fbpx
 
 

"Ez néha küzdelem..." - Interjú az MTT elnökeivel

Elnöki pozícióból nézve valószínűleg minden egészen más: mások a prioritások, nagyobb a felelősség, mások az elvárások. Milyen az MTT "felülről" nézve? A Magyar Tolkien Társaság három társelnökével: Idhrennel (Kutassy Zsófia), Ankalimonnal (Füzessy Tamás) és Sebcsabával (Sebestyén Csaba) beszélgettünk az Elnökség jelenlegi ciklusának tapasztalatairól, az MTT életéről, a közösségről és a társaságra váró kihívásokról.  

 

Hogyan kezdődött az MTT-s pályafutásotok?

Idhren: - Én 2005-ben érkeztem a társaságba. Egy darabig csak élveztem az MTT-s programokat, élményeket, majd 2009-ben kezdtem el szervezni. Abban az évben lettem elnökségi tag, még a régi struktúrában. Amikor úgy volt, hogy Ankalimon elvonul szerzetesnek, felmerült, hogy vállalnék-e elnöki szerepet. Végül vállaltam és én lettem az elnök. Mivel akkoriban kilenctagú Elnökség működött, nehéz volt átláthatóan együtt dolgozni. Bigfoot vetett fel egy ötletet, ami beindította a fantáziánkat, és elkezdtünk egy új elnökségi struktúrát kialakítani. Két és fél éve annak, hogy a Közgyűlés megszavazta a tervezetet, azóta működünk ebben a hármas struktúrában.

Sebcsaba: - Én 2003 óta vagyok itt. Rögtön berántottak a szervezésbe: a 2004-es LEP-en már ott voltam. Utána hosszú évekig hol szerveztem, hol nem, de nem voltam benne mélyebben a dolgok sűrűjében. 2012 őszén kerültem a Felügyelő Bizottságba, mint régi generációs MTT-s. Akkoriban el tudtam járni majdnem minden elnökségi és tanácsülésre, és eléggé ráláttam arra, hogyan mennek a dolgok. Amikor kiderült, hogy Ádám nem tud társelnök maradni, akkor megkerestek engem.

Ankalimon: Én majdnem az elejétől itt vagyok. Nem voltam ott az alapítás előkészítésénél, de rögtön az alapítás után beléptem. Hamar belevetettem magam a szervezésbe: már az első évben tábort szerveztem, majd én lettem az első LEP főszervezője 2003-ban. Bekerültem az elnökségbe, elnökhelyettes lettem, megcsináltuk a második LEP-et, az első nagy tábort, elindítottuk a Lassi-t, a Tolkien Klubot, a tavaszi találkozót. Amikor az első elnökségi ciklus lejárt, úgy volt, hogy Lamorak (Nagy Gergely) lesz az elnök, de ő úgy döntött, hogy nem akarja folytatni az MTT-beli tevékenységét. Én is jelölt lettem, és engem választottak meg. Ez megtörtént még egyszer, másodszor már volt ellenjelölt is. Közben elindult a Tolkien kurzus és a tolkien.hu, ezeknek mind az elindításában, mind az első megvalósításában részt vettem. Amikor véget ért a 6 év, úgy volt, hogy nem tudom tovább folytatni: ha a jezsuita élethivatást választottam volna, az 3 év kiesést jelent. Elkezdtünk másik csapatot, másik elnököt keresni. Nem kis részem volt abban, hogy meggyőztem Idhrent, hogy jó lenne neki az elnöki pozíció. Úgy alakult, hogy mégsem lettem jezsuita, így aztán maradtam az MTT közelében.

Idhren
Idhren - Kutassy Zsófia

Mi volt a motivációtok, ami miatt elnökségi pozícióba akartatok kerülni? Mit akartatok elérni?

Ankalimon: Nekem az Audi. (:D) Azóta se jött össze.

Idhren: Amikor bekerültem az MTT-be, az engem nagyon motivált: tetszettek a rendezvények, úgyhogy én is szerettem volna hozzátenni valamit. Akkor fedeztem fel, hogy szeretek pörögni, szeretem a szervezést, azt, hogy tudom, mikor mi történik, esetleg ráhatásom is van.
Gyakorlatilag Ankalimon győzött meg arról, hogy vállaljam az elnökjelöltséget. Ebben nagy része volt annak, hogy először Szozsi is jelölt volt - ennek örültem, mert volt választási lehetőség. Ő végül visszalépett, amitől kicsit “hát akkor ez lesz” érzésem lett. Amikor kiderült, hogy Ankalimon mégsem megy el, az nagyon fura szituációt eredményezett. Sokat beszélgettünk róla, hogyan oldjuk meg, de addigra már úgy gondoltam, hogy én ezt szeretném és tudom is csinálni, megvolt bennem az ambíció. Másrészt én mindig lelkes voltam, hogy csináljuk együtt és az jó lesz. De a motiváció mindig a tenni akarás volt.

Sebcsaba: Nagyon fontos, hogy az ember megtalálja azt, amit szívesen csinál és jó is benne - nekem ez volt a motivációm. Pénzügyekben kifejezetten jónak tartom magam, ez jól jött a Felügyelő Bizottságbeli munkám során. Majd tíz év tapasztalatával úgy éreztem, tudok építő jellegű észrevételeket tenni és így segíteni. Ezzel a motivációval indultam az elnökségbe is. Fura volt, mert amikor megkerestek, hogy vállalnám-e, eléggé meglepődtem, hogy alkalmasnak találtak a feladatra. Végiggondolva megvoltak bennem azok a képességek, amelyek a társelnökséghez szükségesek. Ez egy olyan feladatkör, ami az én habitusomhoz jobban passzol, mint mondjuk egy keretjáték írás.

Ankalimon: Bennem mindig megvolt a szervezésnek és a vezetésnek bizonyos képessége. Az a fixa ideám, hogy a képesség egyben kötelesség is: ha meg tudom tenni, akkor meg is kell tennem, ha ezzel segíteni tudok egy közösségnek, akkor az nem is teher. Az MTT már 13 éve elsődlegesen központi, kiemelt “ügy” az életemben. Néha olyan, mintha a munkám lenne a hobbim, és ez pedig a főállásom. Az egész mégiscsak elsősorban az érzelmi kötődésre épül.

Idhren: Ez mindenkire igaz, aki az MTT-ben bármit is csinál: ha nem szereted, és nem tudod szívvel-lélekkel csinálni, akkor egy idő után nem is fogod.

Akkor nem bántátok meg, hogy elvállaltátok ezt a pozíciót és úgy érzitek, hogy jól megy.

Idhren: Szerintem egyikünk sem bánta meg, a dolgok pedig haladnak maguk útján. Mindig vannak bökkenők, mindig vannak viták, de ez egy baráti társaság, ahol elvárunk egymástól dolgokat és amiatt néha a kommunikációt nehéz megfelelő szinten tartani.

Hogyan kell elképzelni a közös munkátokat? Hogyan osztjátok meg a feladatokat?

Idhren: Ez egyrészt időszakfüggő is, másrészt próbálunk mindenkinek a képességeihez illő feladatot adni.

Ankalimon: Vannak hivatalos és kevésbé hivatalos feladataink, amik szintén hivatalosak, csak nem feltétlenül hivatalos keretek között zajlanak. A jelenlegi struktúrából adódóan sok feladatot csak hárman csinálhatunk: az elnökség szélsőséges módon konszenzusos alapon működik, tehát a legtöbb kérdésben csak hárman együtt dönthetünk.
A döntések végrehajtását, a mindennapi feladatok elintézését szétosztjuk: ki megy el bankba vagy bíróságra, ki beszél valakivel, ki győz meg valakit. A vezetőség nem csak az Elnökségből áll, ide tartozik a Titkárság és Kincső, mint gazdasági vezető. Az elintézendő ügyeket, előzetes megbeszéléseket a tágabb vezetőségben osztjuk szét.
Az MTT mellett mindenkinek van saját élete, munkahelye, családja, de szerencsére mások a periódusok. Az ritkán fordul elő, hogy mind a hárman a főnökünk kedvencei leszünk abban az értelemben, hogy sokat kell a munkahelyünkön lennünk, úgyhogy mindig van valaki, aki a napi ügyeket intézi.

Sebcsaba: Ebben az esetben a redundancia hasznos.

Idhren: Azért is jó, hogy hárman vagyunk, mert mindig van legalább egy ember, aki tud legény lenni a gáton.

A konszenzusos döntéseket mennyire tudjátok könnyen meghozni?

Ankalimon: Ebben a ciklusban összesen talán két-három olyan alkalom volt, ahol egyáltalán komolyan felmerült, hogy nem tudunk konszenzusra jutni. Az Alapszabály lehetővé teszi a konszenzus nélküli döntést végszükség esetén. Ha sehogy nem sikerül a megegyezni, akkor ketten is dönthetnek az elnökségből, de ezt a Tanács elé kell vinni. Ha túl sok ilyen van, akkor az elnökséget újra kell választani. Idáig sose fajult a dolog.

Sebcsaba: Ha messziről látszik, hogy nem értünk egyet, akkor még a döntés meghozatala előtt hosszan birkózunk, hogy kialakuljon egy közös álláspont.

Ankalimon: És általában meggyőzzük egymást. Egy olyan helyzetben, ahol tudod, hogy a te döntésed nélkül nem lehet dönteni, és a nem döntés is döntés, csak biztosan nem jó döntés, az eléggé kompromisszumkésszé teszi a résztvevőket. Néha én magam is meglepődöm, mennyire.

Sebcsaba: Rá vagyunk kényszerítve, hogy érveket sorakoztassunk fel a véleményünk mellett.

Idhren: Sokkal jobban átrágjuk a témákat emiatt, és ahogy egymást próbáljuk meggyőzni, nekünk is tisztábbak lesznek a részletek. Sok olyan döntés született, amit ha mindenki maga hozott volna meg, sokkal felületesebb döntés született volna. Szerintem hatásos ez a döntési mechanizmus.
Hozzátenném, hogy mind a hárman elég különbözőek vagyunk. Ha mi konszenzusra tudunk jutni, az azt jelenti, hogy egy jól alátámasztott döntés született.

sebcsaba
Sebcsaba - Sebestyén Csaba

Milyen a viszonyotok a tagokkal és a többi MTT-s szervvel?

Ankalimon: Egyrészt nekem most éppen jó a viszonyom mindenkivel - a munkakapcsolat szintjén, és az én oldalamról legalábbis biztosan. Másrészt az MTT-nek még nem volt olyan vezetése, amelyik az egész társaság maximális tetszését magáénak tudta volna. A legelső pillanattól kezdve voltak ellenzéki hangok a pillanatnyi vezetéssel szemben. És az is igaz, hogy vannak, akik nagyon régóta csak ellenzékiként tudják definiálni magukat, de ez inkább tűnik egyfajta általános szerepfelfogásnak, mint konkrét vélemény kérdésének.
A legfontosabb azonban az, hogy az MTT vezetősége nem tud működni, ha nincs körülötte ebben az értelemben is egyfajta általános konszenzus. Ez nem munkahely, nincs eszközünk, amivel az embereket rá lehet venni, hogy bizonyos dolgokat csináljanak. Ha az MTT vezetőségét a meghatározó tagok konszenzusa nem támogatja folyamatosan, akkor nem tud működni, hiszen ha utálnak minket és nem csinálják meg, amit kérünk, akkor a társaság sem működőképes. Ez néha küzdelem, ami időnként arról szól, hogy nekünk újra és újra meg kell szereznünk a bizalmat.

Idhren: Ez persze mindenkire igaz, nem csak ránk.

Ankalimon: Ha konkrétumokat nézünk, a Felügyelő Bizottsággal nekünk nincs problémánk. Néha eléggé a körmünkre néznek, de általában jogosak az észrevételeik. A Tanáccsal valamilyen szinten fura a kapcsolatunk - különösen eleinte volt ez így. Az új szervezeti rend arra épül, hogy a legtöbb “hatalom” az elnökség kezében összpontosul. Hogy ez ne legyen ennyire durva , kitaláltuk, hogy legyen egy ellenpont, egy ellensúly. A legfontosabb döntés az MTT életében az, hogy milyen programok legyenek és azokat kik szervezik. Ezt az egy döntési kört kihagytuk az elnökség jogosítványai közül, erről a Tanács dönt. Noha a Tanácsot is az elnökség hívja össze, a javaslatokat mi készítjük elő, de az elnökség ebben az esetben egyedül nem dönthet. Ez az “ellensúly” szerep önmagában is ad egyfajta rendszerbe kódolt ellentétet. Az elmúlt 2 év alatt - ha nem is könnyen,de - végül sikerült kialakítani egy olyan együttműködési formát, amely többé-kevésbe rendezetté és problémamentessé teszi az együttműködést a két testület között.

Idhren: Nehezíti a helyzetet, hogy folyamatosan változik a Tanács összetétele, és az új tagok nem igazán kapnak teljes körű tájékoztatást. Ezen még dolgoznunk kell. Fontos szerepe van a Tanácsvezetőnek, aki koordinálja a Tanácsot. Ideális esetben hídként kéne működnie az Elnökség és a Tanács között. Ez sem egy könnyű meló, sokfelé kell figyelni, sokfelé elköteleződni. Nyilván nem tökéletes a rendszer, de működik. Amit be kéne látnia mindenkinek, hogy az MTT a programjain és projektjein keresztül nyilvánul meg a külvilág felé, ezért az, hogy a Tanács dönt ezekről, az egy nagyon fontos és felelősségteljes feladat.

Támadások mindig érnek benneteket, hogy túl nagy a hatalmatok. Ezekkel mit tudtok kezdeni, hogyan érintenek benneteket?

Sebcsaba: Amikor elnök lettem, volt, akitől megkaptam, hogy átálltam a másik oldalra. Én nem éreztem, hogy ilyesmit léptem volna. Kétségtelen, hogy aki mondta, az ő szemében ez így csapódott le. Az ilyen személyes ellentéteket simán félvállról tudom venni. Ha valaki így gondolja, nem akarom meggyőzni az ellenkezőjéről. Amit csinálok, abból láthatja, hogy közös érdekért dolgozom.

Idhren: Az elején rendkívül zavart, nagyon a szívemre vettem minden egyes támadást, de engem mindig is rosszul érintettek az ilyenek. Amikor gimnáziumban egyszer színjeles voltam, meg voltam róla győződve, hogy emiatt utálnak a többiek és el akartam tűnni. Nekem ez a nagy figyelem sosem ment jól, próbáltam mindig ilyen szempontból a háttérben maradni. Most sem szeretek nyilvánosság előtt beszélni, nem is tudok. Mivel nekem ez egyébként is problémát jelentett, ezért amikor ilyenek eljutottak hozzám, az nagyon nagyon rosszul esett. Eltelt pár év és picit hozzászoktam, de most sem esik jól. Ezzel persze nekem kell megküzdenem.
Az viszont hülyeség, hogy nagy a hatalmunk. Könyörgöm, ez egy kis nonprofit szervezet. Igazából semmit nem nyerünk azzal, hogy itt ülünk, - és ez igaz mindenkire, aki az MTT-ért bármit is tesz- csak munkát és felelősséget. Meg nyilván jó érzést, ha valami jól sikerül.
Kritizálni lehet, lehet mondani, hogy mit nem csinálunk jól, de azért irigykedni, mert mi vagyunk ebben a pozícióban, azzal nem tudok mit kezdeni. Azért mi vagyunk az Elnökségben. mert mi vállaltuk el. Nem nagyon volt jelentkező két és fél éve, azelőtt se. Fogdosni kell az embereket, hogy felelősséget vállaljanak. Kevesen vannak, akik ezt az elköteleződést vállalni tudják

Ankalimon: Nyilván mindenkinek fáj minden alkalom, amikor bírálják, hiába adta ki a szívét-lelkét ingyen, társadalmi munkában. Nekem már erősen megkérgesedett a lelkem e tekintetben, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy néha még nem esik rosszul egy-egy különösen durva, személyeskedő negatív észrevétel. Különösen, ha azt nem tartom jogosnak.
Ezzel együtt mindig a teljes képet kell nézni. Ha arra az egy-két konkrét emberre koncentrálsz, akinek nem tetszik a munkád, akkor nem fogod jól érezni magad. Ha azt látod, hogy van a társaságban 70 tag és 150-200 szimpatizáns, és ezeknek a döntő többsége aktívan vagy passzívan, de támogatja a munkádat, hiszen részt vesz a szervezőmunkákban, eljön a rendezvényekre, az azonnal kicsit zárójelessé teheti a bírálatot.
Nyilván más a helyzet, amikor tényleg rosszul csinálsz valamit. Akkor nem két-három hang van, hanem látványos az elégedetlenség. Ezek a bírálatok vagy kritikák mindaddig kezelhetők, amíg egyébként a többség konszenzusa megvan még a vezetőség mögött. Tulajdonképpen két és fél évvel ezelőtt a szervezeti változásnak az egyik kiindulópontja éppen az volt, hogy akkor a bíráló hangok mennyisége átlépett egy kritikus küszöböt és veszélybe került a bizalom, és nem tűnt hosszabb távon fenntarthatónak a vezetés melletti konszenzus.

Idhren: A kritika kell, nem arról van szó, hogy nem kell.

Ankalimon: Abszolút. Az a lényeg, hogy bár a háttérben van valamiféle “hatalmi” kérdés, hiszen döntési jogkörök járnak ezzel a pozícióval, ez valóban sokkal inkább felelősség. A működési rend kimondja, hogy az elnökség felel azért, hogy az MTT az Alapszabálynak megfelelően működjön és a kitűzött célok megvalósuljanak. Az ő dolga, hogy kitalálja a stratégiát és érvényesítse azt. Az elnökséghez rendelt konkrét jogkörök azt igyekeznek segíteni, hogy ezek a célok elérhetők legyenek. Viszont igazából a mi munkánk döntő többségében nem a formális döntések számítanak, hanem emberi kapcsolatokon, személyes meggyőzésen keresztül, személyes példával és munkával alakítjuk a társaság életét. Olyan is van, amikor valaki azért bírál minket, hogy a hatalmunk valójában nem explicit jogi formulákra épül, hanem rejtettebben működő “befolyás”, és azt kérdőjelezik meg, hogy azt jól használjuk-e. Erre azt tudom mondani, hogy mindannyian a saját lelkiismeretünkkel számolunk el a tekintetben, hogy vajon jó célok érdekében, helyesen használjuk-e a ránk bízott hatalmat - bármit is jelentsen ez a szó.

ankalimon
Ankalimon - Füzessy Tamás

Mi volt a legnagyobb sikeretek és a legnagyobb kudarcotok elnökségi tagként?

Sebcsaba: Jó kérdés, még csak egy éve vagyok elnök. Nem tudnék ilyesmit kiemelni.

Idhren: Igen sok küzdelmet folytattam az új struktúráért. Sok embert próbáltam meggyőzni róla vagy legalább elfogadtatni velük ezt a modellt, én ezt sikerként könyvelem el. Nyilván ezt nem mindenki gondolja így, de szerintem ez egy komoly eredmény. Nem csak az enyém, de elég sokat tettem érte.
Kudarc? Volt egy pár azért, azok inkább személyes kudarcok.

Ankalimon: Igazán nagy kudarcok szerintem nem voltak. Én mindenképpen sikernek gondolom, hogy lesz idén tábor. Az egy kemény menet volt. A mi felelősségünk, hogy legyen, és nyilván a mi felelősségünk az is, hogy odáig fajult a helyzet, hogy egyáltalán ezt sikernek kell tekintenünk...
Ennek az elnökségnek az volt a választási programja és az erre a 3 évre érvényes stratégiája, hogy mindenek felett van a LEP, mint elsődlegesen kiemelt, legfontosabb program. Ennek az volt a hátránya, hogy 3 éven keresztül az erőforrásaink nagy részét egy olyan rendezvényre koncentráltuk, ami egyébként nem része a normál éves működésünknek. Az első két évben ebből még nem adódott komoly probléma, nem hagytunk el semmit a rendes programjaink közül, de úgy tűnik, hogy tavalyra ez az erő elfogyott. Egyszerűen az MTT 3 éven keresztül nem tud egyszerre nagytábort, őszi találkozót, tavaszi találkozót, farsangot szervezni, és mellette minden évben még egy hatalmas rendezvényt is. Már nyáron kiderült, hogy valószínűleg nem lesz vállalkozó első körben táborszervezésre, és nagyon sokat gondolkodtunk, mi a teendő. Talán volt benne némi hazardírozás, de úgy döntöttünk, hogy hagyjuk az embereknek, hogy koncentráljanak a LEP-re, és kivártuk, amikor már kifelé láttak belőle. Sejtettük, hogy akkor majd mernek vállalkozni és lesz csapat, aki indulni fog. Ez bejött. Ennek az lett volna az alternatívája, hogy ősszel az elnökség elkezd maga összeszedni szervező csapatot.
Az, hogy végig tudtuk csinálni a 3 LEP-et, és mind a három évben csorbítatlan volt az MTT megszokott működése, ez egy nagyon kényes és nehezen kibalanszírozható vezetői műveletsorozat volt - és végeredményét tekintve az elmúlt két és fél év talán legnagyobb sikere.

Idhren: Persze ezért is kaptunk kritikákat…

Ankalimon: Annak idején, amikor megválasztottak minket, sokan vitatták ezt a koncepciót. Azon a Közgyűlésen sokan azt mondták, hogy az MTT-nek nem ebbe az irányba kell menni, de végül az elsöprő többség erre szavazott.

Hogyan látjátok, a társaságra milyen kihívások várnak?

Ankalimon: Egész más 3 év következik. Tulajdonképpen az elmúlt években a filmek és a LEP-ek kapcsán borzasztó nagy érdeklődést keltettünk. Sokkal több ember jelent meg az MTT perifériáján, mint bármikor korábban. Csak a facebook csoportunk az ötszörösére, lassan már hatszorosára duzzadt, a tolkien.hu látogatottsága nagyon megemelkedett, a médiában 3 éven keresztül sok helyen megjelentünk. Szerintem a következő 3 évet ezen helyzet babérjainak a learatásával kell tölteni. Amit itt elértünk ismertségben, amekkora emberanyagot elkezdtünk magunkhoz kötni, azokat át kéne fordítani a tényleges aktív tevékenységben való részvétellé. Minél több embert a közösség részévé tenni, ha lehet, és általában intenzíven építkezni tovább. Így volt ez 2003-ban és 2004-ben a LEP-ek után. Az a két év nagyon nagy ismeretséget hozott, utána 2-3-4 évig éltünk ebből.

Idhren: Fontos az is, hogy azokat is össze kell tartani, akik ez alatt a három év alatt a belüket kidolgozták azért, hogy meglegyen minden program. Látom jeleit, hogy nem fog szétesni az egész, de erre nagyon oda kell figyelni. Ilyenkor bekerül egy csomó új ember, és megjelenik az új-régi ellentét, amire most különösen nagy figyelmet kell majd fordítani.

Ankalimon: Az elmúlt évek tanulsága, hogy nagy az érdeklődés a kimondottan tolkieni témák iránt. Az első tíz év második felére az MTT-ben kicsit ellaposodott a tolkienita vonal, legalábbis a közösség életében. Nyilván szakmai munka folyt továbbra is a háttérben, de ez meglepő módon a közösség életében egyre kisebb súllyal jelent meg.

Idhren: Kvázi elkülönült a közösségtől.

Ankalimon: Az újonnan érdeklődők Tolkien miatt találnak meg minket. Ki kell találnunk valamit azok számára, akik intenzíven érdeklődnek Tolkien iránt, szeretnének folyamatosan ilyen tevékenységben részt venni, de valamiért a közösségi életre nem vágynak. Lehet, hogy ki kell találnunk olyan programokat, amik nagy volumenűek, de kimondottan ismeretterjesztők. Erre az igényre vannak jelek, a Tolkien kurzusra idén 180-an jelentkeztek, de a Tolkien Levelező Verseny is ilyen. A tolkienita érdeklődők és a közösségi érdeklődők között nem olyan nagy az átfedés. Meglepő módon a tolkienita körből kb. 5%, az, aki átlép a közösségi körbe. Lehet, hogy ezt kéne intenzívebbé tenni. Valahogy rá kéne ébreszteni a tolkieni értékek iránt érdeklődőket, hogy ezt közösségi formában is érdemes megcsinálni. De lehet, hogy ez nem lehetséges, mert személyiségpszichológiai vagy szociálpszichológiai okok állnak emögött, és ez két külön közönség, amit két különböző módon kell tartósan kiszolgálni.
Amit sokan nagyon nehezen értenek meg, hogy az MTT a közösségi, a kreatív és a tolkienita tevékenységek egyensúlyából építkezik. Ha bármelyik túlságosan elmegy valamelyik irányba, az hosszabb távon bomláshoz vezet. A közösség önmagában nem működik anélkül a válogatás nélkül, amit a tolkieni értékek iránti szimpátia jelent az emberek között. Közösséget hosszabb távon meg nem nagyon lehet fejleszteni közös kreatív tevékenység nélkül. A tolkieni vonalnak is szüksége van a közösségre, hiszen ezeket a programokat csak egy közösség tudja működteti a háttérből. Ha nincs közösség, akkor lehet, hogy mondjuk a Tolkien kurzus megmaradna, mert az nagyrészt egy emberes feladat, de más nem igazán.
Az elnökségnek figyelnie kell arra, hogy egy éven belül ne nagyon legyenek túlsúlyban a bizonyos típusú programok. Ezt sokan nem értik meg és ez nyilván valahol érthető, mert egy szervezőnek nem az a felelőssége, hogy milyen stratégiai szintű megfontolásokkal él az Elnökség.

Mik a terveitek a jövőre nézve? Új ciklus?

Ankalimon: Erről még nem nyilatkozunk. Megfelelő időben, megfelelő formában a nyilvánosság értesülni fog róla… ;)

Sebcsaba: A Közgyűlésre biztosan össze kell állítanunk a középtávú stratégiát.

Idhren: Illetve minden induló hármasnak saját anyaggal kell megjelennie: saját költségvetéssel, saját stratégiával, saját rendezvény- és projekttervvel. Nekünk abból a szempontból könnyebb, hogy rálátásunk van az eddig eltelt időszakra. Ez lehet akár hátrány is, de igyekszünk levonni a megfelelő tapasztalatokat.

Ankalimon: Jelen elnökség be fog nyújtani minden dokumentumot, ami szükséges a további működéshez. Ha újra indulunk a posztért, ez egyben a programunkat jelentheti. Ha bárki más indulni szeretne, akkor eldöntheti, hogy tetszenek-e neki azok a dokumentumok, amiket mi előkészítünk A költségvetés, valamint a program- és projektterv a következő évet határozza meg, a középtávú stratégia pedig az elkövetkezendő 3 évet. Arra biztatunk minden elnökségi jelöltcsapatot, hogy csinálja meg a saját verzióját.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Alkategóriák

Bejelentkezés

Keresés

SSL Security
Comodo SSL Certificate

Vissza a lap tetejére