A Kaland 10. rész


A Kaland
10. rész


Rohan pusztáin

(Pippin valami zajt hall, gyorsan elteszi a palantírt, de aztán újra előveszi)

Ga: Pippin! Tedd le!!!! Tedd le!
Pi: Mi van? Csak Középfölde sötét erőivel társalogtam
Ga: Kit érdekel! Lemeríted az akkut és Dúnhargig sehol egy konnektor...
Pi: Hátő...
Ga: Kis önző...
P: Te beszélsz?
Ga: Túl nagy és drága eszköz ez a te kezedbe...
P: Vagy te vagy túl kapzsi...
Ga: Ez is egy lehetséges megoldás, de mit sem változtat az eredményen. Add ide!
P: Na neee...
Ga: Én a Fehér Gandalf vagyok! Tuk Peregrin! Ne...
P: Jajj, Trufa, gyere ki azzal a gyertyával a háta mögül, így szörnyen emlékeztet egy hibbant tündére, azzala különbséggel hogy a tündéknek nem kap lángra a köpenyük...
Ga: MIII?! Meggyulladt a köpenyem? Átkozott Borbak!
T: Ááá, hagyjál, a Tök Tuk jobban hangzik! Egyébként is te kérted!
Ga: Mit?
T: Hogy tegyelek félelmetessé...
Ga: Jobb ötleted nem volt?
T: Van itt két balrogszarvam... de gondoltam azt mégse..
Ga(nyel egyet): Hát... igazad van...
P: Várj, Gandalf, eloltom a tüzet...

(Pippin megjelenik egy vödörrel és a tiltakozó mágusra önti, mire az egy egyre növekvő fehér folt közepén találja magát)

Gi: Gandalf, a vízfesték, az vízfesték...
L: És még csodálkozunk, hogy Középfölde térképe tele van fehér foltokkal…
Th: Jéééé, hát itt van a Meduseldből eltűnt terítőm...
A: Mester...
Ga: (vörösen) Jaj, hirtelen sietnem kell! Pippin, te velem jössz!

(Felpattannak Keselyüstökökre és elvágtatnak. A tábor döbenten nézi őket.)

A: Én Király vagyok, de ezt én se értem...


Cirith Ungol tornyánál

S: Mik ezek a vad fények a toronyban?
G: Mordorban tilosz a szerencejáték, a torony éppen a határon van. Kaszinó.
F: Hmmm... Veszélyes környék lehet...
G: Messze elkerüljük. Néha nazgúlok isz jönnek ide. Mindenki utálja őket mert nem lehet behajtani a tartozászukat.
F: Messze elkerüljük? Merre?
G: A Liftaknán át megyünk.
S: Ezen a liftaknán át?
G: Mi van, beijedtél?
S: Hát... Akkor várjatok, amíg összerakom a Tata féle zseblámpát!
F: Samu, biztos, hogy ez jó ötlet?
S: Mért, Frodó úr?
F: Amikor a legutóbb benéztél vele a kamrába szénné sütötted Bilbó összes kajáját, és általában mindenki máglyagyújtásra használja.
S: Ugyan, ez a továbbfejlesztett változat!
G: Maradj távol vele !

(Samu összerak egy furcsa szerkezetet amelynek a tetején lévő üvegbúra lassan fényleni kezd, de éppenhogycsak.)

F: Ennek annyi fénye sincs mint egy éhező szentjánosbogárnak!
S: De pont annyi van... Frodó úr, te láttad a terveket?
G: Inkább gyerünk.
F: Rossz emlékeim vannak a sötét barlangokról...

(Bemennek, sötét és baljós folyosókon, sötét, penészes vezetékek alatt és kialudt Kijárat feliratok mellett visz az útjuk. És a folyosókon halk, majd egyre hangosabb lábdobogásra lesznek figyelmesek. Gollam nem vesz róla tudomást, de a hobbitoknak egyre inkább az az érzése támad, hogy egy T-Rex üldözi őket)

S: Kezd déja vu-m lenni... Móriában is voltak hasonló hangok...
G: Ninc szemmi hang...
F: De a trollnak ennél könnyebb léptei voltak...
S: A balrog meg nem volt ilyen büdös...
G: Ugyan, ninc itt szemmi...

(ekkor Gollam hasraesik a Banyapók egyik otthagyott lábában, és hangos kiáltozás közepette tápászkodiik fel)

F: Nem vagyunk egyedül...
Banyapók: Jó, hogy rájössz, höhöhö...
S: Hagyjad békén Frodó urat!
G: Höhö... aki hozzányúl Frodóhoz, azt Szamu megöli... höhöhöhö...
Bp: Na persze... álmodozz csak kicsi kaja!
F: Te meg akarsz enni?
S: Nemhagyoooom!
F: Hol is van amit Galadrieltől kaptam? Kaptam egyáltalán valamit?
S: Vissza, hülye pók! Frodónak úgyis jó páncélja van!
Bp: Alufóliaaaaa! Akkor meg kell hámozni, mielőtt mikróba teszem, nem?
S: Hagyjad békén Frodó urat!
B: És aztán mért?
S: Mert különben meghalsz!!!!!!
F: Samu, hagyd, majd úgyis...
S: Úgyis?
F: Eddig az utam során minden jelentősebb helyen majdnem meghaltam. Mégis élek és ittvagyok...
S: Jé tényleg...
F: Majd túlélem ezt is...
B: Azért ebben a helyedben nem bíznék...

(Gollam közben halkan lopakodva elmegy, időközben csak három csontvázban esik hasra, mire rájön hogy jobb ha felteszi az infraszemüvegét. Találkozik egy ork őrjárattal akik meglátván az infraszemüveges Gollamot heveny szívinfarktus tüneteit mutatva rohannak szerteszét)

S: Hát... Gollamra nem számíthatunk... de nem is kell az az undok vakarék!
F: Azért csalinak fel lehetett volna használni...
S: De Frodó úr!
F: Mi van, Samu?
S: Azért ez elég kegyetlen volt...
F: Samu! Veszélyben forog az életünk! Hagyd a morális problémáidat!!!!
B: Na, csönd legyen, ebéd!
S: (kardot ránt) : Na gyere te rémszörny! Lecsaplak...
B: Ha felérsz...
S: Átszúrlak...
B: Ugyan, azt hagyd itt fogpiszkálónak...
S: te álnok kígyó!
F: Samu...
B: Kígyó???? Kííígyóóóó?????? Mit gondolsz, ez itt a Herri Pótker sorozat? Én meg a nagy Varánusz??? Vagy mi a szösz...
S: Hát elmennél annak az izének...
B: Vedd tudomásul hogy én nem nézek csak Pokémont!
F: Az ilyen nagy izék mind rokonlelkek? Találkoztunk egy Szilbajusz nevű izével... és a balrognak is voltak furcsa dolgai...
B: Pika... pikachu...

(Ijedten próbálja betapasztani a száját ahonnan akaratlanul is egyre tör elő a jól ismert hang... A hobbitok döbbenten nézik)

B: na... Csönd... Pikachuuuuu... jahahaj...
S: te...
F: Izé...
S: Te megetted Pikachut??????



Rohan pusztáin


(Gandalf és Pippin)

P: Mi a fenének hoztál magaddal????
Ga: Csönd!

(Vágtatnak az éjszakában, Keselyüstökök furcsa haladása lassan teljesen elszédíti Pippint. Néha lobogó tüzeket lát, néha meg nem. )

P: De komolyan...
Ga: Majd megtudod...

(Pippin őszinte döbbenetére a mágus énekelni kezd...)

Ga:

Rohan pusztáin vágtattok...
Le sem ér a lábatok...
Erős fa a lándzsátok
Erős vas a kardotok

Ha acél lenne kardotok
Akkor el nem törnétek
S bármerre lovagoltok
Állandóan győznétek

De túl kapzsik vagytok
Nem cseréltek kardot
És én miattatok éljek?
Menjetek a fenébe!


(Kicsit távolabb, Aragornék induláshoz készülnek)

Th: Lóra lóra!
Gi: Mármint hogy szálljunk föl?
É: Szerinted?
Gi: Neked még tartozom egy fejlevágással...
É: Nem fordítva?
Gi: Mindegy, én kezdem... hehe...
L: Hagyjátok abba! A Sötét Úr ellen szükség lesz az összefogásra.
Gi: Hát ezt mi lelte?
A: Igaza van! Mentsük meg Gondort!
Gi: De sürgős lett az út... most hogy a te leendő országodról van szó...
A: Leendő? Már nagyon régen létezik!
L: De te nem vagy a királya...
A: királya? Talán Királya! Én Király vagyok!
É: Tudjuk...
Th: Jelenleg király itt csak én vagyok, tehát szálljatok föl azokra a nyamvadt lovakra és tűnés Dúnhargba!
A: Hát nem Gondorba megyünk?
Th: Húsz emberrel akarsz Gondorba menni?
A: Nem kell mindenkinbek jönni... ha nem akartok...
Th: te marha! Mordor minden seregei ellen megyünk!
A: Ja tényleg...

(Felülnek a lovakra... Lovagolnak, többé-kevésbé jó irányba, (tekintve hogy az út két szélén sziklák vannak nehéz letérni, de van aki megpróbálja. Aragorn kétszer is esküdözik hogy ő mint nyomkereső, tud rövidebb utat, de szerencsére nem hallgatnak rá, mivel Théoden kifejezi hogy két pont között az egyenes a legrövidebb út. Miután ezáltal éleselméjűségének jelét adta, mennek tovább.) Legolas folyton panaszkodik hogy egészen kikopik a finom anyagból készült ruhája, Gimli azzal jelentkezik hogy ki akarja fésülni a szakállát. Ezután senki sem megy a közelébe. Lehet hogy fertőző... )



A Banypók odúja továbbra is

B: Pika... Kuss!
S: Ezt nevezem belső harcnak...
F: És vívódásnak...
B: Mindjárt veletek is foglalkozom... Pikachuuuuuuuu....
S: Te felfaltad Minden Pokémonok Legédesebbikét!
B: Édesebbikét?
S: Legédesebbikét!
B: Honnan tudod, kóstoltad?

(Eközben a Banyapók furcsa mozgásokat végez, de a fényhiány miatt a hobbitok nemigen látják. Frodó nekihártrál a villanykapcsolónak, ami heves szikrázások közepette működésbe lép. A folyosókon fény gyúl, azonban mindenütt takarékos égők vannak, lassan melegszenek át.)

S: Megetted Pikachut, ezért most meghalsz!

(Samu odalép a karddal hadonászva)

B: Hát senki sem mondta el, mi történt Pikachuval?
S: Épp eleget tudok! Tudom, hogy megölted!
B: Tévedsz! Én vagyok Pikachu!
S: Nem!
F: (áramtól kissé megrázva) nem...
B: Nézz a lelkedbe és nézd ezt az undok kis farkincát a potrohom végén!
S: Nem... nemnem...
B: Én vagyok Pikachu!
S: nehem...
B: Álljatok mellém, és végre átírhatjuk azt a sorozatot...
F: nemenem...
B: Akkor meghaltok...
S: nem...
B: de!
S: Ha ezt Szilbajusz tesója megtudja...
B: Pika... akarom mondani, Hálóvetééés!

(egy ragacsos pókháló repül a hobbitok felé, amit Samu megpróbál elvágni, ezáltal teljesen belegabajodva. Frodó előveszi az öngyújtóját és megpróbálja megszárítani, azonban az lángra kap.)

S: Frodó úr!
F: Bocs Samu... igazán nem akartam...
S: Segíts!!!!
F: Ja, hogy én?
S: Mi van veled...
F: Tudod ez a villanykapcsoló kicsit megrázott... Furcsán érzem magam... rágyújtanék...
S: Ne! Frodó úr!

(eközben a láng eléri Samut, de szerencsére gyorsan leég róla a háló. Ekkorra azonban Frodó nyugodtan pipázik...)

S: Frodó úr!
F: Pillangó... szépséges lepke...
S: Állj föl!
F: Én? Dehát én repülök...
S: Itt van ez a pók...
F: Ugyan, ez tökédi!
S: Frodó úr...
F: Tökédi... ahogy csattogtatja a csáprágóit és villogtatja a szemeit... Tökééééédii!
S: Gyere innen...
F: Megyek... szállok... repülök...
S: Vigyázz Frodó úr, a villanykap...
F: Dzzzzzzzzzzzzzz...
S: Csoló...
F: Jé, szia Samu! Mit keresel itt Zsáklakban?
G: Buta kici légy! Nem szállhatsz el még pipafűvel sze! Enyém lesz a Drágaszág!
F: Drágaság? Az meg mi?

(elájul, Samu választás elé kerül...)


Dúnhargban

Th: Végre ittvagyunk...
A: Mikor indulunk tovább?
Éomer: Gyerünk a Vérkommandó szállására...
Éowyn: Háj, Ari cica!
A: Miiiii?
Éw: Egy csaj keres meg egy csomó kósza...
A: Hol vannak?
Éw: Valahol erre... kószálnak, hihihihihihi...
Th: Éowyn, te nem vagy önmagad!
Éw: Naná, de ez kit érdekel?
Arwen: Aiya, Elessar!
A: hö?
Arw: Mondom, Szia Aragorn!
A: Jaaaaa... szia édeske...
L: Végre egy civilizált lény... Arwen, van samponod, tusfürdőd, meg ilyenek?
Arw: Naná, de siess, mindjárt nekem is szükségem lesz rá, már vagy húsz perce nem fürödtem...
Gi: Hiába, a tünde vendégszeretet... Valami kaja van?
Éow: Van hát... még tán neked is akad...
Trufa: És pipafű?
Éow: Hát ez meg ki?
T: Borbak Trufiádok vagyok a Megyéből, Bakföld, Répa utca 12.
Éw: Aha...
Éom: Ezt nézzétek! A Vérkommandó kutatólabora végre megcsinálta...
Gi: Mi ez?
T: Vad szőrpamacsok?
É: Neeeem! Véregerek!
Th: Mi van?
Ém: Igen, vadak, agresszívak és tökéletes harcosok!
T: Ennél még az entek csivavái is félelmetesebbek...
A: Chiwawa...
Arw: Mi van?
A: Semmi semmi...
Ém: Csivavák? Piha! Ezek húsz másodperc alatt csontig rágják a csivavákat!
Gi: Ööööö...
Ém:
VÉÉÉÉÉÉÉÉÉR!!!!!
Egerek: VÉÉÉÉÉÉÉR!!!!
Ém: Miénk lesz a győzelem!



Banypóknál

S: Frodó úr, ébredj!
F: horrrrrk... (horkol)
B: Most már semmi sem meg tőlem!
S: Izé...
B: Megeszlek titeket!
S: Egész Mordort behálózzák a pókjaid... a Fekete Kapunál is találkoztam eggyel!
B: Igen, behálózzuk egész Középföldét, szó szerint!
S: És nálam meg nincs rovarirtó...
B: Őszinte részvétem...

(A Banyapók kedvesen rámosolyog és közelebb lép. Samu a látványtól majdnem Frodó mellé hanyatlik)

S: Vigyázz lépcső!
B: Nem veszem be!

(ekkor azonban zökken egyet, lepillant mind a nyolc szemével, és Samu felé hajítja a kardját, a pók kivédi de leveri saját szemüvegét...)

B: Te álnok kis izé! Tudod mennyit dolgoztam amíg ez a szemüveg kész lett?
S: Nem látsz! Éljen! éljek!
B: Egy szemész se vállalta nyolc szemre! Mind azt mondták hogy növesszek a szemek közé hét orrot!
S: (vigyorral) Őszinte részvétem!
B: Nem baj! Azért megeszlek!

(Samu elveszi Frodótól a Fullánkot és az elkezd kéken ragyogni, jelezve hogy orkok vannak a közelben, de vibrálva ragyogott, jelezve hogy az orkok reszketnek)

S: Most majd jól megöllek!
B: vagy én téged!
S: De én jobban!
B: megölnéd Pikachut?
S: Nem te vagy Pikachu!!!!
B: Deeeee!
S: Lehet hogy valaha az voltál...
B: (vékony kismókus hangon) Pikachuuuu...
S: Jaaaaaaaaaj.....
F(álmában): Én Király vagyok... vagy nem?
B: Mi az a kezedben?
S: Hát... izé...
B: Fénykard?
S: Igeeen! És velem van az Erő!!!!
B: na ne röhögtess...
S: Akkor is meg leszel halva!
B: Csak utánad...
S: Na jó...

(hősiesen elrohan, maga után vonszolva Frodót, a Banyapók döbbenten néz)

B: Héjjj!
S: Hagyjál! Nem eszel meg! Frodó urat se!
B: Állj meg!
S: Dehogy állok! Nem leszek az vacsorád...
B: Állj!
S: nem! Nem!
B: De az szakadékhoz vezet!
S: Nem hiszem... ajaj...
B: Vagy visszajössz és kedvesen álombaszenderülsz általam, vagy leesel...
S: Ha hozzányúlsz Frodóhoz én megöllek!

(Samu letépi FRodó nyakáról a Gyűrűt, felhúzza és elrohan. Majd visszafordul és rádöbben hogy cserbenhagyta Frodót)

B: Hol vagy te kis átkozott!
S: Nyugi Frodó úr! Megmentelek! Megmentelek? szóval valami csak lesz...
B: Jé, itt a másik... na, hadd kóstollak...

(Elcipeli Frodót, vonszolja járatokon át, Samu kijáratot keres és fültanúja lesz amikor az Ork Öngyilkos Kommandó egy bekötött szemű és reszkető csapata rátör a Banyapókra, ám elvétik és mögötte koppannak a falon. A Banyapók az örömtől ragyogó szemekkel dobja el a békésen szendergő Frodót, hogy a húsosabb falatokhoz lásson)

S: Megyek Frodó úr, megyek!!!

(Ám amint Samu kiér a barlangokból, Szembetalálja magát a Szemmel)

Szem: Nem menekülsz, itt nincs élet csak... izé... te meg ki vagy?
S: jajj... Én Frodó úr kertésze vagyok és ha nem hagysz békén, aládtermesztek egy rakat hagymát!
Szem: Most ijdejek meg?
S: Jól tennéd. Le is hunyhatod magad!
Sz: Nincs héjam. Én örökké lángolok. Meg szikrázok. Meg ilyesmi...
S: Nagy cucc...
Sz: Én vagyok Középfölde legnagyobb fényreklámja, valami tiszteletet igazán...
S: Hát... de azért megköszönném ha békénhagynál...
Sz: Nem tehetem. Én vagyok Szauron jelképe. Add vissza a Gyűrűt, és békénhagylak.
S: Nem...
Sz: Add vissza, és végre lehet több testrészem is...
S: Te magad vagy Szauron?
Sz: Hopp... na igen, én vagyok de azért halkan.... nem kell mindenkinek tudnia róla...
S: Nem is vagy félelmetes...
Sz: nem???? Mindjárt lekvárt főzök belőled!
S: Tudsz lekvárt főzni?
Sz: Mordorban a legjobbat...
S: Krumplilekvárt is tudsz?
Sz: Nem... Most el kéne vörösödnöm de...
S: Kell a recept?
Sz: Elmodod?

Rohan pusztáin

Ga: De komolyan...
P: Gandalf... ez egy interaktiv palantír!
Ga: Azaz?
P: Amit mondasz neki, azt csinálja...
Ga: Tényleg???
P: Naná...
Ga: Na, akkor...

(Gandalf előveszi a palantírt és úgy néz rá mintha bármelyik pillanatban felrobbanhatna)

Ga: Hé te!
Palantír: Ne kiabálj! Nem vagyok süket!
Ga: Ez beszél! Ez beszél!!!!
pa: Naná, mit gondolsz...
Ga: Valák, segítsetek...
Pa: Mondd, mit akarsz...
Ga: Bárkit tudsz kapcsolni?
Pa: Hát... Elrond és Galadriel véget nem érő beszélgetést folytatnak a világvégéről, Szarumán tölti a sajátját, Denethor éppen ijedezik Mordor erőitől, Szauron meg zuhanyozik- a Barad dur homályba burkolózik...
Ga: És a tengerentúlra?
Pa: Emelt díjas hívás...
Ga: Mennyire emelt?
Pa: Hát... egy nazgul nem repülne át felette...
Ga: Ajaj...

(később)

G: Nem jó ez semmire...
Pa: nem tehetek róla hogy mindenki foglalt.
G: Hmm...
Pa: Addig is ajánlom a múltbatekintést, jelentős archívumom van...
G: Hát...
Pa: Jelen esetben a dolbi sztereót nem tudom ígérni, de majdnem élethű látványvilág, meg minden.
G: Izé...
Pa: Gondoltam... nem is tudom mért van belémépítve a történelem-oktatóprogram ha mindenki a színes játékokat akarja...
G: Jááátéééék!!!!!!
Pa: Mondtam én... ezek a mágusok...
G: Jósolni nem tudsz?
Pa: Eltaláltad....
G: Marad a játék...
Pi: Ugyan, Gandalf, ha ilyen jól haladunk, semeddig sem jutsz el...
G: Még legalább három órás út... ezt a lovat nézve hat... ilyen jól ismered a játékokat?
Pi: Nem hagytál annyit játszani, de...
G: de?
Pi: Téged viszont ismerlek... Elkezdened is kár...
G: Ide figyelj te ostoba Tuk! Én a...
Pi: Tudom, a titkos gyufák szolgája vagy, és régen az Anor elektromos műveknél dolgoztál...

Dúnhargban

Éomer: Holnapra készen lesznek a vér... mik is?
Éow: Jajj, hol az estélyim? Harcolni akarok...
Th: Hányszor mondtam, hogy ne estélyiben harcolj!
Éow: De mindenki páncélban harcol, ha én is abban lennék, az olyan snassz lenne...
Arw: Én mindig elegáns tündeköpenyben harcolok!
L: Ha éppen nem esel hasra benne...
Arw: Miiii???? Tudod mikor adom oda legközelebb a cuccaimat?
L: Pedig ez a finom eperillat...
Gi: Jaaaaaj... gyémántillatú samponod nincs?
Arw: Gyémánt... il-la-tú? Talán fényű?
Gi: Neeem! Illatú! De ha nincs... akkor...
L: Marad az eddigi barlangszagú... hehehehe...
Gi: Nagyon vicces...
T: Te Arwen!
Arw: Mi van, megszólít a föld? Jah csak egy mélynövésű kis... mi van?
T: Lembasod van?
Arw: Számodra?
Ar: Valami Andúril nincs nálad?
Arw: Mi vagyok én, kívánságműsor????
Th: Menjetek aludni... holnap seregszemle... már ha el mer valaki jönni Éomer plakátjait látva...
Éom: Mi bajod a plakátokkal?
Th: Hát...
Éom: Holnapra elkészülnek a...
Ar: A?
Éom: Vérnarancsok!

(később)

Éom: Tökjó hely ez a kutatólabor...
Th: Csak nem megint hoztál valamit?
Éow: Mára ígérte a vérnarancsokat...
Éom: Vérnarancsokat! De sajnos késnek velük. Már van szájuk, de a fogaik...
A: Egy narancsnak? Fog?
Éom: Hát épp ez az...
A: Mi?
Éom: Zöld fogaik vannak... valami borzalmasan néznek ki...
Th: Gyertek, seregszemle lesz...

(Kimennek a vár elé, ahol -Éomer minden próbálkozása ellenére- egészen elfogadható számú ember gyűlt össze.)

A: Egész jó kis sereg...
Éom: Á...
Éow: Mi bajod?
Éom: A Vérkommandó... alig jelentekzett valaki...
Th: Csodálod?
Éom: Pedig hűeknek kell lennünk a nagy Haldír szelleméhez...
Arw: Haldír meghalt? (szemében remény csillan)
Éom: Nem! Hogy mondhatsz ilyet!
Arw: Ááááá... Akkor...
T: Akkor?

(most ér ki, szájából kilógó mallornlevél azt bizonyítja, hogy ő is követi az ősi bölcsességet: "mért bontsam ki ha tudom mi van benne? ")

Arw: Haldír egyszer hatalmasat hibázott... megesküdtem hogy megölöm, de nem tudtam fölemelni apuci kardját... Aragorn, rád vár a feladat...
A: Dehát én Király vagyok!
Gi: (a haja és a szakálla csillog valamitől) Tudjuk... de ha tündék ellen kell valami...
L: Mi van a szakálladdal?

(kijön frissen és üdén, könnyeden szökell, majd megbotlik egy kőben... de talpon marad)

Gi: Hát... megpróbáltam kristályba foglalni Galadriel haját...
A: És?
Gi: Azt hiszem majd inkább... máskor...
A: Mi történt?
Gi: Hát... ne menjetek be a kincstárba, jó?


Cirith Ungol

S: Na, szóval, most hagyj, hadd menjek Frodó úr után...
Sz: Add ide a Gyűrűt...
S: Dehogy adom! Jó lesz ez nekem ... izének...
Sz: Minek?
S: Madarat gyűrűzni!
Sz: Dehát te kertész vagy!
S: Te meg méhecske!
Sz: Miiiii?
S: Gandalf mondta hogy maja vagy.
Sz: Az nem azt jelenti!
S: Ne is tagadd...
Sz: De tagadom!

(A Szem hirtelen eltűnik. Samu egyedül marad, aztán észrevéve magát hirtelen leveszi a Gyűrűt. Látja amint Frodót egy csapat ork cipeli a torony felé. A fényreklámok villogó fénye még az átlagosnál is félelmetesebbé teszi az orkok arcát, és ők ezt tudva rázendítettek az "Ó ugye mi jóbarátok vagyunk" kezdetű dalra. )

S: Frodó úr! Frodó úr!
O: Mintha hangokat hallanék!
O2: Hát éneklünk, nem veszed észre?
O: Nem olyanokat, mint...
O2: Jó, jó, a morguli fiúk néha nem tiszták annyira, de ők máshoz vannak szokva.
MorguliOrk: Na igen... basszust énekelni a nazguloknak...
O: De én nem énekhangokat hallottam! Valaki van itt!
O2: Jaaaaa! mért nem ezzel kezdted?
O: Halljátok ezt a kiáltozást?
Mo: Aha...
O: Melyikőtöket hívják Frodónak????
Mo: Közülünk senkit...
O2: Tudhatod hogy közülünk se...
O: Valaki hazudik...

(Samu döbbenten figyeli hogy mint keltett ellentéteket az orkok között)

O: KI a Frodó???
O2: Nincs itt Frodó nevű!
O: De valakit ezen a néven szólongatnak!
O2: Nem lehet, hogy te vagy az?
O: És ha tark?
O2: Olyan nincs. Csak Tarkan.
O: Tarkan?
O2: Valami felkapott haradi énekes. Annyi hajlítást tesz a dalaiba, hogy a kották is meggörbülnek.
O: Nem hiszem…
O2: Pedig így van…
O: Nem!
O2: DE!

(Már éppen egymásnak esnének amikor felbukkan a Banyapók, a szemei szikráznak, méghozzá szó szerint. Az orkok bemenkülnek a toronyba, bezárják a kaput, kikapcsolják a fényreklámot, és kiakasztanak egy táblát: Átmenetileg az épület lakatlan. Teljesen Lakatlan! NINCS ITT SENKI!!! A Banyapók döbbenten néz... Aztán legyint, és visszasétál a barlangjához. Ma sem kap fogpiszkálót)

S: Hmmm... ezek gyorsan eltűntek... ne félj, Frodó, megmentelek!

(Odasétál a kapuhoz, és döbbenten látja, hogy résnyire nyitva van. Kinyitja, a kapu mögött két madárszerű lény, a fejükre dizájnos mátrix-napszemüveget húztak. Láthatóan valaha részét képezték a modern védelmi rendszernek, itt-ott még látszik a fotocellák és lézerek maradványa, amiket valaki damilszálakkal pótolt. Samu elindul, ám hasraesik egy damilban. A madarak megszólalnak)

M: Állj!
S: Hiszen fekszem...
M: Állj!
S: Áhhh... (feláll és elindul)
M: Állj! Jelszó!
S: Itt is? Mindenütt csak jelszó...
M: Mondd a jelszót és lépj be!
S: De mi a jelszó?
M: Nem tudom. Senki se tudja. Mindenki a pénzes megoldást választja.
S: Pénzest?
M: Adsz egy ezüstöt és nem láttuk egymást...
S: Aha...

(előbányász egy ezüstöt és a madár csőrébe teszi. Aztán belép. Odabent hihetetlen felfordulás, a rulettkerekek szétszórva, a számok alatti mágnesek kis kupacokat alkotnak a földön, kártyalapok mindenütt. A falon vérrel felírva: Éljenek a nazgulllll.... Alatta egy morguli ork fekszik, a hátából kiálló mérgezett nyíl azt mutatja hogy hősies halált halt, akárcsak egy helyi, íjjal a kezében, aki viszont két dobókocka alatt nyögdös. Samu odalép hozzá)

S: Hol van a hobbit?
O: Mondtam hogy nem szabad ennyire ólmozni a kockákat...
S: Hol a foglyotok????
O: A foglyok a pincében vannak...
S: Köszi...

(Lemegy a pincébe, a hatalmas börtönben Frodó fekszik igencsak készséges, igen kevés ruhát viselő és igen csinos hölgyek között. Samu döbbenten nézi, szinte ki se látszik a lányok alól...)

S: Frodó úr!!!
F: Jé, szia, Samu!
S: Frodó úr!
F: Lányok, bemutatom Samut... vegyétek kezelésbe...
S: De...



Gondor földjén

G: Ez itt már Gondor földje.
P: Sűrű árnyak mezeje...
G: Nem!!!
P: Jóvan, csak vicceltem...
G: Ilyenekkel ne viccelj...
P: Mért ne?
G: Mert ne...
P: Azt hittem csak a korbáccsal nem szabad... jaaaaaaj! tegyél leeeee!
G: Ki. Ne. Mondd. Még. Egyszer. Ezt. A. Szót!!!!!!!!!!!!
P: Mármint melyiket? Jaaaaaaaj....
Ga: Inkább eléneklem neked Gondor történelmét:

Egyszer egy az Egy,
Egy Király, nála a hatalom
Kétszer kettő, az Négy,
Négy város, Osgiliath, Anor és Ithil Tornya,
meg valami kikötő
Nagy királyok, ó háromszor három
Kilencen voltak úgyám
Drágaságom.

Hétszer egy kő,
Látnak egymásra jól
Hétszer két kikötő
Kibújnak adó alól
Hétszer három per három
Szintje van a Fehér Városnak
Ahol manapság Helytartók laknak…

P: Mért hagytad abba?
Ga: Tovább nem tudom.


Dúnharg, seregszemle

Th: Katonák!
É: Ajaj... nem mondta hogy beszédet is mond...
A: Mi bajod a beszéddel?
É: Nekem semmi... neki az hogy nem tudja abbahagyni...
Gi: Hogyhogy?
É: Attól félek, egypár héttel csúszni fog ez a háború...
Th: Azért gyűltünk itt össze...
Gi: Csak a kincstárba ne menjünk...
T: És... inkább az élelmiszerekhez se...
Arw: De akkor hova?
É: Van erre egy szép kis hely.. úgy hívják, a Holtak Ösvénye...
A: Hmmm... És mi van ott?
É: Régebben kultikus temetkezési hely, manapság a Vérkommandó áldozatait hordjuk oda...
Gi: Jó büdös lehet...
É: A Vér illata... Vééééééér!!!
VÉÉÉÉÉR!!!!!
A: Ajaj... megint kezdi...
Th: A Háború nagyon fontos dolog! Gondornak segítség kell, és nem utolsósorban tartoznak is nekünk...
A: Gondor tartozik nektek?
É: Régi dolgok ezek...
Arw: Hé, mért lett sötét?
Gi: A Múlt árnyéka...


Cirith Ungol

S: De... Frodó Úr!
F: Mi bajod, Samu? Jó, ezek emberlányok, de hidd el...
S: Frodó úr, menekülnünk kell!
F: Ugyan, miért? Ezek igazi lányok, nem démonok...
S: Honnan tudod?
F: Behatóan megismerkedtünk...
S: Gyere Frodó úr, mennünk kell!
F: Nyugodj már meg, Samu... csak nem féltékeny vagy?
S: Ugyan, Frodó úr... menjünk...

(A tűzvörös Samu kiráncigálja a döbbent Frodót a börtönből és a toronyból. A torony előtt kicsit megállnak, de Samu nem engedi el Frodót, a nyakába rakja a Gyűrűt és úgy néz rá, mint egy féltékeny férj)

S: Én megmentelek és így hálálod meg?
F: Miről beszélsz?
S: Még a krumplilekvár receptjét is elárultam...
F: Ugyan, kinek?
S: Szauronnak...
F: Te beszéltél a Sötét Úrral?
S: Igen... elég kedves illető csak egy kicsit forró...


Gondor pusztáin

G: Mindjárt Minas Tirithnél leszünk...
P: Egészségedre...
G: Minas Tirith a Fehér Város...
P: Megfáztál? Mi van azzal a várossal?
G: Ez a neve...
P: Ez a Minhapciihi?
G: Valami olyasmi...
P: Csupa allergiás lakik ott?
G: A Fehér Város Gondor fővárosa...
P: Még fehér is? Miért? Kiszívta a nap?
G: Mint a te fejedet?


Rohanban

Gi: Ez a Holtak Ösvénye?
É: Ez...
A: Hát nem túl Királyi hely...
Arw: Mi az a csillogás ott elöl?
É: Hát igen... az ott...
T: Egy naaaaagy hűtőgép...
É: Nem! Az....
Gi: Sok szép kristály Galadriel hajának...
Ar: Sok korona nekem, hogy felpróbálhassam, melyik a jó...
Arw: Sok csillogó sampon!
L: Sok csillogó tükör!
É: Ugyan, ti kicsiny hitűek! Ez Haldír Márványtemploma!
Arw: Miiii? Annak a felfújt, hidrogénes ficsúrnak itt temploma van?
É: A Vérkommandó szakrális központja...
A: Annak olyan is van?
É. csodáljátok!

(A templom hatalmas, kívül fehér, belül vörös márványból. Az oltárán egy hatalmas Haldírszobor, és töméntelen üvegcse vér. Közöttük véregerek, vérpatkányok és vérnarancsok futkosnak)

É: És csodáljátok Haldír hatalmas szentélyét...
A: Ugyan minek?
É: Hitetlenek! De már nem sokáig... Megidézem nektek Haldír szellemét...
L: Egy élő lény szellemét?
É: Áhhh... apróságokkal ne törődj... eddig is sikerült...
T: Hmmm...
Gi: Kristály nincs?

(ekkor megjelenik Haldír szelleme az oltár felett)

H: Helló!
L: A''a!
H: Jaj, a Bakacsinerdei...
Arw: 'iy'
H: Egy völgyzugolyi... Arwen? Te mi a fenét keresel Rohanban?
Arw: Te mért nem haltál meg eddig?
H: Nem jött össze... sajnos...
Arw: Nagy kár... én elszöktem Szürkerévből... gondoltad, hogy azért szürke, mert poros?
H: Poros?
Arw: Egészen szürke lett tőle a hajam...
H: Beleőszültél? Kár hogy nem örökre... jól néznél ki...
Arw: Nekem legalább a természetes hajszínem...
H: Csak irigykedsz...
L: Bocsika, nincs tükröd?


Mordor

S: Gyere, Frodó úr!
F: De... lányok... szépek...
S: Majd én megvigasztallak...
F: De... lányok... bent... szépek...
S: Majd én kárpótollak...
F: Miiii????
S: (vörösen) Semmi semmi...

(Mennek előre a hegyek között, mögöttük néha felhangzik egy hang: " Halacka... Drágaszááág..." Samu időnként hátradob egy nagyobb követ a hangok irányába, majd továbblökdösi a küldetésének fontosságában egyre kételkedő Frodót)

F: De... jó lesz ez jeggyűrűnek...
S: Tudod mit, Frodó?
F: He?
S: Inkább szívj el egy pipát...
F: Nem... vagy de?
S: Debizony...


Minas Tirith

G: Ím a Fehér Város!
P: Hát... inkább világosszürke...
G: Jaj, e ostoba Tuk...
P: Én legalább bevallom...
G: Ezzel mire akarsz célozni?
P: Na...

(ekkor félbeszakítják őket a kapuőrök)

Őr: Állj!
G: Mi baj, ember...
Őr: Itt nem lehet csak úgy száguldozni... még ilyen ál- lóval sem...
G: Ál- lóval?
Ő: Mért, hát igazi?
G: Naná!
Ő: MIndegy, túllépted a megengedett sebességet...
G: Megengedett sebességet????
Ő: Azt hát... Ráadásul egyszerre több irányban...

Utoljára frissítve: szombat, 12 október 2013 16:28

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Alkategóriák

Bejelentkezés

Keresés

SSL Security
Comodo SSL Certificate

Vissza a lap tetejére