Umbar

Umbar Gondortól viszonylag távol eső városa verhetetlen flottájáról, kifinomult eleganciájáról és fennhéjázó modoráról híres. A tengeri kereskedelem egyik legjelentősebb szereplőjeként mindenhol képviselteti magát, az umbariak pedig Középfölde-szerte ismertek. Hűen képviselik mindazt, ami Númenorból megmaradt: fényét, de sötétségének egy részét is. Egyesek csodálják kultúrájukat, erejüket és büszkének nevezik őket, míg mások – gyakran irigységből, vagy mert Umbar jóléte nekik épp nem kedvez úgy, mint szeretnék – azt mondják, magasan hordott orruktól nem látják azt, mi helyes és mi nem. Egyet viszont mindenki tud: amíg érdekében áll, Umbar a legjobb szövetséges, ám amint ez változik, kiszámíthatatlanná válik – néha még saját népe számára is.

Osgiliath

Osgiliath, a hajdani királyi város, a rokonviszály kezdetén lángba borult. Lakóitól mindent elvettek, ami az életüket jelentette: házaikat, könyvtáraikat lerombolták, sokuk ott veszett a város falai között. Mindent elvesztettek, kivéve büszkeségüket és gyászuk táplálta haragjukat. A harcok felizzásával e büszke nép visszatér, hogy újraépítse mindazt, ami egy évtizede elpusztult. A hajdan élettel teli nagyváros Osgiliath tudós népe most könyvek helyett kardot forgat. Ha a város el is veszett, lakói nem, és most harcra készülnek. Céljuk, hogy olyan uralkodót állítsanak Gondor élére, aki képviseli a lerombolt várost.

Minas Anor

Minas Anor népe máig hűen őrzi Anárion örökségét, és kész védelmet nyújtani Gondor népének, bárhonnan fenyegesse is veszedelem. Hiába lett a Király nyári lakhelye, a város lakói még emlékeznek az időre, amikor csupán vitézségük tartotta vissza a Fehérhegység embereit attól, hogy Osgiliath-ra törjenek, vagy arra, amikor Anárion öt éven át védelmezte a várost a Sötét Úr ostroma ellen egyre fogyó seregével, mielőtt az Utolsó Szövetség harcosai megérkeztek volna. Hiába épülnek hivalkodó paloták, hiába lepik el nyaranta cifra ruhájú semmirekellők a Fellegvárat, Minas Anor marad, ami mindig is volt: Gondor szilárd erőssége, népe pedig az ország rendíthetetlen oltalmazója.

Pelargir

Pelargir városát, mely Kelet-Gondor – főként kereskedelmi – központja, „Gondor Szájának” is nevezik, de főleg saját lakosai szeretik ezt hangoztatni. Elveik és nézeteik határozottak, azokban nehéz őket megingatni. Ők Gondor talán leginkább békepárti emberei, akiknek a nyugodt légkör a legfontosabb, melyben szabadon kereskedhetnek. Ám mindez nem jelenti azt, hogy ne lennének felkészülve a támadásokra, folyami flottájuk Gondor jelentős hadi egysége. Pelargir déli területeit egyértelműen Castamirhoz hű emberek lakják, de máshol meg-megjelenik az ellenállás, és Castamir kegyetlensége olykor leghűségesebb embereit is megingatja. Emiatt még Pelargir békeszerető városában is felütötte fejét a kétely: vajon tényleg bízhatnak-e Castamirban, akitől eddig annyi jót kaptak? Elhozza-e ő a várva várt békét, vagy azt inkább Eldacartól várhatják? S ha igen, vajon milyen áron?

Lossarnach

A Minas Anortól délnyugatra elhelyezkedő Lossarnach napsütötte lejtői és határtalan zöld síkja kiválóan alkalmas a földművelésre. Az itt élők számára mindennél fontosabb az összefogás. Mivel közösségeik a természettel való örökös kapcsolatra épülnek, így jeleskednek a gyógyításban, és nem kedvelik a szükségtelenül heves, hirtelen változásokat. Alapjában véve azonban a lassú átalakulás nincs ellenükre, hiszen az természetes velejárója az életnek, mint az évszakok váltakozása, melyhez a vetést és aratást igazítják. Viszont a háborúskodás megbolygatja az eddigi rendet – akármilyen volt is az. Ezért ugyan szívélyesen, ám kétkedve fogadják az északról érkezett királyt. Elvégre szép dolog az ügyért meghalni, de valakinek életben is kell maradni, hogy végül ne csak a halál arasson diadalt.

Ithilien

Sauron egykori erősségének határvidékén keménykötésű népek élnek. Ithilien lakói nemzedékek óta őrzik az Árnyék-hegység menti területeket. Tartományuk szíve Minas Ithil városa, de számos egyéb védmű és megannyi őrjárat biztosítja a hegyvonulat hosszának egészét. Csapataik egytől-egyig képzett harcosokból állnak, akik betéve ismerik erdeik minden zugát, halálos pontossággal bánnak az íjjal, és észrevétlenül sújtanak le a gyanútlan ellenségre. Gondor államügyeibe ritkán ártják bele magukat, viszont hűen engedelmeskednek annak a királynak, aki tisztában van hivatásuk fontosságával, örökös feladatukkal. Castamir a határvidékek megerősítését ígérte, ám csak a déli területeket részesítette előnyben. Kérdés, hogy az új király mennyire viseli szívén a gonosz elleni küzdelem ügyét.