Thingol - Beszélgetések
- Ranamarth (Endóriel)
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
"Ember,ki szívén gyalogol
S kíméli kérges lábait,
Jajgat,ha majd tüskébe hág
S elveszti csendes álmait."
- Kincső
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
Egyébként szvsz ha nem jön össze a többnapos nagykanizsai tali, akkor menjünk egy napra...
"...asztaltalan szó-malaszttal..."
- Brisa
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 3662
- Köszönetek: 0
Suhifarok írta: énisénis tali!
Brisa, má több taliról is hiányoltalak, mint téká meg farsang, meg nem is tom:((
Na ja... elég ritkán járok talikra. A farsang meg elég szerencsétlenül alakult nekem, úgyhogy az azért esett ki.
A társasos talira szívesen elmennék, de ez lenne a 3. program, amin azon a napon meg kellene jelennem. És hát számomra a legjobb barátnőm esküvője a legfontosabb ezek közül...
Egyébként a társast szívesen odaadom valakinek, aki eljön érte. Kincső?
Brisa
- Suhifarok
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
Brisa, má több taliról is hiányoltalak, mint téká meg farsang, meg nem is tom:((
- Nimashilin
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 1007
- Köszönetek: 0
My light shall be the Moon, and my path the Ocean.
The fish knows everything.
- Brisa
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 3662
- Köszönetek: 0
Brisa
- Artemisz
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 3934
- Köszönetek: 0
lassan kibomló
cseresznyevirág vagyok
Isten tenyerén
Az Erdő legyen Veletek!
- Nimashilin
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 1007
- Köszönetek: 0
My light shall be the Moon, and my path the Ocean.
The fish knows everything.
- Ringbearer
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 2388
- Köszönetek: 0
"Be the change you want to see." Gandhi
- Ranamarth (Endóriel)
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
"Ember,ki szívén gyalogol
S kíméli kérges lábait,
Jajgat,ha majd tüskébe hág
S elveszti csendes álmait."
- Nimashilin
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 1007
- Köszönetek: 0
My light shall be the Moon, and my path the Ocean.
The fish knows everything.
- Estel Adániel
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 2982
- Köszönetek: 2
Majd Szürke/sebcsaba elmondja, ő részt is vett benne... nem is akármilyen hatékonyan! :itscool:Csele írta: Pontosan hogyan is zajlott ez a játék?
Mornie utúlië! Believe and you will find your way
Mornie alantië! A promise lives within you now
- Brisa
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 3662
- Köszönetek: 0
Rana, gratula, naaaagyon ügyi voltál. Csak így tovább!
(Mostanában nagyon el vagyok havazva, mindenkinek mindenfélét megígérek és így képtelen vagyok utolérni magamat... Szóval bocsi, hogy nincs időm most a mesére. De majd pótolni fogom, ha lesz egy kis lélegzetvételnyi szünetem.)
Brisa
- Csele
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 525
- Köszönetek: 0
Pontosan hogyan is zajlott ez a játék?Estel Adániel írta: A tábori vetélkedőbe is bekerült százaskiszippantás a nagylábos aljáról, víz alól? :itscool:
Ha adhatnék valamit, az a szív nyugalma lenne,
melyet az élet minden pillanatában megőrizhetsz,bármi történjék veled
- Estel Adániel
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 2982
- Köszönetek: 2
Mornie utúlië! Believe and you will find your way
Mornie alantië! A promise lives within you now
- Csele
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 525
- Köszönetek: 0
Ide is beírom:
Nem tud valaki (Brisára gondoltam elsősorban) egyetemista korosztálynak való játékokat:
Két kategóriában:
1, Zenés-táncos vetélkedő (teljesen kreatív, nincs megkötés)
2, és gyűjtök játékokat amelyekben szerepel a víz (nem medencei játékok, csak kell hozzájuk víz)
Előre is köszi!
Csele
Ha adhatnék valamit, az a szív nyugalma lenne,
melyet az élet minden pillanatában megőrizhetsz,bármi történjék veled
- csudi
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK4
Ranamarth (Endóriel) írta: nos...bocsi,hogy ennyi idő után idepofátlankodom,de 3.lettem a női kategóriás versenyen!!!!!!!!!!!!!
jó egy kicsit ego vagyok,de muszály volt megosztenom veletek...köszööm,hogy szurkoltatok
[size=9:2bhfoifj]Brisa,javítom a szöveget[/size]
Rana, GRAT!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Csak igy tovabb!
- Erda niire (Area)
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Gyere, mennünk kell – mondta, és felsegítette a fiút. Nem egyenesedtek fel, görnyedten kezdtek el futni a bokrok között.
A közeli erdő nyugodtabb részeire siettek, de mikor a fiú már nem bírta tovább a fájdalmat a földre rogyott, és sebéhez kapott. Társa letérdelt mellé, és sietve a segítségére sietett….
'Is there anybody out there?'
- Ranamarth (Endóriel)
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
jó egy kicsit ego vagyok,de muszály volt megosztenom veletek...köszööm,hogy szurkoltatok
[size=9:zdhct3qs]Brisa,javítom a szöveget[/size]
"Ember,ki szívén gyalogol
S kíméli kérges lábait,
Jajgat,ha majd tüskébe hág
S elveszti csendes álmait."
- csudi
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK4
Eruntale/Hanna írta: ...csak nekem hajaz Éowynra?
Hát az a hátsó rész a hajában akár vehető kalácsfonásnak is...
Viszont akkor hogy fog kibomlani a kellő időben? I am no man...
Na. ugy latom leult a meseles. Pedig bele kene huzni, mert jovo nyaron mar valszeg mas csapat felallasok lesznek... Es milyen szep lenne egy jo kis meset osszehozni, amit aztan egyik tabortuz mellett fel is olvasnank.
- Eruntale/Hanna
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 752
- Köszönetek: 2
- csudi
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK4
Eruntale/Hanna írta: OFF
az utolsó képen szereplő csávó khm.. kissé feminin jellegű...
Hm.. ez baj. mert en epp arra gondoltam, hogy a tortenetben az derulne ki, hogy minden csuklyas csajszi... Ez itt egy szin csaj videk. Es hat ugye miert is kellett nekik a pasi? Na nem a kardja miatt, hanem.. hm. szoval nagy kincs, mert kezdenek kihalni, mert sok a betegseg, meg rossz volt a termes, es az o hagyomanyos modszeruk nem mukodik mostansag... Persze a tarsadalmuk ugy epult fel, hogy nincsenek benne pasik. Ez hogy ugy mondjam a mukodesi alapjuk. Nomarmost, az egyik falu beszerez maganak egyet. Az osszes tobbi rogton latja, hogy ennek nem lesz jo vege. Meg kell olni, vagy el kell uzni.... Vagy tul sok lengyel filmet nezek? hehe.
- Eruntale/Hanna
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Hozzászólások: 752
- Köszönetek: 2
az utolsó képen szereplő csávó khm.. kissé feminin jellegű...
- Suhifarok
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
- Kincső
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
"...asztaltalan szó-malaszttal..."
- csudi
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK4
Aranna írta: na én csak annyit mondopk, hogy pl miért nem lehet a manus tudathasadáos
En birnam, ha poenra vennenk az egeszet, bar eddig nem igazan ez volt a hangulat. Eddig inkabb olyan..ilyen volt:
Esetleg ilyen:
Vagy inkabb ilyen?
Vagyishat... brrr. lehet, hogy ilyen:
Es a csavo meg ilyen:
Ööö... szóval... nemtom. Eléggé át kellene írni.
- Aranna
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK4
- Hozzászólások: 141
- Köszönetek: 0
itt lesz a szekrényben!! a kávés csészében!! vagy tán a szőnyeg alatt? az ajtó mögött nem néztem!
- csudi
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK4
"Sötét van, nagyon sötét. Ez az első, amit érzékel. Meg azt, hogy létezik. Hallja a lélegzését, szívének dobolását, lelkének sóhaját. Aztán hirtelen egy furcsa érzés keríti hatalmába: a keze hozzáért a lábához. Combja meleget és egy simítást érez, tenyere sima, puha felületet. Érzékeli már a saját mozgását is, így egyre több testrészére eszmél rá.
Egyszer csak világosabb lesz, majd újra ráborul a sötétség. Rádöbben, hogy bár a fejét forgatja, a szeme csukva van...
Mielőtt szembesül a körülötte levő világgal gyorsan összeszedi a gondolatait. Mit is tud magáról? Ha úgy vesszük jóformán semmit. Maradt pár kósza emléke, de ezek szinte csak villanások. Mikor nagyon megerőlteti az agyát eszébe jut egy pár másodperces emlékfoszlány. Lódobogás, majd egy kiáltás, és leszédül a lóról. Bizonyára leesett a hátasáról, és bevágta a fejét. Csak erre tud gondolni. Máskülönben mindenre emlékezne. De ha ő nem emlékszik, valakinek tudnia kell ki is ő tulajdonképpen, és mit is akar. Ha szerencséje van, talán csak egy kis kezdőlöket kell az emlékezetének, hogy az újra beinduljon. Úgy dönt megkockáztatja kinyitni a szemét….
...Elvakította a hirtelen jött világosság. Ösztönösen becsukta a szemét és elfordította a fejét. Mikor újra kinyította, már sokkal kevésbé bántotta a fény. Az előbb épp a kelő Napba nézett.
Óvatosan felült és körbekémlelt. Vajon hol lehet? A nap zöldellő mezőkön át kelt fel. Tőle balkézre sötét fákból álló liget. "Észak" - jött gondolatai ködén át a megnevezés. Azt nem tudta, hogy mihez képest észak, vagy honnan jött ez a szó, de népe sok nemzedéken átöröklött ösztönös tudása megsugta neki: otthona északi felén jár.
Hangok zavarták fel elmélkedéséből. Valaki jár itt! Megijedt,s tántorogva felállt, majd tett pár tétova lépést. Hova bújhatna el? Végül a liget mellett döntött. Onnan talán láthatja majd, veszélyesek-e látogatói...
...szédelegve érte el a fákat...nem csak a fejében hasogató fájdalmak és a teljes zavar miatt voltak nehézkesek léptei,hanem -mint ahogy azt magához térésénél észlelte- a most súlyként oldalán lógó kard is az avar felé húzta.S bár múltja ismeretlen volt számára...érezte,hogy valami mély erő munkál bensőjében...
... próbált kapaszkodni, karjait a fa köré kulcsolta, mindenképp érdekelte az arra járó idegen. Végül kudarcot vallott. Tompa, alig hallható puffanással az avar lágy ölelésébe hullott. Jól esett neki, amint az avar jellegzetes illata körülöleli. Valahogy úgy érezte: mindez láthatatlanná teszi. Még hallotta az idegen lépteit, de a gyorsan jött gondolatot, miszerint felkeljen és megnézze, ki az, a kényelem, és a testében uralkodó erőtlenség mihamar kiűzte fejéből. Csak feküdt ott. Úgy érezte, testéből lassan és jólesően kiszáll az erő. Szemét lassan becsukta, tán valami csodavilágra várva, mi szeme előtt jelenik meg, ha lehunnya azokat és átadja magát az erdő tisztaságának. Nicsak! - gondolta magában. Ki ez a rózsásarcú, szűzies leányzó, kinek szemeibe mintha az ég leggyönyörűbb csillagai költöztek volna? Kinek haja, mint az éjfekete bársony, és nevetésétől minden pillangó táncrakap a réten? Hirtelen riadt fel áldott merengéséből.
- Ki volt ő? Kit látott szemem, míg gondolataim irányították? Való ő, vagy csak álomszép szülemény? S mi a neve? Merre jár? Hercegnő tán valamelyik birodalom ékes királya mellett, vagy egy parasztlány kinek szépsége senkivel nem vetekedhet? Nem tudhatom....
Így merengett. Lassan újra körbenézett, de a táj most sem árult el magáról többet, csak ezt: észak ....
...reszketni kezdett, bántotta a szemét a fény és elöntötte valami iszonyatos indulat a tehetetlensége miatt. Fel akart állni, de erőtlen lába, és a kard még mindig lehúzták a földre. Ingerülten kapott az oldalához remegő keze és kapkodva, szinte tépve rántotta le magáról az övet és hajította a földre, nem gondolva a veszéllyel sem, ami rá leselkedett. Zihálva nekitámaszkodott egy fának és kilesett mögüle. Két alakot látott, háttal álltak neki, mozdulataik óvatosak voltak, ahogy a földet tanulmányozták. Hallotta a hangjukat is, de képtelen volt arra, hogy megértse a szavaikat. A düh egyre inkább hatalmába kerítette, az óvatosságról is megfeledkezett. Tehetetlen szisszenéssel esett össze a fa tövében, és belemart a félelem, az elhagyatottság érzése, a hajába markolt, s végig vonaglott rajta a kín. Meghallották őrjöngő hangjait az idegenek s egyetlen mozdulattal rántották elő késüket és ugrottak elé, úgy néztek le rá, gyanakodva...
...tudta,hogy most nem szabad elvesztenie eszméletét,most erősnek kell lennie!Maradék erejét összeszedve kihúzta magát és mély,király kék szemeit a két idegen szempárba mélyesztette.Talán egy bő percbe telt mire az egyik idegen leengedte a tört markoló kezét és intett társa felé,hogy cselekedjen ugyan így.Ekkor odalépett harcosunkhoz és mgszólalt valami idegen nyelven.Az egyre gyengülő ifjú nem értette szavait,de -talán gyengesége vagy a féfi megnyugtató hangja miatt- de végül feladta a harcot saját testével és rátámaszkodott az idegen kinyújtott jobbjára...
Nem sokkal később kellemesen hűvös víz érintésére ébredt, amely az arcát simogatta, hűsítette. Érezte, hogy szájához kulacsot nyomtak, és pár pillanattal később édesen meleg folyadék csurgott le a torkán, amely szinte azonnal felfrissítette és eltöltötte fénylő energiával. Mohón fogta meg a kulacsot, és csak ivott és ivott hosszú másodperceken keresztül. Mikor aztán levegő után kapkodva leeresztette az életet adó folyadékot, hálásan nézett a fölé hajló alakra. Idegen volt, mégis ismerősnek tetszett. Mintha hasonlítana valakire, akit ő ismer. De jelenleg ő senkit sem ismer... még magát sem...
Fel akart kelni. Úgy érezte, szüksége van egy tükörre. De az alak visszanyomta az illatos avarra. Az ifjú ekkor döbbent rá, hogy még mindig a liget talaján fekszik. Karnyújtásnyira tőle egy csengő hangú patak szaladt sebesen. Partján, pont a látókörében egy másik alak guggolt. Mintha zöld leveleket mosott volna a vízben. Rövidesen felállt, és felé közeledett. Társa - aki az előbb visszanyomta az avarra - arrébb állt, így most ő hajolt fölé. A vizes leveleket a homlokához közelítette, de ekkor az ifjú meglátott valami olyat, ami éles sikoltásra késztette...
Egy nyílvessző épphogy nem szögelte oda az orrát a mellette levő fára. A férfi rátette a fiú szájára a kezét, aki viszont azonnal kitépte magát a kezei közül, s kérdőn nézett a -szerinte vélt- két idegenre. Hiszen ekkor jutott csak eszébe, hogy nem bízhat meg akárkiben aki az úton vele szemben jön, még akkorsem ha segítenek rajta. Azonban még egy nyílvessző sűvített el a fejük fölött. Ekkor a sebhelyes arcú férfi aki az előbb levelekkel borogatta így szólt hozzá:
- Nézd. Te nem tudod ki vagy, mi azonban igen. És azt sem tudod, hogy hol vagy most. Namármost a helyzet a következő:- mondta a lehető legkimértebben- ha nem jössz velünk, akkor ők megölnek.
Ekkor a fák mögül...
...csaknem féltucat sötét csuklyás alak lépett ki, és továbbra is nyilazva közeledtek. Szemmel láthatóan szándékosan céloztak pontatlanul, hiszen nem szeghették meg a fiún segítő két idegen falujával kötött szerződést a vezéreik parancsa nélkül. A fiú azonban idegenként került erre a vidékre, s így pártfogolásával békéjüket kockáztatták. Ő ugyan nem emlékezett, de azért fogadták be az amúgy teljesen zártan élő faluba, mert fiatal kora ellenére igencsak jól értett a kardforgatáshoz és egyéb fegyverekhez, és ez ezekben a zűrzavaros időkben nagy segítséget jelentett. Ezt azonban a csuklyások nem nézték jó szemmel, ezért támadták meg a magányosan lovagló fiút. Azt azonban barátai sem értették, hogy miért nem végeztek vele vagy ejtették fogságba rögtön?... Ám most nem volt idő ezen töprengeni, gyorsan kellett cselekedni: kihasználni az alakalmat, hogy biztonságba vigyék. A fiú ugyan nem értette szavaikat, a "megölnek" szó hangsúlyába azonban beleborzongott, és megérezte, hogy bíznia kell bennük, különben elveszett. Bólintott, és hagyta, hogy felsegítsék...
Mikor biztos menedékbe vitték a fák közé, az alak, ki vízzel itatta, ismét mellé szegődött, és mintha misem történt volna kint a tisztáson, ugyanúgy ápolta tovább. Fejáről menekülés közben leesett a csuklya, így arca tisztán láthatóvá vált, máramennyire szemeit nyitva tudta tartani. Az illető lány volt. Haja gesztenyebarna, szeme mélyfekete, mint az éjszaka, tekintete titokzatos és kifürkészhetetlen. Legfurcsább mégis a szeme körül, függőlegesen húzódó tetoválás volt. Nem ismerte fel a jelet, pedig járatos volt az ilyenekben. Ez valami egészen més volt. Nem tudta levenni a szemeit róla. Láthatólag a lány nem volt büszke a tetoválásra, mert mikor észrevette, hogy merev kék szemek fürkészik arcát s szemét, hirtelen, szégyenlősen újból fejére kapta a csukláyt. Mostmár csak a sejtelmesen csillogó fekete szemeket látta. De azt is csak homályosan. Lassan ereje elveszett, s szemei lecsukódtak újból.
Üvöltve ébredt. Fájdalma határtalan volt. Még látta a csuklyás alakot elrohanni az erdő szélénél. Remegve oldalához kapott. Érezte a mély sebet, melyből meleg vére ömlött elő. Újabb üvöltés. Három alak futott oda, egyik a relytélyes szempár tulajdonosa volt...
... Nem érzett mást csak a fájdalmat, mely eluralkodott egész testén, behatolt fejébe, zavaros lett előtte a világ. Csak alakok kavalkádja és káosza rémlett fel előtte az éjszakában. Ebben a homályban mindent eluraló bizonytalanságon és kétségen, a kettéhasító fájdalmon át becsukta a szemét, sohasem látott tárgyak, emberek és állatok jelentek meg előtte. Megrémült. Kétségbeesetten húzta össze magát a fa gyökerei között, miközben óvói érte és magukért harcoltak.
Várta azt, amire nem még szava sem volt...
Úgy forgott vele a világ, hogy nem tudta megtartani magát, és tudata mély sötétségbe hullott. Már nem látta a nőt, sem azt, ahogy őt is megsebesíti egy nyílvessző, és az mélyen belefúródott a testébe. Társai nem tudtak foglalkozni vele, mert az életükért küzdöttek, és a nő is melléhanyatlott, és tágra nyílt szemmel elterült a földön.
... Nem látott mást, csak egy hatalmas vízesést a sötét éjben, melyen tisztán tükröződött a hold fénye. Önkéntelenül is közelebb sétált az iszonyatos erővel lezúduló víztömeghez, s épphogy megérintette volna a vizet, amaz eltűnt, s megjelent valami más a távolban, ködbe burkolódzottan. Hirtelen egy kép cikázott át az agyán, gyorsan, váratlanul, s ahogy jött, el is tűnt. Amit látott akkor, az egy mélykék szempár volt. Emlékek a múltból? Vagy ez a jelen? Nem értette, hogy mit keres itt, hiszen azelőtt még soha sem látta ezt. Vagy mégis? Egyre ismerősebbnek tűnt a közeledő ködpamacs, de mielőtt egészen felismerte volna, ismét belezuhant a sötét mélységbe.
...arra ébredt,hogy valaki erősen rázza.Szemei előtt ismét megjelen két eddigi támasza.Látta,hogy a lány,ki eddig is segítője volt,most is mellette térdel,ám ezúttal neki is egy seb éktelenkedett vállán.Suttogva így szólt:
-Ébredj!Indulnunk kell!Nincs sok időnk...-a fiú meglepetten észlelte,hogy tisztán érti a lány szavait és azok kellemes hatást keltenek benne.
-Hogy hívnak?-kérdezte a lány.
-Az én nevem...-hirtelen elhallgatott...a nagy felfordulásban még csak most jött rá,hogy többek közt saját nevére sem emlékszik. Mély szégyenérzet fogta el.Ezt megmentője is észre vette...
megpróbált visszaemlékezni a múltjára: hogy ki ő valójában, és hogy került oda a tisztásra... csak ködfoltok, semmi kivehető az emlékezetében. Megfájdult a feje. Kezével hirtelen odakapott, de későb gondolkodott, mint cselekedett. oldalába iszonytató fájdalom nyilalt, mikor kezét felemelte széthúzta a sebet. Ez olyan fájdalommal járt, hogy üvöltése mindekit megriasztott. A fekete szemű lány szaladt oda hozzá, és kezét a férfi szájára tette!
- Halkabban! még lehetnek a közelünkben! és amúgyis vigyázhatnál jobban, ha egy ilyen seb van az oldaladon!
- Ne haragudj... - mondta nehézkesen. - csak a fejem. tudod nagyon fáj ha régrr gondolok vissza. ha megpróbálom felidézni a...
- tudom! - szólt halkan és szúrós szemekkel nézett. Kisvártatva újból megszólalt.
- Hívj csak Nadianak. Ez a nevem.
Ismerősen csengett neki anév. Mintha már valahol hallotta volna. Szimpatikus volt neki a lány. Minden rejtélyével együtt. Minden titokzatosságával. Furcsa volt. De kedvelte. Tetszett neki a két csillogó fekete szempár...
Gondolatok kavarogtak a fejében. A Dirmezek támadása, a hátsó kapu, a menekülés, egy kék szempár, és most ez a lány. Milyen szép. És olyan erős. Olyan, ami eszébe juttatta Worgent. Kár, hogy most nincs mellette. Ő biztosan tudná mit kell tennie. Fájt a sebe. Megint beléhasított a fájdalom, ahogy eszébe jutott az a hideg fényesség, ami mindent betöltött mielőtt a földre került volna."
Nos, ennek fenyeben kijavitom az utolso reszt. Így szol:
Gondolatok kavarogtak a fejében. Kényszerítette magát, hogy emlékezzen. De csak képfoszlányokat látott. Felsejlett egy régi csata. A Dirmezek támadása. Sosem fogja elfelejteni. De most nem tudta felidézni kik azok a dirmezek. Aztán látott egy kaput, és visszajött a menekülés érzése, hogy fél, nagyon fél. Egy kék szempár ismét. Körülnézett. Itt volt mellette ez a lány az éjfekete szemeivel. Milyen szép. És olyan erős. Hirtelen eszébe jutott egy név. Worgen. De kis is Worgen? Egy kellemes érzés áradt szét benne. A biztonság érzése. Worgen... suttogta. Nadia ránézett. - Mit mondtál? - Worgen... - ismételte, de megrázta a fejét. - Nem tudom ki ő... suttogta maga elé...
Fájt a sebe. Megint beléhasított, ahogy eszébe jutott az a hideg fényesség, ami mindent betöltött mielőtt a földre került volna. Egy kard fémes hideg érzését élte át újra.
Fura volt, hogy érti a lány beszédét, pedig nem az ő nyelvén szólt. Most rádöbbent miért. Hiszen a lány nem is ad ki hangot... Hiszen nem is mozog a szája mikor szól hozzá! Hideg szél csapta meg az arcát, és beléhatolt a felismerés. Ezek a csuklyások itt azok a népek, akik......
- Kincső
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
csudi írta: Ha viszont befogadtak, es koztuk elt, akkor nem nezhetett rajuk mint borju az ujkapura, hacsak nem tenyleg, nagyon, de nagyon beverte a fejet es total amneziaba esett....
Es hat akkor erteniuk kellett egymast, hacsak nem ez a befogadas nem volt oly regen, es ha ez ugy tortent, hogy egyebkent is sebesult volt es menekult mikor befogadtak... Dehat akkor egy sebesult nyomoroncot nyilvan nem a kardforgato tudasa miatt fogadtak... Uhh. ossze kene ollozni egybe az egeszet. Na majd este ha raerek...
De hát épp ezaz, hogy semmire nem emlékszik a múltjából ez volt az alap feltétel (Egyszer láttam a TV-ben egy műsort, még a régi Életben maradtak-"sorozat" keretében, ahol a kb. 18 éves srác olyan balesetet szenvedett, hogy mindent elfelejtett, beszélni, járni, enni stb is... az angolkönyvünkben pedig volt egy sztori egy nőről, akinek egy agyrázkódás után "csupán" az utolsó 15 év emlékei törlődtek ki, és arra emlékezett utoljára, amikor 23 éves volt. A "vicces" az volt, hogy nem ismerte így föl a férjét és a 11-12 éves lányait... fényképekről tanulta újra meg az embereket / így hozták elő az emlékeit. Szóval van ilyen )
"...asztaltalan szó-malaszttal..."
- Erda niire (Area)
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
'Is there anybody out there?'
A Tolkien.hu weboldalon megadott adatokat (különösképpen az alábbi adatokat: név, telefonszám, e-mail cím, életkor, szülő/gondviselő neve és e-mail címe, illetve a tevékenységünkre és programjainkra vonatkozóan megjelölt érdeklődési körök, a tájékoztató levelek és a bennük található linkek megnyitása illetve a rendezvényeinken való részvétel ténye) a Magyar Tolkien Társaság az Ön részére nyújtott on-line szolgáltatásaink biztosításához, programjainkon való részvételhez kapcsolódó nyilvántartások vezetésének érdekében, továbbá a tevékenységünkről és programjainkról nyújtott tájékoztatás céljából tárolja.
Adatai megadásával Ön kifejezetten hozzájárul azok fenti célok érdekében történő felhasználásához. A Magyar Tolkien Társaság a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően, csak addig tárolja az Ön személyes adatait, amíg a meghatározott célok megvalósítása érdekében indokolt, illetve ameddig Ön az adatok kezeléséhez való hozzájárulást vissza nem vonja.
A Magyar Tolkien Társaság az Ön személyes adatait semmilyen esetben sem adja át, továbbítja, illetve teszi nyilvánossá harmadik személynek, külső szervezetnek, kivéve, ha erre jogszabály, hatóság vagy bíróság kifejezetten kötelezi.
Amennyiben rendelkezik Tolkien.hu felhasználói azonosítóval, akkor bejelentkezve az Önről tárolt személyes adatokat belépés után ide kattintva tekintheti meg, illetve módosíthatja. Az Ön személyes adatainak teljes törlésére vonatkozó kérést az adatkezeles (kukac) tolkien.hu címre lehet elküldeni, amely esetben adatainak tárolását teljes körűen megszüntetjük.
A Magyar Tolkien Társaság részletes Adatvédelmi Nyilatkozata ide kattintva érhető el.