Líre Aldariono
Sí ata autuvalme meldonyar
Uinendili, voronde aire-melindor,
Raumosse, tulca súresse lá aistala!
Nai vanyuvalme, ciruvalme et Rómennallo
Súrion rámainen, ter lande neni
Vinyalondenna, falassinnar Endóreo
Tuluvalme ter sinta lúme quí.
Caure ar estel órenyanna túlar.
Hwestuva i mára súre fáne cirya-lanatinyar?
Tielmasse tuluva aselme i lisse líre maiweron
Ya i ciryamo lárin ná i estelo hlon?
I lende ná anda, i lóme ná ringa,
Ar i eleni er tear i mára tie.
Númerrámaro, i ciryo langosse laique lassi
Melini márellor, Oiolaire, i olwa entulesseo,
Yanen haryalme i nilme Uineno.
Nai nauva nacil i estel ar autuva mello caure!
Uinendili, á tuce amba i cirya-lanati!
Aldarion dala
Útra kelünk újra hát, barátaim
Uinendili, hűséges tenger-szeretők,
Viharban, erős szélben nem rettegők!
Gyerünk hát, hajózzunk ki Rómennából
Szelek szárnyán, végtelen vizeken át!
Vinyalondéba, Középfölde partjaira
Érkezünk rövid idő múlva tán.
Kétség és remény költözik szívembe.
Feszíti-e majd jó szél fehér vitorláimat?
Utunkon elkísér-e a sirályok édes dala
Mely a tengerész fülének a remény hangja?
Hosszú az utazás, hideg az éjszaka,
S csak a csillagok mutatják a jó irányt.
Númerrámar, a hajó orrán zöld levelek
Kedves kezektől, Oiolaire, a visszatérés ága,
Amellyel mienk Uinen barátsága.
Győzzön hát a remény, hagyj el minket kétség!
Uinendili, fel hát a vitorlákat!
_____________________________________________________________
Feanáro racco Moringottonna
Varto, maptalmo ar ulca fúrala
racco elyenna ar nostalelyanna
umbartelya lantuva carilyanna
álye larta i Noldoron macilirya!
Arcoanyava andon atalanta
Ambaro morna úvea cotumo!
Or atarinyo quelet vandanya sina:
Mettalya coluvan len, Moringotto!
Á uryar mályat i míri maptaina
lunga racconya rato tye-hiruva
umbartelya i runyassen yuruva
le faica, haryuval qualme morna!
Hlara racconya, martosse nostaina
Morn’ Ainu, tye, nurtala úveryave
Feanáro macil tye-roituva
óreryasse lá sérala ahanen!
Nai nauva i lisse nén yár-níri,
i laiqua nóre nauva erume,
lindele ve verca raumo-súri
ar ungoarwa lóme i cal’ aure!
Á ruce, Mandosto huo, hiruvanye le,
Roituvan, Moringotto, tenn’ Ambar tyule!
Feanor átka Morgoth-hoz
Áruló, tolvaj, aljas hazug
Átok reád és fajtádra
Végzeted majd fejedre hull
Várj csak a Noldák kardjára!
Váram kapuja leomlott
Világ Fekete Ellensége!
Apám teste felett fogadom
Morgoth, én hozom el neked a véget!
Égessék kezed a lopott ékek
Súlyos átkom gyorsan elér majd
Lábad nyomában fut majd véged
Te gyalázatos, sötét halált halj!
Halld hát, átkom, végzetben fogant,
Gyáván bujkáló sötét angyal
Feanor kardja űz majd tova
Szívében nem nyugvó haraggal!
Váljon véres könnyé az édesvíz
S a zöld föld legyen pusztaság
A madárdal mint vad mennydörgés
És felhős éjjel a napsugár!
Rettegj, Mandos kutyája, megtalállak ám!
Üldözlek Morgoth, amíg csak a világ áll!
_____________________________________________________________
Melyanno ar Elweo cuivie
Elwe: Atacenir hendunya ar atahlarir lárunya.
San, lá nen olostesse ar elye ná sinome asinye.
Melyanna: Ar mányat mápalye.
Elwe: Lá lehtuvanyet.
Melyanna: Tennoio nauvan aselye. Merilyes?
Elwe: Er mermenya, melda, ná elye.
Melyanna: I lúce upústie ya lantane emmenna.
Elwe: Aselye lúce sina né anvanima.
Melyanna: Manen hirnel inye?
Elwe: Lómelindion líre lamyane,
Ve i lis lotsion, sie lisseve.
Hilyanen sinome ómanta
Lintitinwe taurinnar Nan Elómiva.
Melyanna: Aiwinyar tultaner elye sinome?
Elwe: Lindelya luhtena inye,
Ter anda lúme tyullen ar lastanenyes.
Melyanna: Imíca aldar linde rato vanwa…
Elwe: Mal cennen Amano calar,
Mirilyave antalyasse
Ar i mori aldar
Ahyaner ilye silme.
Melyanna: Méranye Amano calar?
Elwe: I cala ná antalyasse
ve imire-ceniril
tanea nin Valinóre:
lá méran calar váre.
Melyanna: Hendulyasse polin cene
Telperion ar Laurelin
Ecénilye i Aldu
Ar aranie valaron.
Elwe: Ar méralye i nóre Valaron?
Melyanna: Hroanya ná i hroa Ardo,
Órenya haryealye, Elwe.
Umin pole ar mere
Entule avaelye.
Cuilelya haryealye..
Ma merilyes?
Elwe: Annalya alta ná
Melima Melyanna
Mályat nar mányatesse
Álye cole cuilanya
Aselye cuilalyan.
Melyanna: Equétiemme ya mauyane emmen quete.
Elwe: Ú quettaron istean
Mermelya, írima.
Melyanna: Ámme tiemmasse ovanta!
Elwe: Alte taurenna yanna merilye vanya…
Elwe és Melian ébredése
Elwe: Újra lát szemem és újra hall fülem.
Nem álom volt hát, s Te itt vagy velem.
Melian:S Te fogod a két kezem.
E: El nem engedem.
M: Örökre Veled leszek. Akarod-e?
E: Vágyam csak Te vagy, kedvesem.
M: Megtört hát a varázs, mi ránk szállt.
E: Veled szép volt e varázs.
M: Hogy találtál rám?
E: Fülemülék éneke szólt
édesen, akár a méz.
Hangjukat követtem ide
Nan Elmoth csillagos erdeibe.
M: Az én madaraim hívtak ide?
E: A Te dalod volt, mely elvarázsolt.
Sokáig álltam s hallgattam dalod.
M: Fák között hamar elvész a zene...
E: De Aman fényét láttam
Arcodon ragyogni
s a sötét fák
mind ezüstössé váltak.
M: Vágyod-e Aman fényeit?
E: Arcodon ott a fény:
mint kristálytükör
mutatja nékem Valinort.
Más fényre én nem vágyom.
M: Szemeidben látom
Telperiont és Laurelint
Láttad hát a két fát
és a Valák királyságát.
E: És Te vágyod-e a Valák országát?
M: Testem Arda teste
Szívem a Tiéd, Elwe.
Nem tudok és nem akarok
visszatérni nélküled.
Életem immár a tiéd...
Elfogadod-e?
E: Ajándékod hatalmas,
Melian, kedves
Kezed az én kezemben.
Fogadd hát az én
életem érte cserébe.
M: Elmondtuk hát, mit el kellett.
E: Szavak nélkül is tudom,
amit kérsz, kedves.
M: Menjünk hát utunkon tovább.
E: Sűrű erdőkbe, ahova vágysz…