Szalóki Ivett: Elrond és Arwen (II.kat.)

-Úgy teszel, mintha nem ismernéd, milyen az örök élet. Arwen, ne maradj itt! El kell menned innen, Valinor vár téged. Ne várd meg, míg a szenvedés után elmúlsz. Ott örökre élhetnél. Ne várd meg, míg a boldog arcok látványa lassú, szenvedő halálba küld. Egyszer majd téged is elér az emberek végzete, de előbb el kell veszítened, amiért elhagytad az örökkévalóságot. Biztosan ezt akarod? Ne várd meg, míg életed, ragyogásod s végül szenvedésed legendává satnyul, mit üresfejű utódok hallgatnak majd. Ők nem fogják átérezni a sorsodat.
-Létünk virágai lassan elszáradnak. A tündék kincsei homályba vesznek, mint azok, akik itt maradtak. Nem akarom végignézni. Én még Ott is látnám. Valinor sincs elég messze az Esthajnalcsillagnak, aki kényszerből marad csak fenn, nem jöhet le segíteni, csak szépségét, fényét nyújthatja. Én sem változtathatok a sors folyásán, de láthatom. És lehetek egy erő, egy biztos pont, hová nézhetnek, ahová fordulhatnak az elesettek. Ez az én feladatom. De nem nézem végig a tündék elmúlását. Lesznek majd emberek, akik megérzik a tragédiánkat. Lesz, aki ismeri közös fájdalmunkat, apám. A jövő nem teljesen reménytelen. Maradhatnak még itt tündék, féltündék, hírnökök. Az emberek vére, kevesebb ideig bár, de gyorsabban folyik. És lesznek, akik fel tudják fogni a döntésünk lényegét. Ebben bízom. Nem hiába ragyog ott fent az a Csillag. Ha nem is jöhet le segíteni, legalább nyugalmat, tanácsot ad. És ránézve kicsit át lehet érezni a régi korok szenvedéseit. Lesz, aki ismeri majd a sorsunk lényegét. Maradok hát, hogy tovább tartsam a lelket az őseikben. A jövő bennem is él, bár nem adom neki oda magam.
-Eldöntötted hát. Maradsz, nézed a halált és a virágzást, melynek nemsokára már nem lehetsz részese. Feláldozod magad, s talán te sem tudod pontosan, miért. Remélem, azon az éjszakán, abban a pillanatban, mikor semmivé válsz, nem fogod megbánni tettedet. Ha meginog is a hited saját magadban, mikor a halott arcot nézed, akkor is lesz erőd még. De remélem, hogy az elmúlás percében nem fogsz sajnálni semmit. Ez még a jövő dolga. De tudnod kell, hogy ha a lelked nem hal a testeddel együtt, rátalál majd az enyémre ott, Valinorban. A halandók sorsát a halál után nem ismerem. De hiszem, hogy szeretetem ott is elér majd, drága kislányom.

Utoljára frissítve: szombat, 12 október 2013 16:28

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Alkategóriák

Bejelentkezés

Keresés

SSL Security
Comodo SSL Certificate

Vissza a lap tetejére