Thingol - Beszélgetések

Eruntale írta:

Kincső (Thilanna) írta: De ha tudsz tanácsot arra h. hogy lehet könnyengyorsan elaludni amikor akarok, akkor szólj...

ehhem.. napi nyolc óra tanulás csodákat tud művelni

BSz, Vimpárnővérkém!

Eruntale írta: meg például elengedhetetlen, hogy kipihent legyél (igen, Kincső, ez neked szól tessék aludni menni )

Varázsszer bukás ellen
Monológ

Megbukni rút. Megbukni szégyen. Megbukni rettenetes. S mi több: fájdalmas is.
Olyankor ugyanis szüleink, nagyszüleink lelkének legrejtettebb zugaiból feltör az átkos múlt, a maradiság, a középkor. S nem elégszenek meg azzal, hogy a korszerű módszereket igénybe véve, kiselőadás vagy ankét formájában beszéljék meg velünk tettünk következményeit, hanem átalakulnak a haragos Mindenható bosszúálló kezévé. S lesújtanak! Nem is egyszer! Harcos ateista világnézetük ellenére.
Pedig már az Álmoskönyv is megírta: "Felebarátim, jobb a békesség." Hát ehhez tartsuk magunkat.
S ne bukjunk meg.
No persze, könnyű ezt mondani! De megtenni?! Amikor annyi, de annyi a buktató.
Itt van például Csömör tanár úr. Aki képes négy egymást követő órán is feleltetni ugyanazt az áldozatot! Még egy-két esetben: nem mondom. De négyszer! Hát felkészülhet a jámbor halandó ilyen rosszindulatú molesztálásra?
Vagy ott van Faggath tanárnő. A "Janka". Aki nemcsak azt kérdi meg, mikor volt a mohácsi vész, hanem arra is kíváncsi, hogy mi is volt ott tulajdonképpen. Meg mi volt előtte? És mi volt utána? Mintha ő talán ott lett volna?!
Görbe tanár úrról ne is beszéljünk. Beszél ő úgyis eleget a matematika jelentőségéről a modern természettudományos műveltségben. Ám beszéljen, ha neki ez a rögeszméje. De tartsa meg a rögeszméit magának, s ne akarja bemagyarázni, hogy annak a tizedesvesszőnek nem mindegy, hogy hová tesszük. Oda tesszük, ahová tesszük, és kész! Kit zavar az a kis vesszőcske? És egyáltalán: minek azt kitenni?
És a nyelvészek igenis elfajzott vérengzők. Éjszakánként, amikor más rendes ember alszik, akkor ők ledöfik álmában azt a szegény nyelvet, s utána nekiállnak feltrancsírozni. És azt kapjuk mi. Nesztek egy ige, kapd el azt a főnevet, ne ejtsdle azt az eszközhatározót, mert vérfoltot hagy a tanterem padlóján...
Brrrrr!...
Hajaj! Mennyi a buktató! S hol a varázsszer? A biztos? A csalhatatlan? Az egyedül üdvözítő?
Mondják, hogy a Neander-völgyben, amikor hajdani ősünk két lábra állt, husángot szorongatott, hogy el ne bukjék. No de kérdem én: husánggal beeresztenek minket az iskolába?
Az egyiptomiak a szent szkarabeuszbogár porrá tört potrohát keverték tizenhárom csepp Nílus-vízzel, hogy el ne bukjanak, amikor azokat a nagy köveket húzkodták a piramisépítkezésekhez. No de hol van nálunk Nílus-víz?
A gepidák kancatejbe áztatott füstifecskefészket használtak, hogy fel ne bukjanak. A lovaik. A csatamezőn. Bár, ha jól belegondolunk, egy-egy váratlan röpdolgozatnál manapság több a botlás.
A bábazsadányi kódexben leírt korabeli boszorkányperek anyagából viszont minden kétséget kizáróan kiderül, hogy bukás ellen legjobb a hamvazószerda éjjelén elejtett holló hája, tört gyíkfarokkal és tölgyfamozsárban megtört beléndekmaggal elegyítve. Ha ezt a kotyvalékot beadjuk a tanárnak, akkor biztos, hogy ő már nem buktat meg soha senkit többé ebben a búbánatos életben!
Azt is beszélik, hogy a pécsi, szegedi, egri és soproni levéltárban még cirka három vagon feldolgozatlan vajákosasszony-recept áll a nagyérdemű rászorult tanulóközönség rendelkezésére.
- Nem értem... Hogy is tetszett mondani?... Hogy azért nem ártana kicsit tanulni sem?
Érdekes!
Hogy ez eddig nem jutott eszembe!

Estel Adániel írta: Az egyik eddig legjobban bevált technika tudomásom szerint az, ha tanulunk fórumozás helyett...

Estel Adániel írta: Valin Estare Nima! :hello: :cheers:
Eru éltessen sokáig!