A gyűrű útján

Járom az utam, a gyűrűvel nyakamban
jéghideg eső hull reám
ezernyi akadály áll elém még
de jól tudom mi a fő irány

Felhők közül a Nap ragyog
majd éjjel pedig a csillagok
mind mutatják utamat
felfedik minden titkomat

Ha rám téved az indulat
mindig feltartja célomat
keserves érzés ront reám
bánattal az oldalán

Ki társam lesz a bajban,
majd örömöm barátja
hosszú, változékony utam
felkéri egy táncra



Ilúvatar dala

Az egyetlen
aki teremté bennünk a lelket
Az egyetlen
ki megformál egy ainu testet
Létünk gyönyörű dallamát
ő énekli meg

Hiába van sok Melkor érzet
nekik Ilúvatar dala a végzet
mert ő megparancsolá, oly módon daloljunk,
hogy a Melkor tüzét kioltó, élet vizén maradjunk

Szóljon hát az egyetlen dala
mely Arda népét vigasztalja
és hiába Melkor haragja
mert Ilúvatar az Ardát nem adja