Egy

Egy, mely árulásban született
Egy, mi oly régen elveszett
Egy, mi magában hordozza a világ végzetét
Egy, miben megleled a sötétség szellemét
Egy, mi kioltja hordozója életét
Egy: Ezért lelked a tét.


A Gyűrűhordozóhoz

Rég ég már a nép
Tüzes katlan tiszta vér
Egyet vár, egyet vár
Lesi már, lesi száz

A Tűz gyűrűje
Minek Fekete tüze
Lángba borította a világot
Árulás bölcsőjében született
Ilyet mond, ki látott?

S árny jár fák közt
Mély éj s kéj
S egy halálnapon
A Gyűrűhordozó útra kél.

Mered-e majdan elpusztítani
A Végzetet
Megölöd-e a halált
Vagy rabja leszel a gyűrűnek
Mint idáig bárki más?


J.R.R. Tolkien-hoz

Ki vagy te, ó,
Hatalmas író?
Ezer legenda misztikus atyja,
Tehetséged mi adja?
Hatvan évi munka ára:
Meséidben lovagok vára.
Megvan neked az élet jója,
Frodó, Aragorn s Legolas alkotója.
Szavaid mind egy-egy varázslat,
Tünde nép, káprázat…
Nem feledünk
Varázsember.

De most már az
Öreg földbe’
-Éji manó ásta alom, borzalom-
nyugszol.
Orcádon mosoly,
S vigyáz rád minden, mit teremtettél:
Tünde, ork s kobold.