Morgana feltűnő jelenség, nem lehet őt nem észrevenni. Természetes kedvessége és visszafogottsága miatt azonban mindenki kedveli őt. Volt már elnökségi tag, tábor főszervező, Tolkien Klub szervező, és rengeteg rendezvény megvalósításában segédkezett. Őt kérdeztem arról, mit gondol az MTT helyzetéről és jövőjéről, illetve kértem, hogy meséljen magáról egy kicsit.

Sokan ismernek téged a Társaságból. Mi az, amit feltétlen tudni kell kell rólad?

Jelenleg egyetemista vagyok, és bár az emberek zömének felcsillan a szeme, ha azt mondom, film szakra járok, mégsem dominálja annyira az életemet, mint a legtöbb szaktársamét. Ez probléma is, mert nem nagyon tudom leszűkíteni az érdeklődési köröm, illetve megtalálni azt az irányt az életben, ami felé ezekkel haladhatok.
A film annak idején inkább kósza ötlet volt, merthogy szeretem, persze, és amellett nemigen tudtam eldönteni, hova is kéne mennem. Az irodalmat is nagyon szeretem, el is kezdtem a magyar szakot, de mélyen csalódtam. Most az angolnak kezdtem neki (a filmet idén befejezem), és tetszik is nagyon.

Ami nagyon régóta érdekel, az a különböző népek, korszakok hit és hiedelemvilága, vallási és szimbólumrendszere, ezek összekapcsolódása, egymásra hatása. Ez bárhol és bármikor megmozgat. Ez így közelebb áll a történelemhez vagy a néprajzhoz, de azoknak számos más olyan részterülete van, ami pedig egyáltalán nem érdekel. Az irodalom egy jó összekötő erő, a nyelv (angol) pedig hasznos, talán az egyetlen ász a kezemben. Ennyit az érdeklődésről.
Első látásra az szokott még feltűnni, hogy nagyon magas vagyok, bár az öcsém még inkább - be is hoztam őt a Társaságba, hogy ne legyek egyedül. A családomhoz egyébként is nagyon kötődöm, ez szokott még viszonylag hamar "lejönni" az ismerősöknek.

Hogy ismerkedtél meg Tolkien műveivel?

Vagy tíz éve volt a tévében a BBC Narnia-sorozata, amibe rögtön beleszerettem. Pont az volt, amikről annyit álmodoztam: gyerekek átmennek egy olyan világba, ahol tündérekkel és faunokkal találkoznak. Végignéztem az összes epizódot, és utána sokáig kerestem valami hasonlót, amikor a szomszéd srác mondta, hogy neki van egy olyan regénye, amiben törpék és tündérek vannak, és biztos tetszene. Az volt a Gyűrűk Ura. A feléig jutottam akkor, mert vissza kellett adni, és emlékszem, nagyon félelmetesnek és sötétnek éreztem, de egészen elvarázsolt.
Utána, már gimnáziumban megkaptam karácsonyra a köteteket. A film miatt adták ki - akkor aztán mindenhol azt olvastam, míg be nem fejeztem. A többi pedig jött magától.

És az MTT-vel mikor és hogyan kerültél kapcsolatba?

Az öcsém találta meg az akkor "Mondd jó barát és lépj be" honlapot, amikor még nem volt fórum, csak vendégkönyv, nagyon régen... Attól fogva olvastam, írtam a tolkien.hu-ra, láttam megérkezni, maradni és elmenni generációkat. Aztán Dín vagy Lamorak felvetette, hogy Tolkien Társaságot kéne alapítani, és megcsináltuk.

Milyennek élted meg a kezdeti időszakot?

Romantikus volt. Igazán regényes. Tele születő, pezsgő energiával. Utólag tudod, hogy ekkor jön létre valami, és mikor benne vagy, csak az a félénk, ismerkedő, esetlen lelkesedés van. Nagyon féltem a többiektől, sokakkal egészen sokáig nem mertem barátkozni - vicces volt, mikor kiderült, ők hogy látták ezt. És persze rengeteget beszéltünk még Tolkienról, a szövegeiről, a filmekről, Orlando Bloomról és Sean Beanről.

Az MTT alakulásában mennyiben vetted ki a részedet?

Ott voltam. Kb. végigasszisztáltam az egészet, de az érdemi munkát Batti és Lamorak végezték Éppen ezért lepett meg annyira, mikor a tagság elnökségi posztra választott – talán a moderátorság miatt (akkor még nagyon aktív fórumozó voltam).

Milyen volt elnökségi tagnak lenni? Milyen munkákat kellett akkoriban elvégezned?

Azt hiszem, éppen a kezdeti lelkesedés vitt rá, hogy elvállaljam - valós mérlegelés nélkül -, mert nemigen tudtam, mivel jár majd. Sok szervezési feladat volt, amit azelőtt nem csináltam (pl. LEP /Tolkien Születésnap – a szerk./), így nem voltam éppen a legerősebb tagja az elnökségnek. Inkább éppen a végére lettem aktív, mikor már tábort csináltunk Anával, illetve Tolkien Klubot szerveztem egy félévben. De már akkor láttam, hogy valaki olyantól veszem el a helyet, aki nálam sokkal eredményesebb lehetne az elnökségen belül. Ha visszagondolok arra az időszakra, mindig itt van bennem valami kis szégyen is, hogy olyan tollakkal ékeskedem, amikért nem dolgozom meg eléggé. Végül ezért is mondtam le idő előtt.

Szerinted hogyan változott a Társaság a 3 év alatt?

Sokakkal ellentétben én nem látom olyan borzasztónak a helyzet. A változások nem rosszak feltétlenül. A kezdeti bizsergető, lázas lelkesedés elmúlt sokakból, és számosan el is mentek, de egy erős mag, közösség pedig éppen így alakult ki. A kezdeti, felszínes szimpátiát erős és mély, - meg merem kockáztatni - életre szóló barátságok, kapcsolatok váltották fel. A "nagy banda" hangulat is elmúlni látszik egyfajta szemszögből nézve, hiszen az ilyen erős kötődések, mélyebb kapcsolatok már máshogyan működnek, másfajta együttlétet igénylenek. De úgy látom, köztünk nincsenek magányosak, előbb-utóbb, aki hozzánk csapódik és marad, az megtalálja a társaságát. A kezdetekhez képest tehát a nagyobb hangsúly mindenképpen a közösségre, a személyes kapcsolatokra tolódott, de ennek ellenére mint Tolkien Társaság is nagyon jól működünk továbbra is, sőt, sokkal effektívebbek vagyunk kifelé, mint kezdetben.
Szerintem mostanra túlestünk egy összerázódó időszakon, megtanultuk, hogyan működünk mi, együtt, magunkban, illetve mint szervezet is. Az elmúlt másfél év talán nehéz volt, és tudom, sokan érzik úgy, elszigetelődtek a kialakult csoportok egymástól, de én ezt személy szerint nem találom annyira vészesnek, hiszen a kötő erő megvan. Most az vár ránk, hogy ebben a kialakult rendszerben ismét megtaláljuk egymáshoz az utakat a belső és a nagyközösségi szinten is. Ez egy amolyan balansz a munka és a személyes kapcsolatok között, ami - hogy a másik kettő fejlődjön - háttérbe szorult, és most hiányzik egy szinten, de helyre fog jönni.

Mit gondolsz, hogyan fog alakulni a továbbiakban az MTT jövője?

Ahogy egyre távolodunk a filmek "időszakától", a hatásuk múltán anyagilag biztosan kevesebb támogatást kapunk majd (ill. tudunk szerezni), és a nagyközönség is szűkülni fog. De amíg a Társaság médiuma lehet különböző értékek és tudás közvetítésének, azaz leköti, itt marasztalja Tolkien olvasóit, addig biztosan megmarad. Alakulni fog folyamatosan, ezután majd a sokszoros generációkat "kell feldolgozni" talán, de hiszek benne, hogy menni fog. Amíg megvan a közös hajtóerő, menni fog.

Miért pont Morgana lettél?

Nagy-nagy szerelmem az Artus-mondakör, és abban Arthur boszorkány nővére, a meghatározhatatlanul a pozitív és negatív pólus között ingázó Morgan le Fay a kedvenc szereplőm. Az ő nevének egyik változata a Morgana.

Jelenleg is aktív vagy a Társaságban. Milyen teendőket látsz el az MTT körül?

Az idei őszi egy nehéz félév volt, ezért a munkát a Lassi körüli teendőkre redukáltam. De nagyon hiányzik már a nyüzsgés, ezért szinte biztos, hogy belefolyok majd valamilyen módon a táborszervezésbe is. Igazából várom már.

A Lassi főszerkesztőjeként sok munkád lehetett ezzel is. Miben más a "Morgana-féle" Lassi a korábbiaktól?

A korábbi Lassiknál nagyon esetleges volt, hogy milyen tartalmú és főleg milyen színvonalú cikk került az újságba, de az alapvető struktúra szerintem megfelelő volt. Így a rendszer maradt, csak megpróbálom valamivel tudatosabban összeállítani a lapot. Az első szám után (közben) jöttem rá, hogy ez bizony nem is olyan egyszerű, mint hittem..

Készül már a következő szám?

A fejemben igen. Lassan a megfelelő embereknek is szólni fogok, aztán a szerkesztőségi rendszert is gatyába kellene rázni. Ez egy másik hiányosság - a kezdeti lelkesedés a hétköznapok ködébe vész, és a lapzárta körül szabályosan zaklatni kell a többieket, hogy hozzák, küldjék, amit kértem/ígértek. Ez az egyetlen pontja a munkának, amit nagyon nem szeretek.

Aki esetleg kedvet érezne, hogy csatlakozzon a Lassi szerkesztőségéhez, az mit tehet? Vagy ha csak egy cikket, rajzot szeretne küldeni?

Írjon egy e-mailt (morgana@tolkien.hu) vagy privit (a fórumon), és fejtse ki, mihez ért, mihez lenne kedve és milyen ötletei vannak. Tárt karokkal várom a grafománokat. Mindenképpen írjon. Nem harapok. :)


Készítette:
Sándor Éva (Brisa)

2006. január 17.