Gollam a gonosz, eltorzult hobbit miután elvették tőle az Egy gyűrűt, nem csinált mást a barlangjában csak várt és azon gondolkodott, hogy ki lehetett az a valaki, aki el merte venni tőle az ő „drágaságát”. Mindeközben telt az idő, nagyon gyorsan telt, és Zsákos Bilbó az unokaöccsére hagyta a gyűrűt. Frodó, Bilbó unokaöccse a mágus Szürke Gandalf segítségével rájött arra, hogy a gyűrű nem más, mint az Egy amit Szauron sötét úr kovácsoltatott össze a Végzet hegyének tüzében.
Mivel Gollam 30 éven keresztül semmire sem figyelt, ezért talán észre sem vette, hogy valakik közelednek. Nem figyelt fel a léptek zajára, és ez lett a veszte. A Nazgulok bementek a barlangba és a mit sem sejtő áldozatuknak elkapták a torkát, és időlegesen elnémították…
Gollam arra ébredt, hogy hideg kőpadon fekszik, és körülötte mindenféle ismeretlen szerszámok lógnak. A kapuőr gonoszan méregette az élőlényt és oldalra pillantgatásait, majd megszólalt:
-Ha nem beszélsz… meghalsz!
Gollam odanézett, ahonnan a hangot hallotta, majd majdnem elhányta magát, ilyen ocsmány teremtést még nem látott. Az ork, mert valószínűleg az volt, tetőtől talpig véres és sáros volt.
Fején lehajtható bőrsisak, aminek az oldalán egy valaha talán ép fülvédő lógott. Orrából-szájából vaskarikák lógtak, amiknek a külső része olyan rozsdás, hogy ha valaki megérinti, azok rögtön elporladnak. Mellesleg bőrmellényt hordott, bőrnadrágot és bőrcipőt.
Gollam megijedt. Még sohasem ijedt meg. Az őr közelebb ment hozzá:
-Na, kinél van a gyűrű?
-Nem… nem tudom.
-Miért hazudsz te torzszülött, azt akarod, hogy ezekhez folyamodjak?- és körbemutatott a termen.
-Neeeem.- nyüszített Gollam.
-Akkor pedig mond el HOL A GYŰRŰ!- kiabált az ork.
-Soha nem mondom el!- sírt Gollam, pedig a kínzás csak most kezdődött.
A kínzómester jól végezte a dolgát, mert ilyen kínokhoz foghatót senki más nem érzett csak az, aki megfordult Mordorban. A kínzások csak töredékét fogom most bemutatni, mert nem akarom örökre elvenni az olvasó kedvét a könyvtől. A kínzások egyik legjobbja az éheztetés, ezt Gollam is tapasztalhatta, miután hetekig még egy darab száraz kenyeret sem kapott. Ezek után véresre korbácsolták a hátát majd savas lepedőt tekertek a teste köré. Gollamnak a legnagyobb kínokat azzal okozták, hogy az összes csontjának a végére fémszalagot egy tettek, majd ezt lassan, de mégis biztosan széthúzták. Emellett a barlangi trollal vívott csata simogatásnak tűnt. Miután már semmit sem érzett, a cellavezető elérkezettnek látta az időt, hogy bevessék a következő kínzást, a sünvargot. Ez utóbbi a kínzási módszerek elitjéhez tartozik, aki nem beszél, az tényleg meghal. A sünvarg elég egyszerű eljárás. Az áldozat fejébe tűt szúrnak, majd ezt a tűt egyszerűen felmelegítik annyira, hogy elkezdjen izzani. Az izzás felénél általában már beszélni szoktak a megkínzottak. Gollam végleg feladta, elmondta amit tudott. A kínzómester csak ennyit értett meg:
-Zsááákooos……Meeegyeee.
És a nazgulok elindultak…