350.

Mintha kicsit kezdenénk sokan lenni itt, meg aztán unom az egy helyben ülést. Fel kéne kerekedni. Celeborn- természetesen- egyetért velem. (Próbálna meg ne egyetérteni!!) Abban azért közös erővel megegyeztünk, hogy vízpartra megyünk. (Fontos, hogy a telereknek, akik velünk kívánnak jönni, legyen hol strandolni), bár celebornnak úgyis mindegy, mert az ő úszási meg az én fáramászási tudományom kb. egy szinten van.)

Legyen mondjuk a Nenuial- tó partja? Megkérdeztem Celebornt. azt mondta, legyen. megkérdeztem a népet. Kérdésük: az meg milyen? Mondom, ha odamegyünk, meglátjátok. Jó, akkor odamegyünk.

Az se utolsó szempont, hogy Ulmo ott is ott lesz velünk.

350. harmadik havának közepe:

Szedtük a sátorfát, és miután rendet tettem a dicsőséges kavarodásban, elindultunk.

Két nap múlva:

Csak gondoltam, hogy rendet tettem. Ugyanis hülye Celeborn, akinek hátul kellett volna vigyázni a népre, eltűnt. Őt kerestük egy álló napig. Eközben a menetrend sikeresen felbomlott, mert pár igencsak kíváncsi természetű nolda elment szétnézni. Így, mire Celeborn drága előkerült , kezdhettük őket keresni. Azt hittem, agyonvágom őket. Celebornt ugyan nem nyilvánosan, de lecsesztem, és magam mellé vezényeltem. (Úgyis azért kódorgott el, mert a hajamat akarta egy fa tetejéről látni, és míg nézte, elaludt. Most legalább nézhet. egész közelről)

Celebrimbor középen őrzi a jónépet, én meg hátraküldtem három jó markos sindát kiegészítve öt noldával.

Jómagam szokás szerint a vezérürü vagyok. Komolyan gondolkodom, nem kéne-e egy kolompot a nyakamba akasztani.

Három nap múlva:

Most meg a hátsó noldák közül tűnt el négy, Celebrimborral együtt. Merthogy ők régi barátok, és beszélgetni akartak egy kicsit. Inkább nem szóltam semmit, celebrimbort is előre hoztam, és kiválasztottam párat, akik a Helcaraxet is túlélték, és őket tettem hátra meg középre.


Ezek után kihirdettem, hogyha valaki még egyszer el mer bódorogni, olyan taslit kap az én fehér kezemtől, hogy Mandoshoz repül. A noldáknak ennél több nem is kellett, viszont a sindák nem nagyon értik, hogy miért is olyan rossz mandosnál, különösen, ha Nienna ott van.

-Nézzétek, válaszoltam- ha nektek jobb az, hogy egy sarokba, test nélkül, egy parázstartót bámulva gondolkodtok egy denevérszárnyas csarnokba, ahelyett, hogy a saját testetekben éveznétek a napsütést, akkor Mandos biztosan nagyon fog örülni a látogatásotoknak.
Arról nem is beszélve, ha a kódorgásotok közben pár véletlenül itt maradt orkkal összeakaszkodva haltok hősi halált.


Este:
Szemmel láthatólag a délutáni beszédem megtte a hatást, de azért az egyik hátsó őr nem bírta ki a kérdést:
-Úrnőm, ha mi is így keltünk volna át a helcaraxen, mi lett volna?
-Senki nem marad életben.

Másnap:

új népszokások léptek életbe. A sindák MINDEN létező fára fel akarnak mászni, a noldák MINDENT meg akarnak tapogatni, ami kemény és csillog (igen, Celebrimborból is előtört a nagyapja vére, de szerencsére Ceeleborn nem látta meg, amikor a hajamon akart matatni) a telerek meg MINDEN létező pocsolyánál megállnak fürödni, és még Ulmonak is alig hsizik el, hogy ez még nem a Nenuial.

Varda meg röhög a kínomon. Ezt onnan tudom, hogy ma este amikor felnéztem az égre, hozzá fohaászkodva, egy nevető szájat formált ki csillagokból. Köszi, Varda, köszi, köszi...!

Egy hónap úlva:

Na végre elértük annak a szerencsétlen tónak a partját. Épp itt az ideje, mert Cellebronnal már majd'megőrültünk a sok "messze vagyunk még Galadriel izé Nerwen?"-- től. Ez természetesen celebrimbor volt. Látszik, kispajtás, hogy az apád hajón jött át Középföldére!

350. nyolcadik havának tizenötödik napja

ma alaposan megleptem Celebornt. Félrehívtam, és megmondtam neki, hogy apa lesz.

A hatás egszerűen frenetikus volt. amikor felfogta, hogy nem sok, hanem egy év múlva.

Elsőzör körbeszaladta a táborunkat, majd eszébe jutott, hogy ezt a hírt Ulmoval is közölni kell, de nagy rohantában belesett a vízbe.
Így a következőképp adta elő magát:
-Képzeld Ulmo (bluggy), apa leszek (bluggy) körülbelül egy év múlva(bluggy).
-Jól van, Celeborn- szólalt meg mosolyogva ulmo- de megfulladni azért még nem kell. hol van galadriel?

ezt nem kellett volna kérdeznie. Ugyanis Celeborn azon lucskosan rohant hozzám, és nem bánva, hogy épp a gyógyfüveket rakom szép, felkapott, hogy én is csuromvíz lette, majd az ölébe víve rohant vissza Ulmohoz:
-itt van.
-jól van, te, tedd már le, még elejted nagy izgalmadban.
megtörtént. ezerk után ulmo kicsit jobban kiemelkedett, és a következőt mondta:
-na, hát akkor, gyerkeke, Iluvatar áldása legyen mind a hármótokon, na és természetesen az enyém is. meglátjátok, szép erős fiatok születik majd. azt hiszem, a többiek se veszik zokon, ha elmondom nekik a jó hírt. maradjatok csak itt egy kicsit!
-A többiek?
-Hát persze. tudod, Manwe, Varda, Yavanna, Tulkász!- ezzel elúszott, de öt perc múlva visszatért.
-Nos, a testvéreim is áldásukat küldik. Tulkász túláradó örömében úgy megnyomorgatta manwet, hogy szegénynek majd a csontja tört.
-Manwééét?
-Hát mivel ő volt hozzá a legközelebbb.

351. nyolcadik havának első napja

Ma megszülette a fiunk. Elég érdekesen mert, mert Celebornnal elmentünk jó messzire sétálni, elfeledkezve arról, hogy esetleg célszerűbb lenne otthon maradni.

Következmény: egyszer csak elindult a szülés, Celeborn legnagyobb meglepetésre. Láttuk, hogy visszamenni nincs idő, így leültem a fűre a tóparton, hívtuk Ulmot, és nekikezdtünk édeshármasban szülni.
Hogy a kép teljes legyen, és semmi ne hiányozzék, Celebrimbor is odakeveredett, és megpróbált tanácsokat adni.
-Én úgy hallottam- szólalt meg- hogy ilyenkor lélegezni kell.
-máskor is, drága noldám.- válaszolt neki Ulmo.
-Te, Ulmo, a szülés ugye fáj a nőknek,
-Szerinted?- nyögtem fel.
-De akkor csillapítani kéne- kezdett el Celeborn kétségbeesve töprengeni, majd Iluvatar lángjából kipattant a szikra, és Celeborn fejében gyúlt fel:
-MEGVAN!!! Szüljél vízbe!! (Ez is csak egy telernek juthatott eszébe)
-De az nem elég higiénikus, meg hideg a tó!- replikázott Celebrimbor.
-Akkor Ulmo forralja fel!
-Mi lenne, fiúk, ha rámbíznátok a dolgot?- kérdeztem.
-Na ebben igaza van.- szólalt meg Ulmo. Azt hiszem, s kontaktot teremtek Yavannával, bár ahogy elnézem, Galadriel elég jól alkalmazza magára is a valinorban tanultakat..
Megtörtént a kontakteremtés, Yavanna legelső szava az volt, hogy a fiúk nyugton maradnak, mert nem ők szülnek.
Hát ezek után mit ne mondjak, határozottan könnyebben ment a dolog. Egész addig, míg Celebornt fel nem szólítottam, hogy vgja el a köldökzsinórt. Merthogy nem merte. Amikor végre megtette, akkor meg Celebrimbor ájult el majdnem...

Végre szépen mindenki összeszedte magát, a kicsit belepólyáltuk a párom alsóingébe és a mentéjébe, majd a Valáknak hálát adva hazaindultunk.

Írnék még többet is, de most egyelőre némileg fáradt vagyok. Azt hisazem, holnap folytatom. Ahogy Celebornt elnézem, lesz miről írni!