×

Figyelmeztetés

JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 7278
Nyomtatás

I. MTT tábor

A Magyar Tolkien Társaság júniusban megrendezett alakuló ülésének sikerén felbuzdulva többekben felvetődött az ötlet, hogy minél hamarabb újabb találkozóra lenne szükség, ahol oldottabb körülmények között jobban megismerhetnék egymást a tagok. Ezért a Fórumon rögtön június végén szervezni kezdtünk egy nyári tábort. Hosszas latolgatások után, a legmegfelelőbb időpontnak július 24-28. bizonyult. Fiona erre az 5 napra lefoglalta a Pilis szélén, a Pomáz és Szentendre közt fekvő Kő-hegyen álló Czibulka János menedékházat.
A több mint 360 méter magasságban álló épület jó 4 kilométer távolságban áll a szomszédos településektől, így megfelelő helyszín volt a csapat számára, hogy a világtól félrevonulva tölthessünk el pár napot együtt.
Szerdán délelött, 11-kor találkozott a többség a Batthyányi téren. Szerencséjükre Ancalimon bordó Ford Focusa-val - mellyel késöbb is többször mentette meg életünket - a segítségükre sietett, és csomagjaikat a hegy tetejére repítette. Így a pomázi HÉV állomásról röpke két óra alatt felértek a hegy tetejére a zöld turista jelzést követve. (A kevésbé szerencsések - Morgana , JaMaN , Svindler - kicsit késöbb nehéz csomagjaikkal kényszerültek megmászni az 'iszonyú meredek' Kő-hegyet.)
Yavanna segítségének köszönhetően az első két napra el lettünk látva ennivalóval.
A szállás elfoglalása után, az este közeledtével, a tábortűzt körbe ülve szalonnát sütöttünk. Majd hajnalba nyúló beszélgetések kezdődtek, melyek következtében másnap reggel 10 óra körül ébredtünk.
Reggel tovább folytatódtak a beszélgetések. Majd hozzáláttak páran az ebédre készülő paprikás krumpli elkészítésének. Közben Ancalimon lázasan készült a tünde tengwákról szóló délutáni előadására.
Mivel az időjárás meglehetősen szeles volt, a paprikás krumplit nem készíthettük el szabad tűzön. A háziak siettek segítségünkre, a konyhai tűzhely felajánlásával.
Ebéd közben az MTT elnöke, Batti is megérkezett, hogy pár órát a társasággal töltsön családjával egyetemben. Két kislánya, Ildi és Niki, mindenkit elbűvöltek.
Késő délutánra összegyűlt a csapat, hogy a lemenő nap fényében, a szabad ég alatt hallgassa meg Ancalimon előadását. A tengwa 'óra' igen jól sikerült, és sok hasznos dolgot tudhattunk meg. Tamás minden, a témában fellelhető információt felkutatott, és kitűnően összedolgozta. A majd 2 órás előadás végére mindenki szorgosan gyakorolta a nevének leírását a fëanori írásjeleket használva.
Mivel a szél alábbhagyott, Battiék távozása után lehetőségünk nyílt kipróbálni a saját szakácstudományunkat, és megfőzhettük a saját paprikás krumplinkat bográcsban. A főzésben leginkább Morgana járt elöl, így hamarosan együtt fogyaszthattuk el a délinél messze jobban sikerült paprikás krumplit. (Bár nazgúl, és Anna buzgóságának köszönhetően csöppet el lett 'virslizve' - azt hiszem, a virslik közt olykor-olykor felbukkanó krumplik láttán érzett örömöt nem fogjuk egyhamar elfelejteni).
A pénteki napot szerettük volna mindenképp a környék felfedezésének szentelni. Eru kegyes volt hozzánk (mint mindig - ezt a jó szokását a tábor végéig megtartotta), és a sárga turistajelzést követve kellemes kirándulást tettünk, melynek során felkutattunk több elapadtnak bizonyult forrást is. A szárazság a Pilist sem kímélte. A szomjazó társaság számára nagy csalódást okozott a még csak nem is csurranó-csöppenő Lajos-forrás. Egy közeli turistaház presszójában jutottunk csak éltető nedűkhöz.
A fáradtan hazavánszorgó társaságot odahaza már várta Amanibhavam, a quenya nyelv hazai szaktekintélye. Rövid pihenő után sor került a közel két órás előadására. Betekintést nyerhettünk a quenya nyelv történetébe, alapjaiba, és a nyelv lehetőségeiről, korlátairól, megítéléséről is képet alkothattunk. Ugyan ilyen rövid idő alatt nem tehettünk szert elmélyült ismeretekre, de kedvcsinálónak és a nyelv tényleges mélységeinek megismertetésére nagyon jó volt az előadás.
Amanibhavam távozása után a főzés alól magukat kivonók számháborút játszottak a közeli erdőben. Páran közben Morgana irányítása alatt tojásos lecsót készítettek bográcsban. Ez is jól sikerült, és hamarosan teli bendővel, a tábortűzt körbeülve, dalolva, beszélgetve élvezhettük a hegy tetején az éjszakát.
Szombaton a társaság kisebbik része az előző napinál jóval hosszabb túrára vállakozott (közel 15-16 kilométer tettünk meg, mindvégig hegynek föl, völgynek le haladva), melynek során meglátogattuk a Kőrösi Csoma Sándor emlékművet (mely a túra legszebb helyszínének bizonyult), majd a Dömör-kapu felé vettük az útirányt. Kisebb, kószákhoz méltatlan malőrt követően, egy csapat cserkész útbaigazítását követve visszataláltunk a helyes ösvényre, és eljutottunk a Vasas-szakadékhoz.
Akik nem vállakoztak a túrára, azok közben a turistaházban kártyáztak, beszélgettek és a vacsorát készítették elő. Mikor a nap lement a közeli erdős részen, a Kincső készítette 'rókák' elemlámpával történő levadászására került sor.
Ancalimon lelkes segítségének köszönhetően naplemente után, két, a szállás teraszára feszített fehér lepedő vásznán élvezhettük kedvenc filmünk, A Gyűrűk Ura angol nyelvű változatát feliratozva. Mindeközben Rayan és Aralataion koprodukciójában készült vörösboros marhapörköltet ehettünk.
A vasárnap délelött az ébredéssel, reggelizéssel és a pakolással telt. Délben elhagytuk a szállást, de a ház elötti padoknál összegyűlve sort kerítettünk a Tolkien-kvízre. Három csapat mérte össze tudását. A legbölcsebb csapat tagjai: Estel, Gillz, Kincső, Rayan, Sil. Hatalmas fölénnyel vezettek végig, és több mint 100 pontos előnnyel nyertek.
Ezt követően Ancalimon és Kincsõ anyukája kocsiját megpakoltuk csomagjainkkal, akik elfuvarozták őket a Batthyányi térre. Mi búcsút vettünk a Kő-hegytől, és gyalog indultunk Pomáz felé.
Két óra múlva a Batthyányi téren felszedtük a csomagjainkat, és búcsút intettünk egymásnak.
De csak rövid időre, mert augusztus végén ismét találkozunk három nap erejéig, immár Szegeden.

A tábor képeinek galériája...

Utoljára frissítve: szombat, 12 október 2013 16:28

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned