Versek

Sesy, Mau, Darkman: Nagyon szépek!

Az isteni gépezet, mikoron öntudatra ébredt

„ Nincsen Föld. Nincsen Ég. Nincsenek Szigetek.
Te vagy csak, ki mindezt megteremted.
Ezért hát a képzelet, mit adott néked Teremtőd,
Egyetlen fegyvered, egyetlen vonzerőd.

Használd! Teremts vele levegőt, és vizet.
Földet, tüzet, bármelyikét a négy elemnek.
Teremts velük, mit szíved őszíntén kíván,
S lelked sugallata feltárja anyagi mivoltát.

Az ember: isteni, fogaskerekes gépezet.
Áramlik benne az Erő, olaj hozzá a túlvilági képzelet.
Az ember: emberi, mi más lehetne még?
A kettő együtt a tökéletes Teremtmény.

A képzeleted, amikor kivülről figyeled,
Megannyi bányakocsinak csillogó ezüstje,
Amibe ha van merszed belemarkolni,
Elfelejtheted, mit jelentett egykoron: szenvedni.

A szenvedés az olaj hiánya, a gépezet csikorog.
Elfelejtetted a kincseket, mit szíved hordozott.
Nem vagy bűnös, ne verd fejedet a falba!
Mosolyogj egyet magadon, s mond ki: Hibáztam.

Mond ki bátran: Én vagyok az isteni gépezet!
Az arany, az ezüst, porként hullik fejedre.
Szárnyra kap a gondolat, megnyílik a harmadik szem,
S te immáron tudni fogod, kimondod, hiszed és gondolod:

Hazatértem. ”

Azt hiszem, nekem mindig aktuális marad ez a téma.......
És legalább a LW szöveg sem annyira OT


Mauryeq - Kicsi Maumnak
(avagy Macskasirató)


Ai! Tengwai láwe námannaire
Heru issi e-lalat e-réd.
Mě yide, qeher e-sennerqe yide
Qen yů wánaya ta géd.

Qiza’ssě ta naltoba shaidit!
Ya ta Shémwe Pertenna: yěte!
Antad u embe, qi ů qed e-lin.
Géad ů ganze ta lěte.

NdinalelakaiNgonyama!
Lidětendie nalaryenna, Ingonyama!
Nalaryenna, runomauryenna.
Ů ta wa ngwa udje taqe.

Q’er mamaindi ahardenna idang
Mě kalie nayayonna ter’.
Antie taqeh — nalěwai — miera
Ůeromaussa Meyinna Wer.


Ó nem maradt más, csak emléke
Sok-sok játéknak már.
Elment, örökre most már vége,
Egyedül maradtam hát.

Hullik a szélben az aranylevél!
Hosszú nyárra jő a tél.
Itt van az éj és semmi sem él.
Megfáradt vénség a dél.

NdinalelakaiNgonyama!
Add vissza nekem, Ingonyama!
Drágaságom, kicsi macskám.
Te vagy az egyetlen, akinek sikerülhet.

Még érzem a lelkedet rajtam
De félem az elfeledést
Remélni tudom csak: majd ha meghaltam
Veled tölthetem az Örök Békét.

én is irtam egy verset, a régi cicámnak

Moszatnak

Nem is az enyém voltál,
De puha lépteid megszokottá váltak
Kis konyhám portáján.
Nem tűnt el anélkül nap,
Hogy ne láttam volna huncut szemed,
És ne tűntek volna el torkodban
A nem neked tett ételek.
De egy nap nem jöttél,
Hiába vártam aggódva.
Vacsorára öreg barátném
Nem jött többé soha.
Hogy mi történt pontosan?
Máig sem tudom,
Nekem csak annyit mondtak:
Kutya lett gyilkosod.
Mindennap várom, hátha
Feltűnik az a ravasz szemű
Éjfekete macska.
De hiába várom,
Nem tűnik fel soha.

Area:hidd el h naon szépek ...

Mindenki, aki reagált a versre: Tényleg ennyire tetszik????

Ha majd elmész

Csillag tanyázik az égen,
bogár száll az éjben,
s én nézek ki az ablakon,
mint egyszer egy néma alkonyon.
Várom, mikor fordulsz be,
nyávogva szaladsz elém,
de csak fékcsikorgást hallok,
s tudom mi történt.
Követted anyukád,
elmentél örökre,
s nem maradt más nekem,
csak a kis Töpszlike.

Losttűrwen írta: Az idő

Túl lassú azoknak, akik várnak,
túl gyors azoknak, akik félnek,
túl hosszú azoknak, akik gyászolnak,
túl rövid azoknak, akik örvendnek.
Ám azoknak, akik szeretnek,
az idő nem számít.

Ezt ismerem, de jó.
És a többi is fantasztikus.

Nem is tudtam, hogy még vannak ilyen tehetséges emberek. Nagyon megindított ez a vers.

Area: Ne csináld! Ülök a gép előtt és a könnyeimmel küszködök.

Area: ezek naon szépek!

Area:

Kincső: na jah.... ő nem az én cicum volt, de nagyon szerettem. De legyen vége az offnak...

Namarie

Namarie neked.
Namarie te kis állatka.
Vigyázzon rád a jövő élet,
mit megéltél feledd.
Ha rosszra emlékszel,
ne emlékezz,
de engem ne felejts el.
Vigyáztam rád.
együtt örültem veled.
Emlékszem,
mikor első egered fogtad.
Büszkén hoztad a szőnyegre.
Dereng még az udvarlód is.
Nagy fekete kandúr.
Elkergettem, pedig összelilletetek.
Te, a kis fehér,
s az erős fekete.
Elmékszem, mikor kiscicákid születtek.
Mind egy szálig szép szürkék lettek.
Töpszli, Fröcsi s atöbbi mind.
Mikor elvitték őket sírtál.
Bántam, de nem tehettem mást.
Namarie neked.
Namarie te kis állatka.
Vigyázzon rád a jövő élet,
mit megéltél feledd.
Ha rosszra emlékszel,
ne emlékezz,
de engem ne felejts el.



Bocs, de nincs pontos e-m

Area: Szomííí! Azok a büdös kis dögök előbb-utóbb mindig meghalnak. Az én cicám 9 évesen tűnt el. A szomszéd házban találták meg. A kutyusom is 7 éves! Félek!

Sesy: ez az utolső verseg....... Valami csoda

Csillag emlékére

Befogtam a szememet,
izgultam, mit kapok?
S mikor szóltál,
kinyitottam szemem, s ott volt.
Csendesen ült egy kosárban,
piros masni volt nyakában,
rámnézett, én mosolyogtam...
"Kiscica" szóltam nevetve,
kivettem, s mellém ült epedve.
Egyszer levitték tőlem,
el akarták altatni,
és sírtam,visítoztam,
nem akartam elhagyni.
Aztán visszajött.
Elszökött az orvostól,
és én felemeltem,
sírtam az örömtől.
Csillag most már itt ül,
de már öreg, gyengül.
Játszik kicsi labdacsával,
s nem gondol az évekre,
de én tudom, egyszer itt hagy majd örökre.

Sesy: erre nincsenek szavak...
Annyira gyönyörűek...majdnem elbőgtem magam, amikor olvastam őket...

Sesy:naon szééépek 8O !

Na, ma naon belejöttem a versekbe (főleg az cicásokba )!
Ha nem haragusztok beírok még egy ilet ( )

A hősnő

Mért bámultok olyan meglepetten,
hogy öt kis szőrpamacsomat
a lángoló tűzből kimentettem,
bár kissé megégettem a mancsomat?
Alig hallottam síró vinnyogásukat,
a bár a füstön át nem láttam sokat,
csak parázsló füleket, izzó farkukat:
egyenként kicipeltem mindnyájukat,
bár minden út egyre nehezebb lett.
- A nézők csak macskának neveznek:
- "Nézzétek - mondják - a szeme hogy ragyog!" -
Pedig egyszerű ez: én is anya vagyok.

Rosemary Asmussen

Oan szépeket irtok!

Nekem is van egy vers-csokrom, bár ezek nem oan jók...

Szerető

A sötét szoba mélyén öleljük egymást
S ajkunk édesen összeforr.
Hiába feledjük egymás valódi társát
Önmagunknak is hazudva, én tudom
Hogy az a lány téged szeret
És holnap ő fogja így beszívni bőröd illatát.
Egy helyes, okos lány rád nevet
És szíved meglágyul, s akkor álmát
Ugyanezen az ágyon majd te képezed.
Miért csak szeretőd vagyok, mondd,
Miért nem féltett életed?
Neked mindegy mit érzek, tudom
Hogy soha nem leszek a kincsed.
Érzelmeim elvakítanak
Ha terólad van szó, és sírok
Sivár lakásomban magányosan
Te éltetsz, csak rád várok,
Arra a szombat éjszakára
Mikor az enyém vagy.
Lefekszel mellém az ágyadra;
Itt vagy, s mégis a távolban.
Aztán mikor fölkelsz, annyit mondsz:
„Van még pénzed, édes?” és
„Ugye ez forró éjszaka volt?”
Szavaid mint éles kés
Szívembe döfnek.
Magányosan zokogok
Mert nem szerelmed,
Csak szeretőd vagyok!


A Tengerem

Istenek Ostoraként csapdossa a sziklákat
A Tengerem ezernyi csillogó hulláma.
Fölötte megbocsátóan a csillagok pislognak
Békésen, szelíden, s a Tengert dajkálja
Ezüstös fényük.

Látom Tengerem alját, de mégsem tudom
Mi mélységének titka.
Mert ha érzem sós illatát, s ha sirály rikolt
Az csak a békés oldala
A Tengeremnek.

De hol van vadsága, ereje?
Csak nekem nem mutatkozik meg,
Vagy örökké így marad rejtve?
Ha járják sikoltó kisértetek,
Miért nem láthatom?

Jöjj, régi barátom, Vihar, te szépséges
Kiméletlen égi lovas!
Ostorozd halálra, vágj szügyébe, de
Legyen erőteljes, vad
A Tengerem!

Ha szomorú vagy...

Ha szívedben kicsírázik egy bánat-virág,
Mosolyogj rá egy idegen emberre.
Ha nem bírod elviselni terhed fájdalmát,
Simogass meg egy fát, s gondolj az életre.

Nevess akkor is, ha belül még fáj,
S ne irigyeld azt, kinek több jutott.
Gondolj arra, hogy otthon mindig vár
Egy szerető ember, kinek te a világot adod.

Ha szomorúan gondolsz az életre,
És könnyed megállithatatlanul csorog;
Ne gondolj akkor se utad végére,
Csak ültess el egy virágot.

Lostti: Ez nagyon jó.
Most nem írok semmi újat. Minek? Ilyen baromi jók mellé?

Az idő

Túl lassú azoknak, akik várnak,
túl gyors azoknak, akik félnek,
túl hosszú azoknak, akik gyászolnak,
túl rövid azoknak, akik örvendnek.
Ám azoknak, akik szeretnek,
az idő nem számít.

Area: Ez most negatív? Degradáló???
Mau: Teccik. Kifejezetten Tecccccccik...

Újabb LW + magyar vers - ezúttal Aragornról.


Y

Dodiee, Area, Nima:naon szépek
Kincső:köszi (Anna Biggerstaff nevében )

Olyan szépek!
Lost: nagyon szép!
Dodiee: olyan komolyan fogalmaztál meg egy tényt...
Nimas: nem is tudom mit mondjak...

A Gyűrűháború

Vége. Vége a fénynek,
a szónak, a jónak.

Visszatér a Sötét,
él a múlt, fakult,
de el nem hult.
Vörös szem nézett vissza ránk,
dühös volt az Életre,
esküszött magának,
s eltűnt a sötétben.

Most visszajött.
Érzi, ez az ő ideje.
Fegyvert fog, népet űz,
támad fellegeket.
Tüzet gyújt,
dühöt szít,
a Világot gyilkolja,
megöl mindenkit,
s lidércet támaszt.

Tündék harcolnak,
de már erejük nincs.
Az emberek csábulnak,
de még küzd a nemes szív.

Bukott angyalok,
nemes vitézek!
Harcoljatok bátran!
S a gonosz megbukik
egy derús nyárban.

Vége. Vége az Árnynak,
az éjnek, a rossznak.

Imádom Gollam dalát. Ez a csaj... Tényleg, mint Björk. Like it. Ja, látta vki a Dancer in the dark-ot?

Későn jöttek a könnyek, későn szállt fel a sóhaj.
Már nem fogad be a sugár, veled marad a baj.
Láthatod: minden rád vár, mint szoros béklyó,
Nincsen már Nap, fény, mi megóv, mi jó.
Nézd a felhőt. Ne sírj tovább.
Nincs bocsánat. Bűnös vagy hát.
Végső ítéletet a vihar mond.
Hogy mi a jussod, akkor majd megtudod.
Lesz ötszáz év, mit homályban töltesz.
Félsz a fénytől, mi itt fent körülvesz.
De gyenge a tudatod, megtörhet.
Elhagy majd egyszer az arany-végzeted.
Akkor leszel szabad, de boldog már soha.
Vezeklésed az lesz, ha elvész bűnöd oka.

Dod, ez... tök jó. Komoly. Hú!