Aragorn visszatérése

„Aragorn úr nem tért vissza?
Mit tettél, Arathorn fia?”
S Éowyn arca elsápadt,
Mert már tudta, mi a válasz
„Leesett, úrnőm, egy varggal.”
Mondta Gimli gyászos arccal.


Délutánra jár az idő,
S feltámadt egy régi erő.
„Aragorn nem halt meg, hisz él!”
Arolddal süvít, mint a szél.
S belovagolt a Kürtvárba,
Éowyn ámulatára.


Tűzvarázsló és a tűz démona

Itt úgysem jutsz át! –kiált Gandalf,
Kezében egy varázsbotot tart.
S a hídba mélyeszti a botot.
A varázslat tüzesen tombol,
S leesik a világító szörny.
Mégegyszer ostorával csap föl
A tűz démon Szürke Gandalfra,
Fussatok, bolondok !-e szavak
Az utolsók, amit kimondott,
És ellensége után hullott.
Tűzön át és vizen át harcolt
Gandalf és a móriai balrog,
A végső győztes, Tűzvarázsló
Gandalf, s ereje most parázsló.


Szméagol és Déagol

- Gyere kedvesz Drágszág-,
De a nyakadra vigyázzál!
Fogjunk halat, capkodoszat,
Nyerszet, puhát, finomat.
Ússz, Déagol! Keressz halat!
Jó hal nekünk finom falat.
De ez a fény és csillogász?
Ez lesz ám a legjobb fogász.
- Add nekem, kedvesz Déagol!-
- Miért adnám neked, Gollum?-
- Mert születésznapom moszt van.-
- Kaptál tőlem ajándékot,
S mégis ez a kívánságod!?-
- Tartsd meg magadnak, Drágaszág,
De eljön érted a halál.
Ujjaim feszülnek nyakadon,
A Gyűrűt magamnak akarom!


Frodó és a Gyűrű

Az egy Gyűrű kegyetlen,
S hatalma újból erős.
Az övé Frodó lelke,
Aki egy ismeretlen hős.

Frodó nagyon gyenge már,
Csak most érzi igazán
Az egyetlen Gyűrű súlyát,
S annak kegyetlen urát.

Mindig tudtad ezt, Elrond
És sohasem tetted meg
Azt, hogy Frodónak elmondd:
„Ez lesz bizony a veszted.”

S ha a Gyűrűt felhúzza
A hobbit az ujjára,
Rátalál Mordor ura,
S ő lesz az új szolgája.