Humor

GALADRIEL NAPLÓJA

1 hónap múlva:

Az egész családnak kezd elmenni az esze, meg mintha sötétebb is lenne vagy mi.

Szóval ma kedvenc unokatesómék alkottak. Sétálok Yavannánál, egyszer csak mellém esik valami egy bükkről. Egy marok cseresznye. Nézek föl, látom, ott ül Caranthir, és cseresznyézik. Kérdezem, mit csinál ott, rámförmed, hogy cseresznyézik, és az az agyonnyomorgatott adag az enyém, merthogy olyan hülye vagyok, hogy még fára mászni se tudok.. Nézek ámulva, hogy a bükkön hogy teremhet cseresznye, mire leszól:
- Fogd be, hülye szőke, hoztam...

Megyek tovább, látom, hogy Celegorm hajkurászik valami madarat /ezt lássa meg Manwe/ és nem vett észre egy követ, amiben tanyázott egy akkorát, hogy a talajvíz majdnem föltört. Rohanok hozzá, felsegíteni, erre rámmordul:
- Kuss, én így szoktam.....

Na mondom, jó. Haza is mentem, vacsorát főzni, merthogy drága rokonnal ezt meg kellett ejteni. Addig rendben volt minden, míg elköltöttük, de nem akart elmenni, hanem rámmászott, hogy de adjak neki hajat. Már megint. A végén már üvöltöztem vele, hogy azonnal takarodjon kifelelé, végre sunyi mosollyal el is húzott. Megyek be a szobámba, egyszer csak megszólal valaki:
- Későn jöttél..
- Finrod?
Aztán ahogy leesett, ki is az, elkezdtem megint kiabálni: Azonnal takarodj kifelé innen, mit képzelsz???!!! ÉS MIT CSINÁLSZ AZ ÁGYAMBAN????

-Téged várlak.. gyere mellé, kincsem, arany kis hajasbabám..
- Ugyan miért mennék?
- Mert szeretnék tőled valamit.. ne félj, nem fog fájni.....
Azt hittem, hozzávágom a tükrömet. Aztán mást gondoltam..

-Na jó, rokon, de mit szól ehhez Nerdanel?
-Ugyan már, te is tudod, hogy köztem meg köztem semmi nincs, nem haragudna..
-Akkor jó...

Nagy örömmel helyet engedett, még be is takart, csak épp egy dolgot nem vett észre..és csak biztatott, hogy cirógassam.. A következő pillnatban fájdalomtól vonagolva ugrott ki:
- Mi a..... mi volt ez???
Nevetve mutattam neki a csalánt, amivel alaposan végigcirógattam előtte deréktól térdig..

-TEEE!!! Megöllek!! Kitépem a hajadat!!! Amikor meglátta a kezemben a nyaláb csalánt, gondolkodóba esett, és inkább nem nyúlt hozzám. Annyi jót viszont kívánt, hogy a törpök húzkodjanak hajmnál fogva a földön, és tépjék azt is és engem is apró darabokra. Közöltem velem, hogy őnekik előbb adok, mint neki..Aztán megszántam a keserves fájdalmát, adtam neki egy gyógyteát, meg mert közbe folyton könyörgött, hogy menjek már el a műhelyébe, megígértem neki. Na ettől aztán csodálatos módon jobban lett. Azt is mondta, hogyha félek egyedül, hát hozzam azt a lüke apámat is. Ezt nagyon kikértem magamnak, miközülünk senki se hülyézi le őt a gyerekei előtt, ő se tegye..

Holnap mehetek a műhelyébe..boáááá.. nem tudtam mi hiányzott.. Minek ígérek meg hülyeségeket...de azt hiszem, ez nálunk családi betegség. Finrod is meg Fingolfin is ígérget mindent, megtartják, és ők szívnak...A múltkor például Feanorral elmentek vadászgörényt meg szkunkot fogni, (minek az nekik??) úgy bűzlött mind a kettő, hogy az nem igaz, még az rózsa- eper-és levendulaillatú habfürdőm se tudta elfedni. Pfuj. Bunkó Melkor meg csak röhögött. Az is minek van itt??


De elegem van ebből a napból!!! Na mindegy, kialszom magam a holnapi nap előtt.

Ery: köszönöm az együttműködést! Ulmo, természetesen Neked is!

PJ beszólásai állati jók!!! :itscool:
Kész, behaltam...
A randizós poén már kicsit fáraszt...

Sünee írta: F: Mit csináltatok ezzel a bizsuval, hogy folyton pofázik?

Ujujujúúúújj!!!! Megfulladok a röhögéstől!! Fogjanak le!

A kiemelt részen fel is sikítottam, ez annyira telitalálat, hogy átviszi a céltáblát!!!!!!
A többi csak "szimplán" SZENZÁCIÓS!!!

Mindenki nagyon rúlz! Csak így tovább!
Én pedig legutóbbi buckamanós gonoszkodásom sikerén felbuzdulva alkottam még egy kis szösszenést:

Frodó és Gandalf a Zsáklakban


G: (A tüzet bámulva) Drágasááágooom..... Drááágasááááág.....
F: (Beront) BILBÓ!!!! BIIILLBÓÓÓÓÓ! BILBÓÓÓ!
G: Mit ordítozol? 1. Én Gandalf vagyok, nem Bilbó. 2.Nem olvastad a forgatókönyvet? Bilbó elment.
F: (Csodálkozó arccal, szemeit meresztve nyújtja a Gyürüt Gandalf felé)
G: Kedves tőled, de most nem merek belemenni egy házasságba. Ráadásul még tisztességesen letérdelni sem tudsz, ha már megkéred a kezem?
F: Úgy látom, te sem olvastad a forgatókönyvet! (Kivesz a fiókból egy paksaméta papírt, és fellapozza) Tessék! Itt az áll, hogy "Frodó csodálkozó arccal, szemeit meresztve nyújtja a Gyürüt Gandalfnak, mire az megmondja, hogy Bilbó elment, és rámhagyta Zsáklakot, és minden egyéb vagyonát."
G: Hogy miért nincs itt egy rohadt súgó!
PJ: Ian, ez nem színház!
G: Azok voltak csak a régi szép idők!
PJ: Ne nyafogj már, inkább üljetek le ahhoz a másik asztalhoz, és fölvesszük azt a részt, mikor visszajöttél a Megyébe. Csapó 41!

G: Szóval a gyürü hosszú utat járt be Frodó, de ez most kit érdekel!?! Az a lényeg, hogy a Sötét Úr keresi.
F: Dehát Szauront elpusztították!
GYÜRÜ: A nagy f*szt! Hol élsz te, te ostoba hobbit?
G: (oda se figyel a Gyürüre) Nem igaz. Szauron él. Csak épp nincs teste. De szelleme mit sem vesztett erejéből.
GY: Félre lettél informálva! Mióta Isildur levágott a kezéről, tisztára fogyatékos lett. Azt képzeli, hogy ő egy nagy szem héj nélkül, mely tüzben forog.
G: Jé, Szarumán is ezt mondta!
PJ: Hülye! Még nem mondta! Azt a részt előbb leforgattuk!
G: Mosméééér kellleeeeet??? Csak hogy össze legyek zavarva miii?
PJ: Ja, azér is. Meg Christopher szabadságra akart menni.
G: Ez nem ér! Én mér nem mehetek szabadságra?
PJ: Majd Mória után mész! Most viszont folytatjuk! Csapó 42!

G: Frodó! A Gyürü nem maradhat itt!
GY: Jaj nee! Hova akartok vinniii? Nem akarok visszamenni a fogyatékos gazdihoz!
F: Mit csináltatok ezzel a bizsuval, hogy folyton pofázik?
PJ: Duracell elemet raktunk bele. Extra tartós. Fél évig jó.
F: Nemá! Elfelejtem a szövegemet, ha folyton belepofázik!
PJ: Ne rinyálj már! Na csapó 43!

F: Jó. Hova kell mennem?
G: El kell hagynod a Megyét! Indulj Brí fe... KOPP!!! (Beveri a fejét a plafonba)
S: (Odakint) Heheheheeee! Hihihihi!
G: Ostoba Tuk!
S: Hahahahaha! Nem is Tuk va...PUFF! (Gandalf leüti a botjával, és beemeli az ablakon. Samu néhány vödör víz, és jópár pofon után magához tér. Gandalf irtójajdecsúnyán néz rá)
S: Kérlek! Ne változtass valami csúfsággá!
G: Nem is tudnálak! Már amúgy is csúf vagy!
F: De még csúfabb leszel, ha eldeformálom az ábrázatodat az öklömmel! Hogy jössz ahhoz, hogy kihallgasd a rand... izééé... szupertitkos megbeszélésünket?
S: Csak a pázsitot nyírtam az ablak alatt!
G: Kissé késő van már a fünyíráshoz!
S: Miért, a szupertitkos megbeszélésekhez nincs késő?
G+F: Öööööö..... NINCS!
GY: De igeeen! De igeen...
S: (gyanakodva) Az is lehet, hogy nem is megbeszélésetek volt, hanem...
G: Tudod mit, Samu? Te is Frodóval mész, és befogod a szád, oké?

Milyen?

Namárie!
Miután láttam, hogy Felagund betegre röhögte magát a naplón, én is lementegettem, aztán tegnap este egyhuzamban elolvastam...
Úgy éjfél körül.
Amivel csak az volt a baj, hogy a többiek aludni szerettek volna, de hang nélkül fetrengeni meglehetősen nehéz....
:itscool: :hello:

Kegyetlenül jó lett! Folytatásért esedezem!

Theala: a tiéd is haláli! Csak így tovább!

Theala: Haláli jó!!

Toma: Ez a második még jobb! "1-et hordjon a sötét úr Frodó urat kergető"

Sziasztok!!
Theala: halálimérhetetlenülnagggyonjó!!! Ezt én mondom, aki nem nagyon szokott mostanság errefelé megsózlalni. De azért figyellek benneteket!

Folytatást!!

Alyr: Észveszejtő vagy! Különösen a dalok tetszettek!
Namarie: Szólni sem tudok...Potyognak a könnyeim... :bawling:
Toma: Ezek a versek illenek a nevedhez.
Arwen: Szerintem jó! Ne legyél ennyire önkritikus!
Sünee: Nem pamparázom tovább, itt jön

A SZILVALÉ
Anyulinkje

Kezdetben nem vot semmi, csak Elrúg, akit Altájon Illóanyagnak is neveznek, mert mindig akkor tűnik el, mikor az embernek szüksége lenne rá. Szóval csak ő volt, ott ült a Semmiben és rohadtul unatkozott. Mikor már végigunatkozott vagy 10.000 évet, elkezdett malmozni az ujjával és idióta ki dallamokat dúdolt. Addig-addig dudorászott, mígnem feltűnt neki, hogy már nincs egyedül, hanem még egy csomó idióta kis alak is ott nyüzsög a Semmiben.
-Jaj, ti meg kik vagytok?-kiáltott fel Elrúg, mire az egyki kis izé a nyakába ugrott.
-Anyú!-ordította örvendezve. Elrúg azt hitte, hogy az izéket hívják Anyuknak, de mivel ő volt a fő-fő Atyaúristen, ez is lett a nevük, bármennyire is tiltakoztak később. Illóanyag szép sorban szemügyre vette az Anyukat, nevet adott nekik, meg minden, aztán ismét letelepedett és unatkozott.
Az Anyuk letelepedtek köréje és figyelték, mert azt hitték, Atyaúristen lévén most tanítani fog nekik mindenféle érdekes dolgot, de nem! Csak ült, malmosott és dudorászott tovább, úgyhogy az Anyuk jobbhíján ezt tanulták meg. Volt azomban egy megátalkodottan gonosz szívű Anyu, aki nem átallt dúdolás helyett fütyörészni! Bizony és a többi Anyu figyelmeztetésére és fenyegetésére sem hagyta abba. Elrúg megpróbálta túldúdolni, mire ez a csúnya, rossz Anyu még hangosabban fütyült, persz Elrúg is növelte a handerőt, de az Anyu nem hagyta magát. A végén már mindketten torkukszakadtából kornyikáltak, a többi Anyuk meg keresték a vattát, amivel betömjék a fülüket, de az akkor még nem volt megteremtve. Elrúgot teljesen elborította a féltékenység, amiért nem meki jutott először eszébe fütyörészni, úgyhohy nagyon agresszívan és antiszociálisan ráüvöltött az Anyura:
-A ménkü csapjon beléd, halgassál már el!
Mire az Anyu behúzta fülét-farkát (mivel hímnemű volt), de nem tudta, mi az a mékü. Azt hitte, hogy ez a neve és mivel ennyire hülye volt, a többiek direkt gúnyolták és ménkünek szólították, ezzel újabb tévhitekbe ringatva szegényt.
Ezután történt, hogy Elrúgnak a sok üldögélésben elzsibbadt a lába. Felkelt, hogy megmozgassa egy kicsit elsatnyult izmait és elsétált a Semminek abba a részébe, ahol még nem voltak Anyuk. Ott hatalmas meglepetés érte, mert a Semmiben egy világ volt.
-Ezt nézzétek, mit dudorásztunk ki!-ordította Elrúg határtalan boldogságában, hogy ő ilyet is tud. Az Anyuk mind odagyűltek és tök hepik voltak ekkora teljesítmény láttán. Persz mindenki magának tulajdonította a legszebb teremtményeket, kivéve Ménküt, aki a tömeg miatt nem fért oda a világhoz. Mikor végre odafurakodott, már minden teremtmény elkelt, úgyhogy mikor szegény megkérdezte, mit tulajdonítanak neki, Elrúg csak annyit tudott kinyögni:
-Hát...izé...
-Izé?!-étretlenkedett Ménkü.-Az milyen?
Na, erre az Anyuk ész nélkül elkezdek röhögni, Ménkü pedig megsértődött és duzzogva ráült a világ túlsó végére, ami persze behorpadt a súlya alatt és minden, ami rajta volt, lecsúszott a Semmibe. A többiek ezen nagyon felkapták a vizet, mivel így kevesebb teremtényük lett és nem volt mivel nagyzolniuk. Így kezdődött a nagy viszály Ménkü és az Anyuk között, aminek súlyos következményei lettek a világra nézve.

Milyen? Lécci, mondjatok véleményt!

Alyr: haláli

toma: így is óriási

nam: így megfelel?

3 gyűrű fakuljon a tünde királyok kezén
7 a nemes törpök jussa kknak szakálla mindég nő
9-et a nazgulöl ujján csillantson a vég
1-et hordjon a sötét úr Frodó urat kergető
Mordor éjfekete kertjén a kéngázaknak erdején
1 gyűrűt hordom én oxigént keveslem
Snaga a sötétbe zárt, Gollam már mehetne
Mordor éjfekete kertjén a sűrűr bozótós mezején

NAGGGGYon JÓÓÓÓK!! így tovább!!! ))

Namarie: Betegre nevetem magamat!!!
Nagyon nagyon jó. :itscool:

200.

Toma: az első versed szerintem telitalálat formailag is jó, de a másodikban számomra legalábbis van logikai és ritmikai törés. Ha kéred, priviben bővebben kifejtem.

Öcsi: jól írtad, csak az emotikonok alapján érzek egy kis kritikát. Jól érzem? Ha fenntartása van valakinek, nyugodtan mondja, és ha magam is úgy látom, javítok!

Vasudvardra föl! Nem kell oda ökör!
Vasudvard vár csontkupac vár,
mégsem nőhet az égig.
Megyünk megyünk hangra kelünk
nagy marhát kell megdöntenünk
mankót törünk, felperzselünk.
ott sok ork fejet megröppentünk
Szarumán, Szarumán mivel fát vágtál!
A föld remeg, jön a végzeted
a men in green már északról közeleg
a föld remeg mert jön a végzeted!
Szarumán kiöntünk onnan tégedet!
hoz a lábunk port utánunk
prüszköl tőle huorn hadszárnyunk
dob pereg ág recseg
Ó jaj neked! Ó jaj neked!
Szarumán törjem a két kezed!?

Az egész a hattyúk gyűrüinek kovácsolásával kezdődött

Három gyűrű fakuljon a Tünde királyok kezén
Hét a nemes törpök jussa kiknek szakálla mindig nő
Kilencet a nazgulök ujján csillantson a vég
Egyet hordjon a hentes úr húsboltját vezető
Mordor éjfekete földjén a sűrű bozótos mezején
Egy disznó kint röfög
Kandisznó kegyetlen
Egy a Jacksonnnak jár,Pippin az eszetlen
Mordor éjfekete földjén a sűrű bozótos mezején

Namarië:

Már nem tudok semmit mondani...

GALADRIEL naplója

Három héttel később: Feanor fénylő üvegeket mutogat itt nekem ékszer gyanánt. Nem tudom, mit akar velük kezdeni, mert ki nem nézem, mire lehetne őket használni. Szépek az igaz, hisz fény van bennük, és Feanor oly büszke, mintha legalábbis a fényt is ő teremtette volna. Állítólag én voltam az ihlető.. el is higgyem..merthogy én úgy ragyogok, meg a hajam is olyan fényes, hogy nyilvánosan kérnie kellet egy tincset. Kezd elegem lenni kedvenc rokon hülyeségeiből.
Mondtam már, hogy Morgoth engem is megkörnyékezett? Arra biztat, fogadjam csak Feanor "udvarlását" nem akar ő bántani, meg igenis adjak hajat, mert milyen dolog olyat megtagadni, amit ilyen szépen kérnek... Finrodot meg azzal rémisztgeti, hogy mit művelne velem Feanor, ha a keze közé kapna. /Abba az egybe igaza van, hogy ebbe jobb nem belegondolni/ Azt felejti el mindössze, hogy bátyámmal néha beszélgetni is szoktunk...

Két nap múlva:

Feanor a kavicsai mellé fegyvereket is mutogat, és egész Tiriont teleaggatja velük. Alig lehet aludni a nagy csörgéstől, bár néha nem világítanak annyira a fák. Morgoth meg felcsapott szerelmi postásnak, hozza a teméntelen szerelmeslevelet féleszű nagybátyámtól. Íme egy részlet az egyikből, le is írom, nehogy elfelejtsem, mire NEM szabad válaszolni..

Drága, gyönyörű Nerwen, vagy Alatariel, Artanis, hogy illesselek mindeme szép névvel, mit születésedkor kaptál!!
{döntsd már el, melyiken akarsz szólítani!}

Itt epekedem érted a heverőn fekve <akkor hogy tud írni?> és arra gondolok, hogy mi lenne, ha a Te hajad lángja borítaná fénybe a házamat...<rég rossz lenne, mert égne> a fénye erősítené házam fényét, amikhez képest a Két Fa fénye is oly halvány, mint az árnyék az arcodon, amikor meglátsz engem, vagy Melkort. <ez se lát rendesen, miként én sem az utálattól....> a házam oly sötét nélküled, mint Mandos csarnoka <csinálj rá nagyobb ablakot> Tudom, szeretnéd látni, mily lánggal ég szívem <csakis, más se hiányzik> épp ezért, ha szeretsz és követsz, hogy ezt lásd, rendezek egy hatalmas tűzijátékot a tiszteletedre.. <komolyan szólok Ulmonak, hűtse már le egy kicsit...> Nincs pillanat, hogy rád ne gondolnék, még a műhely mélyén is, amikor szítom a tüzet, arra gondolok, hogy az irántad érzett szenvedély jobban éget, mintha balrogot ölelgetnék...<pont egymásnak valók volnátok> Tudom, félsz egy kicsit tőlem, talán azt gondolod, hogy tüzes karjaim úgy vennének körül, mint a balrog lángostora. <ha már választani kell, inkább az utóbbit, ha lehet> illatos fényességed árnyékként borul a szívemere, és mert nem vagy mellettem, a bú sötét gödrei tornyosulnak előttem....Kérlek, jöjj hozzám, és oltsd el a bennem égő tüzet...

Nos, lehet, hogy az írást tökéletesíttette, de hogy a szerelem fogalmazás terén elvette a szerencsétlen eszét, az is biztos...

Másnap:

Erura, a rokonság enyhén szólva nem komplett. Osse egy medúzája kényes helyen megcsípte tüzes barátunkat, mire ő a főúton jött végig, egy szál alsóban kétszeresére dagadva. Tirion összes lánya menekült, én meg majdnem elájultam, amikor elhaló hangon nyöszörögve a karjaimba rogyott. Kiáltottam Finrodnak, aki jól agyon akarta verni, azt hívén, rokon drága valami disznóságra készül. Még szerencse, hogy gondolatolvasó vagyok, de az már kevésbé, hogy Fingolfin is nálunk volt épp az összes gyerekével, és mindnki elkezdett óbégatni, hogy most akkor mi lesz. Orodreth, elunva a lármát, rájuk förmedt, hogy semmi, és különben is, megvan a megfelelő számú gyerek. Ekkor azonban kiderült, amit régóta gyanítottam: rokonék felfogása meglehetősen lassú. Ugyanis arról kezdtek minket kérdezgetni, hogy de akkor hogy boldogul velem Feanor az esküvő után...Aegnor közölte, hogy sehogy, mert olyan nem lesz, legalábbis nem kettőnk közt. Ekkor meg ezt félreértve, Aredhel rákérdezett, hogy tán Aegnor meg én akartunk-é összeházasodni. finrod már csak a fejét fogta...

Hogy teljes legyen a kavalkád, beállított a hét fiú is, Celegorm majd leordította a fejet a hajamról, hogy mit csináltam az apjával.. ekkora már gyanúsan kezdtem afele sodródni, hogy bántam, hogy semmit.. (mondjuk egy jó kis varázslat után szép aszkézisben élhetne legalább száz évig, és nyugtom lenne tőle. )

Csodás módon Apa tett rendet, lefektette Feanort az ágyamba, aki ettől egyből jobban érezte magát, majd azt modta tegyem Feanorra a kezem. Nos, ennek hallatán a drága úgy megörült, mintha nem is a hasára tettem volna a kezem....Finrod rá is szólt, hiába való várakozások elkerülése végett, hogy a kezem ottmarad, nem fogom mozgatni semmilyen irányba. Közben kitört a vita, hogy ki hívja segítségül Yavannát. Senki nem akarta azzal az indokkal, hogy egy ilyen természetű problémát egy hölgy felé közölni..Ezt tetézendő, az apja nyögéseitt hallva a féleszű dalospacsirta /értsd: Maglor/ kiállt a tengerpart felé néző erkélyre énekelni, hadd vigye a víz még jobban a hangot..

Szegény Finrodnak ekkorra teljesen elege lett, és elkezdte berángatni a teljes erejéből tiltakozó Magort, aki eközben szükségét érezte az emeleti ablakba kiállni, merthogy az magasabban van, mint az erkély.

-Nézd az őrültjét.. gyere le, Maglor, és fogd be, mert ha én fogom be..
-Minek, lassan mindenki tudja...á- szólt közbe Turgon.
-Jó, de még nem most, és semmi szükség arra, hogy ez az őrült a drámai kappanhangján telióbégassa Valinort azzal, hogy Feanor Nerwen ágyában fekszik, és ő gyógyítja. Aki látta amikor idejött, mit fog gondolni, hogyan?

Nem kellet ahhoz gondolatolvasói képesség, hogy láthassuk: a rokonság enyhén szólva is elereszette a fantáziáját.. Finrodon szegényen az látszott, hogy unja már Apa helyett is rendet tartani a családban. Valamelyik nap azt mondta, hogy inkább Yavanna kecskéit és birkáit őrizné néha, mint minket, mivel azok értelmesebbek is, és legalább törekszenek szót fogadni, nem pedig menni a vakvilágba.

Orodreth indítványára, hogy Maglor zengje be a dolgot Yavannának, Feanor szegény éktelen nyögésbe kezdett, hogy Finrodnak igaza van, azért a lehetőségekhez mérten intézzük maradjom már meg a diszkréció.. Igen, erre volt a legtöbb esély, minekutána a főúton tántorgott idáig, itt meg Maglor a felső emeleti ablakból apjával mély együttérzésttanúsítandó és kicsikarandó, világgá énekelte annak fájdalmát.

Fingolfinék ekkorra már sehol sem voltak, Feanor ugyanis hazazavarta őket, amit most az egyszer senki sem bánt. Végül aztán mama megmérgesedett, közölte, hogy az összes férfi az hasznavehetetlen, Finrod kivételével, és elmegy ő Yavannához. Így is tett, Yavanna jött, látott, gyógyított, Feanort fiastul hazahajtott, és az elfojtott nevetéstől hétrét görnyedve elviharzott....

Két nap múlva: Feanor a közelébe se megy a víznek. Amarievel ennek örömére fürödtünk egy akkorát...

Alyr, jajj de jó, két Kalandot is írtál, mióta nem voltam, még nem olvastma el őket de előre érzem, hogy nagyon jó... Most kimondhatatlanul jó a kedvem, de tényleg!!! (Kár, hogy a suliban a gép "nem rendelkezik elég intelligenciával" ahhoz, hogy ide belépjen, pedig szívesen kipróbálnám a "mindenki hülyének néz, hogy min röhögök annyira" dolgot...)

Alyr:óriási

Jujj, : Alyr, szegény Boromir ......ez nagyon fájt!!! És a dalátköltés szenzációs...

Nem hiszem, mert az első tuti ÉN leszek!!!
Amúgy már összegyűjtöttem magamnak az eddigi részeket, ha Nam (és Ulmo) engedi, elküldöm bárkinek, aki kéri... Bár még (sajna) nem volt olyan sok rész, hogy ne tudná ki-ki magának összegyűjteni.

Namarië: Jelentesd meg könyvben, én leszek az első aki veszek!!!
(egy tucatot)

NAGGGYON JÓÓÓÓ!!!
:up: :up: :up: :up: :up:

GALADRIEL naplója:

10 perc múlva: na most már tudom folytatni.

A copfos beszólásról eszembe jutott, hogyha kibontanám a hajam, az tán elvakítaná azt a nyolc mákvirágot. Bejött, de hogy hülye ötlet volt, arra már az első bokorban rájöttem.Szerencsére egy ér mellett akadtam föl, aholis Uinen volt olyan kedves és letakart, aztán elküldött Oroméhoz egy lóért, aki adott is, de akkorát, hogy öten is elfértek volna rajta.

Amikor Feanor felfedezett, olyan egymásnak tett ígéretek kíséretében vágtattunk kereszetül- kasul Valinoron, amik elvileg kizártak volna minden lehetséges jövőbeli érintkezést. Orodreth végre értelmes megnyilvánulást eszközölt: kézjelekkel mutogatta, hogy rohanjak a Túnára. Eddig is azon voltam, de lehetett??
Ijedtemben Mandoshoz is elbújtam volna, aki azzal hajtott el, hogy majd ha meghaltam.. na szép...
A nagy rohanásban szegény ló tisztára kidöglött, így elengedtem és a két jó lábamon igyekeztem meglógni nyolc lovas elől. Pont felfelé igyekeztem a hegyen, amikor szúrósszemű rokon Osse drága jóvoltából észrevett. Épp időben be tudtam slisszolni Manwe háta mögé és elkezdtem kérlelni:

-Manwe, védj meg, légyszi, légyszi, csak most az egyszer még...naa, te olyan rendes vagy...
-Na mi van, Nerwen, már megint rossz fát tettél a tűzre?
-Nem, azaz igen, azaz nem, vagyis mindjárt megtudod..
-Ettől félek én is- szólalt meg, sanda pillantást veteve az érkező Feanorra, aki enyhén szólva is tajtékzott.
-Hol van??- üvöltött rá köszönás nélkül a Valára.
-Ki? Egyébként légy üdvözölve!
-Ja, Te is és Nerwen.
-Nerwen a hátam mögött van...
-Na gyere csak ide te, te kis...gyere ide vagy széttéplek...- ordította amúgy fojtott hangon Feanor és vészesen közeledett felém. Villámgyorsan megfordítottam Manwét és kiszóltam kb. a lapockája magasságából:

--Nem, jaj!-és megint fordítottam egyet a jobb sorsra érdemes Valán. Feanor mindenáron be akart cserkészni, ennek eredményekeéppen úgy elkezdtem szegény Manwet sergetni, hogy majd' leszédült a Túnáról. Rám is szólt, hogy 1. ne sergessem, mert nemcsak az ő, de még Varda csillagos szeme is kezd összeakadni, 2. ne visongjak a fülébe, ha lehetséges.Feanort is csendre intette, és nagy morogva összehívta az ítélőszéket.Azt mondta, hogy csak a közvetlen családtagok jöjjenek a mi részünkről, ehhez képest öt perc múlva döbbenten nézte, mi az az irdatlan tömeg a hegy alatt.
-Mondom, csak a családtagok jöjjenek!!
-Nemá, Manwe, ez tök izgi már megint.. Feanor és Nerwen.. olyan izgi...
-Nincs más dolgotok? Majd Maglor elénekli nektek, úgyis oly szép hangja van, hogyha rázendít, azontúl, hogy élőben látjátok a dolgokat, az összes állat elkezd vele együtt ordítani...
-Neee, élőben izgalmasabb....
Szegény türelmes Manwe végső kínjában rájuk förmedt, hogy "MARS HAZA" de olyannyira sikerült fölfogniok a szavai jelentését, hogy végig követtek bennünket.
-Nézd már a szófogadatlan bandát! Tulkas, hajtsd el őket légyszíves!
-Nemá, szegények olyan jól szórakoznak......

Ekkor sült el szegény Manwe agya:
-Na jó, ebből elég! Mi ez? Zenés - táncos felvonulás? MANDOS!
-Nem vagyok itt- szólalt meg jó mélyen a szólított.
-Nem fogadnak szót a tündék.
-Nekem nem ez a dolgom, különben sem vagyok itt....

Szerencsétlen Manwe semmit se szólt, de annál többet gondolt...Nekikezdett egymaga, kérve , ki-ki adja elő búját- baját, óhaját, sóhaját, kínját, bánatát...Feanor állapotát látva, a legbiztonságosabb helynek továbbra is a Manwe mögötti területeket véltem, mégpedig a palástjába kapaszkodva, rendületlenül.
Feanor kezdte:
-Ez a kis tolvaj...ez.. ez bemászott hozzám, a barátnőjével meg Nerdanellel, aki már csak VOLT a feleségem, és lopott tőlem , mármint Nerwen! - hadarta egy szuszra
-Mit?
-Öööö hát hajcsatot, hajtűt, parfümöt, hálóinget, tükröt, fésűt, meg ilyeneket - sorolta egyre inkább elvörösödve, mert némelyek kezdték azt hinni, tán nemet váltani készül, vagy valami ilyesmi..Manwe a döbbenettől fel sem ocsúdott egész addig, míg ki nem kiabáltam a háta mögül:
- Igen, a SAJÁT cuccaimat, amit te meg a fiaid loptatok el TŐLEM, bemászva hozzám..
-Igazán? és TE hogy kerültél az ÉN szobámba? Tán beengedtelek?? Eközben a körbenállók nagyobbik gyönyörűségére egyfolytában megpróbált elkapni, minek következtében szegény Manwe megjegyezte, hogy kezdi sejteni milyen is lehet egy felgyorsított ringispílben ülni...

- Hagyjál békén, hagyjál békén!Te kezdted!
-Éééén? Miért nem csinálod, amit mondok? Miért nem adsz hajat? Még egy szálat is sajnálsz tőlem, holott én sokkal okosabb és ügyesebb, meg idősebb is vagyok, mint TE, te kis szélhámos!!
-Nade Feanor- szólt közbe mama- ki szédíti itt fél Valinort? Ő vagy Te?
Az ottlevők, elelélva a gyönyörűségtől, hogy végre megint történik valami, kórusban elkezdték:
- Nahát, ki hitte volna...
-Megérdemelné, hogy kiszedje a haját..
-Ki kinek?
-Hát még ilyet.. a két legszebb Finwe házából..
-Nem is igaz, mert Finrod a férfiak között..
- Nem, Feanor.. akkor is ő a legokosabb!!
- Finrod, ha mondom! és őt többen is szeretik!!
- Fea...


A legnagyobb vita közepette hirtelen hatalmas dobaj hallatszott, amit néma csend követet.
- Kösz Mandos- szólt le Manwe.
-Nincs mit...
-Na drágáim- szólalt meg újfent Manwe- ha sikerült befognotok, folytatom.Ebben a pillanatban idegtépő "énekszó" hallatszott:

"Mikoron Maedhros mászott az ablakon....."
Finrod finoman szólva is sík ideg lett:
-Kuss Maglor! Komolyan, mint aki nem is tünde, és nem is nolda, kényszeres kornyikálhatnékja van.. de a hangjának valami meglehetősen rosszat tett az utóbi időben..
maglor így az apja és Nagyapi legnagyobb bánatára de a többiek még annál is nagyobb örömére le lett nullázva.Feanor ezt látva megint ideggörcsöt kapott, hogy az ő dalospacsirta fiát minő méltatlanság érte. A bátyáim megpróbálták megnyugatatni:
-Ugyanmár, még az igekötőt is kihagyta. Különben is, az ablakon mászni még Maedhros em tud, legfeljebb bemászni.
- De tud, és a "be" határozószó.

Ebből szép vita lett, mert mindenki szükségét érezte beleszólni:
-Nem is, mert főnév!
-Hogy lenne az, amikor ige!
-Névmás...
-Remek.. ezért aztán taníthattunk benneteket- óhajtott egy keserveset Rumil.
-Ez nem szófaj, de szerintem melléknév...
-Mi???
-A remek..
-Ja..
-A remek vagy a be?
- Mi van remekbe???
-Ki remeg??
-Csend!- ordított egy nagyot Tulkas.
-Főnév!
- Na végre valaki valamit eltalált- nyögött föl Feanor, akit ezekben a percekben még én is sajnáltam...

Manwenak ekkor lett végleg elege:

Na, tündikéim, - szólalt meg- én ugyan ezt nem hallgatom tovább, hanem azt mondom, hogy Nerwen holmija marad a Nerwené, Feanor nem megy a közelébe se, Amariéék bocsánatot kérnek, aztán mehetnek a dolgukra, de békülés céljából Nerwen köteles egy este vacsorára fogadni Faenort Nerwen a saját otthonában, mégpedig úgy, hogy mindkét fél egyedül van a házban, és a ház is, meg a felek is egybemaradnak.. most pedig szépen kezet fognak, pofavágás és útálkozás nélkül, rajta lássam...
- Remek, mehettek Eru hírével, és ha Téged, Feanor még egyszer ítélet céljábl idehoznak, hát Formenosig repülsz.. na,mehettek Eru hírével!!!

Ezen is túlestünk, de azért csak izéséség Manwetól, hogy már ő is össze akar hozni Feanorral. Bár azt mondta, ezzel a vacsora dologgal nemcsak ez a célja, hanem hátha együtt tudnánk Feanorral dolgozni, mert nekem nemcsak eszem van, hanem őszerinte bölcsességem is...meghogy lányok közt én vagyok itt a legszebb. Érdekes, ezt én nem látom..azt mondják, azért mert valami árnyék van rajtam na mindegy, a Valák jobban tudják..

Két nap múlva:
Azt hallottam, Aulenak, miközben Erut akarta utánozni, sikerült összegányolni valami szőrös kis gusztustalanságokat.. nem lehet igaz, Aule olyan okos..de azért megkérdezem..

Fél óra múlva: ez nem igaz...IGAZ.

Nem, jó Arwen!

Obi: én értem

Üdv mindenkinek!! Sünee, tovább!! Mindig mentve vagy, úgyhogy igyekezz lécc. többször írni!

Nefra.

Köszönöm a biztatást és a dicséreteket, de ne feledkezzünk meg velem sokat szenvedett Valánkról, Ulmoról sem!

Őszintén örülök, hogy ennyire tetszik, írom is a következő részeket...

Ezt nem értem!

Galadriel levele Elrondhoz

Kedvenc vejem!

Üdvözletünket küldjük innen, Lórienből. Köszönöm a Völgyzugolyos képeslapot,
beragasztottam a gyűjteményembe a többi 3445 ugyanolyan közé...
Azt a leveledet sajnos nem kaptuk meg, amelyikben pénzt kérsz a házad felújítására, biztos elkallódott valahol...
Egyébként is: hogy jössz TE ahhoz, h. pénzt kérj azok után, h. potom 2 zacskó pipafűért
megpróbáltad eladni a hajszálamat, amit anyósi szeretetem jeléül adtam neked!!!
Csodálom, h. a lányom nem hagyott el téged hamarabb. Amúgy meg meg is érdemelted,
h. elment: aki olyan hülye, h. a TENGERHEZ viszi a feleségét nyaralni a 3000-dik házassági
évfordulójukon... Meglátszik rajtad az embervér!
Aztán: hogy volt képed idecsődíteni nekem azt a neveletlen bandát az éjszaka kellős közepén?!
Élükön persze a te minden lében kanál, drágalátos Aragornoddal, aki mindig az én kis Arwicám
körül lebzsel! Annak a TÖRPNEK legalább volt egy kis jómodora, de az a Pronyó nevű...
Éppen az én Haldíromhoz igyekeztem egy kis... pásztorórára, mire elkezdett követni,
úgyhogy meg kellet állnom a kerti csapnál, és hipnotizálni egy hangyányit. Eredetileg azt terveztem,
h. belefojtom a gülüszeműt a szökőkútba, de meggondoltam magam: vele más terveim vannak.

Szeretettel: anyósod, Galadriel

milyen? nagyon szar?

"Sünee, Alyr: halálos" 1etértek!! Baromi jók!

Itt egy poén, nem rég olvastam a neten:

-Mi a nyolc hobbit?
-Egy hobbyte!