Fiktív párbeszéd Gandalf (rövidítve: G.) és egy vén hobbit (rövidítve: V.) között, történik pár órával A hobbit cselekményének kezdete előtt.

G: Jó reggelt! Zsákos Bilbó urat keresem.

V: Jó reggelt. Sok sikert hozzá.

G: Errefelé lakik?

V: Igen, az ott a házam.

G: Nem maga, Bilbó!

V: Nem én vagyok Bilbó.

G: Tudom.

V: Na, látja! Jó reggelt!

G: Bilbó itt lakik?

V: Nem, itt én lakom.

G: És Bilbó?

V: Ő nem.

G: Hanem?

V: Csak én.

G: És hol lakik Bilbó?

V: Máshol.

G: Megmutatná, kérem?

V: Nem.

G: És elmondaná nekem?

V: Igen.

G: Nos?

V: Mondtam már, hogy igen.

G: Akkor kérem, mondja meg, hogy találom meg Zsákos Bilbót!

V: Nehezen.

G: Azt látom.

V: Jó reggelt!

G: Kérdezzek meg inkább másvalakit?

V: Ahogy tetszik.

G: Ostoba, vén szamár!

V: Kicsoda, Bilbó?

G: Nem érdekes.

V: Ha nem érdekes, miért keresi?

G: Keresek valakit, aki csatlakozna egy kalandhoz.

V: Micsoda? Egy kalaphoz?

G: (hangosan artikulálva) KA-LAND-HOZ!

V: Ne üvöltsön, kérem! Vén vagyok, de nem süket!

G: Na, ide figyeljen, öreg! Most vagy megmondja nekem, melyik lyukban lakik Zsákos Bilbó, a néhai Tuk Belladonna fia, vagy átváltoztatom valami csúfsággá!

V: A Bilbót? Csúfsággá? Hát elég rút már így is…

G: Nem Bilbót, magát!

V: De Bilbó magát hogyan tudná átváltoztatni?

G: Tegyem fel a kérdéseimet másnak?

V: Másnap?

G: Másnak.

V: Zsáklak?

G: Ööö… igen, igen! Hol van?

V: Ó, hát miért nem ezzel kezdte? A Vízen túl, a Dombon, közvetlenül Csavardiék mellett.

G: Köszönöm! (Elindul, majd visszafordul.) De hol laknak Csavardiék?

(Készült 2012. őszén, a Kreatív Őszi Művészeti Fesztiválon)