Verset írni mindenki tud
- Betűméret: Nagyobb Kisebb
- 7219 megjelenés
- 0 hozzászólás
- Nyomtatás
- Könyvjelző
A 4. fordulóban a Hobbitoknak és a Noldáknak közös feladatuk volt: megadott szavak felhasználásával kellett verset írniuk. A Hobbitok maguk választhatták meg a témát, a Noldáknak Rohanhoz kapcsolódó verset kellett kreálniuk.
Egy a legöregebb köztük a megyében,
111-dik szülinapját ünnepli éppen;
Bilbó elküldte Frodót vándorolni,
A gonosz gyűrűt a vulkán belsejébe dobni.
E nemes céllal indult útnak a kis társaság,
Frodó mellé csatlakozott Samu,a hűséges barát;
S még két hívatlan, neveletlen rosszcsont,
Pippin és Trufa,a két bajkeverő rokon.
Első kalandjuk az öreg erdőben esett,
Ahol Pippin és Trufa egy fa odvába lesett.
Gondolta volna az öreg céklaorrú Toma,
Hogy védencei célja nem csupán ingyen vacsora?
Útjuk során találkoztak sok teremtménnyel,
Nazgulokkal, s egyéb csúf Ork-félékkel.
Pajzsuk a tiszta szív, hűség és a barátság,
Fegyverük a róka ravaszsága s az elszántság.
S vajon mi lett a Hobbit-rege vége?
Most jön a bátorságpróba legnehezebb része:
A „gyáva”Samu feláll egy székre, s belenéz
A masnis hajú, Csűrös Rozi szép csillagszemébe!
A három vándor, Hobbit kategória
(A Száraz tónak nedves partján dallamára)
Borbak Trufa s Tuk Peregrin kiskorában erdőt járt.
Erdő szélén céklát csentek s találtak egy kisrókát.
Masnit kötöttek a kisállat nyakába.
Majdnem megfulladt a szalagtól az árva.
A kis róka elmenekült s lába addig meg nem állt
Míg elérte Minas Tirith-t, a Királyok Városát.
A kis Boromir meglátta, és megijedt.
Pajzsát elejtve futott vissza öccséhez.
Róka koma pihent egyet, s belátta, hogy eltévedt.
Itt egyedül Toma az, ki őrajta segíthet.
Rohant Északra, Öreg erdő mélyébe.
Lement már a Nap, és elért a szélére.
Ajtó előtt Toma gazda öreg széken üldögélt.
A kis rókát megkérdezte, hogy ővele mi történt.
El is mesélte, mire Toma nevetett.
Úgy felkacagott, a székről majd’ leesett.
Kibogozta a szalagot, ami nagyon szoros volt.
A kis róka megköszönte, s nevettek a csillagok.
Soha nem láttak még ilyet az életben,
De én már láttam, és meg is énekeltem!
Angmar végzete, Hobbit kategória
Rohan mezején, hol nem terem, csak cékla
Ott jártam én tegnap. Hosszú vándorút volt
Már mögöttem, végül megérkeztem. Észak
Hajdanvolt népe e puszták lakója lett.
Csillagfényes éjben, árnyak sötétjében
Elesett vitéznek sírhantja tornyosult,
Rajta simbelmynë fürdött a holdfényben.
Pajzsán, mely hajdan tiszta színekben játszott,
Ma már sem a színe, sem a fénye, csak a
Vörös rozsda, -mely elemészt mindent –látszott.
Nagy csata helyszínén álltam, halál lengte
Be a mezőt, s egy kósza rongy, letépve szállt
A szélben, masni lehetett régi fejfán.
Továbbhaladtam, lelkemben hősi érzés,
Nem engedve távol a hely szellemétől.
Mint otthon székemre, úgy ültem a fűre,
Ám amint szememet álomra hajtanám,
Egy rókát láttam meg az erdő határán.
Valinori Közvilágítás Zrt., Nolda kategória
Gázlói veszedelem
(részletek)
Ihon jün Théodred, ravasz, mint a róka,
Gyors, akár a sólyom, harcban nincsen párja,
Páncérja tündöklik, kardját suhogtatja,
Ki villog kihívón fényes csillagokra.
Vitéz Grimbold is jün két ötven szablyával,
Vagyon beborítva farkas bundájával.
Ez orkok ostora, mert nagy bátorsággal,
Űzi űket mindég, és sújtja halállal.
Bölcs Elfhelm lovasúr kész már harcba menni,
Nála jobban senki fegyvert tud forgatni,
Egymaga sok ezer uruk fejét veszi;
Kardját-paisát király székéhez helyezi.
[…]
Jün az uruk sereg, emberek és orkok,
Azt tudnád, fölyhő, mely sötéten kavarog,
Ocsmány, gonosz pofák, céklavörös arcok:
Mindenik vérszomjas, vad dühvel acsarog.
Támadást vezényel király vitéz fia,
Rohír fegyver miát sok ork elhull vala,
Mint amely könnyedén a masnit kioldja,
Rohír az uruk-hai életét kioltja.
Deadline Warriors, Nolda kategória