2025. szeptember 2-án jelentette be a Helikon Kiadó, hogy megjelent magyarul a Középfölde Históriája sorozat nyolcadik kötete, A Gyűrűháború (A Gyűrűk Ura históriája III.), amely A Gyűrűk Ura szövegeinek alakulását a Helm-szurdoki csatától folytatja Vasudvard elárasztásával, Frodó és Samu Kirith/Cirith Ungolhoz vezető útjával és Minas Tirith ostromával, egészen a Morannon előtti tárgyalásig – valamint egy külön fejezetben bemutatja a Második Térképet, amelyet Tolkien A Gyűrűk Ura V. könyvének írásakor használt.
A Gyűrűháború (The War of the Ring) a Christopher Tolkien által összeállított Középfölde Históriáján belül a négyrészes A Gyűrűk Ura históriája (The History of The Lord of the Rings) „alsorozat” harmadik kötete, amely angolul először 1990-ben jelent meg. A kötet három nagy részből áll: Saruman bukása cím alatt A Gyűrűk Ura III. könyvének második fele bontakozik ki, A Helm-szurdok fejezettől A palantírig – Tolkien nagyjából 1942-ben jutott el idáig az írásban. A következő rész, A Gyűrű keletre tart a IV. könyvnek felel meg, ezek a szövegek 1944 során készültek: a jegyzetek kitérnek arra is, Tolkien mikor olvasott fel részletet a barátainak, és hogyan tudósította Christophert az előrehaladásáról (áprilisban azzal a kérdéssel nézett szembe, hogy hogyan készül a nyúlbecsinált, aztán májusban egy nem várt új szereplő bukkant fel a történetben). A Minas Tirith pedig az V. könyv szövegeinek első változatait tartalmazza: ezt a részt Tolkien 1944 októberében kezdte el, és egy hosszabb szünet után 1946 második felében írta meg. A rész utolsó fejezete az ebben az időben aktuális Második Térképet mutatja be, de a kötet több másik térképrészletet, vázlatot, rajzot is tartalmaz a kéziratokból, néha az egész szöveges oldallal együtt, amelyen a szokásosan kis méretű, egyszínű reprodukció ellenére is megpróbálhatjuk kibogarászni az eredeti kézírást.
Az előző háromhoz hasonlóan ezt a kötetet is teljes egészében Nagy Andrea fordította, aki a műfordítás mellett a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, és óangol költészettel foglalkozik. Szerkesztője volt a Magyar Tolkien Társaság két tanulmánykötetének is, Tolkien művei közül pedig a História-köteteken túl a Beowulf: Fordítás és kommentár is (két ballada kivételével) az ő fordításában jelent meg magyarul.
A Gyűrűk Ura históriája több szempontból, de elsősorban a fogadtatása, a Középfölde értelmezésében betöltött helye alapján kicsit elüt a Középfölde Históriája többi részétől. Mivel a többi kötet általában olyan szövegek különböző változatait tartalmazza, amelyek J. R. R. Tolkien életében nem jutottak el a kiadással járó rögzítettség állapotába, így lehetőséget adnak arra, hogy találgassuk, vajon mi lett volna a végleges állapot, és ha nem is egységes jelentőséggel, de amolyan mítoszvariációként felhasználhatók Tolkien világának megértéséhez. Ezzel szemben A Gyűrűk Ura esetében ezek a korai szövegek egyértelműen elvetett változatok, amelyeknek ismerjük a szerző által véglegesített formáját, tehát sokkal inkább csak „külső” szempontból érdekesek, az alkotás folyamatának megismerését segítik: Christopher Tolkien (a hatodik kötet szerkesztői előszavában is megfogalmazott) célja ezen kötetekkel az volt, hogy bemutassa A Gyűrűk Ura megírásának történetét, amelynek során egyes jelenetek és az azokban elhangzó párbeszédek úgy maradtak meg teljesen változatlanul a legkorábbi vázlatokból, hogy közben az események jelentősége és a szereplők személyazonossága néha teljesen átalakult.
Az előző (az alsorozatban második) kötet, a Vasudvard árulása rövid ismertetése itt érhető el, olvasói értékelés a Lassi Laurië 2025. júliusi számában jelent meg róla Botrányosan viselkedett a bányában a pipafüves mágus címmel, de továbbiakat is találhattok a Moly.hu oldalon.
A Középfölde Históriája sorozat magyar kiadásában a Magyar Tolkien Társaság tagjai is részt vesznek. A legfontosabb, elsősorban Füzessy Tamás által végzett feladatunk a szakmai és terminológiai ellenőrzés, ami azért szükséges, hogy az újabb kötetek is kövessék a speciális tolkieni nevek és kifejezések korábban használt fordítását (vagy csak indokolt esetben, alapos megvitatás eredményeképpen térjenek el azoktól), nemcsak a már korábban szerepelt kifejezések, de az azokhoz szervesen kapcsolódó új elnevezések fordítása esetében is. Emellett komoly, hosszadalmas (és sokszor technikai problémákkal bonyolított) munka a Névmutató elkészítése is: elsőre azt gondolná az ember, hogy ez egy nagyrészt automatizálható folyamat, azonban a História eredeti angol névmutatóit a törzsszöveggel együtt szerkesztette meg Christopher Tolkien, sokszor nemcsak az adott nevek konkrét előfordulásaira, de a rájuk utaló szakaszokra is hivatkozva, és a magyar verzió igyekszik minél pontosabban követni ezt az eredetit.
Jelen kötet esetében Bartók Nagy Tamás, Hödl Patrícia, Horváth Sára, Orthmayr Flóra, Pádár Annamária, Peller Henriett, Szirony-Kiss Enikő, Tóth Gergely és Varga Petra dolgozott a Névmutatón – a munkát Katona Ágnes szerkesztő mellett segédszerkesztőként Deák Adrienn, a Magyar Tolkien Társaság társelnöke koordinálta.
Bővebben az egységes magyar Tolkien-terminológiáról >>>
Mi készítettük el a külső borítón látható rúna-, és a címoldalon használt tengwarfelirat átírását is: utóbbi az angol kötet Christopher Tolkien által alkotott eredeti tengwarfeliratának magyar fordítása, előbbi viszont jelent kötetnél a szokásosnál jobban eltér a tengwarfelirat tartalmától, és inkább a kötet rész- és fejezetcímeit követi. Ezek elolvasásához az Elveszett mesék könyve 2017-es (és 2022-es) kiadásában, illetve a tolkien.hu/tengwar oldalon találtok útmutatást.
Mi az a Középfölde Históriája?
A Középfölde Históriája (The History of Middle-earth, röviden: HoMe) sorozatban J. R. R. Tolkien fia, Christopher Tolkien rendszerezve, rengeteg magyarázó és értelmező jegyzettel együtt tette közzé apja Középföldével kapcsolatos, addig ismeretlen (sokszor töredékes és befejezetlen) írásait, köztük A szilmarilok történeteinek különböző változatait, illetve A Gyűrűk Ura szövegfejlődésének egyes fázisait. A sorozat angolul 1983 és 1996 között jelent meg tizenkét kötetben. A következő évtizedekben a teljes sorozat fordításban csak spanyolul jelent meg, és másodikként (brazil) portugál nyelven értek a végére idén, 2025 nyarán. Tudomásunk szerint a magyar volt az ötödik nyelv, amelyen a sorozat fordítása elért az ötödik kötetig (az emített spanyol, az ötödik kötetig jutott francia, és a magyart pár hónappal megelőző orosz kiadás után), azóta csatlakozott az olasz és a lengyel változat is.
Magyarul az első két kötetet (The Book of Lost Tales Part One & Part Two) először a Holló és Társa adta ki 1996-ban Az elveszett mesék könyve címen, ezt követte a 2011-es, egykötetes felülvizsgált Cartaphilus-kiadás, majd 2017-ben a teljes Középfölde Históriája sorozat megjelentetésére vállalkozó Helikon kiadónál újra két kötetben jelent meg az Elveszett mesék könyve, ezt követte 2018-ban a Beleriand dalai (The Lays of Beleriand), 2020-ban a Középfölde formálása (The Shaping of Middle-earth), 2021-ben Az elveszett út és más írások (The Lost Road and Other Writings), 2022-ben A Homály visszatér (The Return of the Shadow), 2024-ben a Vasudvard árulása (The Treason of Isengard) és most A Gyűrűháború (The War of the Ring). A sorozat folytatódik – még négy kötet van hátra: a Sauron veresége, a Morgoth gyűrűje, Az Ékkőháború és a Középfölde népei.
Itt olvashattok a Középfölde Históriája sorozat kiadásával kapcsolatos korábbi nehézségekről >>>
A sorozatról és a magyar kiadásról még több részletet olvashattok az első két kötet 2017-es (és 2022-es) kiadásának elő- és utószavában.
 |
A Gyűrűháború
Eredeti cím: The War of the Ring |
