Versek

Szofi, drága, eszem ágában sincs kiszedni. Naonjók! És a karika sem piros, csak olyan halványan. Egészen másba kötnék bele, csak a belekötés kedvéért, a Meta-beszédben: a magyar nyelvben a szem - páros szervként - egyes számban használandó. Ha "szemeim" vannak, akkor az azt jelenti, hogy több van, mint kettő.
No már most, ha csak az első versszakot nézem, akkor nem igazán tudom megmondani, miért éppen a "szemeim" alakot használtad. Ha együtt nézem a második versszakkal (márpedig a verset végig szokás olvasni, nem tartunk két vsz között két hét szünetet...), akkor már dereng - de valahogy mégsem kattan a helyére.
Lehet, hogy magát a versszakokra tagolást kellene felejteni? (Igaz, Te a négysorosokban vagy igazán elemedben, illetve az egész számú többszöröseikben...) De akkor is - a ritmusa annyira nem következetes, hogy egy ilyen nyelvi megoldással kelljen kordában tartani. Nem bántásiból mondom, mert szép, szívhez szóló, őszinte vers. Lehet, hogy csak azért kritizálom, mert bosszant, hogy nem tudok odamenni hozzád, és kihúzni annyira, hogy csak a jót kapd a dologból... Igazán megérdemelnéd.
Szeretettel ölellek!


UI: Viszont a Szeretők topon van. Az utolsó sor dőlt betűsei igazi Szofi-féle találat. Olyasmi, mint Zorrónál a Z betű.

Jelentkezés a MiniLEP Színházi estjére! (vol.2!)

Csak most az elkövetkező másfél hónapban, csak önöknek! Mindenki örhüljön!!

Kedves fellépni vágyók!
Ha szeretnétek a Színházi est fényét emelni, jelentkezzetek most!
Határidő: december 21-e, vasárnap éjfél!
Elérhetőségem: idhren ponty amlug kuckac gmail ponty com
Fontos! Azok is jelentkezzenek, akik már szóltak élőben, vagy én kerestem őket, hogy tudjam, kire is lehet számítani valósan! Ne nekem kelljen a továbbiakban kuncsorogni, jöjjenek a levelek szép számban!

Meghallgatás 2 alkalommal lesz:
december 28. vasárnap, és december 29. hétfő.
Időpont még nem biztos, ellenben az tuti, hogy az Ajtósira megyünk, vagy a székház, vagy a színházterem.

Még mindíg a jelentkezésdömping reményében maradok tisztelettel:

Idhren

Elemmíriel: igértem neked az Olvadásra valamiféle reakciót... Előre bocsátom, amit a végén szoktam mondani, de hátha még nem találkoztál vele, és így megelőzhető esetleg valamiféle félreértés: amiket írok, szubjektív véleményem, és nem feltétlenül van igazam. Sőt, lehet, hogy egy hét múlva már magam sem tartom igaznak...

Alapvetően érdekes játék, kísérlet az, hogy egy olyan verset írjon az ember, ami "elfogy". (Magam is írtam már ide a fórumba ilyet, mindenféle matricabékákról meg késedelmes fecskékről, stb.) Az, hogy a vizuális forma alkalmazkodik egyfajta tartalmi asszociációhoz, szellemes ötlet, főleg ebben az alakban, amikor a megvalósítás nem próbál a képversek absztrakciójához hasonlítani, csak felidéz. Ugyanakkor a formából adódóan egy elmúlás-témára kényszerül az ember, amihez az Olvadás cím és vezérmotívum szépen illik. Ez jó!
A vers első versszakával már vannak technikai jellegű gondjaim. A rejtezik / lengedezik rímpár csúnya ragrím, ráadásul a "lengedezik" szó nagyon kirí a szövegkörnyezetből, erőltetett, és ritmustörést okoz. Hasonlóan az öröm / köröm páros is elég szerencsétlen, olyan szinten elcsépelt és magától értetődő, hogy az már fáj - mint a tenyérbe mélyedő köröm.
A második versszak már sokkal szerencsésebb, a harmadik sorában az "így és" szópár azonban megérne némi retusálást. Az első sorban a "jégcsapok" szó utáni vessző ad egy markáns cezúrát, és az ember várná a párját a harmadik sorban is, de ott az "és így" legato átugorja, és hiányérzetet kelt. "Szél süvít így, de nincs hova bújjak" változat már eleve jobb lenne, de szándékosan a leggagyibb megoldást írtam, hogy kitalálhass sokkal jobbat.
A fákon vacogó dér megint csak arra mutat rá, hogy jó dolgokra számíthatunk még tőled, de ismét a válaszsorok (nem így hívják, de most nem jut eszembe) problémásak: "Boldogság helyett jut csak mákony / Ködös érzések és szenvedés". A ritmusgondok amúgy is alapban ott rejlenek a formában, és a sorpárok eltérő ritmusa még ront is a helyzeten, ahelyett, hogy megpróbálná eszközként kihasználni ezt a sajátosságot azzal, hogy az összetartozó sorok ritmusa, cezúrája azonos. Ráadásul a "Boldogság helyett jut csak mákony" csúnyán magyartalan, és még csak nem is archaizáló, bár az a gyanúm, hogy annak szántad.
A 4-5 vsz. számomra a vers csúcspontja, legalábbis technikailag. Ha kiemelem a versből ezt a két versszakot, önállóan is megállja a helyét (viszont a vers többi része darabjaira hullik) - ha nagyon szőrszálhasogató és gonosz lennék, azt mondanám, hogy a többit felejtsük is el, ennyi a vers. Maga a forma+tartalom játék miatt sem mondom, no meg azért sem, mert szőrszálhasogató vagyok ugyan, de gonosz (annyira) nem. (Tudom, egy Sötét Úrnak ezt senki se hiszi el )
A következő két versszakkal alapvetően központozási, hangsúlyozási gondjaim vannak. Az én olvasatomban (ami, nem győzöm hangoztatni, szubjektív, egyéni értelmezésen és talán visszafejtésen alapszik):
"Máshol kéne lenni,
Vagy tenni valamit.
Mindent elfeledni -
Megőrizni, amit:

A napfénypartot,
azt a délutánt,
ahol a harangok -
... és álltunk sután."
Tény, hogy nem csak a központozáson változtattam, de az a sorkezdő "és" csúnyán destruktív az idézett rész második sorában.

Nyolcadik versszak: nagy bánatom, hogy a rím / így még disszonáncnak is rossz. Ennél már az elcsépelt rím / kín pár is jobb lenne (Beteg vagyok. / Botlik a rím. / A szív vacog. / Mi ez a kín?), de némi munkával itt is sokkal jobb, idevágóbb dolgokat lehetne találni. Kéne is, mert az első két sor igen erős kezdés, amire a harmadik még rá is tesz azzal, hogy megindokolja őket. Lehet, hogy nem is kérdés kellene utána...

Utolsó három versszak: érdekes, szabadversre emlékeztető hangulatot vesz a vers azzal, hogy elfogyott a szótagszám. Olyannyira, hogy - bár általában a következetes alkalmazásának híve vagyok - itt elhagynám a központozást és még a nagybetűket is. Ügyes megoldás, hogy az "Álarcok. / Elmenni. / Múlt harcok. / Engedni." más fényt vet az előzményekre, fordít egyet az addigi jelentésen. Nem találtál vele fel forradalmian új dolgot, egész egyszerűen csak azt csináltad, amit kell - de azt szépen, elegánsan, ami talán fontosabb az újdonságnál is. A két levezető versszak ez után már tényleg inkább csak a formáé, illetve egyfajta segítség az olvasónak / befogadónak abban, hogy a vers ne olyan hirtelen, hiányérzetet keltően érjen véget. Ami roppant zavaró benne, az a központozás megléte, és hibás használata.

Összességében egy jó kis csemege az egész, és nagyon örülnék neki, ha kijavítanál benne, amennyit csak lehet. Ha esetleg nyomtatásban is akarod látni, akkor főleg - abban az esetben ugyanis Lassiba is javasolnám.

Még egy adagot gondolkoztam a központozás problémáján, mivel - mint írtam - a következetes központozást tartom követendő példának. Megpróbáltam úgy olvasni a verset, mintha nem lenne benne semmiféle írásjel. Szerintem jobb úgy. Nem divat meg művészkedés okán, hanem mert az értelmezhetősége szabadabb, folyamatosabb. Fontold meg szerintem ezt is!

Gratulálok!

nesztek spam

Kedves kreatív, művészettel átitatott barátaim!

Mint tudjátok ezúttal az eddig minden évben megvalósult Tolkien Szülinap kissé más formában kerül idén megrendezésre, mivel nem akadt elég vállakozó ember a nagyrendezvény megszervezésére.

De azért nem maradtunk programok nélkül, és a délelőtti családi ismeretterjesztő rendezvények mellett lehetőségünk nyílt egy gyakorlatilag önálló Színházi Est megszervezésére is, ami olyan színvonalú kell legyen, hogy önmagában is megállja a helyét, mint Tolkien világához kötődő Művészeti est!

Sztem ez egy remek alkalom, hogy mindenki megmutassa, mit tud!

Ezennel hivatalosan is felkérek minden lelkes alkotót, hogy ha érez magában affinitást, tehetséget, rendelkezik a kellő idővel, és energiával egy a színpadi esten bemutatható produkció összehozására (esetleg többre ), akkor ne habozzon velem közölni azt, és jelentkezzen a január 3-án tartott Tolkien Születésnapi Kisrendezvények Színpadi Estjére, mint fellépő!

Természetesen lesz meghallgatás, ahol a bemutatandó produkciókat lemeózzuk, de ez ne rettentsen el senkit, hanem csak sarkalljon titeket minél magasabb színvonalra!

Jelentkezni lehet nálam priviben, msnen, de legjobb lenne az idhren ponty amlug kuckac gmail ponty com emailcímen.

A jelentkezésdömping reményében maradok tisztelettel:

Idhren, az Est főszervezője

Sötét Úr írta:

Gandalf írta: Nohát, Idhren lett a Tolkien Születésnapi Színházi Est főszervezője, tessék készülgetni a színvonalas produkciókkal!

(És minket jól kihagyott a hivatalos spam célpontjai közül... De akár itt is lehet olyan alkotó, aki képes a feladatnak megfelelő, előadható és vállalható opus előállítására.

Pont ezt akartam mondani énis!!!
Akár a Lassiban már megjelent versek előadása is jöhet (színvonalas )

Gandalf írta: Nohát, Idhren lett a Tolkien Születésnapi Színházi Est főszervezője, tessék készülgetni a színvonalas produkciókkal!

(És minket jól kihagyott a hivatalos spam célpontjai közül... De akár itt is lehet olyan alkotó, aki képes a feladatnak megfelelő, előadható és vállalható opus előállítására.

Te is hiányoztál, freedom!
Igen, van értelme. A Lelkiismeret I. szerintem jobb. Próbálgattam központozás nélkül, de többet veszít úgy, mint amennyit nyer. Így jobb, szvsz. A II. erôtlenebb, kisebb a súlya - túlságosan adja magát. Az I. elég meghökkentô ahhoz, hogy elgondolkoztasson.
A Szív-bôl a II. nekem nem gyerebe, az I. és a III. jobb, mert többet sejtet, mint amennyit mond. (A III-nál elhagynám az írásjeleket. A "könny közöny" sajátos plusz tartalmat kap tôle.)
Fejlôdsz!

Sötét Úr írta: Lám, van az úgy, hogy a lelked emészti a bánatod, és így
Testedet bünteti kór, dúlja a szertelen láz.

Snuff, a nyikorgó padló nem feltétlenül a macs hibája

Ring: tmb!

Örömmel látom, hogy helyre állt a rend, és Szofi a kiírásban is visszakapta az őt megillető helyet.

Ahogy azt is örömmel látom, hogy egész szép termés van mostanában! Annak ellenére, hogy ez a tartozásaim sorát is növeli

Elemmíriel: szép gondolatok, jó a felépítés. A liberális értelmezés szerint még szonettnek is elmegy. Egy-két helyen a szóhasználattal lehetne javítani a vers zeneiségén, és a rímeket még inkább összehozni - az a "tovább / most már" pár eléggé hmm-hmm... Most ennyi jutott az időmbe.

Adlaine: hangulatosak. Ebben azonban az is benne van, hogy nem igazán versek, inkább hangulatleírások. A vers formai ismérvei, a ritmus, zeneiség, tömörség, az, hogy egy vers eljut egy ponttól egy másikig, ezekben az írásokban nem igazán érvényesülnek. De ez ne keserítsen el! A szemléletmód maga érdemes bennük az elmondásra, és a környezetábrázolásban nagyjából megjelenik az, ami a formából hiányzik.

Szofi, Kar'sa: jók vagytok!

KÖMF/T-ös feladat volt: vers a kispárnáról. Az ebéd ideje eljövén némi gyomorsav-keltette felhang is adódott hozzá...

Sötét Úr írta: Párnavers

Fáradt vagyok, lepihennék,
De nem merek, jaj, nem merek!
Kispárnám, a pihe-puha
Az ágyamon szendereg.
Kispárnám, kis édes...
Elszunnyadnék rajta...
És ha nem akarja?
Attól félek, éhes!
(Vagy az nem esélyes?)

Majd még reflektálok...