A Vértes erdőborította északnyugati. lábánál, Várgesztes községtől déli irányban, magas dombon emelkedik Gesztes vára. A Vértes többi várához hasonlóan a Csák némzetség építtette a XIII. század második felében. 1326-ban Csókakővel, Csesznekkel, Bátorkővel és a tatai uradalommal együtt ezt is elvette tőlük Károly Róbert király, s ettől kezdve egy évszázadon át királyi vár maradt. 1438-ban a Rozgonyiak kapták meg. Többi dunántúli várunkhoz hasonlóan a nagy hatalmú Cillei-Garai-liga tagja, Újlaki Miklós szerezte meg 1451-ben, a Rozgonyi Sebestyén olasz fosságból való kiváltásáért fizetett hatalmas kölcsönnel. A királyra csak az utólsó Újlaki, Lőrinc herceg halála után, 1524-ben szállt vissza. Az egyébként katonailag jelentéktelen várat 1529-ben ostromolták először a törökök, ekkor még sikertelenül. 1543-ban, Fehérvár elfoglalása után a Vértes várait bevette a budai pasa serege. Ezután ötven év alatt nyolcszor cserélt gazdát és csak 1600-ban vették vissza a töröktől véglegesen. Az akkorra már elavult, kis középkori vár a XVII. század közepén omladozó állapotban volt. pusztulását betetőzte a birtokos Eszterházyaknak a vár bontásárá 1733-ban kiadott engedélye. Köveit részben a majki kamalduli remeteségbe építették be, részben széthordták a község lakói.
Épségben maradt földszíntjébe és magasan álló első emeleti falai közé a Magyar Munkás Turista Egyesület 1932-ben menedékházat épített,.amely a háborúban elpusztult. 1960 és 1963 között ,`a Komárom megyei Idegenforgalmi Hivatal és az Országos Műemléki Felügyelőség a vár romjait feltáratta. A helyreállítási munkák során turistaszállót alakítottak ki a várból.
Gesztes szabályos alaprajzú váraink közé tartozik. Téglalap alaprajzú, hasáb formájú tömegében egy kis belső udvarhoz kétoldalt csatlakoznak a lakószárnyak. A külső tornyok és hozzá építések a második udvarral későbbiek, XV-XVII. századiak.
Az egész várat a domb közel vízszintes peremén szabálytalan alaprajzú külső kőfal övezte, ebben volt a kaputorony is.