Tudomány

Alyr Arkhon írta: A vámpírt már láttam levezetve de elfelejtettem (annyira emlékszem hogy hozzánk szláv közvetítéssel jutott el).

Amennyire én így most félig-meddig fejből emlékszem (kb. ebből akartam én KÖMF-ön előadni ), a vámpír alakja különféle gyökerekre vezethető vissza. Vámpír, mint olyan nemigen létezett, helyette a külfönféle mitológiákban, népi hagyományban léteztek mindenféle vérszívó aspektussal is rendelkező lények (démonok, ártó szellemek, stb). De valóban, a szláv mitológiában különösen erősen jelen vannak az ilyen vampirikus képességgel megáldott entitások, pl. a strzyga, ami a szláv, de főként a lengyel néphagyományban elterjedt és aminek két szíve, két lelke és dupla fogsora van. A strzyga az albán folklórban shtrigaként, a románban pedig strigoiként szerepel.

Egyébként mindhárom visszavezethető a görög-római legendáriumban megtalálható strixre, ami szintén egy vérrel és hússal táplálkozó démonikus lény, és leginkább bagoly képében bukkan fel. A legkorábbi említése Boió Ornithologiajában található, de ír róla többek között az idősebb Plinius, Lucanus, Ovidius és Plautus is; sőt, még sokkal később Sevillai Isidorus is említi az Etymologiae-ban. Egyébként a strix alakja sokban hozzájárult a középkori boszorkányképzet egyik alakjának kialakulásához (lásd strigák).

Na meg gondolom a vámpírnak, mint olyannak nagy lökést adott III. Vlad Tepeş "működése" is, a körülötte keringő mendemondákkal egyetemben. )

Rabyn írta: A magyar magánhangzók sajnos nem annyira stabilak mint szeretnénk. Persze stabilabb az egész nyelvünk mint mondjuk az angoloké akiknek már le kell fordítani Shakespeare-t mert eredetiben nem tudják olvasni, mi meg azért így vagy úgy de kikövetkezethetjük a régi szavaink jelentését, de nagyon sokat változott a nyelvünk csak az elmúlt 200 évben. (hmm asszem mégis van értelme a nyelvtan UVnak megtanulom rá az ilyeneket:))
A szavainkról nem is beszélve:)

Mennyit változott? Mennyi az a sokat? Ha megnézed a legrégebbi nyelvemléket azzal párhuzamban tudod megnézni a változás fokát. Nos mint már a legrégebbi szövegeink lejegyzésénél több dolog is közrejátszik, ezek közül csak az egyik a szavak régebbi változata. A másik kettő a helyesírási rendszer teljes hiánya (vagyis mindenki amit inventált magának azzal írt), atovábbá a lejegyzők nem is biztos, hogy magyar anyanyelvüek voltak, illetve visszatérve az írásra, az írásmód /helyesírási szabályrendszer alapját a latin képezte ami csak megközelíti a magyar nyelv hangkészletének a világát és ha ezt is következetlenül használják, akkor tényleg fura a szöveg. Csak egy rövidke példa: Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc:
latiatuc - az i gyakran j a latinban, az a ékezet nélkül is a, a c rendszerint k, az o-u egymást váltó hangok a latinban (pl. az új latin nyelvek is hol meghagyják ezt a két hangot hol az egyik a másikba alakul, tehát nagyun közeliek pl azt mondom amicus bonus - az ma sapnyolul amigos buenos), tehát a leírt szó valószínüsíthető ejtése: látjátok
feleym - azt hiszem nagyon egyszerű, az y akkor szerepel, ha az i nem alkot diftongust, vagyis, mind a két hangzót tisztán ki kell ejtenünk vagyis feleim.
Látjátok feleim
zumtuchel - a z betű egy nagyon ritkán használt írásjel a latinban, ugyanis már ott is az idegen, átvett szavak (főleg görög) lejegyzésére szolgált, a görög dz párjaként pl görög dzélosz - latin zelus (féltékenység) szó az egyik iylen jó példa, és itt az írásjelnek is van némi szerepe, mert a görög dzéta nagyon hasonlít a z betűhöz, csupán kicsit nyújtottabb. Valószínüleg így került a z a latin ábécébe, de ejeteni nem tudták és így egyszerüen sz-nek hangzott (gondolom evidens, hogy a z az sz zöngés párja). Régi nyelvemlékeinkben nagyon sokszor a z az sz hang jele, mert a latin szerint ez is sz hang. Az u hang tárgyalás során több minden felvetődhet, az ü hangot jelöli, és kérdezhetnénk hogy a szem mióta szüm a magyarban, vagy hogy lett szüm-ből szem. Nos a szem zárt e hangjának a párja az ö (lsd Szöged), tehát szem/szöm valószínüleg mindkettő jó és amagyar nyelvben az ö-ü párhuzam szintén jelen van, akár a mai napig például Kárpátalján mondják azt a bőr helyett, hogy bűr (ez amúgy nem is esik olyan távol földrajzilag Boldvától, ahol a Halotti beszédet lejegyezék). Tehát szerintem nem egymás után változó hangalakok ezek teljesen, hanem párhuzamosan ma is megvannak a magyar nyelvben, csupán egyes szavak használatakor kikoptak. A ch megint egy latin forma a kettős kk-t akarja kifejezni, a ch a latinban szintén ilyen erős hang, tehát a szó hangzása valószínüleg: szümtükkel
Látjátok feleim szümtükkel
mic egyszerű c hang latinban egyértelmüen k, tehát mik
Látjátok feleim szümtükkel mik
vogmuc - az a-o váltásról már beszéltem régebben ahol azt is mondtam, hogy az o hang pont annyira megfelel latin írásmód szerint a magyar a hang lejegyzésére, mint akár az a (latinban á). A gy hangra igazából nincs semmilyen lehetősége a latinnak ezért a g-t használja itt az író. a c vég nem is olyan biztos, hogy csak k. lehet nk is csak mivel ebben a összetételben ejtéskor az n eléggé elhangsúlytalanodik, nem került lejegyzésre a betű, tehát vagymunk/vagymuk
A kész mondat: Látjátok feleim szümtükkel mik vagymunk. Ezt kb 800 évvel ezelőtt hallomás után írták, ahogy hallották a szavakat és a latin nyelv írásmódja szerint, ahogy az lehetőséget biztosított rá, de nem hangzik idegenül, abszolút nem. A magánhagzók minden nyelvben változnak, nem csak időnként, hanem párhuzamosan élnek bizonyos formák egyes szavakban az élő nyelvben fel-föl, süveg-söveg (föveg) stb. ezért is az első írások csak mássalhangzókat jegyeztek le. Ettől függetlenül számomra a legrégebbi nyelvemlékünk azt bizonyítja, hogy egy nagyon stabil nyelv a magyar.

A mítosz:

A mítosz fonos eseményeket akar az emberi tudat számára megőrizni. Tehát akkor kezd kialakulni szerintem mítosz, amikor a történelmi helyzet megkívánja, hogy a történteket megörökítsék valahogy (ez nem feltétéenül vág össze a megörökíteni kívánt történet momentumával). Na de a mítosznak van jelenbeli aktualizálódása is és gyakran már nem a valós történelmi helyzet megelevenítését szolgálja, hanem annak jelentőségét tartaj fenn, tehát egyfajta funkciót tölt be, amely értékrendszert teremt a jelen számára az által, hogy hangsúlyoz egy nagyszerű múltbeli tettet, ami főleg erkölcsi értéket hordoz, nem pedig történelmi valóságot - szerintem. A legenda (és ide tartoznak a sárkányok és vámpírok stb), kb ugyanaz mint a mítosz, csak nem feltétlenül a magasztos eseméynek megörökítése a cél, hanem jelentős múltbeli eseméynek magyarázata kíván lenni.

Egy kicsit más és mégis idevágó.

Tudja valaki, hogy pontosan hogyan alakulnak ki a legendák, mítoszok? Pl.: ott vannak a vámpírok, sárkányok, és mindenféle egyéb lények és a velük kapcsolatos történetek. Mégis honnan a bánatból kerültek elő, mi alapján?

Szvsz a nyelvkutatók különbségeket és azonosságokat is keresnek. Egyik se szokott kiderülni a másik nélkül.

Ha belegondoltok 10 éve amikor 5.es voltam még azt tanultuk a suliban, hogy a spártaiak ledobták a gyerekeket a hegyről meg, hogy a piramisok rabszolgamunkával készütek. 5 évvel később már azt, hogy a gyerekeket csak kitették a piramisokat szabadok építették. Ugyanis időközben napvilágra kerültek olyan leletek amik ezt bizonyították.
Lehetséges tehát, hogy mondjuk 5 év múlva találnak olyan leleteket amik fenekestül felborítják a mai nézetet, de mindig mindent a tudomány mai állása szerint tanítanak/tanítunk.

Parad: mihez semmi közük?
Szvsz annak ami az Aquincumi múzeumban van elég sok köze van a rómaiakhoz:)) (minden évben elvittek minket oda, láttam párszor)

ja és a mindig az két rövid i:)


Snuff: a finneket bármin el tudom képzelni! Elég őrültek hozzá.

Egyébként szerintem az is gond, hogy amikor ilyen rokonságokról beszélünk valamiért mindenki a jelenlegi állapotra gondol, pedig régen a finnek se ott laktak ahol most laknak, és mi se itt laktunk.


A magyar magánhangzók sajnos nem annyira stabilak mint szeretnénk. Persze stabilabb az egész nyelvünk mint mondjuk az angoloké akiknek már le kell fordítani Shakespeare-t mert eredetiben nem tudják olvasni, mi meg azért így vagy úgy de kikövetkezethetjük a régi szavaink jelentését, de nagyon sokat változott a nyelvünk csak az elmúlt 200 évben. (hmm asszem mégis van értelme a nyelvtan UVnak megtanulom rá az ilyeneket:))
A szavainkról nem is beszélve:)

Ery írta: Mindenesetre csatoljuk vissza ősi városainkat Istókhalmát és Kappanhágót!

Továbbá Ilonkavárat és Sólyomvárat. Ja, és persze Rácskamrát is.

Dreamer feltehetően az alábbi szókapcsolatokra gondolt:

Finn - Magyar
kuolla - (meg)hal
kala - hal
kulkea - halad
kuulla - hall
kalin - háló stb...

A hasonlóság több mint szembetűnő. S tekintve, hogy a finnek az egyik legtávolabbi nyelvrokonaink az alapszavak ilyetén egyezése azért figyelemreméltó.

Ugyanakkor az alapszavak között találunk török eredetűeket (itt most nem a 150 évig nálunk vendégeskedő oszmán törökökre hanem
atörök (türk) nyelvre gondolok), ami még a XIX században az ún. "ugor-török háborúhoz" vezetett. Feltételezhető tehát, hogy két nép keveredéséről van szó. Ez utóbbit az is alátámasztani látszik, hogy a hét törzs nevéből 2 finnugor (Nyék, Megyer), 5 török eredetű (Kürt-gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi). Habár a török nevű törzsek vannak többségben azért látszik, hogy a nép nevét adó törzs finnugor.

Ami pedig a sumer-magyar rokonságot illeti. Már a XIX században voltak olyanok, akik nem elégedtek meg sem az ugor, sem a török múlttal, s minthogy akkor az etruszkokat vélték a legősibb népnek, hát bőszen bizonyítékokat találtak arra, hogy bizony az etruszkokkal állunk rokonságban. Sőt olyan ember is akadt, aki a Biblia alapján bizonyította, hogy az első emberpár is magyar volt (Ádám= Ad am vagyishogy adja za almát, Éva= Éve vagyis meg éve az almát stb... Nebolondozzanzúr...).

Mindenesetre csatoljuk vissza ősi városainkat Istókhalmát és Kappanhágót!

Cerebrum írta: Várjunk csak, elfelejted, hogy most a ma és a 10-11. században élők génkészletéről beszélünk (minthogy azt vizsgálták), nem a két- vagy háromezer évvel ezelőtt élőkéről...

Hát pedig: "...recent analysis has shown that the mitochondrial characteristics of the Finno-Ugric populations of the Volga and Ural regions have significant west Eurasian elements (Bermisheva et al., 2002; Malyarchuk, 2004), as do even the Turkish-speaking populations of the Altai (Derenko et al., 2003). The Magyar invasion of Europe was only one in a most complex series of population movement across the Eurasian steppe, over many millennia, in all directions."

De jó, összeszetted a lényeget, itt van a dolog nyitja.
Hát persze, hogy figyelembe veszem azt, hogy honfoglaláskori leletek vizsgálatáról van szó, ezért is próbáltam az onnan belátható történelmi korokra csak visszamenni és onnan át lehet találni lám a korábbi Volga menti népesség génkészletére is, ami ugye a kép folytatása "significant west Eurasian". Csakhogy a tanulmány mint már mondtam az eredményeket a régi klasszikus finnugor elmélet keretei közt közli és megállapítja, hogy a Volga menti és az uráli finnugor népesség milyen génkészletű. Na már most le szeretném fordítani az én nyelvemre (vagyis ahogy én gondolom - természetesen nem saját kútfökből merítve) a régi klasszikus foglamakat, mint Volga menti népesség és finnugor népesség. A régi klasszikus jelentéseit tudjuk, azt nem részletezném. Itt valójában csak idősorbeli csúsztatásokat kell elvégeznünk a rendelkezésre álló (régészeti)forrásanyag újrarértelmezésével (szerintem) egy logikusabb rendszerbe, amit ezek a génkutatási eredmények is talán jobban alá támasztanak. Az amit te idézel angolul az pontosan az a kérdéses probléma, hogy hogyan lehet mindazok ellenére eurázsiai (mégpedig európai, ugye, mert west - írja a tanulmány) génkészletű népesség, ha a mai fogalmaink szerinti európai népek, akikkel keveredhettek volna nincsenek, a környéken. Ráadásul ott vannak ezek az altájiak, akik szintén ilyenek. Itt megint a régi fogalmi rendszerek érdekes alkalmazása történik, mert altáji alatt általában ázsiai jellegű népeket szoktunk érteni, ráadásul régi fogalomrendszerünkben a finnugor és az altáji (amit jó magyarsággal turáninak is szoktunk mondani) éles ellentétben áll egymással, ugye az eredetviták két egymással ellentétes kiindulópontja (finnugorok vagy hun-avarok a magyarok). Na most meg kéne hatódnunk affelett, hogy az altájiak és a finnugorok génkészlete egy. Meg kéne lepődnünk azon, hogy egy kultúrájában és génkészletében jelenlegi fogalmaink szerint altáji de nyelvében finnugor népesség vagyunk. Hát ha ezt tesszük, akkor tényleg előállunk a teljes népi keveredés elméletével, még a forrásokat nem is raktuk újra sorba, de rögtön a finnugor (ami mai fogalmaink szerint az eredeti magyar származás jelzője lenne) jelleg már csak nyelvünkben van, amúgy meg tényleg nem is olyan eredeti magyarok vagyunk már. Egy valami azért itt nekem szemet szúr. Mégpedig az, hogy ha ennyire keveredtünk, hogy maradt meg a nyelvünk ennyire finnugornak, hol vannak a keveredés nyelvi lenyomatai, mint pl a franciáknál, vagy a románoknál ??? Ezt nem találjuk meg max török/türk szavaink vannak, de a népkeveredéssel járó nyelvi keveredés ennél sokkal többet jelent, mint ahogy lentebba hunok esetében látni fogjuk (grammatikai rendszerek átvételét is, hangképző struktúrák új testi felépítésünk szerinti alakulása, aminek hasonlítania kellene a mostani türk nyelvekére, uyganígy a hangkészlet vátozásait is meg kéne tudnunk figyelni), mert a két vagy több lakosság nyelve fokozatosan közeledik egymáshoz, és ha még nem is egyforma a közeledés (vagyis az egyik inkább beolvad a másikba) ezt az alacsonyabb szintű tenné intenzívebben, márpedig klaszzikus elméletünk szerint mi voltunk alacsonyabb szinten, ennek ellenére kitartóan egyedi nyelv, egyedi megoldásokkal (mondjuk azt finnugor) a magyar - így ez a folyamat nem történt meg: non est. Vagy az altáji (turáni) vagy a finnugor fogalmainkot kellene valamilyen módon átértelmezni. Én a finnugort az előző hozzászólásomban megtettem, az altáji csoport átfogó létezését ma már leginkább vitatja a történetírás. Na de fogalmak kellenek, annélkül nem tudnánk leíró magyarázatot adni semmiképp. Új fogalmak bevezetésére én kicsi vagyok. Na tehát onnan indultam ki, hogy a régi fogalom rendszert értelmezve és az őshaza eltolását alkalmazva, nem is olyan elképzelhetetlen egy ilyen génkészletű népesség jelenléte a Volga mentén csak éppen időben nem akkor, amikor a klasszikus történetírás véli, hanem később (itt csak kérdem, hogy beírjam az érveket a forrásleletek értelmezését tekintve vagy ne foglaljam vele a helyet??? - az utóbbi nekem szabadít fel időt , de ha valaki görcsösen ragaszkodik ehhez, akkor megpróbálom megtenni). Azonban itt arról még szeretnék szólni, hogy mit jelentene az altáji csoport. Mindenféleképpen népek közössége, de a magyarok ennek csupán kulturát hordozó részei és úgy néz ki, hogy más türk nyelvű népek is (valószínüleg a kazárok, bolgárok és avarok - a legnagyobbakat említve) ugyanígy állnak a dologgal csak ott már a nyelvi kapcsolat is adott. Ebben az esetben hogy megjelenjen ez a kultúra szükség van közvetítőre. Ez mindenféleképpen egy ázsiai népcsoport, ami később beolvadt az itteni népességbe (ezt a génkészlet is mutatja). A kultúrális hatás viszont, amit hozott nagyon erőteljes, mert rányomta a bélyegét az itt élő népek mindegyikére. A magyarok szerepe ebben a kultúrában a leletanyagok fényében úgyszintén speciális jelleget ölt, olyan jellemző eltérések vannak, melyek azt mutatják, hogy nem egyfajta össznépi banzáj uniformizált tagjaiként vagyunk jelen, hanem a kulturális hatás ellenére megvannak jellemző szokásaink (pl. temetkezési módok és síri tartozékok tárgyainak eltérései). Nos tudjuk azt, hogy a szkíták és hunok, mint nép, mint etnikum elég tág fogalom. Hallottam történészt (és nem feltétlenül volt finnugrista), hogy csupán hun és szkíta kultúráról beszélt, népről nem. A hunok népéről még csak lehet beszélni, legjobban bennünk (és speciálisan a székelyekben) vélték felfedezni újra a középkor során a krónikások a hunok utódait (asszem Alyr írta nagyon helytállóan, hogy miképp: azt hallottam lova van, nyilaz > hun, aki megint itt van, nagyon leegyszerűsítve a képet). Innen aztán mi is azt mondtuk, na hát üsse kő, legyünk hunok és azok utódai. Pedig már a Hun Birodalom idején is Róma irigylésére méltó, többb népből álló és nyelvet beszélő birodalmat állítottak fel. Az altáji jelleget tehát egy olyan ázsiai népesség kölcsönözte a magyarságnak mely később beolvadt az itteni népek közé, kultúráját hátrahagyva. Hogy nem éppen mi lehettünk a hunokkal a legközelebbi kapcsolatba, azt pontosan az a tény mutatja, hogy a hunok egyfajta türk nyelvet beszéltek, amiből mi is kölcsönöztünk (pl valószinüleg a hit szó), vagyis nyelvi keveredés útján ennek a türk nyelvcsoportnak egyik távoli sziget nyelvét beszéltek.

Ezekre had írjak pár gondolatot... akartam az éjjel is, csak annyi minden volt na

1. Miből is következik, hogy 7000 évvel ezelőtt a Kárpát-medencében élő népek minden kétséget kizáróan magyarok voltak?

"minden kétséget kizárólag" - ez asszem csak tenálad íratik le. Mindenesetre érdekes, hogy a magyarságot nem csak ellenség fogadta a kárpát medencében. De még a hunok előtt is "szkíta fiak" közdöttek és bízva bíztak.

2. Miért is a mai alakjukban használatos (leírt és kiejtett) szavainkat akarjuk mi összehasonlítgatni 5000 éves sumér szavakkal?

Hát most erre mit mondjak? 5000 évvel ezelőtti szavainkat hasonlítsuk össze a mivel is? Merthogy a sumer nyelvről a szerkezetet ugyan ismerjök, mássalhangzóikat ismerjük, de hogy hogy ejtsük őket... kinek mi tetszik. A magyarnak (erről szólt a Kiss Déneses linkem is) nagyon stabil mássalhangzós rendszere van, ami írásban a rovásírásban jelentkezik. Nem csak a magyar, minden rovásírás mássalhangzós (update:eredetileg), sőt mai írás is van hasonló, de ha már itt a szépen értelmezhető idegeneket is lenyűgöző nyelvünk, ráadásul fel is kérnek hogy segítsünk értelmezni, akkor érdemes rászánni egy élet kutatómunkáját, ahogy ezt szerencsére egyre többen teszik.

Szerintem ez nyilvánvaló (értsd: nyíl van, ló van)
Főleg hogy a szavak nem az égből potyognak csak úgy. Tulajdonképp minden a kutató szándékán múlik. Különbségeket vagy azonosságokat keresünk e (-az élet bármely terén amúgy, nem csak töriben)

A többire most hirtelen nem tudok reagálni mert lépnem kell, meg jön a meló holnaptól, remélem marad a téma hétvégéig, ha nem majd offolok

Erre még mindig várom a választ:

Cerebrum írta: Draug: Két kérdésem volna.

1. Miből is következik, hogy 7000 évvel ezelőtt a Kárpát-medencében élő népek minden kétséget kizáróan magyarok voltak?

2. Miért is a mai alakjukban használatos (leírt és kiejtett) szavainkat akarjuk mi összehasonlítgatni 5000 éves sumér szavakkal?

adangeleb írta: Ha a százalék arányt megnézzük túlsúlyban az európai (illetve közel-keleti - ezt nem hagynám ki) génkészletünk van, ellentétben az ázsiaival...

Várjunk csak, elfelejted, hogy most a ma és a 10-11. században élők génkészletéről beszélünk (minthogy azt vizsgálták), nem a két- vagy háromezer évvel ezelőtt élőkéről...

adangeleb írta: Magna Hungariában még kényszerleszálást sem hajtott végre egy európai gép sem akkoriban, hogy oda génkészletet meg haplotípust szállítana vagy felejtene ott.

Hát pedig: "...recent analysis has shown that the mitochondrial characteristics of the Finno-Ugric populations of the Volga and Ural regions have significant west Eurasian elements (Bermisheva et al., 2002; Malyarchuk, 2004), as do even the Turkish-speaking populations of the Altai (Derenko et al., 2003). The Magyar invasion of Europe was only one in a most complex series of population movement across the Eurasian steppe, over many millennia, in all directions."

adangeleb írta: ...nem Szentírás az, hogy feltétlenül keletről az Urálon túlról kell érkeznünk és majd Magna Hungaria ma kijelölt területén csücsüljünk nagyon sokáig.

Persze, ezzel egyetértek.

Btw, egy jótanács mindenkinek. Sztem szokjátok meg ti is, hogy bármilyen fórumon mielőtt elkülditek a hozzászólást, jelöljétek ki a szöveget és nyomjatok egy ctr+c-t. Akkor tuti nem veszik el, amit írtatok...

Dreamer_KF írta: Micsoda baromság..

A tanárom, örökös akadémia tag, a magyar helyesírásért felelős személy ÖT perc alatt bebizonyított a a nyelvrokonsági eredetet. Nem hasonló a nyelvünk, hanem egy tőből fakad. A régészek is bebizonyították. Miért kell ezt a baromságot megint előveni?..

A Bundez féle finnugor elmélet kivéve a nyelvrokonság tényét amit már korábban is ismertünk, csupán valótlanságokból, emeletes ostobaságokból áll, de a finnugor elméletet, mint állítólagos történelmi tényt a magyar műmitológia formájában mégis hirdetik, sőt iskoláinkban is tanítják!!! ÉS ez itt a probléma!
Amúgy elég meggyőzően bizonyították nekem is ezeket.(szintén 5 perc alatt )És leírom mégegyszer: Nem a nyelvrokonságról beszélünk!

Alyr írta: A finnugor témában nem vagy annyira jártas, a besenyők csak a közvetlen honfoglalás előtti időben jöttek képbe, és a menekülés elméletet (amit Anonymus írt le, biztos Habsburg nyomásra...) mára elvetették.

Nos a besenyők valóban csak Etelköznél kerülnek kapcsolatba a magyarokkal. (a sűrítés egy kicsit megkavarta a dolgokat  ) De hogy elvetették volna? Ezt nagyon nem mondanám! Törikönyvünkben igenis az volt leírva, hogy mi hatalmas veszteségekkel bemenekültünk a Kárpát-medencébe a támadó besenyők elől!!!!

Alyr írta: Egyébként árulja el nekem valaki miben sérti a magyar nemzeti identitást a finnugor elmélet? (és főleg akkoriban mivel sértette?)

Erre Padar már nagyon jól rátapintott! Egyáltalán nem sérti… egyszerűen csak nem igaz

Egyébként Mae govannen Padar!

Alyr írta: Rákerestem az olaszokra akiket emlegettél, lehetséges volna h Angela Marcantino az Uráli nyelvcsoport c könyvében pont azt írná h ilyen nincsen is? (ez az egy könyv amit tőle találtam)

Erre nem tudok mit írni…sajnos ezt a könyvet nem ismerem! ( De az Amsterdami előadásának szövegét olvastam még anno…)

Alyr írta: Tudod te min alapul a C14 és a dendrokronológia? Nekem nem úgy tűnt... Cserepekre egyik se jó. (arra mágnesességen alapuló vizsgálatot szoktak asszem alkalmazni de az elég pontatlan)

A radiokarbonos vizsgálatok során nyilván nem a magát a cserepeket vizsgálták, hanem pl tatárlakai leletnél előkerült csontokat…amelyek a korongal együtt voltak eltemetve.

Celebrum írta: Amúgy szerintem meg sokkal valószínűbb, hogy a szürketündékkel állunk rokonságban, már csak a szoros nyelvi kapocs miatt is. Lássunk csak néhány sindarin szót:

baran - barna
hâl - hal
s

Finn-magyar rokonsághoz: el tudtok képzelni egy finnt lovon?!

Micsoda baromság..

A tanárom, örökös akadémia tag, a magyar helyesírásért felelős személy ÖT perc alatt bebizonyított a a nyelvrokonsági eredetet. Nem hasonló a nyelvünk, hanem egy tőből fakad. A régészek is bebizonyították. Miért kell ezt a baromságot megint előveni?..

Annyira imádom amikor elszáll egy oldalnyi szöveg
Ha lesz időm majd beírom újra...
De hangsúlyozom...nem vok egyetemi prof, vagy tanár meg ilyesmi...szal nem tudok minden kérdésre válaszolni( persze azért megpróbálok )

...Már pedig tudjuk azt, hogy amikor már mi rég lovagoltunk a legközelebbi nyelvi rokonaink még pecáztak...

Ezen majdnem hanyattestem a székről...

Alyr Arkhon írta: ...de számomra továbbra is rejtély, miért nem került ez elő pl a Horthy-korszakban

Ja, látom lovagolsz rajta, nem vagyok ugyan lexikon, de gyűjtök majd a "másik oldalról" anyagot oda. Amúgy az említett korszak igen rövid, a nézetkülönbségek kutatók körében pedig habsburgoktól máig nyúlnak.

...amikor egy (nem történelmi) folyóiratban volt szíves leírni, hogy a Szent Koronának nincs külön görög és latin része. Ezzel ugyanis feltételezteti magáról, hogy nem tudja megkülönböztetni a görög és latin betűket egymástól...

Nem ismerem az írást, de ha neten is fent van megkeresem. Szövegkörnyezetében is kíváncsi lennék rá, mivel nem hiszem hogy a feliratokon problémázna. Magam is jobban hiszek azoknak akik szerint egy komplett alkotásról van szó. De ez már nagyon elkanyarodik az eredeti témától.

Egyébként ha történelemmel akarsz foglalkozni, örökös kétkedőnek kell lenni. Így haladunk előre.

Jajaja, tegyük azt.

Én nem bánnám, ha megcáfolnák a finnugor elméletet, azt se ha bebizonyosodna, hogy Atlantisz igaz népe vagyunk és az egyiptomiaktól származunk, csak bizonyítsák be. Mint lentebb írtam, a finnugort se hittem el csak úgy mer' mondták.

Most nem tudom hogy komolytalankodsz most vagy minek vegyem, de ja, rajta vannak jópáran a bizonyításon, bár mindenki magának kutat. Most az orientalistáktól függetlenül egy nyelvi kalandra invitálnálak, ahol Kiss Dénessel, a költővel beszélgetnek (nyomja amúgy a finnt rendesen) tök jó fejek szerintem itt a link

Az érzelmi alapú és sokszor politikai jellegű "térítés" az ami engem a témában a legjobban zavar. (és amivel szerencsére nem találkoztam az itteni hozzászólásokban eddig)

Hm... ez most valamelyik postomról jutott eszedbe? Megtörtem valamit vagy rám is vonatkozik? A történelmet politikáról írják, illetve azt igyekeznek magyarázni vele, de ez csak szilánk. Ami viszont teljesben érinti az embert, ahhoz kevés egy törikönyv, így azt gondolom hogy minden kultúra és műveltség ami az embert körülveszi szükséges a kikerekítéshez. De remélem nem e hozzáállásom keltette az "érzelmi alapú" minősítést. Mindenki igyekszik a saját kultúrköréből bevilágítani a kis lámpával amennyit csak tud. Persze van ami már nekem is fáj

adangeleb-hez nem sokat tudok írni, genetikának nem igen jártam utána, Kiszely munkásságát ismerem csak, de könyveiből is csak részleteket tudok.

update: Rabyn, persze azzal tisztában vagyok, nem így értettem. Hanem hogy ezek nem maradtak fenn, vagy ha ma is Aqvincumnak hívnák (meg Valcumnak, Tricciananak, Apulumnak, stb. Napoca csak "mai" torzszülemény semmi közük hozzá.
Na megyek tanulmányozom a sumért

Padar írta: Szia Rabyn! ....hát a kárpátmedence egy része volt római párszáz évig, de a dunán nem nagyon engedték át őket a "kentaurok" , és dacia se volt sokáig erdélyben. A római elnevezések nem is igen maradtak meg. Nem arról van szó hogy tömegével itt éltek, csak mint egykor mongólia a ruszkiké gyarmat volt. Attól még persze lehetett pár légiós aki beleszeretett a dunaparti lányokba

utóirat: tök jó, itt senki se alszik

Vizsgaidőszak van!:DD

Hát azért itt Aquincumon elég szépen megvannak a római kori romok:) Egészen a Flórián térig:) Állítólag elég rendesen kereskedlemi központ volt itt akkoriban.

Szia Rabyn! ....hát a kárpátmedence egy része volt római párszáz évig, de a dunán nem nagyon engedték át őket a "kentaurok" , és dacia se volt sokáig erdélyben. A római elnevezések nem is igen maradtak meg. Nem arról van szó hogy tömegével itt éltek, csak mint egykor mongólia a ruszkiké gyarmat volt. Attól még persze lehetett pár légiós aki beleszeretett a dunaparti lányokba

utóirat: tök jó, itt senki se alszik

Cerebrum írta: De ezt honnan veszed, hogy a génkészletünk csak a honfoglalást megelőző kétszáz évben változott meg? Olyan elképzelhetetlen, hogy esetleg már a Magna Hungaria beli tartózkodás idején is érték bizonyos behatások a magyarokat?

Nnna én valójában itt maradtam el. Tehát valóban a génkészletnek sokkal hamarabb már európainak kéne mégis lennie, vagy amit én gondolok, hogy eleve európai is volt (illetve olyan amilyennel érkeztünk, ami nem a teljes európaiság kék zászlaja ugyebár csillagokkal). Ezt már csak azért is mondom, mert nincs konkrét magyarázó tényező, lovagoljunk bármerre is, ami rá kényszerítene hogy többet veszítsünk az eredeti génkészletünkből, mint amennyit szerzünk idegen elemként. Ha a százalék arányt megnézzük tulsújban az európai (illetve közel-keleti - ezt nem hagynám ki) génkészletünk van, ellentétben az ázsiaival. Nincs történelmi forrás vagy tudósítás, ami egy intenzív keveredésre, népcserére vagy beolvadásra utalna. Még azok az elemek is, akik a honfoglalás előtt csatlakoztak hozzánk (lsd. kabarok - lázzadók) majd később itt a Kárpát-Medencében lesznek széttelepítve és olvadnak be a magyarságba. Na most azért az is nyilvánvaló, hogy Magna Hungariban még kényszerleszálást sem hajtott végre egy európai gép sem akkoriban, hogy oda génkészletet meg haplotípust szállítana vagy felejtene ott. Ugye a szlávok őshazája valhol Fehéroroszország, innen kezdenek ők is kirajozni legközelebbi európai népesség ez lenne, de ez Magna Hungariától messze van. Tehát behatások felőlem érhették a Magna Hungaria beli magyarságot, de nem tudjuk hogy milyenek, illetve ott vannak közvetlen szomszédságban a bolgárok, besenyők (akiket az összehasonlítás nem igazán említ meg, mint akiktől géneket szedtünk volna össze). Na és itt vannak azok a fránya gének amelyeket néznünk kell és nem azt találjuk amit kéne. Én úgy gondolom, hogy bármennyire is régre próbáljuk tenni a magyarság valőszínüsíthető önállósodását, biztosabb adataink csak attól az időszaktól vannak, amit én majd később Alyr is mondott. A többit én annyiban az enyészetnek adnám át, hogy nem támaszkodnék rá főindokként (sajnos a finnugor elmélet ezt mégis megteszi). Mondjuk ennek a feltételezésnek jól bevált iskolája van az egyetemes történetkutatásban is, ahogy észrevettem, mert sok minden valószínüleg elkezdődött Kr.e 1, 2 ezer évvel, csak éppen legtöbb esetben forrásaink nincsenek vagy azok nagyon pontatlanok. Hát hogy mi se maradjunk le ezektől a nagy számoktól, hát kell nekünk is egy hipotézis, értehtő. De gondolkodjunk logikusan: nem Szentírás az, hogy feltétlenül keletről az Urálon tulról kell érkeznünk és majd Magna Hungária ma kijelölt területén csücsüljünk nagyon sokáig. Most itt van egy elég kézzel fogható adat, mely szerint azért csak inkább Európa na meg Kis-Ázsia fele billen el a mérleg nyelve. Ehhez viszont teljesen át kell helyezni az őshazát, legalábbis szerintem nyugatbbra kell hozni na meg délebre.

Sumér szóegyezések:

Össze kerestem az interneten mindent izgalmamban, de valószínüleg, hogy az egész világháló a nyelvrokonság ellen esküdhetett össze, mert egyetlen szót találtam, azt is a jómagam szótárgyűjtemény már gépemen levő verziójában, amikor meg akartam nézni a felsorolt szavak jelentését. Az az egy szó ahalom volt, ez a szótár szerint: dil. Na most az a gondom, hogy ez a dil abszolút nem hasonlít a magyar halom szóra, viszont a román deal (ami ugyan azt jelenti) igenis hasonlít. Akkor most vagy az van, hogy eddigi "kutatásaim" alapján a sumér a román nyelvvel van kapcsolatban, vagy ezt is ellopták tőlünk
Komolyra fordítva a szót, ez nem 90%-os nyelvi egyezés, ahogy azt abban a 800 oldalas anyagban olvastam, amit erről a témáról írtak. Ez túlzás, ilyen nem állhat fenn a sumér és a magyar nyelv között bizonyítékok hiányában. Márcsak azért sem, mert a summér nyelv nem teljes, tehát max az idáig értett és ismert szavakkal lehet egyfajta hasonlóság, de az sincs. A sumér grammatikában egyetlen olyan speciális nyelvtani szerkezet van, ami nagyon ritka és a magyarban is meg van: a tárgyas és alanyi igeragozás. Viszont ilyen erővel akár az arabok, vagy a zsidók is mondhatnák, hogy nyelvük rokon a sumérral, mert ott viszont az u.n. befejezett és folyamatos igeidő szemlélet az ilyen speciális vonatkozás. Ez szintén megvan a sumérban, sőt igazán ez van igeidők helyett. Ezek a tág kontextusok nem elegendőek a nyelvrokonság bizonyítására. Mindahogy az sem, hogy a szavak hangzásra egyeznek. Ott lehet első fokon valamiféle nyelvi rokonságot értemezni, ahol az átalakulások folyamata akár egyik nyelvből a másikba, akár két nyelv elszakadásánál, akár egy nyelvből való több nyelv kifejlődésénél a változások szisztematikusak. Így nyomon is követhetőek és szabályrendszerbe fektethetőek. Ez azt is jelenti, hogy az adott nyelveket beszélő népcsoportok kifejezéstára és kifejezés folyamata hasonló vagy azonos. Sok mindenben lehet kételkedni a finnugor elmélettel kapcsolatban, de finnugornak nevezett nyelvek egymás közti kapcsolata nyelvészetileg bizonyított. Az hogy nem létezik finnugor nyelvcsalád, nem nyelvészeti alapon kérdőjelezhető meg, hanem pontosan etnikai és kulturális hasonlóságok hiányában. Így valóban felvetődik a kérdés, hogy jogos-e olyan népeket egy csoportba helyezni, amelyeknek a nyelvi kapcsolaton kívül szinte semmi köze egymáshoz és az ok sem feltétlenül szorosak. Szerintem a nyelvcsalád fogalmát kellene itt tisztázni és valahogyan megérteni/megértetni azt, hogy nem minden nyelvcsalád, nyelvcsalád. Indoeurópai nyelvcsaládról is már elég nehéz beszélni, ha mondjuk a norvégokat és az irániakat akarom besorolni egy famíliába. A finnugorok esetében sokkal inkább kifejezőbb a nyelvi csoport kifejezés, mert a család szó egyben magában hordoz egyfajta kötelező relációt. A csoport nem, ez csupán a kategóriák alapján különít el egy közös helyre. Amit még a család szó magában hordoz és ami fontosabb az előzőnél, hogy önkéntelenül is feltételezi az egymástól való származást, leágazást, szülő-gyerek viszonyt. Ez megint nem működik olyan jól a finnugorok esetében, mert más speciális történelmi kontextus van érvényben szerintem. Ezek a nyelvek nem egy ősi népcsoport ősnyelvéből kellett hogy egymás mellet és után megszülessenek, senki nem kötelezheti erre. Sokkal logikusabb az egymással való társadalmi érintkezés útján való nyelvi ráhatás. Ez nem feltétlenül jár népi keveredéssel, sőt főleg akkor nem, ha ez eltérő fejletségi fokon álló kultúrák között történik. Már pedig tudjuk azt, hogy amikor már mi rég lovagoltunk a legközelebbi nyelvi rokonaink még pecáztak, sőt most is azt teszik többé-kevésbbé (ettől még minden tiszteletem az övék). A magyar nyelv habár rokon a finnel, de sokkal egységesebb, sokkal ősibb nyelvtani szerkezeteket őriz. A finnek vannak nagyon közel álló nyelvrokonai (vót, lív, észt, izsór), a magyarnak ilyen nincsen. A finn és többi finnugor nylev vagy kihalt vagy nagyon is alkalmazkodott a környező népek nyelvéhez. Például a finn gramamtika hatalmas svéd hatást mutat: névszói esetek, az agglutináció már nem következetes vegyül a prepozíciók rendszerével, igeragozási módok (segédigék bő használata), igeidők szemlélete nagyon nagy svéd (germán) hatást mutatnak. A jellemző magánhangzó harmonizálás már korántsem olyan teljes és következetes mint a magyarban. A magyar ehhez képest viszonylag időtálló nyelv. Ha a Halotti beszédet elővesszük és vitatkozunk egy kicsit azon, hogy az ott előforduló o hangok a mostani a hang régi formái vagy csupán az írásbeli következetlenségekett a még teljes mértékben kialakulatlan helyesírási rendszernek tudjuk be, mivel ez egy valós állpaot és az o, mint a hang jelölésére szolgáló betűt elfogadjuk (ez utóbbit azért is inkább támogatnám, mert az az új latin nyelvet beszélő, aki magyarul tud valamelyest mai napig is, ha nem figyel oda az a helyet o hangot mond - ezt tapasztalatból mondom), egy olyan szöveget találunk, ami szinte mai magyarsággal szól 800 év távlatából. A másik nagyon fontos intőjel szerintem, ami a magyar nyelv ősiségére és egyediségére utal az a viszonylag egyszerű igeidő használat és az agglutináció. Olyan ókori nylevek, mint a héber, nem használ csak két igeidő szemléletet. Mi hármat használunk, abból is a jövő idő mondjuk német termék, habár nálunk is volt többfajta múlt idő is, de ezen szintén felfedezhető az európai nyelvek hatása. Az agglutináció egyértelmüen a régi nyelvekre jellemző. Az ógörög a sumér mellett ugyanilyen képzőkkel, ragokkal gazdagítja a szókincsét. Mindent összevetve szerintem nem elképzelhetetlen, hogy a nyelvi csoporton belül a finnugor nyelvek alapnyelve a magyar. Sir Browin John angol nyelvész és irodalmár mondta (ő állítólag 100 nyelven beszélt): "A magyar nyelv eredete nagyon messzire megy vissza. Rendkívül különleges módon fejlődött és szerkezete visszanyúlik arra az időre, amikor még a jelenleg Európában beszélt nyelvek nem léteztek. Egy olyan nyelv, mely szilárdan és határozottan fejlesztette magát, matematikai logikával, harmonikus összeilleszkedéssel, ruganyos erős hangzatokkal. A magyar nyelv egy tömör kődarab, melyen az idők viharai a legcsekélyebb karcolást sem hagytak. Nem olyan, mint egy naptár, mely a korral változik. Nincs szüksége senkire, nem kölcsönöz, s nem von vissza, nem ad és nem vesz el senkitől. Ez a nyelv a legrégibb, a legdicsőségesebb emlékműve egy nemzeti egyeduralomnak és szellemi függetlenségnek."
Az esetleges túlzások ellenére (mert természetesen mi is kölcsönöztünk bőven szavakat), azt hiszem a lehető legpontosabb leírást kapjuk saját nyelvünkről.

Óh, közben új post... csak gyorsan, bár nem nekem címezted Alyr Arkhon, megakadtam két pontján:

Amit 5. pontban írtál "Nálunk is említették, hozzátéve, hogy ők a finnugir-Kristó féle vonalat fogják kérni, de mindenki azt gondol amit akar...." hát ja, valahogy így amit a végére, hogy a középkorral ellentétben ma nincs tekintélyelvűség... háááát, erre nem vennék mérget, megvannak a mai eszközök. S ahogy mondtad te is nagyon helyesen, csak óvatosan a dogmákkal. Persze örökös kétkedő sem lehet az ember, csak mindíg nyitott s jószándékú. A legtöbb szót meg anyutól tanultuk úgy is. És őt sem a gólya hozta. Finnugor nyelvrokonság mint mondottam van, de a nyelvrokonságból néprokonságot csináltak majd őstörténet csorbítást. Eleve nehezen járható talaj, mert egy része a nyelvészet, egy része a régészet, egy része a biológia, egy része a kultúra. S én ez utóbbit tartom legfontosabbnak. Attól függetlenül hogy ősöm ott volt e valamelyik vérszerződéskor vagy sem, remélem utódaimnak magyar értékrendet tudok átadni - akadémiától függetlenül. (kicsit elkalandoztam - bocs)

Másik a 8-as pont. tudtommal nehéz és könnyűlovasságuk volt. Gyalogságuk az ami viszont egyáltalán nem volt.

Üdv körünkben!

Én úgy tudom, hogy a sumér-magyart nem mint nép hanem mint nyelvrokonságot szokták emlegetni. Néprokonok szinte bármelyik néppel lehetnénk az ókorból, hiszen ha belegondolok akkor itt Magyarországon is éltek pl Rómaiak és amikor megérkeztek a honfoglaló magyarok akkor szépen elvegyültek az itt élőkkel, ergo akár a rómaiakkal is kereshetjük a rokonságot, biztosan találnánk olyan genetikai egyezést ami megvan.

Szerintem minden ember egy bizonyos embercsoporttól ered így mindenki rokon mindenkivel:)

Óh, itt is van ilyen? Sziasztok

Habsburgok utn nem a szovjetek jöttek.

Mint idegen hatalom? Óh dehogy is nem...

A finnugor elmélet mellett kardoskodók postjaiból (bocs hogy ilyen későn már nem név szerint említelek) is láttam hogy a nyelvrokonság nem egyenlő a néprokonsággal. Szóval ez a mi bajotok azzal hogy ők a rokonaink... megmondom őszintén semmi (tök jó fejek a finnek, pár kolléga most volt náluk) - egyszerűen csak nem igaz.

Szintén ezen az oldalon olvastam, hogy akkor miért tanítják egyetemen, és miért nem hallani semmit odaátról. Nos hallani, csak hallgatni kell, nekem is van pár kollégám akik erőssen kétségbe vonják a "hivatalosat". Már csak azért is, mert aki figyeli a történelmet, láthatja hogy mennyire változó a hivatalos. És bizony a változás nem mindíg a "modern" kutatási eredményektől függ. Ha arra gondolok pl. hogy bátyámnak mit kellett megtanulnia pl 56-ról a szociban, és én mit tanultam utána, apámnak meg mindegy, mert egyik köny se volt a kezébe, viszont vannak személyes élményei
Ami témát viszont elővettünk arról sajna egyikünknek sem lehet "nagyapa így mesélte" sztorija, ezért mielőtt továbbmegyünk, szögezzük le hogy a történelem szubjektív, és a "hivatalosat" a győztes írja. Óvakodjunk hát a dogmatikus értékeléstől, vagy egy-egy kutató vagy elmélet szentesítésétől.
Linkelek egy jó kis oldalt ahol "röviden" vázolva van hol mi a hivatalos (a kép alatt kezdődik a lista)

Engedjetek még meg egy nagyobb idézetet szintén az előbbi oldalról.

A magyar és a világ tudósainak ama bizonyossága ellenére, hogy a magyar nyelv török eredetű, ezt a XVII. században Szenczi Molnár Albert, Johann Eberhard Fischer, August Schlözer vonták kétségbe, majd a monarchiát kiszolgáló, a nyelvtudományban laikus csillagász Sajnovics János (1733-1785), Schlözernek orvos barátja, Gyarmathy Sámuel (1751-1830), a nyelvész Reguly Antal, majd a szász származású Hunfalvy (Hunsdorfer) Pál nyelvész és a német Joseph Budenz megalkottak egy olyan magyar "őstörténetet", amely a magyar nép büszkeségét, múlt-tudatát és ősiségét elvéve, a magyarságot a ma is gyűjtögető-halászó kultúrájú finnugor népektől származtatja. Az eredetileg magyar érzelmű Trefort Ágost (1817-1888) Vallás- és Közoktatásügyi miniszter a kancellária által ráerőltetett finnugor őstörténet elleni tiltakozó magyaroknak a kor szellemének megfelelően így válaszolt: "Tisztelem az urak álláspontját, nekem azonban -, mint miniszternek - az ország érdekeit kell néznem, és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb finnugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finnugor eredet mellett törnek lándzsát."

Az "elfinnugorosodás" folyamata ezzel elindult. A múlt században létrejött az "ugor-török háború"; egyik oldalt állott Szentkatolnai Bálint Gábor (1844-1913) és a Vámbéry Ármin (1832-1913) vezetésével a nemzeti "törökös" tábor állt, amellyel szemben a Monarchiát kiszolgálók sokasága, élén Hunfalvy (Hunsdorfer) Pállal (1810-1891) sorakoztak fel. A küzdelem egy évszázaddal később megismétlődött, illetve máig is tart a magyarságot és múltját tisztelők (Bakay Kornél, Kiszely István, +László Gyula, Pap Gábor stb.) és a mindenkori hatalmat kiszolgálók (Fodor István, Hajdú Péter, Kristó Gyula, Róna-Tas András stb.) között. A - mindenkori - hatalom ma is azokat támogatja, "akik a finnugor eredet mellett törnek lándzsát".

Tudtommal Budenz pedig magyarul sem tudott...

francba, jó hosszú lett... sumerekről majd csak akkor merek írni ha visszakapom a kölcsönkönyveimet Most csak annyit hogy a finnugorelmélet miadt mikor francia és asszem angol régészek kérték a magyarokat hogy vegyenek részt a sumér-kutatásban, mert rájöttek hogy a sumer rokon a magyarral, az akadémia elküldte őket a francba.

1ik postban olvastam, ezt viszont tudom, Alyr Arkhon írta, hogy - Miért vettük volna át a latin ABC-t ha van egy erős írásbeliségünk rovásírásból?
Nem máról holnapra vettük át, csak egy bizonyos réteg használta, a köznép nem. Rovásírás kedvenc témám, Forrai Sándornak van egy jó kis könyve rovásírásról, azt érdemes forgatni. A különböző írásokkal foglalkozók jó része Ősábécéhez köti az összes írás kialakulását. A magyar rovásírás pedig rokon majd mindegyik rovásírással, az etruszkal is, főniciaival is, törökkel is.

Jó sok minden elhangzott amire még szívesen reagálnék de már magam is fáradok, s örülök ha a felét elolvassátok annak amit írtam.

Sajnos a habsburgok utáni rövid zürzavaros időszakot a szovjetek követték, akiknek szintén kapóra jött a "finnugor rokonság"...Ez máig kihat: hivatalos körökben egyszerűen olyan nyelvészek vannak akik ezt dogmaként hirdetik, míg akik más állásponton vannak el vannak halgattatva erre a legjobb példa Szentkatonai Bálint Gábor (aki 1844-1913 között élt. Nyelvész, Kelet-kutató, Ázsia utazó. Életében 30 nyelvet tanult meg. Jelentős népmese és népdalgyűjtést végzett.Részt vett Széchenyi Béla belső-ázsiai expedíciójában.Járt Mongóliábanés elsőként állított össze mongol-tatár-mandzsu-kalmük szótárt a világon. Kezdetben az Akadémia reménysége volt akit a finnugor elméletet támogató anyaggyűjtéssel bíztak meg. Ő azonban rovásírásos emlékeket, valamint szkíta-hun rovásírásos sziklafeliratok rajzait küldte vissza. Ezek után az Akadémia "eszelősnek" bélyegezte; Hunfalvy (Hunsdorfer) Pál pedíg elégette rovásírásos anyagát (nem először csinál ilyet. Bevett szokása volt a finnugor elmélettel nem összeegyeztethető anyagok elégetése). Újabb keleti kutatóútja során felfedezte a D-indiai nép, a tamilok nyelvének (dravida) és a magyarnak a rokonságát, ezzel végleg kizárta magát az akkori tudományos életből. Az Új Magyar Lexikon (Akadémiai Kiadó, 1960) 3!!! sort szán rá...nem csoda, ha nem hallunk róla), de nem ő volt az egyetlen! Ilyen pl a szintén finnugoristának indult Kiss Dénes aki még hallat magáról...
Vannak egyébként tanárok, akik tisztában vannak vele és terjesztik is a dolgot...csak jó helyre kell járni

Mielőtt visszatérek a sumér-magyar rokonságra először még néhány dologot a félreértések elkerülése végett megjegyeznék, azzal kapcsolatban, hogy mennyire is rokonaink a finnek...valóban lenne rokonság?
Nos, ha van, azt a gravettiekkel lehet magyarázni akik a nevüket jellegzetes kőből pattintott nyílhegyfajájukról kapták...ez alapján táborhelyeik nyomon követhetők: Don, Dnyepper, Dnyeszter mellett...25 ezer évvel ezelőtt érkeznek vissza a kárpátmedencébe (ahol az Istállóskői és Szkeleta barlangok lakói már min. 32 ezer éve gyártanak tökéletes! nyíl és lándzsa hegyeket (a leletek kora 40000-32000). Tehát az íjat esetleg nem 10 ezer éve találtuk fel?...
Na a lényeg, hogy a gravettiek egy része 10 ezer évvel ezelőtt (az utolsó nagy jégkorszak végén a ) Észak felé a (mai felvidéki) rénszarvasokat követve elhagyják a Kárpát medencét és ők kerülnek kapcsolatba a (vogulokkal, osztjákokkal manysikkal,cseremiszekkel,lappokkal...) szóval, HA van rokonság az innen lehet (őket hívhatták Numi Tórem-nek azaz teremtőnek a teremtési énekeikben... ) DE nálunk nyoma sincs rénszarvas, vagy medve kultusznak ill. genetikailag bizonyítottan semmi közünk hozzájuk
Raskó István kutatásai kimutatták, az "urali marker" nevű genetikai jellegzetesség keresésénél(leletekből és ma élő emberekből vett minták alapján) kimutatta, hogy míg "legközelebbi rokonainkban" a hantikban és manysikban 60%- ban megvolt a magyar minták közül egyetlen egyből SEM került elő. Az úgy nevezett "J csoport" mely bennünk sokkal gyakrabban fordul elő mint bármely európai népben az etiópokkal és közelkelettel mutat rokonságot.
Gondoljuk csak végig a magyar őstörténetet...Nem Nimród volt-e az kinek a fiai Hunor és Magor?
Mit lehet tudni Nimródról? Pl benne van a Bibliában (Mózes I. 10. 8,9,10) itt hatalmas uralkodóként jelenik meg Sineár földjén...Nem régóta lehet hallani a török nyelvű "Tarih-i üngürüsz" a magyarok története című ősgesztáról aminek nagy része a 895-96 os honfoglalásnak nevezett esemény előzményeit tárja fel. Nem új dolog ez nem húzom vele az időt...a lényeg, hogy Nimrud (vagy Nimród) Kusita király ...ez azt jelenti, hogy a mai irak-iráni területektől le etiópiáig ő uralkodott (etiópiának hívták egyébként az egész arab félszigetet nem csak a mai értelemben vett etiópiát...) A kusiták Kr. e. 4 ezerben tünnek fel a Kárpát medencében(Duna menén) és innen jönnek mezopotámiába (Baldwin J. D és az angol Dunbar "magyar fajú népeknek" tartja őket)
Még egy érv mezopotámiai kötődésünkhöz: A Pártus Birodalom alapítói az arszákidák(hun származásúak) Kre. 260-Kru. a második század végéig uralkodtak a térségben. Örmény és Római történetíróktól ugyanolyan leírást kapunk róluk, mint a későbbi honfoglaló magyarokról. Köztudottan csak lovasságuk volt. Vallásuk a mithrazs kultusz volt... és erről a vallásról érdemes tudni, hogy a legtöbb mithrasszentélyt a Kárpát-medencében találták!!!(?)
Nos hát még lehetne részletezni a témát...és oldalakon keresztül lehetne írni ezekről a dolgokról DE: - fáradt vagyok
-a szemem majd kiesik a sok gépeléstől (útálok gépelni)
- és mivel nem vagyok tanár talán nem tudok elég vagy kellőképp hathatós bizonyítékot (bár jó ideje foglalkozom az üggyel) azért örülök, hogy előjött a téma (adangeleb-nek köszönhetően )

Rabyn írta: Nem véletlen, hogy a magyar lányok sokkal szebbek mint az angolok:)

Meg mondjuk az éghajlat sem teljesen ugyanaz...

DD

(jól emlékszem, hogy Tolkien bácsi megtanult finnül csak azért, hogy elolvashass eredetiben a kalevalát? és hát mindenkire szoknak hatni azok a dolgok amiket tanul,lát,hall)


Egyébként azt figyelték meg tudósnépek, hogy azoknál a népeknél ahol kevésbé keveredés, nem születnek olyan erős, meg szép emberek mint azoknál ahol volt. Nem véletlen, hogy a magyar lányok sokkal szebbek mint az angolok:)

Amúgy szerintem meg sokkal valószínűbb, hogy a szürketündékkel állunk rokonságban, már csak a szoros nyelvi kapocs miatt is. Lássunk csak néhány sindarin szót:

baran - barna
hâl - hal
s