A MAGYAR TOLKIEN TÁRSASÁG KULTURÁLIS EGYESÜLET
KULTÚRANTROPOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE


Bevezetés:

A Magyar Tolkien Társaság Kulturális Egyesület (a továbbiakban röviden: MTT) 2002 első felében jött létre J.R.R. Tolkien magyarországi rajongóinak köszönhetően. Ez a közösség Tolkien egyik főművének, A Gyűrűk Ura megfilmesítésének hatására talált egymásra az internetes honlapok fórumain, ahol a megfilmesítéssel kapcsolatos találgatásokat tárgyalták meg eleinte. A közösség tagjainak nagy része a könyvek alapos ismerője volt, nemcsak A Gyűrűk Urát, de a szerző többi írását is olvasták, s a film által keltett érdeklődést kihasználva időszerűnek látták egy olyan kulturális egyesület létrehozását Magyarországon, mely már számos más országban is működik évtizedek óta, s melynek fő feladata lenne Tolkien műveinek alaposabb megismertetése a magyar közönséggel, illetve az író munkásságával való foglalkozás tudományos és nem-tudományos szinten is. Az MTT alakulóülése, s ezzel hivatalos szervezetté válása a Szegedi Tudományegyetemen történt egy kis nyitókonferencia keretében, melynek célja volt a Tolkienről szóló magyar diskurzusok megindítása. Az MTT életében azóta eltelt több év, idén ünnepli majd a harmadik születésnapját. Ezalatt az idő alatt számos rendezvényt, programot bonyolított le: Tolkien Klubokat, tudományos konferenciákat, nyári táborokat, Tolkien születésnapján megrendezett nagyszabású ünnepi rendezvényt, közreműködött A Gyűrűk Ura filmek magyar szinkronjának javításában (a második és harmadik film esetében) és néhány Tolkien könyv fordításában, illetve a fordítás szövegének lektorálásában. Kreatív szekcióiban komoly alkotómunka folyik (ezekről később bővebben). Céljai között szerepel a fiatalság közösségi életre nevelése, a tolkieni értékek továbbadása, munkásságának beemelése a tudományos élet figyelmének középpontjába. Az alapítás óta a taglétszám egyre csak gyarapodik, már 200 fő fölött tart, ez részben a filmek sikereinek, részben a rendezvényeknek, részben a baráti közösség csábításának köszönhető.
Jómagam kezdettől fogva figyelemmel kísérem az MTT alakulását, az alakulóülésen nem vettem részt, később léptem be a társaságba. A baráti találkozóikra ritkán jártam, de a rendezvényeik közül a fontosabbakon mindig ott voltam. Így egy kicsit kívülálló is maradtam, meg tagja is lettem a közösségnek, helyzetem képessé tesz arra, hogy kívülről és belülről is képet adhassak erről a sajátos szubkultúráról, mely mindenképpen megér egy kultúrantropológiai kutatást. Vizsgálataim során a tanult szempontokat alkalmaztam, fő támaszom ebben Hollós Marida: Bevezetés a kulturális antropológiába c. könyve volt. A vizsgálat nem lehet teljes és végletekig alapos, hiszen erre a szűk keretül szabott pár oldal nem lenne elegendő, megkíséreltem azonban minél több mindent belesűríteni e vázlatos áttekintésbe.


Holisztikus megközelítés:

Először is megpróbáltam az MTT-t egy komplex rendszerként értelmezni, nem csak egy-egy aspektusát megvizsgálni. Ehhez a holisztikus szemléletmód volt a legmegfelelőbb. A rendszer egészének megfogalmazását talán ott lehetne kezdeni, hogy a közösségi keretet és a szervezeti keretet próbáljuk meg egymáshoz viszonyítani! A baráti közösség nem minden tagja lépett be az MTT-be, s az Egyesületnek nem minden egyes tagja tartozik a baráti közösségbe, emiatt a két halmaz kapcsolata nem írható le olyan egyszerűen. A többség mindkét halmazba sorolható, tehát tagja az MTT-nek és a közösségnek is. Egy része az embereknek nem tud részt venni a közösségi életben, mert messze lakik, vagy egyéb elfoglaltságai ezt nem teszik lehetővé, de az Egyesületnek tagja, s néha benéz az internetes fórumra, mely a közösségi élet központja. Egy másik része rendszeresen ott van minden találkozón, programon, némelyikük még a szervezésben is részt vesz (mások mindig kimaradnak ebből), de nem tagjai az MTT-nek, mert nem akarnak belépni. Vannak alkalmi közösségi-tagok, MTT-sek és „külsősök” egyaránt, valakit csak bizonyos programok vonzanak (tudományos oldal vagy kreatív oldal vagy a kötetlen bulizás). Egyesek nem is akarnak részt venni a közösségi életben, de korábban esetleg valamiért beléptek, s azóta is alig csináltak valamit az Egyesületért. Láthatjuk tehát, hogy sokan sokféleképpen állnak hozzá e két halmazhoz, eltérő motivációkkal, nagyon sok az átfedés közöttük. Egy-egy rendezvényen nem is lehet tudni, ki tag és ki nem tag, sőt, szinte minden alkalommal bukkannak fel új és ismeretlen arcok, akiknek legfeljebb a fórumos nicknevét ismerik. A kemény mag, akik tagok és a rendezvények rendszeres résztvevői és szervezői, általában mindenki által ismert, ha másképpen nem, hát hallásból. Mindezek után természetes, hogy klikkek alakultak ki a társaságban, az újaknak nem minden esetben könnyű a beilleszkedésük, ha nincsen egy ismerősük sem. Ráadásul a régiek sokszor kritikusan nézik az újakat, a taglétszám bővülésével hígulásról beszélnek, sokakat nem is engednek maguk közé. Az aktív és passzív tagok között is feszül ellentét: akik folyton dolgoznak, programokat szerveznek, nem nézik jó szemmel, ha egyesek csak a buli kedvéért jönnek, amazok meg nem szeretik, hogy mindenbe bele akarják rángatni őket. Az egész rendszer tehát olyan, mint egy folyamatosan változó, halmazaiban is táguló vagy szűkülő, képlékeny valami, szigorú keretek nélkül, sok átjárással. Kulturális szemszögből nézve két csomópont köré szerveződik: Tolkien és a barátok, valakiknél egyik a domináns, valakiknél a másik, de ez is sokszor képlékeny, valamennyire mindkettő fontos mindenki számára. Kulturális egyesület és baráti közösség, rendezvényeket szervezők és rendezvényeken résztvevők, kötöttebb és lazább programokat kedvelők, különböző értékrendek –ezek a rendszer aspektusai, melyek önmagukban nem, csak egymáshoz viszonyítva a tágabb, rendszerben betöltött szerepük alapján érthetőek. Egyik aspektus sem létezhetne a másik nélkül, egyik feltétele a másiknak, hogy a társaság egyben maradjon, működőképes legyen. A folyamatos változás, mozgás, módosulás adja a dinamizmusát a rendszernek, ezért képes megújulni és az újabb kihívásoknak megfelelni. Ez a viszonyrendszer alkotja magát a társaságot.


Összehasonlító szemléletmód:

Ha összehasonlítjuk más egyesületekkel, rajongói klubokkal, ifjúsági közösségekkel az MTT-t, talán megközelíthetünk egy általánosabb elméletet ezeknek a működéséről. Nem általánosíthatunk pusztán az MTT ismeretében, elméleteink tesztelését csak összehasonlításokkal végezhetjük el. A legkézenfekvőbb összehasonlítási alap talán a Star Wars és a Harry Potter rajongói közösségek lehetnének. Ha megvizsgáljuk őket, mindegyikről elmondható, hogy nem csak egy sajátos világ, egy kultúrkör köré szerveződnek, hanem egy bizonyos értékrend köré, melyben meghatározó erő a barátság, bajtársiasság, a közösségi értékek. Ugyanúgy szerveznek közösségi programokat, játékokat, előadásokat, komoly barátságok és kapcsolatok szövődnek e közösségeken belül, sokszor az adott mű csak keret, a lényeg az az összetartó erő, mely a tagokat szorosan egymáshoz kapcsolja. Kialakul egy közös szemléletmód, egy értékrend, mint A Pál utcai fiúkban is megfigyelhető: a végén már ott sem a Grund volt a lényeg, hanem az, amit szimbolizált. A Star Wars-közösségekben sem maga a Star Wars a lényeges, hanem az, amit jelent a tagok számára. Ugyanez igaz a Harry Potterre és Tolkien műveire is. Nem véletlen, hogy ezekben a csoportokban a társaság magját fiatalok alkotják, hisz ebben az életkorban van a legnagyobb jelentősége a baráti közösségeknek. Minden közösségben vannak persze fanatikusabbak, s vannak, akik mérsékeltebben vonzódnak az adott műhöz. Nem a műhöz való viszony mibenléte vagy erőssége a meghatározó, hanem az adott közösség szubkultúrájához való viszony. Mindegyik ilyen közösség egy sajátos szubkultúra, mely akár külsőségekben is megnyilvánul. A Tolkien-rajongók például előszerettel hordanak a nyakukban Gyűrűt, vagy egyéb tünde-ékszert, az MTT által gyártott MTT-s pólókat, vagy a filmhez gyártott pólókat, de erősen jelen van a Tolkienhez közel álló rock- és metál-együttesek hatása is: Nightwish-, Blind Guardian-, Cross Borns-pólók és pulóverek formájában. Ugyanez megjelenik a Harry Potter rajongóknál: a könyvhöz vagy a filmekhez köthető pólók, varázsló-talárok, süvegek, vagy a Star Wars-közösségeknél a filmes jelmezek. Megfigyelhető minden közösségénél a művek részletesebb ismerete, alaposabb kitárgyalása akár élőben, akár interneten, mélyebb összefüggéseinek a kutatása, vagy az arra való igény megjelenése. Az internet megnövekedett szerepe kulcsfontosságú napjainkban eme közösségek életében, ez is egy mindenhol megfigyelhető alapállítás. Összegezve tehát megállapíthatjuk, hogy ezek a közösségek hasonló elvek alapján működnek, hasonló célból, hasonló motivációkból, az eltérések az egyénekből adódnak.


Relativista megközelítés:

Egy kívülállónak talán furcsa lehet, hogy az MTT-sek olyasmikre fordítják az idejüket, amelyek mások számára érthetetlenek, megmagyarázhatatlanok. Az értetlenkedő emberek azzal intézik el az egészet, hogy ezek fanatikusok, legyintenek, s ezzel úgy érzik, megmagyaráztak mindent. De ahhoz, hogy megértsük, miért akarna valaki megtanulni nemestünde- vagy szürketünde-nyelven, miért énekel hobbit-nótákat, miért öltözik Tolkien világát idéző ruhákba, miért rajzol vagy fest állandóan csak fantasy-témákat, miért lóg állandóan MTT-sekkel, jár mindenféle programra, veszi meg megjelenése napján a filmet videón vagy DVD-n, a filmzenét CD-n vagy kazettán, ahhoz el kell tölteni egy kis időt a közösségben, levetkőzve az összes előítéletünket! Nem feltétlenül fanatizmus áll e „fura” viselkedés mögött, amely belülről egyáltalán nem fura, sőt, az a természetes, a normális. Magam arra a következtetésre jutottam az együtt töltött évek során, hogy egyáltalán nem a fanatizmus a fő mozgatórugó. A közösség tagjainak többsége számára ez az egyetlen baráti közösség, minden más társaságból, osztályból, stb. úgy érzik, hogy kilógnak, nem találják meg máshol a helyüket. Itt az MTT-ben hasonló korú, gondolkodású és ízlésű fiatalok gyűltek főleg össze (akad kivétel), s ez identitást ad nekik, összetartozás-érzést, amit ki akarnak fejezni mind életmódban, mind viselkedésben és öltözködésben. Ezzel találják meg a helyüket, így nem lógnak ki a többiek közül, érzelmi biztonságot ad nekik a közösség. És ennek a szubkultúrának a felépítéséhez szükségesek az olyan rítusok, mint a fentebb említett példák. Az egyén lelki szükségletei teremtik meg ennek a közösségnek a feltételeit.


Diffúzionista megközelítés:

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a máshonnan átvett kulturális elemeket sem. A legkézenfekvőbb forrás, amely először eszébe jut az embernek, az a hippi-mozgalom. Az öltözködés egyes elemei, a természetbarát szemléletmód, a társadalomtól való elhúzódás bizonyos elemei, az ősi „pogány” kultúrák iránt érzett szimpátia (főleg kelta, germán), a baráti közösség összetartó jellege nagy valószínűséggel a hippiktől átvett elemek alapján épültek fel. Ugyanakkor érezhető sokaknál egy keresztény-keresztyén hatás is, ez nyilván abból fakadhat, hogy Tolkien maga is hívő katolikusnak mondta magát, s műveiben sokan érzik ezt a vallásos szemléletet is. Ha már szóba került a kelta, s germán kultúra: mivel Tolkien főleg ezekből merített, természetes, hogy az MTT tagjai is ezekből a kultúrákból egészítik ki a tolkieni világ esetlegesen hiányzó elemeit, pl. ír tánc és kelta zene, kelta és germán öltözékek, a hűvös és zord skandináv hangulat (akár északi metál-együttesek útján is), s más fantasy- és szerepjátékos elemek is fellelhetőek e szubkultúrában. A rocker-irányzatok erős hatása is érezhető, mind a zenei-, mind az öltözködésbeli ízlésvilágban. S természetesen egyéb baráti társaságok hatása is érződik, hisz mindenki hozta magával a közösségbe mindazt, amit gondol ezekről a társaságokról, amit tapasztalt, átélt, amire vágyik.


Funkcionalista megközelítés:

A biopszichológiai funkciók, amiknek ellátására hivatott az MTT, elsősorban a szórakozáshoz, kikapcsolódáshoz kapcsolhatóak, valamint egy olyan fogalomhoz, amelyet maga Tolkien vezetett be a köztudatba: a menekülés. Ez a menekülés nem azonos a katonaszökevény dezertálásával, inkább egy olyan ember meneküléséhez hasonlítható, aki fogságban van, s ezért nem értelmezhető negatívan ez a szó. Sokan a menekülést kudarcnak, gyávaságnak tartják, de a tolkieni értelemben véve egyáltalán nem az: inkább egy pozitív dolog, mely bátorságra vall, s melynek elsődleges célja az értékmegőrzés. Ezt a funkciót az MTT tökéletesen el tudja látni, s ez csak részben köthető Tolkien világához, meghatározó benne az a kulturális-baráti közeg, amelyet ez a társaság jelent a tagjai számára. S még egy fontos dolgot kell megemlítenem ezzel kapcsolatban: a párválasztást. Sok szerelem szövődött az MTT keretein belül, számos tartós kapcsolat alakult ki, ebben a közegben könnyebben találnak egymásra az emberek. Ami a társadalmi-strukturalista igényeket illeti, a barátok, a kortárs csoportok iránti igény, a felnőtté válás segítése, a társadalomba és a kultúrába való beilleszkedés könnyítése említhetőek meg.


Strukturalista megközelítés:

Az MTT esetében a bináris oppozíciók a következők lehetnek: természet-civilizáció, béke-háború, hősies-„dark”, értékőrzés-haladás, archaizmus-modernizáció, kötöttebb programok-lazulós bulik, Tolkienközpontúság-barátközpontúság, stb. Az ellentétpárok alkotta fogalmak építik fel a közösség struktúráját, s ezek elemei csak együttesen értelmezhetőek, s csak az MTT keretein belül. Hasonló fogalmakat alkot az Egyesület kereteihez nem annyira köthető élete számára: pl. tünctánc, vimpár, stb. Ezek a fogalmak külsős számára nem értelmezhetőek, csak a közösség fogalmi struktúrájában nyernek tartalmat, s járulnak hozzá a szubkultúra egyedivé tételéhez.


Interpretív megközelítés:

Az MTT-hez kapcsolódó közösségben is megvannak a szimbolikus jelentéssel bíró társadalmi interakciók, melyek kizárólag a résztvevők megegyezésén alapulnak (bár némelyiknek megvan az irodalmi előzménye). Ilyen például a köszönési formák (Aiya! Namarië! Boo! Boo back!), megköszönési (Hanta le!) és felköszöntési (Vali nostare len!) formák. A szokásokon alapuló viselkedésmódhoz tartozik a csoportos ölelés („gruphug”), az afrikai fürdőtánc (cucuje), mely a közgázos gólyatáborból ered, s általában esőzést hoz magával (valahányszor cucujéztunk, mindig eleredt az eső, ezért a két dolgot tréfásan összekapcsoltuk egymással gondolatban), a Gandalf-köszöntés (amikor is a Gandalf nicknevű illetők, beleértve engem is, humoros varázsmozdulatokkal köszöntik egymást). Mindezek legtöbbször kissé poénkodós-önirónikus módon alakultak ki, jelezve, hogy nem kell mindig véresen komolyan venni magunkat.


Társadalmi jellemzők:

A közösség felfogható egy mikrotársadalomként is, a társadalmak számos jellemzője megfigyelhető rajta. Hasonlóan más baráti közösségekhez, itt is kialakultak „virtuális családok”. Ez úgy zajlik, hogy egyes tagok rokonukká fogadják egymást, de ezáltal a korábban rokonná fogadott embereket is hozzákötik a másikhoz, így a fogadott rokonságnak egy bonyolult és sokszor ellentmondó hálózata alakult ki. Előfordulhat, hogy valaki egyszerre a húga és a lánya is valakinek, poligámia és poliandria sem ritka, persze szigorúan csak virtuálisan, a játék kedvéért. A tényleges párkapcsolatok monogámok és többnyire tartósak is. Ezeket a rokoni szálakat a kettős leszármazás (bilaterális) alapján tartják számon. Egy másik család is létezik: a Vimpár Gittegylet, ez a vámpíroknak egy humoros, szelíd és ironikus változata. A vimpár tanúk előtt beöleli az ebbe beleegyező tagot, s így a gyermekévé teszi az illetőt, aki most már vimpár lett, s ő is beölelhet másokat.
A közösség egalitárius, sem egyének, sem csoportok nem jutnak több (anyagi) forráshoz, hatalomhoz vagy tekintélyhez, mint mások. Maga az Egyesület ebből a szempontból csak annyiban kivétel, hogy az elnökség kiemelkedik a tagságból, ők vezetik az MTT-t, szervezik meg a közgyűléseket, írják ki a pályázatokat a programok megrendezésére. Ők hagyják jóvá a kisebb munkacsoportok hivatalos megalakulását is. A munkacsoportok önkéntes társulások az MTT-n belül, egy bizonyos cél vagy projekt köré szerveződnek. Nincsen nemek szerinti munkamegosztás, mindenki mindenben benne lehet, bár a táncnál többen vannak a lányok, mint a fiúk, de talán ez az egyetlen kivétel. Sem nemi, sem életkori, sem etnikai alapon nem szerveződnek kisebb csoportok, csak baráti klikkek, melyekben a személyes kötődés a domináns. Vallásosság szempontjából elmondhatjuk, hogy a tagok között ugyanúgy megtalálhatóak ateisták, mint az egyéni kultuszokhoz vonzódók és egyházi kultuszokban részt vevők, akárcsak napjaink társadalmában mindenütt.
A kultúra, mint társadalomképző tényező, a viselkedések megfigyelésével ismerhető meg. Az életmódon és a fogalomalkotáson keresztül alakult ki, jellemzőek rá a kultúrákra általában jellemző vonások. Közös (mindenki a részének számít, s mindenki egyaránt osztozik benne), tanult (akik ismerik Tolkien világát, hamar elsajátítják, az újaknak nem okoz nehézségeket), szimbólumokon alapszik (ez is elsősorban Tolkien jelekben gazdag világának köszönhető, mi csak kevés új szimbólumot vezetünk be hozzá képest) és integrált (magába foglal mindent, ami Tolkienhez, az MTT-hez, a baráti közösségekhez, életmódunkhoz köthető).


Művészete:

Az MTT keretein belül számtalan kreatív szekció létezik, akik alkotótevékenységükkel, művészetükkel járulnak hozzá, hogy a szervezet a szó szoros értelmében kulturális egyesület legyen. Vannak, akik verseket írnak, vannak, akik novellákat, ezeket felrakják az internetre, s a fórumon megbeszélik egymás között, véleményt mondanak, dicséreteket és kritikákat, ötleteket és ihletet adnak egymásnak. A képzőművészek festményeket, rajzokat, szobrokat, stb. készítenek, beszkennelik vagy lefotózzák őket, így rakják fel megvitatásra a netre. Ezek a kreatív műhelyek nemcsak ismeretséget, elismerést adnak az alkotóknak, de fejlesztik is őket, tanítják őket egymás munkásságán keresztül. A tánccsoport főleg ír táncokat szokott előadni, az énekkar professzionálisan működik, komoly energiákat fordítva arra, hogy énekük minél tökéletesebb legyen, s nem csak Tolkien-hez köthető dalokat, hanem egyéb műveket is énekelnek, pl. musical-dalokat. Nem csak az énekkar szokott énekelni, a társaság szinte minden baráti összejövetelen dalra fakad, előkerülnek a gitárok és a kották, s a gyengébb hangúak is felbátorodnak. A színjátszókör szintén egyre inkább professzionális alapokon működik, amatőr társulatból mára már egész gyakorlott szereplőkké váltak, repertoárjukban humoros előadások, paródiák és komoly drámák is szerepelnek, ezek mind saját alkotások, s Tolkien világához, elsősorban A Szilmarilok c. könyvhöz és A Gyűrűk Ura–filmekhez köthetőek. Az énekkar és a színjátszókör nagyközönség előtt is fel szokott lépni nagyobb rendezvényeinken, a külsősök számára ők jelentik az MTT meghatározó arcát. A jelmezeket is házilag állítják elő, akárcsak a kellékeket, iparművészeti szekció segíti őket ebben. Alakulóban van a tudományos szekció, melynek tagjai Tolkien munkásságának a tudományos értelmezését tekintik elsődleges feladatának, s néhányuk már eddig is igen sokat tett ezért, például tudományos konferenciákat szervezett Szegeden, Pécsett. Egy sajátos művészeti ág is megjelent a társaság kreatív tevékenységei között: a nyelvteremtés. Talán Tolkien szellemiségéhez ez állhat a legközelebb, hiszen nyelvészprofesszorként történeteiben mindig a nyelv volt az elsődleges, az határozta meg a történeteket és minden mást is. Több tag is saját nyelv kidolgozásán fáradozik, melyek nem feltétlenül fantasy-nyelvek, pusztán zseniális nyelvi játékok, vagy nyelvészeti szenvedélyből fakadnak.
Mi a szerepük ezeknek? Miért fordítanak egyesek ennyi energiát sokak számára „hasztalannak” tűnő dolgokra? A művészeteknek szimbolikus természetük van, felfogható egyfajta kommunikációként is, ez lehet énközlés (önkifejezés) de a kulturális közegnek (jelen esetben az MTT-nek) a stuktúráját, értékrendjét is közli, mindkét esetben univerzális pszichológiai jelentések segítségével teszi. Ez azt jelenti, hogy bizonyos elemei bizonyos érzéseket vagy jelentéseket tükröznek. Ugyanakkor ezek a művészi tevékenységek integrálnak is a közösségen belül. A kulturális eseményeken való részvétel erősíti a társaság egységét és harmóniáját, kulturális témákhoz, értékekhez kapcsolódó érzéseket kelt és mutat be érzelmileg hatásosan. Ennek a megállapításához elég csak azokra a lelkesen csillogó szemekre gondolni, amelyeket egy-egy kulturális program után látni a közönségen, de akár a jókedvű próbák is ezt támasztják alá. Ez a művészet nem öncélú, be van ágyazva a kulturális hagyományainkba, alkalmazkodó funkciója van, identitást is ad, s egyes aspektusai igen sokat elárulnak a minket körülvevő társadalmi-kulturális valóságról.


Változások:

Az MTT lassan hároméves fennállása során elkerülhetetlenek voltak a változások. Nem csak összetételében, jellegében is sokat változott a közösség. Ennek több oka is van. A legfőbb ok, hogy nagyon gyors tempóban bővült a taglétszám, új emberek jöttek, s sokszor régiek maradoztak el, mert ők a régi hangulatra vágytak inkább. Az innováció kissé döcögősen működött emiatt, de szerencsére a közösség legtöbb tagja könnyen elsajátította kulturális képletek új változatát. Az invenció minimális volt, kevés új dolog állt össze a már meglévő elemekből, de azért nyomon követhető volt mégis, főleg a tudományos diskurzusokban. Az akkulturáció leginkább azokban a kultúravonásokban érhető tetten, melyeket az új tagok hoztak magukkal a társaságba, s tették az MTT arculatának meghatározó elemeivé. Minden egyes változás, hatás egyénfüggő, szinte észrevétlen folyamatok révén zajlik, nincs szándékos, központi irányítás mögöttük. Ezek a változások továbbra is meghatározóak maradnak az MTT-ben, a kérdés csupán az, a közösség, illetve annak egyes tagjai miként reagálnak ezekre.


Zárógondolatok:

Kezdetektől fogva figyelem az MTT alakulását, bábáskodtam létrejötténél, habár megalakulásánál nem lehettem ott, a fórumon az egyik legaktívabb felhasználó vagyok, magam is Tolkien honlapot szerkesztek, melyen helyet adok a társaságnak is, igyekeztem a fontosabb programokban részt venni, aktívan közreműködni lebonyolításukban, jelenleg is munkacsoportot szervezek. Az együtt töltött idő alatt a közösség életem részévé vált, itt leltem új barátokat, szerelmeket, igényes kikapcsolódási lehetőségeket, tágította a látókörömet, számos élménnyel tett gazdagabbá. Megfigyelésük több tudományos munkánál, kikapcsolódás is, s nem csak számomra, aki közéjük tartozom, hanem mindenki más számára is, aki eltölt velünk egy kis időt. Része lettem a körüknek, s mindannak a szubkultúrának, amit hivatalosan Magyar Tolkien Társaság Kulturális Egyesületnek hívunk.


2005. január

Gandalf