Színművek

Gandalf:
időszerűségtől függetlenül igaz

az egy dolog, h a motivációkat a szereplőknek kell önmagukban megtalálniuk, de ehhez kell drámai szituáció is, és ha azt nem a szöveg adja, akkor nincs értelme a szövegnek. Elvileg a szituációt nem a színész találja ki, hanem a darab alapján a rendező... hiszen mondjuk hiába találom ki Idrilt valahogy, ha a rendező(k) nem erre az Idrilre gondoltak akkor lehet elölről kezdeni.

amúgy gyanítom, különböző elvárással fordul mindenki a darab felé. én pl. bevallom, engem az érdekel, h a szerepem életszerű legyen, nem tekintek tágabbra. a többi nem az én felelősségem. saját jeleneteimet szeretném maximálisra kihozni, ebbe beleértem a szövegeim átírását, meg konfliktusok túrását, karakter összerakását. persze bből szinte csak a szöveg átírás meg a konfliktus meghatározása otthon végezhető, a többihez kellenek a társak, meg a rendező, hogy megmondja, h nem erre gondolt

Léli írta: Fela: a "tárgyi tévedéseket" Ery ellenőrizte. Nincs benne ilyen.

Én is ellenőriztem.

De, van. (még azon túl is, amit a táborban sebtiben kiszúrtam)

A problémáról, némileg kívülállóként:
[size=9:29am9jec](tudjátok: Uram, hadd kérdezzem meg, mint kívülállót, hogy mi a véleménye az emberi intelligenciáról )[/size]

Egy: Ratzkhának több tekintetben igaza van. TÖRTÉNET kell, és SZEREPLŐK kellenek, még akkor is, ha ehhez kell veni a bátorságot, hogy a Professzor által nagy vonalakban felvázolt karaktereket kitöltsük valamivel. Hogy mivel, ez természetesen vita tárgya kell legyen.
Kettő: A pátosz maradjon. Természetesen nem a nevetséges szinten, de maradnia kell. Többek közt ez teszi a Szilmarilokat azzá, ami.
Pont

akkor már én is hozzáteszem, hogy szintén nem személyes bántásnak szánom. csak annyiban, hogy kibillentsen már végre, hogy fájjon. mert vállalhatatlanul rossz úton vagyunk. merjük már kimondani. piszok nehéz, tudom. én is gyáva voltam ehhez, Ratz tette meg.

a szöveg konkrét hibáin túllépve próbáltam rányúlni a probléma lényegére.

az igazat megvallva valahol ebben rejtőzik a konkrét ok, amiért most így visszavonultam az emtétés színjátszásból. türelmetlenül várom, hogy legyen végre egy megfelelő ráhangolódás ahhoz, hogy végre igazából el tudjunk kezdeni dolgozni. homokszemeket hordani. aztán majd egyszer téglákat is. az a lényeg, hogy együtt, odafigyeléssel, alázattal.

Amint kiderülne Tuorról, hogy ki nem állhatja a lembas ízét, vagy hogy a sok hadakozás és kószálás közben betört az orra és ezért kifejezetten cipóképe van, vagy bármi más "emberi" és nem "epikus", az rögtön karikírozhatóvá válna, és menne is ellene a poénáradat, mint ment Aragorn zsíros hajára.

Ratz: ezért tetszett nekem gillz ötlete, amikor még a Jelenetek-előadás kapcsán azt mondta, Tuor legyen őrült. mert lehet, hogy mi olvasóként tudjuk előre, hogy hűdepátoszosan megjelenik neki Ulmo és minden szép lesz és jó a végén,
de a játék adott JELEN-pillanatában fogalma sincs. véges-végig emberi kétségek, kérdések gyötrik. mi van, ha csak elképzelem az egészet? mi van, ha ez az egész valás-turgonos baromságot csak odahazudta valaki az agyamba?

ez lehet a rejtett kapu, amit eddig nem vettünk észre. ezen át lehetne megújítani a "tolkienes" színjátszásunkat.

most, a hozzászólásod kapcsán fogalmazódott meg bennem, mi a "hagyományos-vonalas" darabjaink egyik fő hibája, a pátoszon kívül.
1. nem a szereplőkre koncentrál, hanem a cselekményre
2. az a cél, hogy elbeszéljünk(!) [size=9:5kvzd008](hoppá, az egy másik műnem!)[/size] egy történetet, és lássák a tanulságot a végén, vagy azt, amit mi katarzisnak érzünk.
[size=9:5kvzd008](de ehhez sokkal nagyobb színészi képesség kell. aki látta velünk májusban a Rómeó&Júlia főpróbát, az tudja, hogy azok a felnőtt-képzett színészek egész szépen előadták, de mégse sikerült nekik meghalni a színpadon. én pl. tök "szárazon" jöttem ki az előadásról.)[/size]
2/b. ehelyett a JELEN pillanatokra kéne koncentrálni, a viszonyokra, a ki-vagyok-én?-ekre, a fordulatokra - amit tavasz óta próbálunk rágicsálni Synithoson. egyelőre még ott tartunk, hogy próbáljuk MEGÉRTENI, mik is ezek a dolgok. átállni egy színészi hozzáállásra, ha már egyszer belenyúltunk ebbe a színháznak nevezett kulimászba.

ezért kötöm az ebet a karóhoz, hogy mindenki másszon el Synithosra, és legyen aktív tag.
igyekszem ledózerolni mindenki önbizalmát a nullára színházilag (az enyémet már elintézte vki más). aztán onnan el lehet kezdeni újra építkezni. alázattal. mintha szent dolgokhoz nyúlnánk. meg kell becsülni, ha felmehetsz a színpadra. ha annyit feltételezel magadról, hogy érdekes, amit csinálsz. hogy tudsz vele adni valamit ismeretleneknek. meg kell becsülni, ha megmozdulhatsz a színpadon, ha felemelheted a karod. ha kimondhatsz egyetlen szót. aztán innen szép lassan eljutunk oda, ahol most vagyunk, csak épp tartalma is lesz.

a dumaszínházat kell kivágni a szemétre, meg a hősködést. de ezeket azonnal. most. nem az a lényeg, mit mondunk, mi az infótartalma, hanem hogy HOGYAN. mennyit viszünk bele magunkból, a saját érzéseinkből. ófelnémetül is elő lehetne adni a Gondolint, vagy úgy, ha mindenki végig azt mondja egymásnak, hogy "zaporozsec-slusszkulcs". ha lélekkel mondják, még ebből is átjön a tartalom. de ha nincs lelke, azon még Shakespeare sem tud segíteni.

értitek? érzitek?

Köszönöm mindnekinek az észrevételeit és az építő jellegű kritikát.
:takes my bow:
Feldolgozásuk folyamatban.

Ja és tényleg elnézést kérek a véleményközlésért, tudom, drasztikus és sok helyen nagyképű és arrogáns. De sok esetben más nem vált ki semmilyen reakciót. Kifejezetten nem bántásnak szánom. Tudom, hogy ez az, ami a legkevésbé sem jön le a kommentjeimben. Az sem világlik ki belőlük, hogy a saját véleményemet teljesen irrelevánsnak tartom, és magamat lecserélhetőnek bárkifia vállalkozó kedvű színpalántára, vagy aki hajlamot érez magában színpadom billegni. A darabnak egyáltalán nem kell úgy kinéznie, ahogy SZERINTEM előadható. Ha a többségnek teccik, akkor én természetesen vállalásomnak megfelelően meghajlok a köz akarata előtt, és ebben a szövegformában igyekszem majd a darabot a tehetségemtől tellően "sikkerre" vinni.
Viszont ne legyünk Turgonok és nacionalisták túlzott mértékben. Nem egészséges valamit túlzottan szeretni, csak azért, mert a miénk.

Kezdjük ott, hogy Szerintem a színdarab brutálisan rossz médium arra, hogy elbeszéljük az embereknek a szilmarilok egy-egy jelentékeny-megindító történetét (pláne ÚGY, ahogy A Professzor megírta). Tehát ha csak azért csinálunk egy 'storyból' darabot, hogy legyen plusz egy a LEPre, akkor juj. Sőt jujjuj. Mert szerintem a darab elsődleges hibája az, hogy semmi PLUSZ nincs benne a világon, semmi olyan, ami extrát az írója belerakott volna. Na jó, ez talán gonosz túlzás, a Tanácsnok illetve Maeglin fondorkodása azért kifejezetten Tolkinidegen, de mivel machbeti magaslatokhoz köze nincs, Tartuffe-ösnek meg nem komédia - ezért ez is marad valami olyasmi, amiből sokkal de sokkal többet is ki lehetne hozni.
Más szóval: ordítóan minimál az egész. Nincs benne "költői velő". Érezni rajta, hogy születése teljesen fájdalommentes, steril szülés volt. Nem fájt senkinek. Sőt, még néha úgy érzem a szereplőknek sem fáj. Ezt egy ilyen Tiszta, rutinmunka. Teljesen sablon mondatokkal előjönnek nemes tündeurak és hős emberek, szájaikból kilógnak olyan szavak, amiket a mai huszonixedikszázadi fanficeseken kívül igen kevesen éreznek odavalónak. Karakterek még annyiból is alig állnak, hogy : "Védjük meg a várost, MERT!" Illetve Maeglin áll az ellenkezőjéből, egy elég gyengén megtámogatott szerelmi geb*sztól motiváltan, meg még egy kis standard tündei büszkeség. Idril a "Jaj NE, mert NE, mert bántani fogják a JÓkat!". Nem túl meggyőző. Engem sokkal inkább érdekelne egy olyan dráma végre, ami nem csak azzal az elcseszett MAINSTREAM-el foglalkozik. Amit itt megjeleníteni készülünk, azt már mindenki tudja. Az még lehet hogy nem, aki a filmet látta és csak ezér csöppent be LongExpected-re. Sokkal érdekesebb lenne valami olyasmi, ami nem ekkora hősöket jelenít meg. Mert most komoly problémának éreztem, hogy EKKORA nevekhez NEM MERT igazán BIZTOS KÉZZEL hozzányúlni az író. Amint kiderülne Tuorról, hogy ki nem állhatja a lembas ízét, vagy hogy a sok hadakozás és kószálás közben betört az orra és ezért kifejezetten cipóképe van, vagy bármi más "emberi" és nem "epikus", az rögtön karikírozhatóvá válna, és menne is ellene a poénáradat, mint ment Aragorn zsíros hajára. Illetve nem tudom mi állt a háttérben, de hogy a karakterek többségéből ordít, hogy ÜRESEK, az biztos. Mivel egy idealizált hősnek semmi köze a valósághoz, ezért iszonyat nehéz színre vinni. Minél kevesebb derül ki róla, annál tökéletesebb. Az egy színésznek (szerintem) kevés, hogy tartalommal töltsön meg egy szereplőt az alapján: hallgatni X-el nem értesz egyet, és Y-nal szimpatizálsz. Motivációk -mint a kedvenc zombim mondta- még igencsak hiányoznak. Vagy ha meg is jelennek, akkor ott a szöveg kifejezetten erőltetett, arra gyúr láthatóan, hogy itt az a bizonyos kiderüljön, aminek ki kell derülnie adott esetben. Pátoszosnak nem elég pátoszos (értsd: ehhez sookkkal magávalragadóbb nyelvezet kellene), viszont gyakran az is előjön belőle, hogy több szretne lenni, mint "egy gondolini tünde hétköznapjai". A téma tényleg nagyon színes és hősies és szenvedélyes és keserű is adott esetekben, de a darab sokszor megelégszik annyival, hogy épp csak emlékeztet rá. "Tudod, végül Maeglin Idril iránt érzett szerelme, vágya beteljesíthetetlensége miatt végül egy esztelen és elkeseredett árulás formájában teljesíti be az elkerülhetetlent, és oly sok hős pusztulását." "Ja, tudom, itt sírni kell!"
Komolyan azt hiszem, hogy jelenleg jobban járnánk, ha a tartanánk helyette egy szimpla felolvasást. Ugyanis az eredeti szöveg sokkal hatásosabb, és a darabnak amúgy sincs más célja, mint hogy 1. Felelevenítse azt; 2. az előadásban részt vevők előadják: "nézzétek, tök jó, mi színre tudjuk vinni, ami nekünk tök teccik", ezzel propagálva a közönségnek: "legyetek ti is ilyen kreatív tökjófejek!". Én erre azt mondom: ha nincs semmink, ne próbáljuk jó fényben beállítani. Azért nem vagyok amellett, hogy hitegessük magunkat azzal, hogy mi majd igenis átírjuk a darabot, mert erre ugyanúgy nem fog sor kerülni, mint a hogy nem került rá a Fornost során sem. Ott is minimális szinten nyúltunk hozzá, a karaktereknek még csak nem is sikerült feltűnően más tónust adnunk. Legfeljebb finomítottunk pár ordítóan nagy blamán. Itt sem hiszem, hogy ennél szignifikánsabban többre sort keríthetnénk. Mivel a "színészeknek" arra alig van kedvük idejük - ez kérem nem rosszindulat, ez statisztika - hogy a szövegüket megtanulják, nem valószínű, hogy nekiesnek majd otthon és elkezdik a karakterük mélylélektanában búvárkodva a tökélyig fejleszteni annak másfélmondatos benyögéseit..(Már elnézést, de a Glorfindel nyugtatja Idril-t szöveg: "Nézd, a nap süt, a Király tornya áll.." borzasztóan röhödtséges volt.) Ez már csak azért sem működik, mert 1. ha valaki tényleg nekiesne, akkor teljesen elütne az alakítása a többitől a színpadon stílusban, és így könnyebb dolga volna átélésben is - ami roppant viccessé (kvázi komolyanvehetetlenné) tenné az egész előadást; 2. pedig azért képtelenség, mert akkor tudsz játszani, ha van kivel; és ezek a párbeszédek többnyire elég felszínesek és "lényegretörőek" abban az értelemben, hogy mindegyik mögött csak úgy ordít, hogy a rendező már mozdítaná előrébb a cselekményt. Tehát nincs igaziból mire reagálni.
Ezen pedig tényleg csak az egész darab komplett átírásával lehet segíteni, a szereplőkkel kooperálva, tehát összeülve minden mondatot szépen megvitatva a szöveghez ragasztani. Ami még mindig egyáltalán nem garantálja, h átélhető/előadható lesz. Mert költők nem vagyunk. Erre idő nincs, mint Léli mondta. illetve: ha lett volna rá igény és jelentkező tömegek, már biztos megtörtént volna. De egy ilyen félszíves izében én nem óhajtanék részt venni.

hümm. Ratzhkával értek egyet, ez a szöveg jelen állapotban csak vázlat, nagyjábóli irányvonalakat ad meg. De mivel többen bizonygatták ezt, h majd próba közben tírjuk, ezért én még látok rá esélyt. Az biztos, hogy párbeszészerűbbé kell tenni, meg a pátoszt kihajítani a fenébe, meg motivációkat megtalálni - de ez utóbbi úgysem a szöveg dolga. Mivel nem vagyok rendező, ezért nem tisztem az egész darabot egyben látni, a saját szöveget meg még tudom formálni emberire.

Az biztos, h nem vagyok olyan ügyes színész, h a jelenlegi szövegverziót jól előadjam, úgy, h ki merjek vele állni emberek elé, de, ha felépítjük, meg átformáljuk, akkor már van némi esély rá.

más: holnap főpróbán vagyok egy szombat esti előadásra (ez most derült ki), ezért valszeg még a beszédtechnika végéről is el kell jönnöm. de, ha négy előtt van próba, arra tudok jönni.

Ratzkha írta: Érdekes és kissé bizarr élményem volt ma délután. Hiába is tagadnám, elég mély nyomokat hagyott bennem. Amellett, hogy többek között felidézte sok szanaszéjjel röhögött próba képét, a fanyalgó főszereplők és az értetlenül és sokkolva nézőtérről felkerekedő közönség is felrémlett előttem. Valóban eléggé későn történt, nem tagadom hogy korábban kellett volna, mielőtt elfogadom a szerepet, dehát... most jutottam csak el odáig, hogy elolvassam a "Gondolin" szövegkönyvét.
Hát mit ne mondjak, borzalmas. A stílusa töredezetteb, mint a renbdszerváltás utáni lengyel pártrendszer a maga 21 pártjával, a szereplők szürkék mint az avasi lakótelep... a szerelmetesnek szánt jelenetek többsége egyszerűan vagy bugyuta tinivígjáték szinten mozog, vagy csak simán csöpögős. Az egész akkora sablonsor, amit egy Ford üzemben nem találsz. Nem láttam mást, mint a Szilmarilokban vázolt cselekmény ügyetlen-erőltetett vázát átültetve párbeszédekre. Kis tábori találkzóra, ahova úgyis csak az jön el, aki el akar merülni a nagyegyetemes grouphug-ban, tökéletes. De a LEPre elvinni szerintem kifejezetten a tolkieni örökség és értékek ellen irányzott merénylet.
Ami a legjobban zavar az egészben, az az, hogy a legordítóbb hibái (és legiusmerősebb fordulatai) nagyjából az összes eddigi darabban el lettek követve. Az íróktól elnézést kérek, a lekesedőktől is. Az elsődleges problémám, hogy nem biztos, hogy tudnám játszani ezt a szerepet egy ilyen véleménnyel a darabról. Ha ez teljességgel lehetetlenné teszi a darab "bemutatását" akkor természetesen nem szuállnék ki, de ha lehet megtenném a rendezők és a darab íróinak engedélyével.

hódolatom a hasonlataidnak:)

Üdvözletem!

Léli: a szöveg olvasva jó, beszélve színdarab. Magyarán tragédia... Legalább olyan mondhatatlan, mint az Aredhel. Ami nem azt jelenti, hogy mindent át kell írni, és az egészet a szemétre vágni, hanem azt, hogy jópár helyen fel kell cserélni bizonyos szavak sorrendjét, máshol egész szavakat vagy félmondatokat kell kicserélni, stb. Ezek olyan dolgok, amik mindig a próbák során jelentkeznek, és olyankor is változnak meg. (Lásd: KHE. A tábori előadásra a darab már csak nyomokban emlékeztetett az Alyr által írtakra.)
A tárgyi tévedésekhez pedig egyetlen referencia:

J. R. R. Tolkien a Szilmarilokban, a 'Maeglin' című fejezetben írta: Maeglin mégsem mondta el szíve titkát, s bár nem minden történt úgy, ahogy szerette volna, némán tűrte, eltitkolva gondolatait, amelyekben csak igen kevesen tudtak olvasni, s a leginkább még Idril Celebrindal. Mert Gondolinba érkezése első napjáól Maeglin szívében olyan bánat élt, amely egyre rosszabbodott, s megfosztotta őt minden örömtől: szerette Idril szépségét, s reménytelenül kívánta a lányt.
(...)
Ám ahogy múltak az évek, Maeglin egyre csak leste Idrilt, és várt, s szerelme sötétséggé változott szívében.

Találd ki, a darab melyik része mond ennek ellent...

icke

Ratz:
1. engem az érdekelne, melyik változatot olvastad a darabból? Azt, amit mi írtunk, vagy amit Hanna átírt.

2. a szerelmesjelenetek szándékosan olyanok, amilyenek.

3. a stílusban mi töredezett? Elmagyaráznád?

Fela: a "tárgyi tévedéseket" Ery ellenőrizte. Nincs benne ilyen.

És egy csendes megjegyzés: ha most kezditek el átírni a darabot, akkor tuti, hogy nem lesz kész januárra.

Ratz: a tegnapi próba után kiderült, hogy ezt többen érzik így (én pl a stiláris szempontok mellett a tárgyi tévedésektől dobom el az agyam...), úgyhogy majd kissé feldobjuk mi magunk

Érdekes és kissé bizarr élményem volt ma délután. Hiába is tagadnám, elég mély nyomokat hagyott bennem. Amellett, hogy többek között felidézte sok szanaszéjjel röhögött próba képét, a fanyalgó főszereplők és az értetlenül és sokkolva nézőtérről felkerekedő közönség is felrémlett előttem. Valóban eléggé későn történt, nem tagadom hogy korábban kellett volna, mielőtt elfogadom a szerepet, dehát... most jutottam csak el odáig, hogy elolvassam a "Gondolin" szövegkönyvét.
Hát mit ne mondjak, borzalmas. A stílusa töredezetteb, mint a renbdszerváltás utáni lengyel pártrendszer a maga 21 pártjával, a szereplők szürkék mint az avasi lakótelep... a szerelmetesnek szánt jelenetek többsége egyszerűan vagy bugyuta tinivígjáték szinten mozog, vagy csak simán csöpögős. Az egész akkora sablonsor, amit egy Ford üzemben nem találsz. Nem láttam mást, mint a Szilmarilokban vázolt cselekmény ügyetlen-erőltetett vázát átültetve párbeszédekre. Kis tábori találkzóra, ahova úgyis csak az jön el, aki el akar merülni a nagyegyetemes grouphug-ban, tökéletes. De a LEPre elvinni szerintem kifejezetten a tolkieni örökség és értékek ellen irányzott merénylet.
Ami a legjobban zavar az egészben, az az, hogy a legordítóbb hibái (és legiusmerősebb fordulatai) nagyjából az összes eddigi darabban el lettek követve. Az íróktól elnézést kérek, a lekesedőktől is. Az elsődleges problémám, hogy nem biztos, hogy tudnám játszani ezt a szerepet egy ilyen véleménnyel a darabról. Ha ez teljességgel lehetetlenné teszi a darab "bemutatását" akkor természetesen nem szuállnék ki, de ha lehet megtenném a rendezők és a darab íróinak engedélyével.

Icke, az hoyg "egyenlőre úgy tűnik, nem kell kedden próbálnod" ill. a "szerintem, de megbeszélem Eryvel" nem jelenti azt, hogy nem lesz keddi próba.

Dreamer: Valóban nem tiszted.

Esetleg rosszul értelmezetem a nekem írt üzenetet.
Elnézést.
Tanulságok levonása folyamatban.

icke írta: Üdvözletem!

Látom, a Synithos megőrzésre és további használatra érdemesnek ítélte az MTT örökbecsű kommunikációs hagyományait... Vagyis megint vagy a vezetőség nem beszél egymással, vagy a vezetőség nem beszél tagokkal.
Pénteken ugyanis nagyjából azt sütötte ki Eruntale, hogy a keddi próbára nem lesz szükség, lévén, hogy aki kedden ráér próbálni, az szerdán is ráér, viszont jópár kulcsszereplőnek a kedd nem jó. Javítsatok ki, ha én értettem félre valamit, de Eruntale közléséből annyi maradt meg, hogy a heti két, rendszeres próba szerdán és pénteken lesz. Ha pedig ezt azóta átszerveztétek, akkor erről nem ártott volna nekünk is szólni.

icke

Synithos vezetőség: Gillz+Cue. A Gondolinhoz szervezői szinten közük nincs.
A kaotikus állapotokról nem tisztem rosszmájú megjegyzést írni:)

Üdvözletem!

Látom, a Synithos megőrzésre és további használatra érdemesnek ítélte az MTT örökbecsű kommunikációs hagyományait... Vagyis megint vagy a vezetőség nem beszél egymással, vagy a vezetőség nem beszél tagokkal.
Pénteken ugyanis nagyjából azt sütötte ki Eruntale, hogy a keddi próbára nem lesz szükség, lévén, hogy aki kedden ráér próbálni, az szerdán is ráér, viszont jópár kulcsszereplőnek a kedd nem jó. Javítsatok ki, ha én értettem félre valamit, de Eruntale közléséből annyi maradt meg, hogy a heti két, rendszeres próba szerdán és pénteken lesz. Ha pedig ezt azóta átszerveztétek, akkor erről nem ártott volna nekünk is szólni.

icke

A hivatalos próbák:
Kedd 17:00-tól ADS
Szerda 18:00-tól ADS (Eruntale)
Péntek 15:30-16:00 ill. 18:00-tól.

A holnapi azért marad el, mert bent kell maradnom a suliban megbeszélés miatt ez 19:00-ig fog tatani.

No és mi a helyzet a szerdai próbával, mert kezdem elveszteni a fonalat!

Figyelem! A holnapi Gondolin próba elmarad!

Üdvözletem!

No, ahogy tegnap ígértem.
Gondolin -szövegkönyv, aránylag friss, Ery hétfőn küldte át.

icke

Elnézést kérek, hogy nem voltam próbán. Ettől még továbbra is szeretnék Yavanna lenni, ha megoldható...

Minden Fornostos szereplőtől szeretnék priviben vagy mélben vagy személyesen (msn) visszajelzést arról, h vállalna egy Középföldifesztiválhangulatú előadást (ez egy nagy próbát jelent, illetve Barahírnak és esetleg másnak, aki igényli, egy-egy külön jelenet próbát, és elég rugalmasan, pl. a Gondolinnal egyeztetve meg illesztve ).
Egy viszonylag szabad, inkább gyakorlatszerű, de még élvezhető dologra gondoltam, felfrissíteni a LEP előtt.

u.i.: szigor van: ha Peredhil nem jelentkezik jövő hétfőig, akkor Drímőr véglegesedik Barahírként. Peredhilnek írtam privit, remélem, azért elnéz néha errefele...

A mai próbára jöttektől mélységes elnézést kérek, az én hibám, nem fogalmaztam egyértelműen- sőt, most visszaolvasva egyáltalán nem fogalmaztam meg, hogy a próbák péntektől indulnak.

igen, zudom, hogy ma is kellett volna, de mivel még mindig nincs végleges szereposztás, ezért a mai alkalomnak nem láttam értelmét.

Tehát mindenkit kérek, hogy jelenjen meg pénteken, legkésőbb fél hatra.

A mai bénázásomért ismételt elnézést kérek az érintettektől

én továbbra is kettőtől négyig érek rá pénteken, viszont így stabilan, mindig.

Üdvözletem!

Máskor annyi azért essen már meg, hogy ha a rendező beírja, hogy szerdán hattól próba, akkor vagy van próba, vagy szólnak a két hülyének, aki ezt komolyan veszi (Tuor, illetve Maeglin), hogy nincs...

icke

minden kedves Gondolinban érdekeltet kérek, hogy jelenjen meg pénteken a próbán

a félhatos beszédtechhez hozzátenném, h csoportbontás formában működünk, tehát majd kicsit korábban jöjjetek, mert előtte, szünetben, megoldjuk a beosztást.

hmm, nekem a kedd, szerda és péntek jó, de ha lehet a szerdát és pénteket vállalnám. a javaslatom:

jelenetpróbák:
- kedd (ERY)
- szerda 6-8 én
péntekenént elvileg mindenkinek jó, tehát fél 6-8-ig lennénk. MINDENKINK KÖTELEZŐ BESZÉDGYAK FÉL HATTÓL. igen, kötelező. igen, minden szereplőnek.

Úgy tudom, pénteken már volt olvasópróba. MOST PÉNTEK (29.) MINDENKI JÖJJÖN AZ AJTÓSIRA, aki szerepelni szeretne.

addig lesz szép végleges szereposztás is, lehetőleg holnapra már berakom, de legkésőbb szerda estig.