Tudomány

Alyr: 5 milliárd ~ 4,6 milliárd, 4 milliárd ~ 3,5 milliárd. Eléggé pontatlanok a mérések ezügyben... A valószínű mechanizmusról meg lásd az alábbi postomat

Szerintem több alternatíva is lehetséges:

1. A Föld egy "perembolygó", ami a véletlen folytán olyan elképzelhetetlenül messze esik bármely értelmes lények lakta galaxistól, hogy még fel sem fedezte senki.

2. Ugyan már felfedezték mások is a bolygót, sőt egyesek már jártak is itt, azonban

a. mi erről nem tudunk, mert az idegenek gondoskodnak róla, hogy így legyen;
b. a bennfentesek ezt jól eltitkolják;
c. a Nagy Hipergalaktikus Egyezmény kapcsolatfelvételeket szabályozó 23456. évi rendeletének 6. paragrafusa szerint szerint a harmadosztályba sorolt, intelligensnek még csak alig minősíthető populációval benépesített bolygókkal való kapcsolatfelvétel a Zkwark'thus-féle bele nem avatkozási elv értelmében azonnali fekete lyukba történő hajítással büntetendő.

Mondjuk elméleti szinten (illetve matematikai alapon) természetesen felvethető az is, hogy netán tényleg vannak az emberrel egyenrangúan, netán jobban fejlett civilizációk, de tényleg nem túl valószínű. Saját (laikus) becslésem szerint az univerzumban létez(het)ő élet minimum kilencvenöt százaléka nem jutott túl a bakteriális szerveződési szinten.
Ugyanis a többsejtűség, az organellumok, meg miegyebek voltaképpen egy egyszerű hiba miatt alakultak ki, névszerint amiatt, hogy egy őskori prokarióta baciszerűség elvesztette a sejtfalát. Így jóval védtelenebbé vált, de új lehetőségek is megnyíltak előtte (aminek betetőzését láthatjuk, ha tükörbe nézünk ). Tipikus példa, hogy az evolúcióban néha vannak "surranópályák". Ha ezt lejátszanánk még sokszor, szerintem száz esetből kilencvenkilencszer a "lemeztelenedett" ős-sejt simán kihalt volna, és a Földön ma is csak egysejtű prokarióták élnének. Szerencsére bejött az 1 (vagy még kevesebb) százalék

Tünde írta:

Namarie írta: Tegnap olvastam a Színes RTV című újságban azt, hogy marha és ember sejtjét keresztezték. Ez igaz?

Mert ha igen, innentől csak egy értelmeset tehetünk: leülünk, és imádkozunk.

morbid leszek: az ember már így is egy nagy marha...

Off: ha a szó egyik eredeti értelmét nézzük, vagyis: "érték", akkor is izé. Amúgy meg a hortobágyi jószágokra nézve sértés.

Namarie írta: Tegnap olvastam a Színes RTV című újságban [...]

Innentől fontos még a mondat?

Üdv!

Namarie ha erre gondoltál, akkor itt egy cikk. Ha már origo

Namarie írta: Tegnap olvastam a Színes RTV című újságban azt, hogy marha és ember sejtjét keresztezték. Ez igaz?

Mert ha igen, innentől csak egy értelmeset tehetünk: leülünk, és imádkozunk.

morbid leszek: az ember már így is egy nagy marha...

Tegnap olvastam a Színes RTV című újságban azt, hogy marha és ember sejtjét keresztezték. Ez igaz?

Mert ha igen, innentől csak egy értelmeset tehetünk: leülünk, és imádkozunk.

Egy érdekes cikk arról, hogy a légszennyezés hogyan befolyásolja a méhek gyűjtőtevékenységét, illetve hogy a városi zajszennyezés miként hat a városi énekesmadarak viselkedésére: klikk.

Felagund írta:

Cerebrum írta: Eleve hogyan feltételezheti bárki is, hogy egy adott populációra valamikor is ne hasson a természetes szelekció valamilyen formában... :shake:

Eleve mit definiálunk "természetes"-ként...

Az attól függ mennyire szereti az ember tágabb vagy éppen szűkebb értelemben értelmezni a dolgokat. Mert pl. a különböző kutyafajták kitenyésztése ugyan mesterséges szelekciónak titulálható, de tekintve, hogy egy a természetes szelekció folyományaképpen létrejött másik, szintén a természet részét képező faj vitte végbe nem tekinthető-e ez is "természetesnek"?

Egyébként valóban egyszerűbb volna szimplán szelekcióról beszélni, de sztem Darwin óta már mindenki megszokta természetes szelekcióként emlegetni. (Mint pl. a káoszelmélet sem egy elmélet már, mégis így nevezi mindenki azóta is.)

Cerebrum írta: Eleve hogyan feltételezheti bárki is, hogy egy adott populációra valamikor is ne hasson a természetes szelekció valamilyen formában... :shake:

Eleve mit definiálunk "természetes"-ként...

Eleve hogyan feltételezheti bárki is, hogy egy adott populációra valamikor is ne hasson a természetes szelekció valamilyen formában... :shake:

Cerebrum írta: Ekkora hülyeséget, még hogy az emberre nem hat a természetes szelekció: klikk.

Istenem, egyszer jönnének már rá, hogy a "természetes" és a "kulturális" szelekció között az égvilágon semmi lényegi különbség nincs, már ami az emberi faj evolúciójára gyakorolt hatásukat illeti... (ami, mint az Vida Gábor professzor igen frappáns (és rövid) definíciója szerint nem más, mint "delta p", ahol p egy adott allél gyakorisága a vizsgált populációban...)

Ekkora hülyeséget, még hogy az emberre nem hat a természetes szelekció: klikk.

Ez viszont érdekes: klikk. Bár élnék kétszáz évvel később, és lennék akkor exobiológus...

Elsőre megmosolyogtató, de aztán elgondolkodtató: klikk.

A kísérletezés jól bevált szabályszerűségek szerint kell, hogy folyjon, nem átugorva egész fázisokat. A felelőtlenséget tehát leginkább abban látom, hogy egyes országok az ottani törvényi szabályozás komoly hiányosságait kihasználva jelenleg még igencsak kétséges elméletekre támaszkodva terápiás alkalmazásokat fejlesztenek ki anélkül, hogy a téma tisztességesen, minden oldalról körül lenne járva és végig lenne kutatva. Nem emberen kell kikísérletezni azt, amit még a laboratóriumi fehér patkányon se tudunk tisztességgel demonstrálni. Ez így számomra tudományosan és etikailag egyaránt elfogadhatatlan.

A rákos sejtek kezelését pedig jelenleg még akkor sem igazán tudjuk megoldani, ha azok valamilyen endogén okból generálódnak, nemhogy ilyen kívülről bevitt rendszerek esetében, ahol horribile dictu fogalmunk sincs, mi történik még alaphelyzetben sem. Elég ha csak arra gondolunk, hogy a tudományos kutatásra szánt pénzek kábé 70 százaléka mostanság a rákkutatásra megy el - ehhez képest az eredmények az utóbbi 10 évben leginkább a nullához konvergálnak...

Snuffles írta:

Well-of-Souls írta: Ebben a kontextusban őssejteket beültetni tudományos és etikai szempontból is iszonyatosan nagy kóklerség - bár kétségtelenül (és érthető módon) népszerű.

Nincs kétségem afelől, hogy sokkal többet tudsz a témáról, mint én, de mivel érdekel, és érdekelt is vagyok a témában valamennyire, úgy gondolom, nemhiába népszerű, hiszen van jövője, csak mi vagyunk hozzá egyelőre gagyik. Egyik tiszteletreméltó professzorom is említette, hogy ezzel érdemes foglalkozni, mert "ez a jövő", amiben szintén nem kételkedem, de ahhoz, hogy később érdemleges kutatásaink és eredményeink legyenek, kell ez a mostani 20-30-50 évnyi bénázás az őssejtekkel, mert ebből csak úgy lesz - lehet - valami kézzel fogható eredmény, aminek értelme is van - lesz.
Vedd figyelembe azért, hogy ezt messze nem mint hozzáértő, hanem mint érdeklődő biológus mondom, nyilván azt "böfögöm" vissza, ami a környezetemben elhangzik és csodálatosan keveredik a saját, hiányos kis tudásommal.

Kérdés, hogy a bénázának milyen ára van? Egyáltalán: mit takar ez a bénázás? Mennyi csló fogja azt mondani, hogy ez a tuti dolog, és közben valami teljesen mást csinál, és lejáratja az egészet? Mi sikerül katasztrofálisan félre?? Mit gányol össze az emberiség ezen felbuzdulva?

No én is csak mint gykori ápolónő és érdeklődő kotyogok bele, viszont érdekel. És erről a rákos dologról ég nagyon nem lehet tapasztalatuk sem, nem? Hisz nem olyan régi a dolog. Dehát, ha emlékeim nem csalnak, a rákos sejt olyan mint egy őssejt. Akkor azt ki sem lehet kezelni, ha elburjánzik? Hmmm...
A gyógyszeriparról meg csak annyit, dolgoztam vele 3 évet, igaz csak a leiratokkal, meg az OGYival, és ismerem a "minden mellékhatást írjunk bele mert attól semmi bajunk nem lesz" mentalitást. Ebben a kísérletezésben lehet valami, de ettől fejlődik az emberiség. Fejlődik?

Well-of-Souls írta: Ebben a kontextusban őssejteket beültetni tudományos és etikai szempontból is iszonyatosan nagy kóklerség - bár kétségtelenül (és érthető módon) népszerű.

Nincs kétségem afelől, hogy sokkal többet tudsz a témáról, mint én, de mivel érdekel, és érdekelt is vagyok a témában valamennyire, úgy gondolom, nemhiába népszerű, hiszen van jövője, csak mi vagyunk hozzá egyelőre gagyik. Egyik tiszteletreméltó professzorom is említette, hogy ezzel érdemes foglalkozni, mert "ez a jövő", amiben szintén nem kételkedem, de ahhoz, hogy később érdemleges kutatásaink és eredményeink legyenek, kell ez a mostani 20-30-50 évnyi bénázás az őssejtekkel, mert ebből csak úgy lesz - lehet - valami kézzel fogható eredmény, aminek értelme is van - lesz.
Vedd figyelembe azért, hogy ezt messze nem mint hozzáértő, hanem mint érdeklődő biológus mondom, nyilván azt "böfögöm" vissza, ami a környezetemben elhangzik és csodálatosan keveredik a saját, hiányos kis tudásommal.

Ez csak pusztán emberkísérlet, semmi több.

Addig, amíg az őssejtek terápiás hasznosításának megkezdéséhez még a minimálisan szükséges alapkutatási konszenzus sem jött létre, enyhe kifejezéssel élve is felelőtlenség a direkt humán alkalmazásokra való ugrás. A gyógyszeriparban még egy nyomorult kislábujjbütyökre ható fájdalomcsillapító bevezetését is legalább 10 éves, iszonyatosan szigorúan szabályozott, százlépcsős erőlködés előzi meg, és ebben nem szerepel az addigra már 15-20 vagy még több évre visszatekintő alapkutatási tapasztalat. Stem cell vonalon (ami egy fiatal tudomány) nem tudok olyan klinikai vizsgálatról, ami a Phase I-en túljutott volna, pedig a Phase I és II után szokott a terápiás alkalmazások 95%-a kihullani, mint gyógyításra alkalmatlan eljárás - Phase III-ba egy-két százalék szokott átjutni, és ott megintcsak sok a bukta. Ebben a kontextusban őssejteket beültetni tudományos és etikai szempontból is iszonyatosan nagy kóklerség - bár kétségtelenül (és érthető módon) népszerű.

Senki nem beszél például arról az iszonyatosan rossz arányról, amivel a kínai csodadoktorok ezeket a beavatkozásokat sikeresen elvégzik. Nem beszélnek arról sem, hogy őssejtek beültetése után hosszútávon milyen iszonyatosan nagy lesz a szekunder rákok kifejlődésének valószínűsége. Mert az lesz. Keményen megnő továbbá az anxietásra és a depresszióra való hajlam. Arról nem is beszélve, hogy egyelőre technikailag sincs megoldva még az az egyszerű dolog se, hogy az adott stem sejtek legalább nagy valószínűséggel arra a megfelelő helyre vándololjanak (és a megfelelő funkciót vegyék át) ahová szánják őket. És akkor még nem beszéltünk az etikai meg jogi problémákról.

De hát Kínában nem túl drága az emberélet, pláne ha még jó pénzeket is fizetnek ezért. Kísérletnek biztos jó, és ameddig a TV fel tud mutatni egy-két embert, akinek történetesen valami eszméletlen szerencse folytán bejött a dolog, addig legitimálva is van a közvélemény előtt.

Ilyenkor mindig Mr. Teddy jut eszembe a Csengetett Mylord-ból: "Kelet az Kelet".

Remzymama/Tünde írta: No de az őssejteket ma már használják sokmindenre, igaz bátrabb országokban és soksok pénzért. Mindenki hordja a beteg babáját kínába meg ilyen helyekre, ahol állítólag szépen rendbe is jönnek. Több kezeléssel, több millió forintos költséggel igaz, de javulnak.

Csecsemőnél talán, de ott sem tudok nagy áttörésről.
A felnőttekbe beültetett őssejtek viszont meglehetősen csekély hatékonyságúak (nem is csoda, az őssejteknek alapvetőn a magzati közeg az ideális)

No de az őssejteket ma már használják sokmindenre, igaz bátrabb országokban és soksok pénzért. Mindenki hordja a beteg babáját kínába meg ilyen helyekre, ahol állítólag szépen rendbe is jönnek. Több kezeléssel, több millió forintos költséggel igaz, de javulnak.

Rabyn írta: Én azt hallottam, hogy ma már lehet kérni (soksok pénzért),hogy az újszülött babábktól vegyenek őssejtet, lefagyasszák és ha baja van akkor ott a megoldás.

És nemcsak nála, hanem a közeli rokonai esetében is felhasználhatják!!! (Pl. az idősebb testvérénél, akinél esetleg ez elmaradt.)

És ha nem magamnak kérem az őssejtet, meg lehet kérni, hogy levegyék a köldökzsinórvérből és felhazsnálják a kutatásokhoz?