[/code][/b]

Valahol... a csillagfényes éjben,
Valaki...remegős sötéten,
Valamerre indul, csak siklik a csizma,
rózsapiros-álmos álom magasra.

Hajtja Valami...keresztül a réten,
Veszélyes erdőn, vad vágy-vidéken,
Alcsonyan szálló madarak éneke
s egy régi mese - ennyi van csak vele.

Nem lankadnak a gyémánt-kemény lábak
S nem nőhetnek még a mindent-bíró szárnyak.
Néha pihenni, megállni egy csókra,
és soha többet nem térni, nem nézni vissza.


---


V alahol az éjszakában
á lmatlan köd-félhomályban,
n edves légben, súgó sötétben,
d allal induló ingatag lépésben:
o tt van a szándék, ott van az erő,
r iadtan de büszkén feszülő;

s mégis remény, mégis ajándék,
a mindent betöltő fény-árny játék,
a világot építő nemes szenvedély,
a mese, a kaland, az álom, a veszély...


Remélem tetszenek, üdv: Étien