Tehát első utunkat a DM felé vettük, vasárnap reggel. Szerencsére nyitva volt.

Csakhogy tündéket illatszerboltba beszabadítani merészebb vállalkozás volt, mint amit hittem, de szerencsére Andris barátom támogatásával élve megúsztuk. Mind a négyen.

Első kép, ami fogadott minket, egy földön fetrengő és torka szakadtából üvöltő kisgyerek látványa volt, akinek az anyja nem vett csokit. Finrod döbbenten, Feanor dühösen nézte, Andris meg valamit mormogott magában. Ismerve a derék tanár úr viszonyát az ilyesmi jelenthez, a megjegyzése cseppet sem lehetett hízelgő, és még szerencse, hogy az anyuka nem hallotta, meg Finrod sem figyelt rá, aki azért nem állta meg, hogy haékan meg ne jegyezze: "gyerek már van a földön, azt látom.".

Kikerültük a visító gyereket, majd elindultunk arra, amerre lehetett. Nos, először természetesen a gyerekpelenkák meg egyéb intim dolgok kerültek látótérbe. Sajnos a két tünde élénk érdeklődést tanúsított a cikkek iránt.
-Tedd le Feanor, könyörgök, tedd le, vagy legalább tartsd alacsonyabban, mindjárt elmagyarázom, mi az- néztem rá vérvörös képpel, amint egy doboz óvszert lóbált. Csak az nyugtatott, hogy Andris eközben Finrod kíváncsiságát elégíttet ki, de ő kevésbé pirosan. Naná, könnyű annak, aki biológiatanár, mérgelődtem.
Azért némi elégtétellel szolgált, amikor Feanor a magyarázat hatására éppoly piros lett, mint én voltam elébb, és sűrű bocsánatkérések közepette önként távozott a polctól.

A kört majdnem befejeztük a tusfürdőknél. A válogatás hosszan elnyúlt. Különösen, amikor közöltem velük, hogy úgy válogassanak, hogy van amelyik terméket állatokon tesztelnek, és ilyet nincs se tünde, se ember, akinek a kedvéért a kosárba rakok. A szörnyülködésüket inkább nem írom le. Csak annyit tettem még hozzá, hogy remélem, aki azt állítja magáról, hogy nem végez állatkísérleteket, nem csinálja azt, hogy ő ugyan nem, de valamelik alvállalata meg igen.

Ezek után kezdődött a tusfürdő HOSSZADALMAS kiválasztása. Feanor egyből kiszúrta a Nive Feurt.
-TŰŰZZ!!!- kiáltotta nagy boldogan, de olyan szinten, hogy a biztonsági őr a pisztolyát kereset, mert azt hitte, hogy rabolni készülünk. Aztán mikor látta, hogy nem, akkor meg odajött, hogy mi van. Mondom semmi, csak Feanor tüzes jegyben született, és most örül. (Közben úgy ránéztem Feanorra, hogy jobbnak látta csendben lenni).

-Tűűz- suttogta most már halkan- ugye ezt hazavisszük?
-Feanor, drága, nem zavar, hogy ez alapvetően NŐI illat, mi meg férfi tusfürdőért jöttünk???
-De akkor is TŰZ!
-B***d már bele a kocsiba, aztán hadd vigye!- szólalt meg a mellénk érkező Andris. Az ő baja lesz! Tehát elvittük a Nivea Feuert, de beletettem a kocsiba egy PONTOSAN ugyanolyan tusfürdőt is, amit Finrod választott.
Közben felhívott Ulmo, akinek ecseteletem az iménti gyötrelmeket. mikor Feanor első akcióját vázoltam Ulmo csendesen megszólalt:
-Mondd, mit vártál egy hétgyerekes apától?????


Legnagyobb örömem az volt, hogy fizettünk és végre elhúztunk égésünk színteréről. Mivel ebédidő közelgett, Andris javasolta, hogy menjünk be a közelben lévő diákkajáldába. (Nem írom le hova, mert negatív reklámnak minősülne). Mentünk, mentünk, vesztünkre mentünk. Az "étkezde" pultjánál egy némber álldogált, aki megkérdezte, mit akarunk? Felvilágosítottuk, hogy ebédelni szeretnénk. (Na vajon mit akarhatunk edédidőben egy étkezdének csúfolt szörnyedvényben??) Rábökött a tálcákra, elkezdtük összeszedni a dolgokat, szerencsésen észrevettem, hogy finoman szólva sincsenek kielégítően elmosva.

A választék kőkeményen kelkáposzatfőzelékből állt, ami ráadásul hideg is volt. Ekkor azonban sajnos már nem fordulhattunk vissza, így kénytelen-kelletlen letelepedtünk egy asztalhoz, és "nekiláttunk', amikor is nem túl nagy örömünkre bekapcsolták a magnót, amiből a Dupla Kávé szólt, és olyan örökbecsű nótákat énekelt, mint pl. "Sej -haj kislány megírta a levelét". Ez volt az a pont, ahol jobbank láttam a tündéket kimenekíteni.
Mikor kimentünk, vettem észrem, hogy Andris és a tündék holt sápadtak. kérdem, mi baj. Mindenkinek testületileg kevergett a gyomra. (Nem csoda) Nincs más hátra, mint előre alapon az éjjel-nappaliban vettünk ásványvizet, legnagyobb örömere volt négy műanyag kanál is, és elővettem a scédcseppes üveget. Mindenki igazságosan kapott. Andris fél perc múlva elkezdett könyörögni, hadd ihasson a vízből, mert különben a tündék előtt hányja el magát. Mondtam neki, hogy bírja még egy kicsit.
-Nade mamesz, ez iszonyat.. és az a zene...
-Bírd még ki egy kicsit- rimánkodtam neki.
-De ez szörnyű...
-Tudom, még egy fél perc, és ihatod a vizeted. Ez tirátok is vontakozik- fordultam a tündékhez.
Szerencsére senkinek nem lett semmi baja. Andris ekkor találta kki, hogy mi lenne, ha innentől kezdve én főznék? Majdnem eldobtam magam, és közöltem vele, hogy én nem tudok főzni.
-Dehogynem, múltkor is tök finom lett a krumpilevsed.
-Jó, de máskor meg Eowyn szintjén csinálom a főzést.
-Tudod, mit Nam-avatkozott közbe Finrod. ENNÉL, ahogy ebben a lebujban főznek, csak jobban főzhetsz. Ha valami nem megy, segítünk. Tudod, a tünde férfiak legendásan jól főznek.
-Jó, de mit főzzek?
-Krumplilevest meg azt mondtad a múltkor, mamesz, hogy a barátnőd adott egy jó receptet.
-A gombástésztára gondolsz?
-Aha. és elmehetnénk a TESCO-ba is. Még csak fél egy.

Tehát felkeredtünk, és irány a TESCO.

A szokásos hányingerkeltő szag fogadott minket , majd az akváriumban összezsúfolt halak látványa. (Még a jégen levők talán már jobb állapotban voltak). A tündék dermedten nézték, persze Feanor nem bírta ki az epés megjegyzés nélkül:
-Na ezek is pont oly nyálkásak, mint igen tisztelt teler sógorod..
-Feanor- fordultam hozzá- lehet, hogy Celeborn olyan, amilyennek mondod, de akkor is a józanságának köszönhetően túlélt három kort, amit Te nem mondhatsz el magadról.
_-De nézd meg, hát pont úgy tátognak,mint a telerek, ha noldának akarnak ellentmondani- hepciáskodott Feanor. Csak tátogni tudnak, a hajókat meg biztos azért nem adták oda mert...
-Feanor, te se adtad a Szilmarilokat- emlékezteettem, egyáltalán nem tapintatosan.
-De én befolyásoltam vele a világtörténelmet
(Erről Ery véleményét is meghallgatnám- gondoltam magamba)
-A telerek is befolyásolták, ha nincs ott Celeborn Galadriel mellett, az összes tünde felfordult volna- csattantam fel.
Finrod dermedten nézett . (Téged sem hagylak, pajtás- gondoltam magamban, a te mamádat is szidják, ha telert szidnak..)
-Feanor, ne idegesítsd a vendéglátónkat, kérlek- szólalt meg Finrod.
-Nem idegesít, scak nem szeretem a helytelen megjegyzésket.
-Jól van, jól van, bocsánat....
-Semmi baj, és tudatlak, hogy én is a Halak jegyében születtem ám...- tájékoztattam Feanort, aki erer olyan szinten elszégyellte magát, hogy alg bírtam visszatartani, hogy a TESCO közepén térdenállva kérjen tőlem elnézést.
Andris eközben visszatért egy TESCO gazdaságos kenyérrel.
-Olyan fura illata van- közölte Finrod.
-Igen,. mert szerintem fűrészporral van elegyítve. Andris, én inkább a Liget végi boltban vennék kenyeret.
-De ez olcsóbb.
-Viszont ehetetlen.
-Miért lenne ehetetlen, amikor ...
-Ne haragudj Andris, de a szaga alapján TÉNYLEG nem tartozhat a legjobb dolgok közé..
-Jól van na, ti a lembashoz vagytok szokva, meg a minőségi dolgokhoz.
-Andris, én meg tudom, milyen a jó kenyér, tehát nem fogunk a két tündeherceggel TG kenyeret eteni, untig elég volt mára az a förmedvény, amit az elébb ettünk.
-Jól van, jól van mamesz, te vagy a konyhafőnök- ballagott el Andris bánatos képpel meg a kenyérrel.
-Nem kellett volna így kiakadnod- nézett rám Finrod.
- Csakhogy én tudom, mit akart veletek megetetni......
Andris eközben visszajött, valamit mormogott a nőkről, meg az ő igényességükről, majd utunkat a zöldségosztály felé vettük.
-Te, ez lehetetlen, hogy Yavanna csinálta volna!!- kiáltott fel Feanor. Mi ez a trutymó???
-Na de Feanor, igazán- szólt rá Finrod- ne ragadtasd el magad. Egyébként uborkának nézem, némileg megfonnyadva.
-Hát, ha neked a rohadt uborka fonnyadt uborka- válaszolt Andris.
-Ugye, mamesz- fordult hozzám- nem itt veszünk gyümölcsöt?
-Dehogy, azt is Újszegeden.
A két tünde elnevette magát.
-Látom, kezd az egyetértés kialakulni- csúfolódott Feanor, aki eközben felfedezte, legnagyobb rémületemre, a műszaki osztályt, ahol pont vasalóbemuatatót tartottak.

Felhívott Ery.
-Szi, megvagy még?
-Igen, most megyünk a vasalók felé.. Jézusom, Feanor, NEEEEE!!
-Mi baj?
-Simogatja a vasaló talpát.
-Felmelegíti?
-Nem, a forrót...Andris, csinálj valamit!!!!!
_Mégis mit?
-Nam, csak balrogot nem kibírta ki- emlékezett egyszerre Ery és Finrod.
-De nem velük akarta magán kipróbálni a függőleges vasalást, és főleg nem nyomta őket a füléhez- tört ki belőlem a hiszti.
-Na azt valóban nem akarhatta- habár ki tudja- jegyezte meg maliciózusan Ery.

Ezalatt Andris elvette Feanortól a vasalót, mondott neki pár keresetlen szót (Csak azt reméltem, hogy nem kezdi el Feanor anyukáját szidni).
Lényeg, hogy Feanor letette a vasalót, de eközben meg Finrod- nem tagadva meg teler vérét- a mosógépek iránt kezdett a kelleténél lelkesebben érdeklődni, a menet közben odaérő Feanorral együtt, és azt nézték, hogy a tűz meg a víz hogy fér össze.
-Te, ha a hajszárítót, amiben levegő, meg tűz van, ráteszik a vizes hajra, vagy beledobjuk a vízbe, mi történik?- kérdezte Feanor.
-Az, ami veled. Elviszik a mentők, mert jó megvágja az áram.
-Jaaaaa....akkor ne próbáljam ki?
_ De, nyugodtan, ha a másvilágra akarsz tenni- dühöngtem.(Kezdett rosszat tenni a TESCO- ban állandóan bömbölő zene, na meg a vesmémbe nyillaló fájásnak se örültem túlzottan, mivel azt azt jelezte, hogy felfázás okán lesz vagy öt kínos napom.)

Így hát igyekeztem őket kevésbé veszedelmes vizekre vinni. Én kis naiv azt hittem, hogy erre az állateledeles részleg tökéletesen megfelel.
Akkor jöttem rá a baklövésemre, amikor Finrod egy zacskó szárított halat fityegtetve döbbent arccal a következőt kérdezte:
-De ugye nem ez lesz a vacsora?????
Megnyugtattam, hogy nem, elmagyaráztam a dolog rendeltetését, és valahogy megpróbáltam Finrodnak választ adni arra a kérdésére, hogyha egyesek képesek az állataiknak minden jót megadni, akkor mások miért gyötrik úgy őket, mint az imént látott halakat???

Ebben nem jutottunk dűlőre, így elindultunk fizetni. Sajnos azt kifelejtettem a számításból, hogy Feanor saját erejét kipróbálandó, elkezdi delejezni az árleolvasót, ami először félig bedöglött, majd jelentősen kevesebb tételt olvasott le.

Hosszú időtöltés után elindultunk hazafele, busszal. Feanort szemmel láthatólag nem zavarta, hogy a 2-es járat összes tinilánya tátott szájjal nézi.Na meg az idősebb korozstály is. (Volt is rajta mit nézni, mit nem mondjak: két méteres, baromira jóképű fickó, olyan ruhában, ami leginkább a mi öltönyeinkhez hasonlít, TESCO szatyrot lóbál a kezében. Finrod mellettem ült, és amikor észrevette, hogy majd megfulladok a magamba fojtott vihogástól, elkezedett azon nevetni, hogy én hogy pukkadozom, Andris úgyszintén. Feanor meg nem tudva miről van szó (azaz rajta is vihogunk) bájos mosollyal integetett nekem- úgyhogy kezdett a tinilányok részéről kialakulni egyfajta lincshangulat.
-Hát- gondoltam megamban- ez van lányok, bármily fájdalmas is....

Végül leszálltunk a Ligetnél,a boltban beszereztem a maradékot, majd hazavánszorogtunk
"Noldák a jégen"-kezdte Andris tapinatalanul dúdolni, a Hungária "napfény a jégen " dalának dallamára. Hogy honnan jött neki a hüye ötlet, azt nem tudom, de se Feanor, se Finrod meglehetősen csúnya nézése sem volt elég, hogy elhallgattassa. Viszont az enyém.....

A koliba érve közöltem, hogy mindenki csinál, amit akar, de én először is elhúzok fürödni. A dudorászásért cserébe a méltatlankodó Andrisra bíztam a vendégeket, akik követve példámat, elindultak fürödni. Feanor nagy lelkesen a Nivea Feurrel a kezében, és Andris kísértében. Nem röhögtem annak gondolatára, mi is vár a drága barátomra, ááááá...

Én frissen, vidáman kerültem elő a tusolóból, Andris viszont csapzottan, a tündék meg igencsak morcosan. Feanor felfedezte, hogy az általa választott tusfürdő TÉNYLEG női illat, és elkezdte csesztetni Finrodot, aki- Andris elmondása alapján- kis híján fejbevágta a magáéval. A szobában is folyatatták a morgást, és erős a gyanúm, hogy csak azért nem estek komolyabban egymásnak, mert elég nehézkesen tudták volna tartani a törölközőt.... végre megszántam Finrodot, és egy ördögi-angyali mosollyal elővettem azt a tusfürdőt, amit elővigyázatosságból vettem.
- Ez jó lesz Feanor???- kérdeztem.
Eredmény: döbbent csend, és a kitörni készülő nevetését visszafojtó Finrod. Bár utólag közölte, hogy előbb is odaadhattam volna neki a tusfürdőt, vagy Feanornak.

Na ezek után nekiindultam főzni. Hadsegédim lelkesen hozták utánam a hozzávalókat, és a krumplilevesről szerencsésen lemondtak. Andris közölte velük, hogy nem szeretem, ha néznek főzés közben. (Hja, a mikor neki csináltam bundáskenyeret, és nézett, annyirra remegett a kezem, hogy az összes tojáshéj a tojásban kötött ki..).
Tehát elvonultak, de kár volt. Mivel még elég ideges voltam és kapkodtam is, a konzervgombát úgy találtam felnyitni, hogy a fedő szépen beleállt az ujjamba. Lekötöttem egy pzs-vel, de semmit nem ért, így a mosogató fölé tartottam.

Szerencsémre ksivártatva bejöttek a vendégeim és a haverom is.
-Mondd, mamesz, mit csináltál?
-Megvágtam az ujjam. Adnál egy kis sót légyszíves?
-Na nee.. ugye nem sót karsz belenyomni?-döbbent meg Finrod. Azért az angbandi módszereket hagyjuk, ha lehet.
Andris hozott kötszert, feltörettem a jódot, és legnagyobb megrökönyödésükre a sebbe nyomtam. (Szinte hallom Mecsi véleményét.) Végül szerencsésen bekötöttük, és négyesben folytattuk a főzést. Feanor nézte, nézte a kést, amivel a gombákat szeleteltük, majd mesgzólalt:

-Te, Nam, ezt én nem neveztem késnek. EZ kés-húzta elő a tőrét.
-Jéé, ezzel még a férgeket is ki lehet szedni a földből- kezdett el egy menet közben odaérkező ismeretlen fiú lelkendezni, aki valamit melegíteni akart.Reakció: döbbent nézés mindenki részéről, és elsüllyedni készülő Namarie.

Feanor ekkorra már szerencsére megtanulta, hogy ami forró, tüzes, stb. azt nem muszáj megtapogatni, így beérte azzal, hogy a főzőlap hőmérsékletét fölé tartott kézzel ellenőrizze. Végül szerencséesn elkészült a gombástészta.

Mikor végeztünk az evéssel, még csak fél hat volt, így Andris indítványozta, hogy menjünk ki a Plázába, mozizni. Ekkor jutott eszembe, hogy ez milyen jó ötlet, hiszen most még vetítik a GyU harmadik részét. Ezt persze nem mondtam el a tündéknek, hadd legyen meglepetés. Lett is, nagyobb mint gondoltam és szerettem volna.

Hatra értünk ki, de ezúttal Andris nem kísért, mert mint mondta, valami dolga van. Kiderült, hogy a film nyolckor kezdődik. Ez lett volna kisebbik baj, a nagyobbik, hogy miközben nézelődtünk, egy plázacica utánunk szólt:
-Mondd, nem adod nekem a pasidat?
Nemn érdekelt a megjegyzés. Később kiderült, hogy ez hiba volt. Leparkíroztam a tündéket az egyik kávézónál, és elmentem jegyet venni meg csapvizet inni a mosdóba. Szerencse, hogy előre megmondtam, mi hol található.

Húsz perc múlva Feaor rémülten toppant be a női mosdóba, mintegy semmibe véve a hely "szentségét".
-mi baj van?- kérdeztem.
-Nam, ránkakaszkodtak. Az az előbbi lány, meg a barátnője.
-Jól van, nyugodj meg, semmi baj.
-Nade a tündelányok nem csinálják ezt, na meg a Finrod udvarában lévő emberlányok se csinálták. És tudod, az baj, hogy nemcsak lányok akszkodtak ránk, hanem...
-Te jó Isten - döbbentem meg. Tudod, Feanor, alapvetően toleránsnak kell lenni ezzel a jelenséggel, meg az emberekkel, de mindjárt segítek.

Ebben a pillanatban megcsörrent a telefon. Ery. Vázoltam a helyzetet, meg azt, hogy msot rohannom kell.
-Ugyanmár, hadd szenvedjen egy kicsit Feanor.
-Na de Ery, Finrod is szenved, ha lehet, még jobban, mert ő azóta is ott ül.
-Nem baj, hadd szenvedjen ő is. Te jól vagy?
-Igen, igen.
-És van valami startégiád?
-Aha, és ha bejön, akkor örülni fogok.
-Akkor jó. Szurkolok neked!!!
-Köszönöm!!

Alig tettem le, megint megcsörrent a telefon. Ulmo. Neki si elmondtam, mi van. Ő azért nem volt annyira maliciózus, mint Ery. A tündék szenvedése hallatán így sóhajtott fel:
-Szerencsétlenek.... és mit fogsz csinálni?
-Ulmo, őrültség, de beadom, hogy a férjeim....
-Dehogy őrültség, sőt!!! Nyugodtan viselkedj is úgy. És mondd, sikerült már valamit megtudnod? Ja, igaz is , lehetett?
-Na hát ez az. Hallod, most megyek, még Finrod egyben van. Köszönöm, hogy hívtál.

Közöltem Feanorral, hogy most bármit lát és hall, semmin ne lepődjön meg, és ezt telepatikusan közölje Finroddal is, ha odaértünk.
Szívdobogva léptem az asztalunkhoz, ahol a két tisztelt barátnő és a két tisztelt barát kőkeményen próbálta megdolgozni Finrodot.
-Naa, tényleg nem adod a pasidat???- fordult felém az előbbi lány.
-Hát, sajnos semelyiket nem adhatom, mert mind a kettő a férjem.- jelenttem ki hideg nyugalommal.
-MIIII?? De ez bigámia!!!
-Nem az, mert mi máshonnan jövünk, ahol matriarchátus van, és a nők több férfit is férjül vehetnek.
-?????? De akkkor honnan tudtok magyarul??
-A dédanyám magyar, ő tanított meg, én meg a párjaimat. Igaz, drágám?- néztem mosolyogva Finrodra.
-Igaz.. de szép is volt, amikor a jurtában tanítottál zengő, csodálatos nyelvedre... és aztán kimentünk a csillagfénybe, és lóháton vágtattunk a végtelen pusztán.
-És én kancatejet szolgáltam fel nektek, mikor visszajöttetek..- kapcsolódott a társalgásba Feanor.
-Igen, idősebb férjem, milyen szép is volt az.. úgy vágyom vissza.
-Nemsokára, édes, nemsokára megyünk- reagált Finrod. Milyen jó is lesz újra a süvítő szél és a tiszta levegő.

A tisztelt négytagú társaság ekkor gondolta azt, hogy itt az ideje menekülésszerűen távozni. A távolodóban elejtett szavaikat inkább nem írnám le.

A két szerencsétlen tünde maga elé meredt. finrodon szinte láttam a kérdést:
-Érdemes volt ezért?
-Nézd, Finrod - szólalatm meg. Érdemes volt. A hőstett akkor is hőstett marad, ha senki nem törődik vele, és az erkölcsi érték akkor is érték, ha zárójelbe teszik. és elárulok valamit: van akik még igenis törődnek veletek, és olvassák a történetet, ami rólatok szól. És vannak még, akik szeretik és tisztelik a tündéket.

Ekkor vetődött fel bennük a nyilvánvaló kérdsé először:
-Akkor te is ismered a történetünket. Honnan?
-Gyertek velem.
-Hova megyünk?- kérdezték.
-Meglepetés.... -és ezzel bevittem őket a könyvesboltba, ahol stócokban állt a Szilmarilok és a Gyűrűk Ura.
-Nos, van aki leírt a történetet, mi meg olvassuk.
A két tünde döbbenten nézett rám.
-Ha hazamentünk, megmutatom a saját példányaimat-ígértem meg.
-Köszönöm, Nam, vigasztaló szavaidat. -nézett rám Finrod.
-Ha valahol nem stimmel a történet, ugye kiigazítjátok?- kérdeztem tőlük.
-Ez csak természetes- lelkendezett Feanor.

Ezek után elindultunk a moziba. Menet közben felvilágosítottam őket, mit is fognak látni, és hogy az még a könyvtől is különbözik, nem még attól, ami VALÓBAN történhetett.
A film után csendesen indultunk hazafelé, nem is sejtve, hogy mi vár ránk két kíváncsi fórumostárs formájában.....