Hogyan láthatta a Gyűrűháborút egy közkatona, aki nem tudott olyan titokzatos, mindent eldöntő dolgokról, mint az Egy Gyűrű vagy a palantírok? A sok remek fogalmazás közül a legjobbat olvashatjátok itt, szerzői pedig a Kósza Olifánt Hentesek.
Emlékezés a Gyűrűháborúra
Ködös, téli este volt, mikor Adrahil befordult a Mécseskészítők utcáján. Már javában elmúlt az ősz, de hó még mindig nem esett, csupán nedves, nyirkos havaseső legfeljebb. Gyűlölte ezt a fajta időjárást, Minas Tirith csúszós macskakövein nem volt könnyű így a közlekedés. Adrahil nem volt már fiatal, számos telet megélt már, ám az utóbbi esztendőkben mindegyiknél csak azt gondolta, ez már biztosan az utolsó lesz. Átlagos gondori mértékben is öregnek számított, ugyanis nem sokan éltek már az országban, akik látták a háborút, majd a negyedkor hajnalát.