Nyelvek és írások

Gyökök és derivátumok, folyt.

RUTH düh, S rúth harag oroth, düh; (U)RU

Én úgy gondolom, hogy mindhárom fair része a sindarinnak, ahogy azt Tolkien a maga esztétikai világában elhelyezte. Ha tehát én egy neoSindarin nyelven író/fordító felhasználója vagyok Tolkien életművének, teljes nyugalommal használhatom bármelyik jelentésében - maximum adott esetben érdemes feltüntetnem, hogy milyen forrásból dolgozom. Ennek előfeltétele, hogy a különböző szószedetek, szótárak korrekt módon jelezzék a szó fellelhetőségét.
A nyelvek amúgy egész jól elbírnak a homonímákkal. Az OED 60000 szavas szócikkben írja le az angol _set_ főnév különféle jelentéseit, a pekingi kínai pedig annyi homonímát tartalmaz, hogy a beszélők kénytelenek a hanglejtéssel megkülönböztetni a szavak különböző jelentéseit.

Az más kérdés, ha a gyökök felől közelítjük meg a dolgot, ugyanis szemmel láthatólag Tolkien sokszor teljesen más etimológiát ad ugyanannak a gyöknek ha az egyik, és mást, ha egy másik feljegyzését nézzük - ugyanakkor rendkívül nehéz eldönteni, hogy az egyik etimológia feltétlenül felülírja-e a másikat csak azért, mert esetleg - bizonyíthatóan vagy feltételezhetően - később keletkezett.

Oké, akkor Te hogy gondolod?

Cereb, eddig is mindenki vérmérséklete és hozzáállása alapján döntötte el, melyek azok a szavak, amelyek felhasználhatók egy-egy időszakból; nem hiszem, hogy erre nézve határozottan állást lehetne foglalni.

Tényleg, és akkor most pl. az olyan szavak, amik ütköznek (ütköznének) a régebbiekkel (pl. fair), hogyan kezelendők? Már úgy értem lehet akkor mondjuk a három fair-ra úgy tekinteni, mint azonos alakú szavakra? (Már ha a nyelv belső történetét nézzük.)

GWAL- izgatott, zaklatott stb. Q walya- izgatottnak, megindultna lenni, walta- izgat, megindít, felráz, walda izgatorr, megvadult, walme izgalom, in-walme lélekállapot, hangulat, lelkesedés

Hajszínek Q waina, később vaina, szőke; narwa vörös, morna fekete, hróva sötétbarna S baen szőke

3ÁN-, YÁN minden irányban kiterjed Q yana, yanda széles
IR- vágyakozik Q írima S írui kedves, vonzó
KETH- keres, kutat Q kes- keres vmit, megvizsgál valamit hogy megtaláljon vmit; kesta- keres, kutat vmi után m.i. kente; ekkes- felfedez, megtalál
könyvet olvas: henta parma; megnéz vmit egy könyvben: kese parma
KOB- gyűlik, gyűjt; S cova összejön, találkozik Q okombe, kombe gyűlés, összejövetel, ókome (tárgyatlan) összegyűlik, tárgyas alakja komya-
LAY- Q laika zöld, S laeg S laew friss Q laire nyár, laique zöld növény, laima növény
KEWE- KWE- növényi élet Q quea zöldség
MAG- kéz Q arimaite ügyes S ravaed ügyes
MAY- készít Q maire munka, alkotás (ált. művészeti folyamat) maita- (tárgyas) alkot; maitar művész lindimaitar zeneszerző nyarnamaitar mesélő, író, ondomaitar szobrász S maeron művész
MAY- kiváló, csodálatra méltó Q maira kiváló, kitűnő maina értékes tárgy, kincs (mathom) S maer kiváló maen kincs
NAKH- keskeny, vékony Q náha keskeny, nahta- elszorít, elnyom (a)nakka szűkület, szoros, átjáró
SRITH- hó Q hrisse hóesés, hrisya havazik, m.i. hrinte, hrisinye
NOR- fut Q nor- fut, mi. norne S nor- fut mi. onur Q norta- futtat, lovagol onortanen rokko lovagoltam S northa- lovagol north lovaglás, verseny, vágta
OKO- gonosz, rossz Q olca S ogol rossz, gonosz S ogron rossz ember S oew Q ongwe gaztett, bűn; prefixként nem használatos, erre ott a SRUGU gyök, ebből S rhu- pl. rhugar rossztett rhudol rossz szándékkal érkező Q hru-, ru-, hrú-; hrúa, hrúya S rhú gonosz
PÁTH- PAS- sima, selymes Q passa sima pasta- simít, vasal
PEN- híján van; Q pen- S pen- híján van, nincs (nekem, neki) ellentéte Q sam- mi. sáme S sav- mi. aw "van neki, birtokol"
PHERE- S fair, feir gyors, készenlétben lévő feria- felkészít ferui kéznél van Q ferya- férima, ferina S prefix fer-, fergar hamar elkészült, fergenol éles szemű, szemfüles
RAYA- mosolyog Q raita- mosolyog, mi. reante Q raina S raen mosolygó, kedves, kegyes
RETH- helyben marad, ennélfogva törelmes, tűr andreth hosszú tűrés, türelem Arodreth nemes türelem
RON- szilárd Q ronda szilárd, mozdíthatatlan SRON- Q hrón Arda anyaga, anyag, hrondo test S rhú anyag, rhond, rhonn test

folyt. köv.

A PE17 végén a szerkesztők egy hosszú listában összegyűjtötték mindazokat a gyököket és derivátumaikat, amelyeket Tolkien a LotR-hoz fűzött lingvisztikai jegyzeteiben leírt, amolyan kései Etymologiest alkotva ezáltal. Mivel a jegyzetek több évet fognak át és Tolkienhez méltó módon töredékekből, elkezdett és soha be nem fejezett eszemfuttatásokból, próbálkozásokból állnak össze, nem meglepő módon néha ugyanaza a gyök négyszer-ötször is szerepel a listában, más-más levezetéssel.
Megpróbálok végigmenni a listán és kigyújteni azokat a quenya és sindarin szavakat, amelyeket eddig még, legalábbis emlékeim szerint, nem ismertünk. Ha mégis evidenciák is közéjük kerülnek, elnézést.

AKAS- nyak (elsősorban a nyak csontos gerincére utalva), hegygerinc; Q _axo_ S _achad_
ALA- jó, áldott, szerencsés; Q _alya-_ S _elia-_ felvirágoztat, megáld, megsegít; Q _ala-, al-_ jól- jó-, pl- _alaquenta_ "örömmel mondott"; S _albeth_ "jó ómen", _alwed_ "szerencsés, virágzó" S _alw_ (pl- _ely_) "egészséges"
AS- meleg; Q _áze, áre_ nap melege, napsütés; _arma_ napsugár, _asta-_ (nap melege által) hevít
ATHA- Q _asya-_ segít, könnyít, vigasztal, _asie_ vigasz S _eitha-_ "segít" Q _as, asa-_ prefix "könnyen-" pl. _ascene_ jól látható S _athgar_ könnyű (könnyen megtehető)
DAY, NDAY- rettenetes, szörnyű, taszító, S _dael_ rettenet, _daer_ szörnyű, _dae-_ prefix, pl. _daebeth_ blaszfémia; Qban összemosódik a NAY- gyökkel, ennélfogva _naica_ nagyon fájdalmas, _naira_ rettenetes, kibírhatatlan, _nai-_ prefix, pl. _naiquet-_ átkoz, blaszfemizál
DEWE-, LOYO- hibával, tévedéssel kapcsolatos gyökök; S _dyl_ (hosszú y) tévedés; _dyr_ (hosszú y) hibás, helytelen, prefix _dy-_ (hosszú y) pl. _dygar_ hiba, hibás tett, ige _dewin_ tévedek, hibázok, mi. _edíw_ Qban nem található;
Q _loima_ tévedés, _loita-_ téved, kudarcot vall (tárgyas), _loika_ helytelen, elégtelen, prefix _loi-_, pl. _loikare_ hibás cselekedet, _loiquete_ nyelvbotlás, _loipare_ íráshiba; továbbá UTHU- mint általános rossz értelmű gyök, S _othgarn_ rossztett Q _us-_ _uskare, uxare_
GUR- DER- SRAG- nehéz, bonyolult értelmű gyökök; Q _ur(u)-_ urucárima "nehezen megtehető" S _gor-_ pl. _gornod_ nehezen megszámlálható; Q _urda_ nehéz, bonyolult; S _gorđ_ nehéz, küzdelmes, munkás; _gorn_ kemény, merev
Sindában a NGUR- és hasonló tövekkel való összeesés miatt a gur- prefix igen erős értelmet nyert, köznapibb értelemben a dir- prefixet használták, pl. _gorbedui_ "szinte elmodnhatatlan, kimondani is szörnyű" _dirbedui_ "nehezen kiejthető"; Quenyában van még a _hrai-_ prefix, pl. _hraicénima_ nehezen (alig) látható, _hraia_ nehéz, boynolult, _hranga_ nehéz, nehézkes

Folyt. köv.

amanibhavam írta: Természetesen a példában a penim egy pen- ige ragozott alakja...

Na, akkor pont a legkézenfekvőbb alternatívára nem gondoltam...

Természetesen a példában a penim egy pen- ige ragozott alakja...

amanibhavam írta: _penim vast_ "nincs kenyerünk"

Ha ebben a pen a fosztóképző, az -m a személyrag, akkor mi marad igetőnek, i-? Az abszolút i-tövű ige?

(Ja meg nyilván mast-nak kéne lennie, de gondolom akkor még nem volt levzetve a főnév, vagy mi...)

Felagund írta:

amanibhavam írta: Ja, és sajnálattal kell mondjam, az esszé egy pontján szép, határozott, rövid mondatban ez áll:

Don't like Felagund.

(Mmint a név hangzását a Professzor?)

Nem Felagund, ez azt jelenti, hogy mint megbélyegzett személyt többé nem látunk itt Téged szívesen...

Ki is kell írni oda fel nagy betűkkel, hogy:

Felagund
NOT WANTED
cf. PE17

Sindarinban nincs az ú- előtagnak fosztóképzős értelme, sima negációt fejez ki. A fosztást a PENE- gyök derivátumainval fejezik ki, sindarinban mindig ezt használják a "valami nincs (nekem, nekünk stb." kifejezésére: _penim vast_ "nincs kenyerünk". Ebből következően a fosztóképzőnek a pen/ben prefix felel meg: pen-adar.
Ha az ú- prefixumot jelöletlen igetövekhez illesztjük, aorista jellegű kvázi-igeneveket kapunk: únod "nem számláló", úbed "nem beszélő, szótlan" úlal "nem nevető", úgal "nem fénylő, sötét", úvel "nem szerető, ellenséges"; ha a jelentés szigorúan jelen idejű kell, hogy legyen, akkor a jelen idejű melléknévi igenév -ol képzője pluszban hozzájön a fenti alakokhoz: úgarol "nyugvó, (épp most) nem tevékeny" vs úgar "(általában) nem tevékeny"
- van a -weg képző, ami leginkább a magyar "-ós, -ozós" képzőnek feleltethető meg ("active in doing"): pedweg "beszélős, szószátyár", madweg "torkos", carweg "dolgos, elfoglalt"

Folyt köv.

Felagund írta:

amanibhavam írta: Ja, és sajnálattal kell mondjam, az esszé egy pontján szép, határozott, rövid mondatban ez áll:

Don't like Felagund.

(Mmint a név hangzását a Professzor?)

Igen. Általában véve nem volt megelégedve a nagy elf-hercegek neveivel (Fingon, Felagund, Finrod stb.).

Aztán mégis maradtak.

A PE17 egyik erénye, hogy végre olvashatjuk benne azokat az esszéket, amelyekre korábban csak utalások és hivatkozások voltak a különböző VTkben.

A melléknév fokozása és az összehasonlítás quenyában

(Tolkien többször is nekifut a témának, itt most a legkerekebb verziót kivonatolom.)

- a melléknév fokozása nem végjelekkel történik (vö. a korai quenyában még ilyenek vannak, pl. _-lda_); legegyszerűbb formájában a _lá_ elöljáróval fejezik ki: A (ná) kalima lá B
- van azonban egy AMA gyök, amelynek alapjelentése "hozzáadás, növelés, plusz"; ez megerősített formájában (*amba) megjelenik, mint az _ambe_ határozószó és az _amba_ főnév ill. melléknév ("more")
- ugyanez a gyök prefixum formájában (_ama_ _am_) gyakran volt használatos a melléknév fokozására, akár úgy, hogy két főnevet hasonlított össze (A ankalima lá B = sokkal fényesebb, mint...), akár úgy, hogy önmagához (szokásos állapotához) hasonlít (A ankalima = A igen fényes)
- az am- ama- használható az imbi elöljáróval együtt, ekkor felsőfokot fejez ki: ankalima imbi eleni "a legfényesebb csillag"; ankalima imb' illi "mind közt a legfényesebb"
- az AMA gyök további derivátumai: a) _amba_ "fel, felfelé"; b) _an_ "továbbá, még egy, valamint", pl. _an quetta_ "még egy szót (szóljunk a dologról)", vagy pl. az _an sí Tintalle..._ sorban a Namáriéban.
- az AMA gyök sok helyütt érintkezett az ANA "felé (irányuló mozgás)" gyökkel, ez utóbbi ismert derivátuma az _anta-_ "ad" ige; ezt lehetett úgy is használni, hogy _antanen parma sen(na)_ "adtam neki egy könyvet", de úgy is, hogy _antanenyes parmanen_ - ez utóbbi instrumentális szerkezet vs nem az ANA, hanem az AMA származéka, ennélfogva jelentése "megnöveltem/gazdagítottam őt egy könyvvel"
- a _lá_ elöljáró a LA3A "átkel, átjut, túlmegy" gyökből származik; ennek egy másik derivátuma a _lange_ "nagyon, fokozottan, extrém módon" határozószó. De rokon a _lango_ főnév is, ami mindenféle szűkületet, szorost jelentett, innen tevődött át az állati/emberi nyakra

amanibhavam írta: Ja, és sajnálattal kell mondjam, az esszé egy pontján szép, határozott, rövid mondatban ez áll:

Don't like Felagund.

(Mmint a név hangzását a Professzor?)

amanibhavam írta: a) a -ve képző sincs elfelejtve, a lista egy más helyén előkerül
b) bár a RGEO-ban a _laurie_ valóban, mint a _laurea_ többesszáma szerepel, _ebben_ a listában bizony az van odaírva mellé, hogy "goldenness"

De, ha Renk mindezeket már leírta, szóljatok, akkor nem strapálom magam a gépeléssel:) Ritkán nézem az oldalát, to be honest.

b) pont: na, erre gondoltam... a -ve meg kell (klasszikus módhat.)
Dehogy írta le Renk, Te csak tedd be szépen:) T.R. egy "kifejezéstárat" alkotott az oldalán: mondatok, szólások, stb.
Ezeket NEM írta még le, szóval csak strapáld magad:) (mindannyiunk örömére)

"Don't like Felagund" - lálean:D

Ja, és sajnálattal kell mondjam, az esszé egy pontján szép, határozott, rövid mondatban ez áll:

Don't like Felagund.

Cerebrum írta:

amanibhavam írta: Az, hogy az _a_ leníciót okoz, az _a Berhael_ miatt lett leírva. Jellemző módon előbb hosszan szépen levezeti magának, hogy az _a_ spiráns mutációt okoz (b, d, g, m, n, s marad, p, t, c heheződik), merthogy S _a_ = Q _ad_ : _az_ : _ar_, aztán kénytelen odaírni: "No, cf. a Berhael". Még egy darabig próbálkozik, aztán leírja: "Old Sindarin had ath. S a/ađ has soft mutation but with ath before h-

Alcarcalimo írta: Amani: nagyon köszönjük!
Nos igen, annak kifejezetten örülök, hogy a PE17-ben nem csak szavak kerültek elő, hanem komolyabb mondatszerkesztési példák is. (T.Renk oldalán a vonatkozó rész, i.e. a kifejezések, különösen hasznosak ez ügyben).

Nem tudom, emlékszel-e, Amani, egyszer vitatkoztunk pont a módhatározó használatának a kérdésében (nem emlékszem a konkrét kifejezésre, a lényeg, hogy ragaszkodtam a -ve képzőhöz, példaként az _andave laituvalmet_datot hoztam - ami ugye melléknévből képzett módhatározó. Te akkor viszont épp a namárie-t hoztad példaként, bár ott a _laurie_ a _laurea_ mn tsz-a.)

Bárhogy is, az alábbi példák roppant izgalmasak és hasznosak. Ismételten köszönjük!

a) a -ve képző sincs elfelejtve, a lista egy más helyén előkerül
b) bár a RGEO-ban a _laurie_ valóban, mint a _laurea_ többesszáma szerepel, _ebben_ a listában bizony az van odaírva mellé, hogy "goldenness"

De, ha Renk mindezeket már leírta, szóljatok, akkor nem strapálom magam a gépeléssel:) Ritkán nézem az oldalát, to be honest.

amanibhavam írta: Az, hogy az _a_ leníciót okoz, az _a Berhael_ miatt lett leírva. Jellemző módon előbb hosszan szépen levezeti magának, hogy az _a_ spiráns mutációt okoz (b, d, g, m, n, s marad, p, t, c heheződik), merthogy S _a_ = Q _ad_ : _az_ : _ar_, aztán kénytelen odaírni: "No, cf. a Berhael". Még egy darabig próbálkozik, aztán leírja: "Old Sindarin had ath. S a/ađ has soft mutation but with ath before h-

Amani: nagyon köszönjük!
Nos igen, annak kifejezetten örülök, hogy a PE17-ben nem csak szavak kerültek elő, hanem komolyabb mondatszerkesztési példák is. (T.Renk oldalán a vonatkozó rész, i.e. a kifejezések, különösen hasznosak ez ügyben).

Nem tudom, emlékszel-e, Amani, egyszer vitatkoztunk pont a módhatározó használatának a kérdésében (nem emlékszem a konkrét kifejezésre, a lényeg, hogy ragaszkodtam a -ve képzőhöz, példaként az _andave laituvalmet_datot hoztam - ami ugye melléknévből képzett módhatározó. Te akkor viszont épp a namárie-t hoztad példaként, bár ott a _laurie_ a _laurea_ mn tsz-a.)

Bárhogy is, az alábbi példák roppant izgalmasak és hasznosak. Ismételten köszönjük!

A módhatározó quenyában.

A kérdés a _laurie lantar lassi_ és a _namárie_ kapcsán jön elő. Az -ie absztrakt főnévképző. Ezek az absztraktok a quenya sajátosságai folytán módhatározóként is használatosak voltak, pl. _norne lintie_ "gyorsan futott", de lehetett ugyanez instrumentális esetben is, _norne lintiénen_ "gyorsan (gyorsasággal) futott", sőt, _norne lintieryanen_ "futott, amilyen sebesen csak tudott".
Pár oldallal később azon morfondírozik (Plotz egy kérdése nyomán), hogyan mondják quenyául azt, hogy "Try harder". Erre lyukad ki:
A "try" ebben az esetben a RIK- "erőfeszítést tesz, küzd, megkísérel" jelentésű gyökkel fejeződik ki. Try! ezek szerint _á rike_. Azt, hogy "harder", a nyelv úgy fejezi ki, hogy az igéből egy fokozott módhatározót képez, így Try harder! = _Á rike am(a)ríkie_. Ugyanígy:
_á mene amménie_ "haladj határozottabban"
_á lire amalírie_ "énekelj jobban"
_á kare a

Az, hogy az _a_ leníciót okoz, az _a Berhael_ miatt lett leírva. Jellemző módon előbb hosszan szépen levezeti magának, hogy az _a_ spiráns mutációt okoz (b, d, g, m, n, s marad, p, t, c heheződik), merthogy S _a_ = Q _ad_ : _az_ : _ar_, aztán kénytelen odaírni: "No, cf. a Berhael". Még egy darabig próbálkozik, aztán leírja: "Old Sindarin had ath. S a/ađ has soft mutation but with ath before h-

amanibhavam írta: Ja, és sindában az _a_ leníciót okoz.

Na, akkor egy újabb walesi sajátosság, igaz ott valamilyen más típusú mutációt vált ki...

Amúgy akkor a jelek szerint csak főnévben okoz lágyulást? Mert ugye pedo mellon a minno. Habár ennek ellenére itt van a loth a galad is a Lúthien's Song-ban.

amanibhavam írta: Kérdés mennyire tekinthető véglegesnek

Szerintem Tolkien esetében nem létezik olyan, hogy végleges. Amúgy HKF is valami ilyesmit írt elflingen.

Az "és" kötőszó quenyában... (kivonat)

A quenya alapvetően három különféle kötőszót használ erre a célra:

1. _yo_ A _y

Cerebrum írta: Hát, legalább az első és harmadik személyű alakok "stimmelnek", már ennek is örülhetünk...

Kérdés mennyire tekinthető véglegesnek

De azért örvendjünk

:konfetti: :cheers:

Mondanom sem kell, soha semmi nem végleges - viszont a világtörténelemben először itt egy teljes lejegyzett sindarin igeragozási paradigma...

Akkor ugyanez quenyában, a kar- és ala- igékre, a sorok végén a megfelelő birtokos személyjelek (a Q ragozási sornak is vannak kisebb variánsai az esszén belül is, de most ezt választottam).

Sg.

1. karin(ye) alanye -nya
2. karil(ye) alalye -lya
karitar alatar -taro
3. karis(se) alas, alasse -rya
kare ala

Pl.

1. karimbe alambe -mma
karilme alalme -lma
2. karille alalle -lda
kariltar alaltar -tarion
3. karinte alante -nta
karir alar

Dual

1. karimmo alammo -mma
karilmo alalmo -lma
2. karillo alallo -lda
karistar alastar
3. karisto alasto -sta
karit alat


Látszik, hogy pl. a tsz.3. sz. ragja itt még -nte (ami stimmel is, mondjuk a CO-val), míg későbbi éveiben Tolkien a -lte ragot favorizálta. Az is látható, hogy ez a sor még a -lmo - lvo átírás előtt íródott.

A -tar végű alakok némi magyarázatot igényelnek. Tolkien szerint középföldi quenyában a formális és tegező 2. személy közti különbség elveszett (eltűnt a -tye rag), és ezt kompenzálandó jöttek létre a -tar alakok, mégpedig egy összevonással: a _karilye, tar_ "teszed, uram" kifejezés vonódott össze formális 2. személyű raggá (amolyan önözéssé).

Tolkien _mindig_ képes meglepetésekkel szolgálni.

Hát, legalább az első és harmadik személyű alakok "stimmelnek", már ennek is örülhetünk...

Jöjjön egy kis igeragozás...

PE17:132

A S car- és gala- igék ragozása:

Sg.
1. cerin galon
2. a cerig galog
2. b ceriđ galođ
3. câr gala

Pl.

1.a cerim galam
1.b cerinc galanc
2. mint a Sg., de többesíthető
2.a cerigir galagir
2.b ceriđir galađir
3. cerir galar

Dual

1.a cerim, cerim(m)id galammid
1.b cerinc, ceringid galangid
2.a cerich galach
2.b ceriđ(id) galast
3. cerist galast

Gerund

cared galod

Cerebrum írta:

amanibhavam írta: Sanome tarne Olórin, Arakorno, Eomer, Imrahil, mi mīse, mi telepta yo morna, mi laiqua yo minque, mi luini, ta Gimli mi lossea.

PE17:71

There stood Gandlaf, Aragorn, Eomer, Imrahil, in grey, in silver and black, in green and white, in blue, and also Gimli in white.

Ez a bizonyos ta jelentené az 'also'-t? Ilyen határozószó még idáig nem került elő quenyában (sem), ugye?

Valóban, Tolkien jó oldalon át elemzi az "és" kötőszó előfordulásait quenyában és sindában (btw a _yo_ sem volt ismert ezidáig, legalábbis nem így). Különösmód megszenvedett a sinda _a_ utólagos analízisével. sehogy sem jött ki neki, hogy akkor most leníciót okoz-e vagy sem...

amanibhavam írta: Sanome tarne Olórin, Arakorno, Eomer, Imrahil, mi mīse, mi telepta yo morna, mi laiqua yo minque, mi luini, ta Gimli mi lossea.

PE17:71

There stood Gandlaf, Aragorn, Eomer, Imrahil, in grey, in silver and black, in green and white, in blue, and also Gimli in white.

Ez a bizonyos ta jelentené az 'also'-t? Ilyen határozószó még idáig nem került elő quenyában (sem), ugye?