won’t say goodbye.

Is there a reason
Why a broken dream can never fly?
Is there a reason
You believe and you close your eyes?
Give me a reason
Why you hide away so much inside.
If there’s a reason,
I don’t know why.

Is there a reason
Why a broken heart begins to cry?
Is there a reason
You were lost although you don’t know why?
Give me a reason
Why you never want to say goodbye.
If there’s a reason,
I don’t know why.

magyar fordításom:
Nyár van. Ha a napnak vége
Egy szív dermedtebb, mint régen
Búcsút vett valaki,
De miért? Nem tudni.
Valahol valaki őrzi
könnyeit miket rég sírt ki
Búcsút vett valaki,
De miért? Nem tudni.

Van-e ok arra,
hogy egy törött szív miért zokog fel?
Van-e ok arra,
hogy elvesztél, bár nem fogod fel?
Adj okot arra,
hogy miért nem búcsúzol sosem el.
Ha van ok arra,
Nem fogom fel.

Mindig értelmet kerestél,
Mindig hiszel, így döntöttél,
De azt nem tudom,
miért nem búcsúzol.
Még ha fénylik is a nap fent
Nem látod, ezüst van ott bent
De azt nem tudom,
miért nem búcsúzol.

Van-e ok arra,
hogy törött álmok nem szállnak fel?
Van-e ok arra,
hogy hiszel, s szemed nem nyitod fel?
Adj okot arra,
hogy miért rejtesz annyi mindent el.
Ha van ok arra,
Nem fogom fel.

Van-e ok arra,
hogy egy törött szív miért zokog fel?
Van-e ok arra,
hogy elvesztél, bár nem fogod fel?
Adj okot arra,
hogy miért nem búcsúzol sosem el.
Ha van ok arra,
Nem fogom fel.

http://seas3.elte.hu/delg/publications/ ... ng/13.html

Noredhel (Voronwë) beküldte:
A gyengébbek (mint én ) kedvéért valaki megmagyarázná az agglutináló szót?????????

Én most doldozom egy nyelven, mert fantasy-regényt akarok írni, amiben nem a szokott sematikus lények vannak, hanem egészen saját világ, és akkor már nyelv is kell, vegyünk példát a Mesterről alapon...

Már kétszáz fölötti szót alkottam, meg néhány egyszerűbb nyelvtani szabályt is, persze a szótár mindig bővül, ha rájövök, hogy jé, ezt így mondják... agglutináló típusú nyelv lesz, mert így könnyebben összehozom a nyelvtanát, meg nekünk magyaroknak természetesebb egy ilyen...

jé ide se jön senki?

Elkészült az elsö magyar feketebeszéd szótár!http://www.utumno.gportal.hu[/b]

Hirannor beküldte: Nézz be ide:
Középföld- Nyelvek és írások topic