Rendi alkotások

Gandalf írta: Kedves Bárdok!

Szívesen látnánk legjobb alkotásaitokból egy válogatást a Tolkien.hu-n (majd a későbbiek során a Lassiban is). Arra kérünk Titeket, hogy azokat a tényleg jól sikerült, Tolkien-tematikájú alkotásaitokat szedjétek ehhez össze, amely olyanok számára is élvezhető és érthető, akik nem voltak táborban, vagy nem ismerik igazán az MTT-t! A műveket nekem lehet elküldeni!

Köszönjük!

Az Összevont Szerk.

Ezek elsősorban az inas- és mesterdarabok lesznek, ha jól értem, de én kérek mindenkit, hogy ha úgy gondoljátok, hogy szeretnétek egy írást látni a tolkien-hu-n, vagy akár a lassiban, akkor küldjétek el Gandalfnak és/vagy tegyétek ki ide a topicba (ugyanis sok olyan mű is született, ami nem lett kiemelve, mégis magas szintű ).

(Gandalf: probléma lehet, hogy pl. az íróknál főként nem tolkieni darabok láttak napvilágot, de ha csak ilyen témájú írásokat szeretnétek, azért abból is akad néhány)

Akkor begépelek ide szépen rendi írást, hogy legyen valaki, aki elkezdi....

Az első az inasdarabom, mert hát azért mégiscsak (a mesterdarabomat úgyis mindenki hallotta felolvasva).
Feladat: nagyvárosban, kora esti órákban, 3 bekezdésben, több stílus megjelenésével.


- De... de... de higgyék el, nem én voltam! - kiáltotta kétségbeesetten a férfi. A rendőrök megbilincselték, tájékoztatták a jogairól, majd egy taxiba ültették, szigorúan meghagyva a sofőrnek, hogy vigye a kapitányságra. A viteldíjat majd ott megkapja.
A nyomozó kiszállt Lamborghinijéből, megigazította paradicsomszószos nyakkendőjét, kisimította gyűrött ingjét, és feljebb rángatta 2 számmal nagyobb, folyton lecsúszó nadrágját. Az arany órája szerint este fél 9 volt, de máris gyilkossághoz riasztották a város legmocskosabb, legsötétebb részébe, mely évek óta úgy terjedt, mint a kezeletlen fekély, egyre nagyobb területeket olvasztva be magába a békés városból.
- ... és akkor a városban újra megjelent a cirkusz társulata. Pistike visszaváltotta apukájának az üvegeit, hogy jegyet vehessen... - adott interjút az egyik járőr. Egy közeli harang - több kilométeres körzetben az egyetlen - ütött kettőt. Vas testén lágy díszek futottak körbe, készítője pajkos fantáziájának megelevenedéseként. A torony, melyben állt, magas volt, kecses, vékonyan és törékenyen tört fölfelé oly magasra, ahol már nem érhette fel az emberiség mocska, kiemelve a harangot mindenki fölé, többé téve, mint puszta tárgy, egy igazi, csodálatos jelképpé, mely reménysugárként emelkedik a szenvedő, beteg nép fölé, erősítve egy szebb jövőbe vetett hitüket, és a reményt, hogy a gyermekeiknek ugyanolyan rossz lesz, mint nekik volt.

Ezt a topikot azért nyitottam, hogy fel tudjátok ide tenni a szakmai foglalkozáson írt novellákat, verseket, történeteket, elbeszéléseket, mítoszkutatásokat és mítoszalkotásokat.