Alyr Arkhon
A Kaland
6. rész
Morannon előtt:
G: Mindjárt odaérünk a Fekete Kapuhoz...
F: Végre...
S: Hmmmffffvvvv! Kmmmnnnddddmmmm!!!
F: Nem, Samu... még csak az hiányzik, hogy kimondd, hogy "fekete" .
(Nagynehezen felmásznak a dombra, ahonnan kitűnő rálátás nyílik a Kapukra. Hatalmas bástyák és tornyok, hatalmas kapuk, éppen most érkezik egy hadsereg a kapukhoz. Belefújnak a kürtbe, de nem történik semmi. Aztán meglátják a
tessék csengetni
feliratot, és becsengetnek. Erre kijön egy ork és a kapura akaszt egy táblát, hogy :
Nyitva de. 10-től du. 4 óráig.
majd visszamegy. Hosszas várakozás után megszólalnak a kapuk kürtjei, és a Barad-dur távoli, hamis kürtjei válaszolnak, majd némi recsegés kíséretében kinyílik a kapu, elkezd bevonulni a hadsereg. Némi fennakadást okoz hogy a hatalmas kapuhoz hatalmas küszöb is tartozik )
F: És itt hogy jutunk be?
G: Itt? szehogy...
F: Akkor mért hoztál ide?
G: Ööööö....
F: El akartad árulni a Drágaságot???
G: Dehogy! Tudok mászik utat...
F: Hirtelen eszedbe jutott?
G: Igen... a Cirith Ungol hágóját nem őrzik annyira mint Cirith Gorgort...
F: És ez csak most jut eszedbe?
S: Fmmmmvvv!!!! Uhmmmmm!!!!!!! Pmmmmkmmmm!!!!!
F: Mit akarsz Samu?
S: Mkkkmmm!!!!
F: Nem veszem le! Gyere Gollam, menjünk... És közben áruld el, honnan vagy te ilyen művelt?
(amint elindulnak, megmozdul az egyik kő. Kiderül, hogy egy nagy pók. Elővesz egy zsebpalantírt és belesziszeg...
Samu holtsápadt, és rájön hogy otthonhagyta a rovarirtót... aztán rájön hogy a pókok nem rovarok, de furcsa módon ettől sem nyugszik meg)
Meduseld
T: Mi okból jöttetek ide?
Ga: Hogy figyelmeztessünk a nagy veszélyre...
L: Amely szörnyen közeleg
A: S ha a mesterre hallgatsz elkerülheted...
Gi: Különben a maradék lovaid is elmennek és csak az olyan nyomorékok maradnak mint Keselyüstökök...
Gríma: Össsze-visssza besszélnek...
Th: Hallom én is... hívd ide Éomert... meg a vérkommandót
Gr: Igenis...
Ga: Gríma te sziszegőbeszédű!!! Hova sompolyogsz ármánykodva?
A: Hűűűű... mester te már kívülről is tudod ezeket a szavakat?
Gr: Nem sssssompolygok sssssssehova... királyi parancsot teljesítek, éssssssss miből gondolod hogy sszisszeg a besszédem?
A: Én nem parancsoltam semmit...
Th: Menj, Gríma, én majd feltartom ezeket...
(alighogy Gríma elmegy, felbukkan egy nő... hosszú estélyi ruha, halványszőke hajköltemény, kezében pallos)
Éowyn: Mikor megyünk csatába?
(ám ebben a pillanatban vörösruhás emberek lepik el a termet, és vad nyilazásba kezdenek)
É:
VÉRKOMMANDÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ!!!!! Vért akarok! VÉRT! VÉRT!!!
(de mivel mielőtt nyilazni kezdtek volna körbevették a hőseinket, és mint tudjuk nem törődnek a veszteségeikkel...)
Ithilia
F:Virágok...
S: Mhhhnnnmmmmm!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
F: Samu...
S: (hunyorít és valamit ügyködik a kendővel... aztán lehull a lakat) Mindig van nálam tartalék kulcs...
F: És eddig?
S: Eddig reménykedtem...
F: Nézd, Samu, virágok! Mennyi!!!
G: Pfuj! Büdösz zöld izék!!! Mi nem szeretjük, gollam, Drágaszágom, úgyám...
S: De nézd csak ezt!
G: Pfuuuuuuuuj!!!! Ekhciiiiiiiiiiiii!!!
F: Ez eddig nem volt...
S: Most mi bajod? Ennyire elveted az élet szépségeit?
G: Egy fenét! Cak szörnyen allergiász vagyok...
S: Virág! Növény!
G: Fúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúj!
F: Samu, most hogy nincs rajtad a kendő, főzhetsz valamit
S: Oké... Gollam, menj fogj valamit...
G: Halackaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa!!!
S: Utálom a halat!
G: Na jó, fogok valami.... valami izét...
(Elmegy és nemsokára visszajön. Két nyulat tart a kezében)
F: Nyuszi! Pedig nincs is húsvét…
G: Nyulacka, edd meg, úgyám!
S: Add ide szépen!
G: Nem! Gazdának meg kell ennie! Moszt!
F: Előbb süssük meg!
G: Szütni? Gazda buta! Nyuszi fiiinom, láágy, fényesz és capkodósz!
S: Milyen?
G: Halnyuszi… nyuszihal…
S: Inkább menj és keress kolompért…
G: Miaza kolompér?
S: Burgo… krumpli! Sütni, lekvárt főzni, mindenre jó!
G: Ossztoba dagadt hobbit! Ész még szőke isz!
(Samu rak egy hatalmas tüzet zöld ágakból, rárakja az aprócska bográcsot)
G: Ó.... öh öh.. khökhö...
(krákogva elhalad)
F: Samu, nem lesz egy kicsit nagy az a tűz?
S. Ugyan Frodó úr, még Gollamot se tudnám rendesen megsütni rajta…
(ám ekkor a fákról zöldruhás alakok kezdenek potyogni, az egyik lassan föláll, zsebkendőjét az arcához szorítva közeledik... könnyező szeméből harag és a nemesifjakra, Helytartókra és hasonló léynekre oly jellemző büszkeség csillog kifele... )
Faramir: Oltsd el!!! Khö-khe... oltsd már el!!!!
S: De még meg se főtt!
Fa: Én Denethor fia Faramir vagyok! Helytartó vagyok! Parancsolom, hogy oltsd el!
Fr: Nocsak... (feltűnés nélkül felhúzza a Gyűrűt)
Fa: Ne szórakozz velem kisember! Tudom, hogy ott vagy ahol hiányzik a füst...
Meduseld
Th: Émike! Hiába mondtam hogy előbb vezényelj lövést aztán rohamot???
É ( vérben forgó szemekkel) : de legalább van
VÉÉÉÉÉR!!!!!
Gr: Opssssz.....
Th: (diplomatikusan mérlegelve az állást) Gandalf! Igazad van!
Ga: Még nem is mondtam semmit...
Th: Grímát száműzzük, végre elkezdem szedni a Cavintont és lemondok Éowyn eljegyzéséről...
Éowynn: Nade apus... Nem is mondtad hogy el akarsz jegyezni...
A: A hölgy vonzódik az uralkodókhoz...?
(Éowyn megpörgeti a pallost és a lendülettől elszáll, egyenesen Aragorn karjaiba...)
Gi: Ilyen egy mákot...
L: Vajon tükör van?
Éowyn: Te Király vagy?
A: Én Király vagyok
Éow: És van koronád?
A: Majdnem...
Éow: Hogyhogy majdnem?
Th: Ez most nem érdekes...
Ga: Menjünk Kürtvárba... oppsz, bocsi... szóval Szarumán seregei már elindultak...
Th: Akkor... Éomer! Készítsd a csapatokat!
É: És akkor... lesz Vér?
Th: Lesz...
É:
VÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉR!!!!
L: És tükör lesz?
Gi: És mikor eszünk végre?
L: Ne kezdd ezt a Pippines szöveget...
Gi: Ne kezdd ezt a Legolasos... ja...
A: Hmmm... milyen könnyű és kellemes...
Éow: Azért letehetsz... én is megyek a csatába...
A: Te?
Ga: Te?
A: Na ne...
Ga: Éljen a női egyenjog... miket beszélek én itt???
Gríma: Látod, Széoden, ezek itt mind hülyék... bezzzzeg ha rám hallgatsssssssssz...
Ga: Széoden?
L: Ez elég hülyén hangzik...
Gi: Na ja, hát emberek... azok azért emberek...
L: Na ja...
Th: Holnapra terelj össze amennyi embert csak tudsz...
Éom: Hát nem lesz túl sok...
Th: Hogyhogy?
Éom: Hááát... a vérkommandó tegnep tartott egy kis gyakorlatot... éleslövészet...
Th (kinéz az ablakon): de mért a főtéren?
Ga: Az apróságokkal ne törődj... indulnunk kell a harcba...
Gi: Keresek valami fenőkövet... még egy-két Gyűrű és teljesen eltompul a fejszém...
A: Én meg keresek egy ágyat...
Éow: tegyél le!!!! tegyél már le!!!!
A: Mért? Én Király vagyok!
Éow: De én harcolni akarok!!!! HARCOLNIIIIIIIIIIIIIIIIIII!!!!!!!
L: Juj, de magas hangod van...
Ga: Nem pihenhetünk...
L: De sminkelni lehet? És fésülködni?
Fangorn:
Sz: Most felkészülünk a hahcha…
T: Legalább pihenünk...
P: Esszük a lembast...
T: Isszuk az entitalt...
P: Esszük a lembast
T: Alszunk
P: Esszük a lembast
T: meg ilyenek...
P: Elfogyott a lembas...
Ithilia:
Fa: na, bújj csak elő szépen...
S: Ha hozzányúlsz, én megöllek!
Fa: Hozzányúl, Uram, megölöm, Uram! És egyébként is miről beszélsz te itten?
Fr: Áhhh... lelepleztél...
(leveszi a Gyűrűt, és feltűnés nélkül zsebre rakja... aztán kedvesen mosolyog és ártatlan képet vág)
Fa: Ezt hogy csináltad?
Fr: Mit?
Egy ember: Faramair Főkapitány Űr, izé Úr! Haza kéne mennünk... ez a füst...
Fa: Áh, ti kényes puhány parasztok...
Ember: De Uram! Már ketten elájultak! Ez Vért kíván!
Fa: Hát már itt is???
Fr: Naneeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee!!!!!
S: (filozofikusan) Haldír keze messzire elér....
Fa: Teeeeeeeeeeeee!!!! Tündebérenc!!!!
Ember: Nem... én.... ne...
(Faramir elkapja és felpofozza, majd kigáncsolja és ugrál rajta)
Fa: Ezt azért...
S: Juj....
F: Ez fájhat...
(Gollam kissé távolabb, illedelmesen bokornak álcázva várja a fejleményeket)
G: Gollam...
Fa: Ezt...
F: Hujuj... na ennek se lesz több gyereke...
S: Mehet szopránnak a kórusba...
G: Gollam...
F: Be sem engedik a kórusba ilyen képpel...
S: Akkor mehet... hát tényleg! Egészen olyan a hangja már mint egy tündének...
G: Goll... (elájul a füsttől, beleesik egy tóba)
Fa: Mi volt ez?
Ember: Nyöször-nyöször...
Fa: Ne nyöszörögj, ezt azért kaptad mert engem nem vettetek be a Vérkommandóba...
G: Halacka... szép halacka, jü halacka... (kimered a szeme) nagy halacka... nagyon nagy halackaaaa!!!!!.....
Fa: Na, hozzátok ezt itten... Ti meg gyertek vekünk...
Fr: Hova?
Fa: Aki kíváncsi, hamar megöregszik...
S: Kivéve ha nála...
F: Samuuuuu! Kuss legyen!
S: Jó, Frodó úr, csöndben maradok...
F: Még egy F... És visszakapod a kendőt!
S: Úgyis van mivel kinyitnom...
Fa: Furcsákat beszéltek... kik vagytok, és mit csináltok errefelé?
F: Zsákos Frodó vagyok és erre jártam éppen...
S: Csavardi Samu vagyok, és kísérem F... az uramat errefelé...
Egy másik ember: Faramir Úr! Mennünk kell... A Tűz Hegyének fűtői minden más tűzre irigyek...
Fa: Akkor menjünk...
(eközben Gollam kissé csapzottan és hínárt köpködve mászik ki a tóból)
G: Nagyon nagy halacka... Túl nagy halacka... Nem érti hogy Szméagol eszik halackát ész nem halacka Szméagolt... Drágaszágom...
Fangorn:
T: Ezek az entek...
P: Mi nem tehetünk róla hogy kevés volt a lembas...
T: Na ja... a tündék elszámították magukat...
P: De ezek hogy felkapták a vizet...
T: pedig...
P: Csak épphogy egy pár bogyót ettünk le az egyikről...
Meduseld
É: Az emberek előálltak, de nem szeretnek engem!
Ga: Csodálod?
Th: majd én vezetem őket... Éowika, hozd a mankókat...
A: Mankós király? he-he...
Ga: Nincs neked szükséged mankóra...
Th: Hogy ne volna...
L: Nekem egy tükörre van szükségem...
Gi: Nekem meg.... öööö.... van valami sörféle errefelé?
Éom: Mért nem szeretnek engem?
Ga: Théoden, Thengel fia! Kelj föl és járj!
(Théoden megpróbál de visszahuppan a trónra)
Ga: Hmmm... ezt még gyakorolni kell...
A: Én Király vagyok, és a tanítványod... hátha nekem sikerül...
Ga: Áh... még ezt nem is vettük...
L: Inkább hozzák azokat a mankókat...
Éow: Jaj! Gríma elégette a mankókat! Nem tudunk háborúba menni!
Th: De tudunk! Éomer! Végre egyszer hasznodat veszem! Vigyél!
Éom: Én?
Th: Ki más?
Éom: öööööööö....
Vasudvard
G: Főnök...
O: Niksac, Gríma, a Cígyónyelvű...
Sz: Nocsak, hát te?
G: Gandalf visszatért, és kirúgatott Théodentől...
Sz: Úgy...
O: De béna...
Sz: Mit csinálnak?
G: Kiürítik a várost, a Helm szurdokba mennek, odamenekítik a népet...
O: A Helm szurdoc?
G: De az út hosszú... És ők lassan haladnak...
Sz: Most megtanulhatják, Orrt... izé, Vasudvard urával nem packázhatnak!
O: Cészítsem a harci muscátlicat?
G: Te ork, ha minden k-t és c-t felcserélsz egymással, akkor a harcit miért nem úgy mondod?
O: Ksac.
Sz: A farkaslovasok menjenek!
O: Már megtaláltác őcet?
Sz: Mi több, sikerült rendes méretűre növelni...
Fangorn:
T: Szerinted elvesztették a nyomot?
P: remélem...
T: halkan... intha valaki jönne...
P: Egy csivava! Jön! Erre!
Csivava: Megvan a nyom! Gyertek!
P: E... ez... ez beszél!!!!
T: Afrancba! gyerünk innen!
Ithilia:
Fa: Gyertek, megmutatom a titkos búvóhelyet.
Fr: Oké...
Fa: Illetve... jobb lenne ha bekötnénk a szemeteket...
S: Most meg a szemem???
Fa: Itt is maradhatsz...
S: És lukat nem lehet vágni rajta?
Fr: Samu, Samu...
Fa: Hááát.... talán lehet róla szó...
Fr: (még a szemtágítónál is hatalmasabbra nyitja szemét) : Na ne...
S: Jó... (már készíti is az ollót)
Fa: (egy ember a fülébe súg) Khm... Azt hiszem mégsem kell rá luk...
S: Biztos? Még nekem se?
Fa: Azt se tudom, ki vagy...
S: ja.... akkor megbocsátom...
Rohan:
útban valamerre
L: Hol van Gandalf?
A: Előre lovagolt... vagy hátra...
L: Most előre vagy hátra?
A: Hát... előre indult, de tudod, hogy nála ez nem olyan egyszerű...
L: És Théoden?
A: Még délelőtt leállt tízóraizni...
L: És a sereg?
A: Gondolom vele van... mért kérded?
L: Ez a Gimli... eltűnt a hajszeszemmel...
A: Ez nem túl jó hír...
L: Azt mondtad, még korábban megállt az egész sereg...
A: Igen...
L: Akkor mi mi a fenének vágtatunk itt a puszta közepén?
A: Hát izé... Kicsit hiányos még a tudományom
L: Úgymint?
A: Fogalmam sincs hol van ezen a fék!!!
Vasudvard alatt:
T: Leráztuk őket?
P: Az enteket mindenképpen...
T: És a beszélő kutyákat?
P: Talán...
T: Akkor jól látom hogy itt van egy és reszelővel élezi a fogait...
P: Hol?
T: Úgy két-három... CENTIMÉTERRE AZ ORROMTÓÓÓL!!!!!!
P: Futáááááááááááááááááááás!!!!!
(loholnak át a bozóton, néhol kiáltások, néhol vad humma-hummák hallatszanak... Úgy tűnik minden remény elveszett... amikor...)
T: Gyerünk! Be a faodúba!
P: (bent) Hát ez szó szerint ránk fente a fogát...
T: Pippin...
P: Mi van?
T: Most jut eszembe...
P: Igen?
T: Olyan ismerős ez a fa...
P: Fűz, ugye?
T: Igen... Jaj neeeeeeeeeeeeeee!!!!!!
P: Na, most aztán tényleg jól elbújtunk...
T: De legalább a csivaváktól védve vagyunk...
Ithilia
S: Nemakarok kendő! Nemnemnemnemneeeeeeeeeeeeeeem!
Fa: De csak... egy rövid időre... tényleg...
Fr: Sajnos kendőkomplexusa van...
S: És ki tehet róla?
Fr: (ártatlan szemekkel) Én ugyan nem tudom...
G(a háttérből) : Szméagol nem ínyenc... nem-nem... nem szeresszük a kagylót... főleg, ha harap...
Fa: Ha nem kérsz kendőt akkor ittmaradsz...
S: Akkor végre megehetem a kaját...
Fa: De nem feledd... a Tűzhegy fűtői minden más tűzre féltékenyek... nemsokára ideküldenek egy rakás orkot...
S: Ajaj...
Fr: Gyere, Samu...
Fa: Hozzátok a kendőket!
Fr: Kendőket? Hát nem csak Samu szemét kötitek be?
Rohan:
Ga: Na, csakhogy...
Gi: Hol jártatok?
A: Ööööö...
L: Háááát... erre-arra...
Th: Jó, hogy megérkeztetek... indulhatunk...
A: Miiiii???
L: De hát... csak most érkeztünk...
Ga: ti igen...
A: Én Király vagyok!
Th: Én is...
L: Én meg tünde...
Th: Éomika... Hol is hagytad a kommandósaid?
L: Jó, felőlem indulhatunk...
A: De... még néhány apróság nem tiszta nekem ezen a lovon...
Gi: Te beszélsz? És én ezzel a teknősbékával mit szóljak???
A: Azt legalább nem kell fékezni...
L: Hogy is van a fékezés?
A: Várjunk csak, valami csapadék...
L: Úgymint?
A: harmat! Esőőőőőő! Jééégesőőőő!
L: Nem téli?
A: Hó?
(a lovak megállnak, pár napon belül a hadsereg is utoléri őket, Éowyn, ezúttal kék estélyi ruhában megjelenik, egy kondérral a kezében)
É: Ragu. Kérsz?
A: Mókus van benne?
É: Nem hiszem…
A: Akkor nem…
É: Lécciiiiiii!
A: Mit kapok, ha kérek?
É: Nem zsarolunk!
A: Mért nem?
É: Uralkodók nem zsarolnak…
A: Ez biztos?
É: Kétségtelen…
A: Hát jó… kérek…
(Egy balta segítségével Éowyn kivesz egy adag valamit a kondérból)
A: Ez ragu?
É: Az hát…
A: Biztos?
É: Teljesen…
A: Milyen recept szerint készült?
É: Saját…
A: Jaj, mi ez a rágós?
É: Azt hiszem… nem is tudom, kicsit sötét volt a kamrában amikor összeszedtem a hozzávalókat…
Fangorn:
T: Hátőőőőőizéééé....
P: Bocsánatot kell kérnünk...
T: Csak olyan finomnak tűnt...
Sz: Egy ent testhésze????
P: Nem tudtuk, hogy ent...
T: És éhesek voltunk...
Sz: Pihoscsehesznye nem ennivaló...
P&T: Bocsánatot kérünk...
(kicsit később, külön)
Sz: Mondjátok, azéht jó íze volt?
Ithilia
Fa: Naná, hogy nem csak az ő szemét kötjük be!
Fr: De én.... Nekem nem szabad!
Fa: És miért nem?
Fr: Öööööööööö...
Ember aki a földön nyöszörög: Öljük meg...
Fa: Te csak maradj csöndben!
E: Véééééééééér....
Fa: Már megint kezded???
S: Kössük be az ő szemét!
F: Ja, igen... mi békés...
Fa: Lehettek kémek is... Sőt....
(Szemében csillog a "ha felkoncolom őket talán bevesznek a vérkommandóba " gondolat)
F: Nem... nem vagyunk kémek...
S: Sőt!
Fa: Sőt?
F: ööööö...
Fa: Nos?
(a háta mögött elővesz egy alkarnyi kést és élezni kezdi...)
S: Khm... hol az a kendő?
F: Jaja... hol is van az a szép kendőcske?
Fa: Most már kéne, mi? Hát nem... (hirtelen eltorzul az arca) OOOÁÁÁÁÁÁ!!!!!
S: Jaj, ekkora hülyeséget a Tata se csinált
F: A háta mögöt kést élezni...
Fa: Fáháháháááááj!!!! Nagyon fáááááááááááááááááááááááááááááj!
Ember aki a földön fekszik: Nahát ezért nem vettünk be a kommandóba...
Rohan:
néhánynapi vándorlás és Aragorn néhány álmatlan éjszakája után
Th: Az a Helm szurdok!
A: Király!
L: Háááát... Kevés a fa...
Gi: Jó sok a kő... De mintha...
Ga: Na, jó várvédést én eltűnök...
Éom: Hova akarsz menni???
Ga: (diplomatikusan) Van ahol nagyobb szükség van rám...
Gi: Például?
Ga: öööööö...
A: A mesternek sok dolga van!
L: Na persze... szerintem csak nem tud továbbjönni azon a lovon...
Ga: Tudnék, ha akarnék...
(A ló a mágus szavaival ellentétben már igencsak furcsán mozog. A hátul lévő fej kezdi megunni hogy az elöl lévő vezet, és egyre inkább szabotálja a mozgást, ami szökkenésekben, hirtelen fékezésben, és irányváltásban jelenik meg)
Th: Nem akarsz egy másik lovat?
Ga: Nem! Keselyüstök a legbátrabb ló egész Középföldén!
Th: A neve Keselyüstökök!
A: Ne oktasd ki a mestert!
Th: Ne szólj bele a felnőttek dolgába!
A: Én Király vagyok!
Th: Én is!
A: Te csak király vagy, de én Király!
Th: Egy fenét! Én is Király vagyok! És nekem van koronám és országom is, veled ellentétben...
A: Arra célzol, hogy...
Th: Nem célzok semmire, hanem kimondom: nem vagy te Király, még csak király sem!
A: Meghaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa....
(ekkor Gandalf aki az ide-oda szaladgáló lova hátán ekkor ér oda, egy laza legyintéssel leüti a botjával)
Ga: Bocsi, néha elkapja a hév...
(Legolas meg két rohani vitéz előremegy. Az egyik ló megijed, de már késő. Legolas érdeklődve nézi végig ahogy a farkaslovas harcolni kezd a rohaniakkal, majd pár perc után észbekap, és előveszi az íját. Aragorn aki miután felébredt, szintén erre sétált, észreveszi és visszaszalad. )
A: Farkaslovasok, minket támadnak!
Th: Mi?
Éom: Ugyan, csak túl nagyot kapott a fejére...
Gi: Miért ne lehetnének farkaslovasok?
Éom: Szarumán farkaslovasai komoly méretbeli problémákkal küszködnek...
Ga: Úgymint?
Éom: A legutóbbi csapatot két katicabogár falta fel...
A: De ezek nagyok! És erősek! És megették az előreküldött vitézeket!
Gi: És Legolast is, ugye?
A: Őt még nem...
Gi: Akkor nem kell sietni...
Th: Minden férfi, lóra! Asszonyok, gyerekek, hátra!
Éow: Harcolnék!
Th: Nem!
Éow: De én...
Th: Vezesd a népet a Helm-szurdokba!
Éow: De én...
Th: Valaki szedje le Éowynról azt a kardot, szegény moccanni sem tud alatta...
(Előrerúgtatnak, miközben Legolas a feléjük vágtató farkaslovasokra lő mérsékelt sikerrel. Amikor a lovasok mögéérnek, füttyent a lovának, aki magával ragadva Gimlit felé vágtat. Legolas csinál egy duplaszaltót hátra, így pont a lova mögé esik. Leporolgatja a köpenyét, majd immár sikeresen felugorva indul a csatába. Gimlit időközben elhagyja valahol. Hevesen tombol a csata, csak óránként két szünetet tartanak. Aztán lassan a rohaniak kerekednek felül. Aragorn meg akarja mutatni, hogy ő Király és a Királyok farkason is tudnak lovagolni. Nem egészen úgy jön össze, ahogy gondolta, és, Mesteréhez híven megtalálja a környék egyetlen szakadékát. )
Th: Győztünk! Hagyjuk a holtakat és menjünk a Helmszurdokba!
Vasudvard környékén
G: A Helm szurdoknak egyetlen gyenge pontja van... Egy kis áteresz... Víz folyik át rajta...
O: Ezaz! Cészítem a harci muscátlicat!
Sz: Miért?
O: Hogy belopacodjanac az átereszen és mindencivel végezzenec...
Sz: Nem így fogunk betörni...
G: A vár ostromához több ezer fő kell...
Sz: Mondjuk tízezer?
G: De nekünk nincs ekkora hadseregünk!
O: Ezért cellenec a muscátlic...
Sza: SZARUMÁN, ITT VAGY?
Sz: Igen. és elkészült a hadseregem. Most fogják kiirtani a rohaniakat... Heheheheheheeeee...
Sza: MIT NEVETSZ?
Sz: Nem szabad?
Sza: NE IGYÁL ELŐRE A KIRÁLY BŐRÉRE...
O: Be cell vetni a muscátlicat!
Sza: EZ AZ ORK MÉG ÉL?
O: Igenis élec! És találtam neced lecvárrekeptet!
Sza: NAGYON JÓ... HA A GAZDÁD ESETLEG ELKÖVETNE MÉG EGY HIBÁT, TE LESZEL ORTAHNC ÚJ PARANCSNOKA...
Sz: Micsoda?
G: Elment...
Sz: Te ork, én megöllek!
O: Pedig én ksac a főnöcödnec acaroc segíteni...
(Kintről kürtszó hallatszik.)
Sz: Á, a hadsereg!
(kimennek az erkélyre, odalent hatalmas hadsereg, sokan hatalmas zászlót tartanak, amin fehér kéz látható. Amint észreveszik Szarumánt, kürtjelre felbomlanak a négyszögek, és a csapatok egy hatalmas virág alakját veszik fel. )
O: Boldog születésnapot!
Sz: Nem is most van!
O: Azért a gesztust értécelhetnéd...
Sz(a sereghez) : Egy új hatalom van születőben!
Sereg: Éljen!
Sz: Vasudvard végre készen áll!
S: Éljen!
Sz: Menjetek és pusztítsátok el a Helm-szurdokot!
S: Éljen!
Sz: Ne kegyelmezzetek senkinek!
S: Éljen!
Sz: Fel, háborúra!
S: Éljen!
Sz: Menjetek már!
S: Éljen!
Sz: Nem értitek, induljatok!
S: Éljen!
Sz: Ábrühühühühühüühü...
O: Nyugi főnöc! Majd megtanuljác ezt is...
(Két napon belül a hadsereg elindul)
Szi: Hah! Nézzétek! Elindulnak!
T: Hű, mennyi!
P: És milyen rondák!
Sz: hehe... annál könnyebb dolgunk lesz...
P: Te meg akarod támadni???
Sz: Azéht jöttünk! Nem azéht hogy enteket molesztáljunk...
T: De... izé... biztos sokan vannak még...
P: És gödrök is vannak...
T: Nameg ugye tűz is...
Sz: nembaj! Átvágjuk magunkat! Az entek neve újra fényesen csillog a töhténelemkönyvek lapjain...
T: Ó, ne....
P: Tisztára mint Boromir szövege Gondorról...
Sz: (énekelni kezd): Készülj a hahcha, s a kudahcha! Megmentjük a világot a pusztulástól! Zászlónk alatt egyesül majd minden embeh! Szil és Szakáll...
P&T: Jaj neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee!!!!
Ithilia:
Fa: Igen, végre itt vagyunk...
Fr: És leveszitek már a kendőt?
Fa: nem
S: Mért????
Fa: Idefele elfelejtettünk megforgatni titeket...
Fr: És?
Fa: Nem akarom hogy idetaláljatok...
S: Már késő...
Fa: Akkor meg kell öljelek titeket...
Fr: ööööööö
S: na ja...
Fr: Inkább forgass...
Fa: És akkor nem tudtok idetalálni?
S: ööööö....
Fr: Neeeeeeeeeeeeeeeem....
Gollam(az ablakon kapaszkodik, feltűnés nélkül): Mennyi ember, ész szehol egy finom halacka...
Helmszurdok
(A hős győztesek bevonulnak, de Gandalf elválik tőlük, azzal, hogy valószínűleg majd visszajön)
L: Itt nincsen fa! És eddig tükröt se láttam!
Gi: Kő! Kövek! Jaj, neeeeeeeeeeeeeee....
Th: Mi bajod, törp uram?
Gi: Ezek a hegyek gránitból vannak...
Éom: Persze!
Gi: Ami a legkeményebb kőzet...
Éom: Igen!
Gi: Akkor meg mi a fenének kellett ezt a várat téglából építeni????
Éom: Ez a legkeményebb tégla ami a világon létezik!
Gi: Mégis, mennyire kemény?
Éom: Nagyon! ki is íratom a falakra, hogy az ellenség is megtudja...
L: De tükör azért remélem van...
Éom: Minek neked tükör? Nem vagy elég szép?
L: Szépnek találsz????
É: Hát...
L: Ó, édes kis cuki kis emberke!!!! Eszem azt a szőke copfodat....
É: Khm... én egy Király rokona vagyok...
L: Én is...
É: És én nőkkel szeretem csinálni, ha érted mire gondolok...
L: Jaj, cuki pofa, félreértettél!
Gi: A tündék nem ferdék, csak hiúk...
L: Hát mindenesetre jobban is néznek ki, mint egyesek...
Völgyzugoly
(Aragorn a szakadék mélyén folyó folyóban lubickolva álmodja)
Elrond: Arwen! Tolenilu!
A: Hö?
E: Itt az idő...
A: Ja... még mindig elég pocsék a kiejtésed... Pedig már hány ezer éve is gyakorlod?
E: Kuss...
A: Hé! Én a lányod vagyok!
E: Halkabban, Arwen... ezek itt tisztelnek minket, előkelően kell viselkednünk...
A: De én akkor se megyek Valinorba...
E: Dehogynem mész...
A: De nem!
E: De igen!
A: Hagyjál...
(A fal fele fordul...)
E: Arwen, kicsi lányom... Aragorn halandó, ebből logikusan következik, hogy meg fog halni...
A: Na és?
E: Egy hullához akarsz feleségül menni? Ráadásul egy mosdatlan hullához?
A: Ez a hulla jobb az ágyban mint ez az egész lakkoshajú társaság...
E: Honnan tudod?
A: (tűzvörösen) Hallomásból...
E: Úgy... Micsoda korokat élünk... Az ember már pár száz évre se hagyhatja egyedül a lányát...
A: Még van remény!
E: Arwen! Aragorn nagy király lesz...
A: Király!
E: Ne kezdd már te is... Na szóval, bármi is lesz, hiába lesz dicsőséges, egyszer akkor is meg fog halni... És akkor te ott fogsz állni a sírja mellett, a halódó erdőkben fogsz rohangászni, és bármerre mész is, hátulról jön a fény...
A: Akkor is ittmaradok...
E: Arwen, hát nem szeretsz éppúgy engem is?
A: Eltaláltad...
E: Na elég ebből, tűnés...
(Arwen beáll a tündék közé, köpenyben és lámpával a kezükben indulnak el, ugyanis elfogyott a reflektor, az utolsó adagot azok vitték el akiket Frodóék láttak)
Ga (Lórienben):I amar presta aen... vagy mi...
E: Hagyd, beszéljünk normálisan...
Ga: Jó ötlet...
E: Nem nagyon tetszik nekem ez... az időnk lejár, és a háborúra csak harminc az egyhez lehet fogadni a győzelmünkre...
Ga: Lesz az még rosszabb is... Gondorra sötétség vetül...
E: Hát végre megcsinálják azt a napernyőt?
Ga: Én Szauronról beszélek...
E: Jaaaa... Frodó látja hogy nem élheti túl, becsaptuk...
Ga: De azért van remény...
E: Elveszítjük a háborút, mind meghalunk...
Ga: Túl sötéten látod a jövőt... Vedd le a napszemüveged...
Vasudvard:
Sz: Gyehtek... odalopakodunk...
T: Te, Szilszakáll,
Sz: Igen?
T: Te gondolod, ha oda... öhm.. lopakodsz ezzel a kétezernyi fával, akkor azt nem hallják meg?
Sz: Nemhinném...
P: Dehát...
Sz: Máh nem vagyunk lemahadottak... Ide nézzetek... igazi nindzsacipők!
T: Inkább csónakok...
Sz: ...ent méhetben...
P: Ettől nem fogsz jobban lopakodni...
Sz: Nem?
T: Főleg ha nem hajlítod a térded...
Sz: Dehát a PalanTV...
P: Te elhiszed amit abban látsz?
Sz: Nem kéne?
T: Nem bizony...
Sz: Akkoh nem is igaz, hogy itt őhzik Pikachut????
Ithilia
Fa: Szóval, megforgatniiiiiiiiii!
(erős kezek ragadják meg a hobbitokat, és sűrű nyögések közepette felemelik... és lassan forgatják, majd rövid idő múlva sietve lerakják)
Fr: Na, most aztán elszédültünk, mi, Samu...
S: Levehetik a kendőt, hallják?
Fr: Na ja... itt mögötte egészen sötét van...
G (az ablakból) Drágaszágom...
Fa: Na jó, ilyen jó helyen még úgysem voltatok...
(leveszik a kendőt, és feltárul előttük egy kb. 100 négyzetméteres hely ahova 70-80 ember van bezsúfolva... a falakon giccses és igen primitív freskók, különböző jeleneteket ábrázolnak, amint deltás gondoriak különböző dolgokat tesznek Mordor különböző lakóival. Orkok haját húzzák, múmakok fogát fúrják, nazgulok csuklyájában kotorásznak, a Fekete Kapura írják fel hogy "Szauronn tisztára hüje" meg ilyesmi. A teremben a képeken szereplőkre még csak távolról sem emlékeztető illetők járkálnak)
Fr: Na, ilyet tényleg nem láttunk még...
S: Olyasmi, mint a Zöld Sárkány volt felújítás előtt...
Helm szurdok
É: Nos, törp uram, még mindig nem tetszik ez a vár?
L: Itt olyan magas lehetsz amiről eddig nem is álmodtál.
Gi: Mire akarsz célozni ezzel?
L: Á, semmire...
A(rohan fel a lépcsőn, kezében villa) : Ki kér teknőssültet?
Gi: Micsodaaaaaaaaaaaaaaaa?
A: Ja, bocs Gimli, nem tudtam hogy itt vagy, szemhatár alatt voltál...
Gi: A teknősömet??? Megsütöttétek????
A: Olyan finomnak tűnt...
É: Van még belőle?
A: Hát, asszem...
Gi: Hát hányan eszitek?
A: Hátugye, én, meg Théoden, meg ugye a vérkommandó...
É: (már jönne ki a piros v betű a száján, de mivel fél hogy ezért kiszúrja az ellenség, visszanyeli) KOMMANDÓ!!
L: Már megint?
Vasudvard:
Sz: Szahumán, te fagyilkos! Gyehe ki, had öljünk meg!
(bentről sátáni kacaj és a riadójelzés hallatszik)
T: Na, ennyit a meglepetésről...
P: Meg a lopakodásról...
T: Vajon mennyi idő alatt adják fel az entek?
Sz: Hohaaaaaaaaaaaaaaam!!!!
P: Jaj, ne...
T: Egyesével??? Mért egyesével rohamoznak?
P: Nem látod, hogy legyen idő felaprítani őket...
T: Vajon mikor kerül sorra a cseresznye?
P: De gonosz vagy!
T: Nem gonosz, csak éhes...
Ithilia
Fa: Hát nem gyönyörű eme palota?
Fr: Hát nem.
S: Hátöööööö...
Fr: A Zsáklak még a születésnap után is rendezettebb volt.
S: És nagyobb
Fr: És otthonosabb
G: Halacka... Drágaszág... Szméagol... Gollam...
Fa: Talán nem tetszik?
Fr: Talán nem...
S: De... (Faramir is tűzvörös arcát nézve) talán igen...
Emberek: (megállnak egy pillanatra és Faramir felé fordulnak): Jaj, milyen jó helyen lakunk!
Fa: Na ugye, nekik tetszik...
Fr: Szegény elnyomott népség...
Emberek, (úgy mint az előbb) : Mi nem vagyunk elnyomva! Mi szabadok vagyunk! Mi a demokratikus Gondori Királyság és Helytartóság állampolgárai vagyunk!
G: Eszek még Szméagolnál isz képmutatóbbak... Mindenütt ott a szok kép amit mutogatnak...
Fa: Van még kérdésetek?
Fr: öööööö...
S: Legalább kajátok van?
Helm szurdok
(Aragorn felébred, és látja, hogy egy parkoLÓ közelében ért partot. Felpattan az egyik ló hátára és elindul a vár felé. Mikor megérkezik, orvul megtámadják és átöltöztetik. Utána kiáll a falra)
É: Amott a távolban az a porfelleg!
L: Mi van vele?
G: Szegény, szegény kis teknőcöm...
A: Hé, Éomer, meg Legolas! Honnan láttok ti itt porfelhőt?
É: Vasudvard felől...
L: És közeledik...
A: Ti marhák! Éjszaka van!
É: Ja...
L: Én látom...
É: Öööööö...
A: És hányen lehetnek?
L: Úgy tíz-tizenkétezren...
A: (nyel egyet) Nézd meg még egyszer, jó?
Gi: Szegény pici teknősöm!!!! Brühühühhüü...
É: Az volt a Rohani Lóteknősök egyik utolsó példánya...
Gi: Utolsó...
É: A többit az orkok megették...
Gi: Megették... orkok... MIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII??????
Th: (felsétál a falra, közben erősen dörgöli zsírtól fénylő száját) : Igen, ők voltak...
Gi: Meghal ma éjjel minden ork...
É: Ez a beszéd, törp uram...
A: Ez az első értelmes húzásod, Éomer...
Th:
Hol a ló, s a lovasa?
Hol van a kürt mely úgy harsogott?
A lovat megettük, a kürt eltörött...
A lovas pedig mind elfutott.
Esik az eső a hegyen, fúj a szél a mocsár felett..
Fúj, de büdöset hoz...
Ki vagyok én, Gamling?
Gamling: (magában) Jaj, hát már ezt is elfelejtette?
Vasudvard:
T: Azért... van bennük valami...
P: Eredeti...
T: Pontosan...
P: De mindennek ellenére... elég sikeresek..
T: Sikeresek? Három óra alatt sikerült elfoglalniuk az őrizetlen falakat...
P: Áh... legyél optimista!
T: Hogy érted?
P: Három óra alatt SIKERÜLT elfoglalni a falakat!
T: Jaaaaaaaaa....
Sz: (visszajőve) Attól félek..
P: Igen?
Sz: Mégsem itt van a világ legnagyobb pokélabdagyáha...
T: Hmmm... (az égre néz)
Sz: Csak ilyen hülye sahat találtunk tele félkész ohkokkal...
P: És mit csináltatok velük?
Sz: Tudod, csecsemőket nem bántunk... megitattuk őket entvízzel, és..
T: és?
Sz: Begöndöhödtek a fogaik... fene gondolta volna...