3. rész
Az emberek

Éomer: Éomund fia, de nevelésében Théoden is közrejátszott a fiú apja halála után. Ő egy becsületes, a hazájáért sokat merő, hősi alkat. Jó kapcsolata van Éowynnel, és a hazája körül lévő sűrgető ügyek nagyon is érdeklik. A rohítok nem annyira műveltek, hioiszen alig vannak írásos dokumentumaik, a történeteik pedig szájhagyomány útján terjednek. Ezért lehet, hogy oly annyira meglepődött, midőn a sors úgy hozta, hogy találkozott Aragornnal. Gimlivel először igencsak rossz kapcsolata volt, de a Helm szurdokban bebizonyosodott, hogy a harcban ki tudnak állni egymásért. Amikor pedig Vasudvardba mentek beszélni Szarumánnal, akaratlanul, de Éomer is belekeveredett az eseményekbe, amelyekről nála nagyobbak (vagy kisebbek) döntenek majd. Éomer történetét legfőképpen a harcokból ismerhetjük, miszerint a haza számára a legfontosabb, és ezt Pelennoron is bizonytotta, mikor felmentőseregként érkeztek. Amikor pedig megtalálta Théodent és Éowynt holtan heverni a rarcmezőn, körülötte a világ elsötétült, ugyan sikerült még utolsó szavakat váltania nagybátyjával, de a végén útjára engedte. Végül, midőn Aragorn király lett, s a Világ sorsa rendeződött, őt is megkoronázták, de Gimli kívánságát nem tudta teljesíteni, miszerint ő Arwent és nem Galadrielt vélte a legszebbnek. Ez azt bizonyítja, hogy megvan benne a háborúk ellenére a szépérzet is, s végül Lothíriel oldalán hozott megnyugvást Rohannak.

Théoden: Thengel fia, s Meduseld illetve ezzel együtt Rohan királya. A gyűrűk Urában rögtön egy öregemberként ismerjük meg, akin Szarumán bűvölete (Gríma szavain keresztül) él. Viszont életében felgyorsulnak az esemányek, mivel ellentétben a semmit nem tevő öreggel, háborúba lovagol, ami előbb eléri őt, s így a Helm szurdokba kényszerülnek, ahol megnyeri Erkenbrand segítségével a csatát. De utána sem nyugodhat, mivel segít Gondornak, s ott leli halálát. Talán hősi halálról álmodozott, emit be is teljesített. S mivel Théodred elesett a gázlónál vívott csatában (amit Théoden nem tudott feldolgozni) így Éomer lett a király.

Denethor: Nincsen sok kalandja, egy erős és inkább királyibb ember, semmint helytartó. Nemhiába fogadta el Pippin felajánlását, hogy had szolgálja őt, mivel mindent tudni akart az útjáról. Erős jellem, de Boromir elvesztése meghatározta az életét, s ezért mégjobban befelé fordult, s így a tornyában rejtőzködő palantír még nagyobb hatást gyakorolt rá. Bölcsnek mondta magát, de nem ismerte fel a gonoszt. Az öregsége ellenére a kardjával együtt aludt, s ez azt bizonyítja, hogy harcos volt fiatalabb korában. Faramirt kevésbé kedvelte, de amidőn ő megsérült, Denethor agyát elborította a köd és ezért vitte a saját fiát máglyára, akit végül gandalfnak és Pippinnek sikerült megmentenie, de denethor odaveszett.

Gríma: Régóta állt Szarumán szolgálatában, és Théoden elméjét mérgezte. Egy kicsinyes, megalázott, gonosz fickó volt, aki Éowynért epedett, de a gonoszságát nem tudta leküzdeni, még akkor sem, ha kapott rá esélyt. Edorasból Vasudvardba jutott, s mikor Szarumánt foglyul ejtették, ő is fogoly lett, s nem tudott gazdájától elszakadni, annak ellenére, hogy rosszul bánt vele. De mikor Hobbitfalvára értek, s a négy hobbit rájött az ő szervezkedésükre, végül feldühödvén ő végzett Szarumánnal, s egyben megölte a fogvatartóját, de nem élhetett ő sem sokáig.

Beregond és Beregil: A két ember apa és fia, Beregond katonához mérten szabályokat követ, de felkelti az érdeklődését és a baráti érzéseit Pippin, de sajnálatára a hobbitot nem az ő századába osztják be. Viszont Pippint rávette, hogy ismerje meg Beregilt, aki megmutatja neki a várost. A fiúcskát csak annak ismerhetjük meg, aki nem akarja elhagyni a várost, vagyis benne is megvan a céltudatottág és a hősiesség. Beregond pedig nagy szükségben a parancs ellen cselekszik, a hőn szeretett kapitányát megvédi Denethor dühétől és a máglyahaláltól. Büntetés helyett emiatt jutalmat kap: kinevezik Faramir mellé.
/N.G.O.R./