Versek

Csakis az egy!

Felülről szemlélte a tájat.
S alulról szagolta illatát.
Mert nincs tanterv,
s nincsenek pálcatörők sem.
Az igazmondó juhász 500 év után,
...de hazudott!
Mátyás leszármazottjai,
a birkák közé vetették.

Megtaláltak Attilát is!
-Egy békásmegyeri lakótelep pincéjében.
H. István, lakatos dugta oda.
Ő volt a kapitalizmus első áldozata.
Égnek a tarlók, s sírnak a ménesek.
Csak én vakarom a seggem, miközben Nektek gépelek.

Liliom Drámája és Mau énköre, amit még szeretnék megdícsérni. (Jaj, ez olyan tanítónénis, bocsi - tanári képesítővizsgára készülök ) Mind2en azt hozzátok, amit megszoktunk tőletek, és ez nem kevés
Arwenstar Mindensége is tetszett, nagyon! Egyszerűségével és kedvességével módfelett megnyerő. Mmint előbbi a beszédmódra értendő. A téma mindig is közel ált hozzám

Összefüggések

[size=9:1m5v9su0]"És mégis mozog a Föld!"[/size]

Ha egyszer a Napot
lekapcsolnák este -
reggel újragyúlna.
Kakas szava zengne...

Köszönöm Bölöm Bikuci nevemben is. Csak kipróbáltam hogy ezzel a regnévvvvvel át tudom írni a nevemet mert a Kákalakiakkát nem tudom visszaírni Sámánra, és azt hittem a rendszergazdik nem mondtak igazak. Nem akarok Kákalaki Akka lenni.

Igaz nem kell a vessző, de mivel dolgozom és épp akkor jött beteg muccccáj volt otthagyni csapot papot. ) Köcc a kritikát!

Gandalf, köszönöm, h megosztottad velünk szakdolgozatod margójegyzetét. Zseniális! Gratulálok. Kívánom, h a dolgozat hasonló jól sikerüljön!

Liliom! Ez a vers úú de klassz, nagyon tetszik, lehet, hogy csak épp olyan pillanatomban vagyok vagy olyan hangulatban, de nagyon telitalálat. Ötletes, rövid, tömör, szellemes, komoly. A kérdés-válasz fordulat az elején roppantul tetszik.

Nóli, Galadriel: nem ismertem. most már igen. Bölöm Bika:klassz!

Sophie, nagyon tetszett a versed a mosolyrol, vagom hogy mit akartal mondani. A negyedik olvasatra sajnaltam is magam, hogy nem fer be ilyesmi a vilagkepembe.

Bolom Bika verse meg nagyon jo, legyen akarki is.

Snuffles írta: Enyhén Mecsigyanús, üdítő vulgaritás. Tetszik a végén az indulatszó, de egy mondatvégi felkiáltójel jobban kiemelné. A cím után pedig nem tennék pontot, már ha az első általad beírt sor az.
Ezer csók az alkotóknak.

Szerintem Bölöm Bika = Mecsi

Enyhén Mecsigyanús, üdítő vulgaritás. Tetszik a végén az indulatszó, de egy mondatvégi felkiáltójel jobban kiemelné. A cím után pedig nem tennék pontot, már ha az első általad beírt sor az.
Ezer csók az alkotóknak.

Dorbézzzzz.

Szárnyát csapkodva repked a lepke,
Nincs ki a strandon a pillangózsákba, vesse.
Hiába rikít kint a réten a medve,
Mert a cuprosüveg ragadt az oltári nagy Se….e.

Látókőnél szénhidrát-túladagolástól pihennek a vidrák,
S a szöcskék kábítószeres mámort színlelve dagonyáznak a nap alatt.
Csak a jó anyám tereget a kútágas mellett serényen,
Miközben az apám a szénahányóval az ökröket terelgeti.

Csak én végzek Darwini evolúciós megfigyelést a rekettyésbe.
A hangyákat számolom, a „megint szalámis zsemlén”,
Amit megreptettem, mint anyám a ludakat.
Sejjj,

Hát igen, nincs is jobb egy háromlábú Kongói unaköccsnél

Fekete szerelem

Evek ota varok ra
Varok, ejjeleken at
S szememtol az alom
Regota messze jar...
Meg emlekszem fekete szemere
Melynek sugarai behatoltak
Az enyembe
Meg emlekszem fekete hajara
Mely buszken omlott vallara
Meg emlekszem bolcs homlokara
Melyben muveszi gondolatok kaptak szarnyra
Sir a lelkem,ha arra gondolok
Hogy vele tobbe nem talalkozhatok
Hogy szavat tobbe nem leshetem
Tisztelettel s szerelemmel
Ki vagyok en?Melyik szenvedo?
Izolda,Julia,melyik szereto?
...
Hat elment,nincs mar
Nem jon,hiaba varnam
Nevet a szel sem susogja mar
Csak a fekete nyari egbolt
S az ezust felhold
Emlekeztet a szemere,
Melyben,
Megleltem enem.

Na akkor beszurok ide ket verset,rajta,kritikat kerek!

Mindenseg

Azt hittem elertem Atlantisz partjat
Azt hittem megleltem Buddha lotuszat
De csak egy part volt,egy lakatlan sziget
S az a noveny is teljesen megtevesztett.
De meghallottam a vizcsepp hangjat
Megertettem a porszem mitoszat
Egy percben leltem az orokkevalosagot
Egy konnycseppben a vilagfajdalmat
Kerestem es talaltam
Fulem volt meghallottam.
Atlantiszt kerestem
Vizcseppben megleltem
Lotuszert ahitoztam
Porszemben ratalaltam
Istenert kialtok
Hangjat hallom magamban.

[size=9:25r72tkj]Zé: nem értek veled egyet, pont azt akartam mondani, hogy nagyon tetszett a vers, talán azért nem olyan kör-kör, mert végtelen és ki mondta, hogy a végtelen kör?...öö najó, szal azt akartam mondani, hogy régen olvastam olyan verset ami ennyire tetszett volna. [/size]

Acho írta: Felagund:ez...ez...ez...zseniális!új dimenzióba helyeződött számomra a világegyetem!ekkora marhaságot!kinek a szüleménye?irodalmi Nobel-díjat
megszavaznék neki!óh, !

nem ismerted? nálunk kb. két éve ez volt kitéve éjszakai focin minden hálóba :D:D

Acho: ez már évek óta kering a neten továbbküldözgetős emil formájában, illetve honlapokon is fellelhető.

maő: (bocs, csakazértis;) anélkül, hogy értelmezési kísérleteket tennék, annyit meg kéne jegyezni, hogy furán áll neked ez a félpróza-típusú hangolás, főleg úgy, hogy itt-ott igencsak kibuggyan az időnek mértékje. amúgy ha az ilyeneket hagyom, akkor annyi az összes bajom vele, hogy maga az alapgondolat túl jó a megformáláshoz képest. nicsen eléggé visszafűzve az a kör magába, elsőre inkonzisztensnek tűnik egy kicsit a sorrend stb. a másik, ami furcsa benne az a két töménységi szint keveredése. az egyik, ahol az írásjelek hiánya akár még adhat is hozzá, plusz a másik, ami túlkonkrétum. szóval értem én asszem hogy mit akarsz, kiindulópontnak teljesen jó is, csakhátcsakhát.

bocs a belterjes megfogalmazásokért, így asszem jobban átvergődi magát az információ a kommcsat zavarain;)

egysoros gondolat

Anyám egy seggfej, de lexarom.

Felagund:ez...ez...ez...zseniális!új dimenzióba helyeződött számomra a világegyetem!ekkora marhaságot!kinek a szüleménye?irodalmi Nobel-díjat
megszavaznék neki!óh, !

a mosolyról
(kapni és adni)

gyermekien komoly játék -
tiszta és meleg
napfény, amit nem fed árnyék -
bizalmad, hited
visszatért, a perc ajándék -
nem veszítheted


kristály
(élő fény)

az aranymetszés szabályait követve
karcold, amit láttál, bár üvegre --
amit érzel, abba burkolózz

Sophie írta: Ben, szívesen látnálak versestalin

Hát, előre láthatólag ez most nem fog összejönni. Majd a következőre igyekszem.

Off

Felagund, azt hiszem azert kedvellek en teged, mert mindig be tudod bizonyitani, hogy pontosan az vagy, aminek gondollak.

On

Ja és ebben a stílusban, ha már egyszer offolunk.

fqqdk írta:

Jacopo Belbo írta: Egy talán kissé rendhagyó (egysoros) kockavers

1_23 éhség
teljes sonkafogyatkozás

Brávó, Főpapom!

Azért merek hozzászólni ehhez az alkotáshoz, mert ezt Te hoztad létre, egymagad, a Szent Tarja Fényében fürdőzve. A Mester műveire azok eredendő tökéletessége miatt feleslegesnek tartom a reakciókat, de a Te gyönyörűen lecsiszolt kockád mellett egyszerűen nem mehetek el szó nélkül! El sem tudom képzelni, hogyan nyerted el a Megvilágosodásnak ezt a fokát. Amikor először olvastam ezt a remekművet, kénytelen voltam a cím után előkeresni egy halom zsebkendőt, hogy elmorzsolhassam azt a tonnás könnycseppet, ami materializálódni kezdett a szemem sarkában, és többszöri olvasásra is megríkat, amit eddig csak a Mester művei tudtak kiváltani. Annyira gyönyörű, annyira... mesteri...

Formailag minden rendben van vele: minden sora ugyanolyan hosszú karakterszámra, a címben jelölted a paramétereket, nem rímel egyetlen sor sem más sorokkal önmagán kívül, és semmiféle ritmust, sem időmértékest, sem hangsúlyost nem vélek felfedezni ebben a versben, azaz kizárólag a mély gondolatiság, és a galagony-lélek olthatatlan izzása, vagyis a színtiszta poézis emeli oly magaslatokba, amit én soha nem fogok tudni elérni...

A kólaelvonáson lévő ifjú szenvedései, a hűtőszekrényben történő egyre feszültebb ritmusú turkálás, a sonka hiánya okozta teljes megdöbbenés érzetét látom párhuzamosítva azzal a semmihez sem fogható páni félelemmel, amit egy napfogyatkozás során éreznek szegény, kicsi állatok... mindez összesen két szóba, azaz egyetlen sorba tömörítve, ráadásul ennyire pozitív végkicsengéssel... (ugye senkinek sem kell magyaráznom, hogy a Tarjához csakis az álságos és gusztustalan sonka megtagadásán át vezethet az út?) Egyszóval a költő a mű végére felismeri ezt az igazságot, és elégikusan zárja le a verset, kimondatlanul bár, de érezhetően ezzel az üzenettel: "Megtapasztaltam a sonka hiányát, és bár fájt, rájöttem, hogy ha megtagadom a sonkát, a Tarja Szent Útjára léphetek. Sokat fel kellett áldoznom - a kólát is többek között -, és talán sosem leszek már ugyanaz az ember, de végre látom az igazságot."

Ne haragudjatok, hogy ilyen hosszú lett az elemzés...

code a rat the monster on doom in it

Bocsánat, ezt most muszáj:

Egy elemzés margójára, avagy, nesztek irodalmárok! (aki ismeri, attól elnézést )

Boci boci tarka,
Se füle se farka,
Oda megyünk lakni,
Ahol tejet kapni.

A vers szerkezetileg egyértelműen két részre tagolható. Az első egységet az első és a második sor alkotja, a másodikat a harmadik és a negyedik sor. Ez már a rímképletből is világosan kiderül: A A B B.

A verset az teszi igazán nagy művé, hogy egyszerre tartalmaz személyes és általanos igazságokat. Ezt már a felütésnél érzékelhetjük, a költő kétszer szólítja meg a bocit, és ezzel tudatja velünk, hogy valójában nem egy, hanem két bociról van szó. Az egyik boci természetesen a költő, akinek szerelmi bánata van.

Feltűnő, hogy az első szerkezeti egységben egyáltalán nem találhatók meg az igék, már ez is a leülepedettség, elhagyatottság érzetét kelti bennünk. De ezt csak fokozzák a két sorban halmozottan előforduló oppozíciók.

A két sor már önmagában is oppozíciót alkot (van egy boci, aki tarka, de nincsen se füle se farka), a 'füle' szó magashangrendűsőge is éles ellentétben áll a 'farka' szó mély hangrendűségével, a 'tarka' szó pedig önmagában alkotja a legerősebb oppozíciót, hiszen egyszerre fehér és fekete.

Ennyi ellentét nem lehet véletlen, és nem is utalhat másra, mint a szerelem természetének kettősségére, ami Catullus óta minden jelentős szerelmes vers sajátja. Egy embert látunk magunk előtt, aki bár 'tarka', vagyis a költőiség minden szépségével, rútságával, örömével, bánatával fel van ruházva, mégis hiányérzete van. Ez a hiányérzet minden beteljesületlen szerelem sajátja, a kedvese nélkül a költő sem érzi teljes embernek magát, és ezt vetíti elénk nagyon találóan egy fületlen és farkatlan boci képében.

A második szerkezeti egységben csak fokozódik a magányosság és az üresség érzete. Itt jelenik meg a versben szereplő egyetlen ige, ez viszont annál kérlelhetetlenebbül, visszavonhatatlanabbul: 'megyünk'. Az egész verset átszövő kettősség itt is megtalálható. Hiszen szó van egyszer a költő érzéseiről, amik egytől egyig elhagyják a költőt, aki már képtelen arra, hogy eltartsa őket, és elköltöznek valaki másba, aki még képes táplálni őket, vagy 'ahol tejet kapni', és szó van az egész társadalomról, akiket eddig verseinek tejével itatott a költő, és akik szintén mind elpártoltak tőle, mivel szerelmi bánatában képtelen költeményeivel éltetni őket.

A másik, az általános érvényű boci maga az élet. Itt az első szerkezeti egység (Boci boci tarka / Se füle se farka) azt jelenti: az élet sokszínű, de nincs semmi értelme. Felmerülhet a kérdés, vajon miért maradt el a 'de' kötőszó. Persze tisztában vagyunk azzal, hogy a költői nyelv állandóan tömörségre törekszik, de ebben az esetben másról is szó van. Nem teljesen egyértelmű ugyanis a 'de' szó használata. Felfoghatjuk úgy is, hogy itt éppen arról van szó: az élet sokszínű MERT nincsen semmi értelme. Hiszen ahogy valami értelmet, célt kapna, máris sokkal egysíkúbb lenne, sok mindennek lecsökkenne a szerepe, esetleg teljesen értelmét vesztené, megsemmisülne. Ez egy újabb kettősség, amit a költő nem old fel, mindenki kedve szerint értelmezheti, de mindenesetre feltár egy olyan lehetőséget, hogy az élet értelme esetleg éppen az élet értelmetlenségében rejlik.

A második szerkezeti egység egyértelműen a fentiekben már említett 'megyünk' ige köré csoportosul. Ez a rész (Oda megyünk lakni / ahol tejet kapni) természetesen a halálra vonatkozik. Rendkívüli jelentősége van itt a többes szám első személynek, vagyis mi mindannyian 'megyünk', mi mindannyian meghalunk. Pontosan ez az, ami örökérvényűvé teszi a verset, hiszen a halál kérdése mindig foglalkoztatta az embereket, és ameddig lesznek emberek, mindig is foglalkoztatni fogja őket. A vers tehát örök problémát feszeget, és végül is arra jut, a halál az életnél egy nyugodtabb világot biztosít majd, 'ahol tejet kapni', tehát ahol nem kell megfejni az élet tehenét ahhoz, hogy boldogok lehessünk.

Itt tehát közvetve mégiscsak kiderül, mit tart a költő az élet igazi céljának: hogy fáradozva, olykor áldozatokat hozva végül is boldogok legyünk. Ez a vers mondanivalója, örök tanulsága, ami ebbe a játékos formába öntve olyan meggyőzően szakad ki a versből, hogy méltán sorolhatnank ezt a költeményt a legmaradandóbb művészi alkotások közé.

Olvassuk el a verset még egyszer:

Boci boci tarka,
Se füle se farka,
Oda megyünk lakni,
Ahol tejet kapni.

Ugye milyen másként szól most a vers, hogy a mélyére hatoltunk?

(a fenti agymenés szigorúan nem tőlem származik!)

Szervusztok Régi és Új Verselők!

Szeretném kifejezni eszmei támogatásomat a versestali irányában, a jelzett, egyben most következő hétvégén sajnos többre nem futja tőlem

Drágáim, Ben verse nekem tetszett. Meg tudom érteni, mi indította Nefrát arra, h hangot adjon abbéli aggályának, h itt esetleg Well-epigonizmus folyik. Első olvasatra. Azonban a hangnemet és az átgondolatlanságot én is helytelennek vélem. Hajrá Ben, értéket képvisel, amit csinálsz, ne hagyd magad!
Többire később reflektálok.
És Nefrát sem kell túlságosan ledorongolni, gondoljatok bele, mi le7 a megszólalása mögött! Hibáztunk már sokan, ne lovagoljunk ezen. Snuffles hozzászólását is túl élesnek érzem. Arlith, köszönöm a szakszerű kritikát! Én nem tudtam volna ilyen konkrétan megfogalmazni.
Ben, szívesen látnálak versestalin

attól, hogy nem ezért mondod, még ezt a hangulatot keltheti/kelti a krikus-hajlamú-emberben és a topiklakókban, szóval ez legalábbis egy nem túl szerencsés megfogalmazás. vsz.
de ez már tényleg off.

Amúgy Mau drága, szvsz tudod te, hogy nem erről szólt... nagyon is... ugye? ))
A kritikákkal kapcs. már kifejtettem a véleményem és az nagyon nem az volt, amit itt alant írtál... vagy nem emlékszel, vagy nem akarsz rá emlékezni...

Amúgy hozz csak szöveget, elolvassuk,