2250. negyedik havának első napja:
Hosszas, keserves küzdelem után végre sikerült hajóra rakni Noredhelt és élete párját. Biztos, ami biztos, elkísértük Círdanhoz, ami már csak azért is volt jó, mert találkozni akartunk Vele is.
Noredhelék még a kikötőben is huzakodtak velünk, hogy miért kell nekik elmenniök.
-Drágám, tudod mi lesz akkor, ha a Valák megvívják az utolsó háborújukat Melkorral?
-Ja, nagyapa visszajön, hozza a Szilmarilt, és megint lesz Két Fa.
-És még?
-Nem tudom.
-Én viszont igen. Ha apád és nagyapád visszajön, és rájönnek, hogy neked itt bajod esett, a párodat meg engem úgy menesztenek Mandoshoz, hogy egyikünk se tér vissza soha az életbe.
-Jó, akkor megyünk.
Nos, én is így gondoltam. Tehát üggyel- bajjal elhajóztak, amikor lélekszakadva megérkezett Elrond, hogy Númenorból elég zavaros hírek jönnek, megnézném-e, mi folyik ott.

Megnéztem. Inkább nem mesélem el.

2350.
Nos, a hűségeseknek végre eszükbe jutott, hogy kikötőt építsenek, Pelargir néven.
Nálunk tündéknél semmi újság, figyeljük az embereket. Mit ne mondjak, nem valami kellemes időtöltés, de ha már nekünk kell őrizni őket.. legalábbis Ulmo szerint. De hogy őrizzük azt, aki direkt rombol szét mindent?

3175.

Van már Númenoornak jó királya, rohant is hozzám az Eruadta, hogy mit csináljon. Javasoltam neki, hogy egyfelől gyereket, hogy legyen kire hagyni a trónt, másfelől nagytakarítást szellemileg. Mondja a jólélek, hogy sajnos már egyik se divat. Mit lehetne még csinálni? Kiszaladt a számon, hogy jó nagy adag fejfájáscsillapítót.

3262.
Csak tudnám, hogy adagolom be Elrondnak, mi folyik Númenorban... Nem tudom, a kedves númenoriak mit remélnek Szaurontól, hogy odavitték. Szauron először tiltakozott, hogy ő elsüllyed, ha ennek a birodalomnak valami baja lesz, de a kedves király ígért neki valamit (csak Celeborn rá ne jöjjön, mit), így ráállt, hogy elmegy Númenorba. Kifele persze azt terjeszti, hogy rút erőszak igázta le őt.

Egy hét múlva: Elrond megint megkért, nézzem meg, mi folyik ott, mert rosszat álmodott. Megnéztem. Na most szedd elő a szókincsedt, Nerwenke, hogy hogy add ezt elő diszkréten! Szauron forró szeretetéről biztosította a királyt. Is.

Este: első körben szóltam Círdannak, hogy az összes tündét, aki netán még ott van, SÜRGŐSEN hozzuk át Númenorból. Másodikban, hogy Szauron és a númenoriak.. nos, Elrond majdnem rosszul lett, hogy hiszen ez egyes birodalmakban büntetőjogi kategória. Csak tudnám, mit eszenek Szauronon, amikor már annyira nem is szép? Ami kinézet megamaradt neki az is azért van, mert még Eregionban lenyúlta az összes szépségápolási receptemet. (Láttam, hogy eszi a penész, mitől vagyok olyan szép még mindig, amikor ő folyamatosan randul - nos, Szauron, a pozitív, szép gondolatok csodát művelnek).

Celeborn megpróbált megvigasztalni, hogy biztos marad néhány hűséges ember. Úgy csináltam, mint aki megnyugszik. Csak kapjam a kezem közé egyszer Szauront a rihes gyűrűjével együtt!! Illetve elég lenne a Gyűrű is.
Adnék neki a fivéremért, Númenorért, Eregionért, mindenért!!!!!


Egy hét múlva:

Azta sas csípje meg! Szauron levelet merészelt küldeni NEKEM, hogy ha gondolom, akkor uralkodhatnék vele Númenorban, merthogy ezek az emberek olyan gyengécskék, és igaziból se társaság, se szórakozás. (Nem kétlem, hamarosan talál magának). Palackba tette a drága az üzenetet, még jó, hogy én fogtam ki fürdőzés közben. Természetesen NEM fogok neki válaszolni, csak álomban.

Másnap: Nos, válaszoltam is neki, hogy akkor fogok én vele uralkodni bárhol is, ha majd Melkor maga ajánlkozik a fákat feltámasztani.

Nem tudom mikor van, de nagyon ocsmány:

Nos, Szauron valóban megtalálta a szórakozást, és rendkívül jól érzi magát. Hülyíti az embereket, és akik nem hajlandók neki hinni, abból, mint mondja, füstölőt csinál Melkor számára. Elbereth templomában, és rendkívül boldog, mert már vannak neki szolgái, pont olyanok, amilyenekt ő szeret. Abszolúte engedelmesek. És abszolúte randák. Pedig valaha egész jól néztek ki.

Szegény Elendil... valahogy segíteni kéne neki. Sast sajnos nem küldhetek, mert még képesek lesznek lelőni. Megvan! Hívtam egy rakat hattyút, befestettem őket feketére, aztán küldtem üzenetet meg jófajta ruhát Elendiléknek. Círdan már rég küldött hajót.

3255.
Ahogy a númenori házasságokat mostanában elnézem.. hát, ocsmányabb intézmény nem létezik Ardán. Szegény Tar-Míriel meg akar lépni, de sehogy se sikerül neki. A jómúltkorában azt kívánta, hogy bárcsak süllyedne el a kedves férje, meg az egész sziget! Azt hsizem, kérése meghallgatásra talált.

Fél év múlva: Na, hála Elberethnek! Isildur végre lelopott egy termést arról a szerencsétlen Nimlothról. Mondjuk szegény fa eddig élt, de még mindig jobb, mintha csak úgy megpusztították volna.

Egy hónap múlva: jól van, Elendilék gyűjtik a családi ékszereket. Feanor köveit is. Jaj, ha belenézhetnék.. csak egybe... csak egyszer.. és ha az nyomorult Gyűrű hozzám jönne.. de vágnám a tűzbe, te drága jó Elbereth!

De előtte megcincálnám Szauront. Azért is.

Baj van: Celeborn megneszelte a gondolataimban, hogy én Szauronnal le akarok számolni. Mondtam neki, nem úgy. na, ekkor még jobban megrémült, és komolyan kért, hogy eszembe ne jusson. Meg hogy ő megért, de igazán nem vall rám a bosszúállás. Na jó, úgyse sokat kért szegény a házasságunk alatt.

3319. második hava:

Valami azt súgja, hogy jobb lenne ha mindenki szépen hátrahúzódn aa tengerpartról. Tar-Calion nagy garral megindult Valinor felé. De: Elendilék hajóra szálltak.

Kicsit később: mi ez az éktelen robaj?????? Te Szent Iluvatar!!!! Szegény númenoriak.. ezek szerint kedvenc királyuk megostromolta Valinort. Círdan csak tátogott, hogy biztos ez volt a legjobb módszer? Mi a csodát csinálhattak volna a Valák mást? Nem az otthonukat, hanem minden népet védtek.

Két hét múlva: na, van két jó hír. Az első: Elendilék megmenekültek. A második: Szauron elsüllyedt.


Némi kellemtelenség: sürgősen új navigációs meg csillagászati műszerek kellenek, és újra kell rajzolni az összes térképet.

Még egy kis kellemetlenség: Ulmo szólt, hogy mondjam meg a távozóknak, hogy nem az eddig ismert úton mennek majd Valinorba.


Sebaj. A lényeg, hogy eljussanak. Amikor megmutattam Celebornnak, miket írtam össze az elmúlt kb. ezer év alatt, csak annyit mondott, hogy reméli, az újabb bejegyzések vidámabbak lesznek. Én is remélem. meg azt is látom, hogy most megint lesz egy kis nyugalmunk.