Az elveszett út és más írások

November 9-én megjelent a Középfölde Históriája 5. kötete, Az elveszett út és más írások, amely A Gyűrűk Ura megírásakor aktuális állapotig követi a tolkieni mitológia alakulását, emellett itt olvasható Tolkien kísérlete az időutazással, és nyelvtörténeti részletek is teret kapnak.

 

Az elveszett út és más írások (The Lost Road and Other Writings) angolul először 1987-ben jelent meg. Míg a Középfölde Históriája (The History of Midde-earth) sorozat első két kötetét több nyelvre is lefordították, az ötödikig nem sokan jutottak: legjobb tudomásunk szerint az angolt is beleszámítva a magyar az ötödik nyelv, amelyen megjelent.

A kötet három fő részből áll. Az első rész tartalmazza a Númenor bukásáról szóló legenda első verzióját: ezzel kapcsolatban ismert lehet az a történet, hogy C. S. Lewis és J. R. R. Tolkien megegyeztek abban, hogy előbbi térbeli, utóbbi időbeli utazásról ír történetet. Így írta meg Lewis A csendes bolygó című regényét, Tolkien „időutazós írása” pedig „Az elveszett út” itt olvasható története lett.

A második rész a História előző köteteit folytatva megint az óidők történeteihez tér vissza, és az 1937 végén, vagyis A Gyűrűk Ura megírása idején aktuális állapotban tartalmazza Valinor és Beleriand krónikáit, az Ainulindalét és a Quenta Silmarilliont. Itt olvasható továbbá a Középfölde (és Valinor) nyelveinek történetét bemutató „Lhammas”, vagyis a Nyelvek lajstroma.

A harmadik rész az „Etimológiák” (Etymologies): ez gyakorlatilag egy szótár, amelyből a különböző tünde nyelvek alakulásáról kaphatunk képet, illetve a „LASI-” szócikkben a tünde fülek hegyességére vonatkozó két ismert utalás egyikét is megtalálhatjuk.

 

A kötetet Nagy Andrea fordította, aki a műfordítás mellett a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, óangol költészettel foglalkozik.

Andival és a Középfölde Históriája 3-4. kötetének többi fordítójával a Lassi Laurië XVI/1. számában olvashattok interjút >>>

A Középfölde Históriája sorozat magyar kiadásában a Magyar Tolkien Társaság tagjai is részt vesznek. A legfontosabb, elsősorban Füzessy Tamás által végzett feladat a szakmai és terminológiai ellenőrzés, ami azért szükséges, hogy az új kötet is kövesse a speciális tolkieni nevek és kifejezések korábban használt fordítását, nemcsak a már korábban szerepelt kifejezések, de az azokhoz szervesen kapcsolódó új elnevezések fordítása esetében is. Emellett komoly, hosszadalmas munka a Névmutató elkészítése is: elsőre azt gondolná az ember, hogy ez egy nagyrészt automatizálható folyamat, azonban a História eredeti angol névmutatóit a törzsszöveggel együtt szerkesztette meg Christopher Tolkien, sokszor nemcsak az adott nevek konkrét előfordulásaira, de a rájuk utaló szakaszokra is hivatkozva, és a magyar verzió igyekszik minél pontosabban követni ezt az eredetit – és sokszor a terminológiával kapcsolatos problémák egy része csak a Névmutató feldolgozása során bukkan fel. Ha J. R. R. és Christopher Tolkien egy könyvben háromféleképp írja le azt, hogy „sötéttünde”, ezt igyekszünk a magyarban is visszaadni: nem tudhatjuk, szándékosan hagyták-e így.

Mi készítettük el a külső borítókon látható rúna-, és a címoldalakon használt tengwar-felirat átírását is: utóbbi az angol kötetek eredeti tengwar-feliratainak magyar fordítása. Ezek elolvasásához az Elveszett mesék könyve legutóbbi kiadásában, illetve a tolkien.hu/tengwar oldalon találtok útmutatást.

Bővebben az egységes magyar Tolkien-terminológiáról >>>

 

Mi az a Középfölde Históriája?

A Középfölde Históriája (The History of Middle-earth, röviden: HoMe) sorozatban J. R. R. Tolkien fia, Christopher Tolkien rendszerezve, rengeteg magyarázó és értelmező jegyzettel együtt tette közzé apja Középföldével kapcsolatos, addig ismeretlen (sokszor töredékes és befejezetlen) írásait, köztük A szilmarilok történeteinek különböző változatait, illetve A Gyűrűk Ura szövegfejlődésének egyes fázisait. A sorozat angolul először 1983 és 1996 között jelent meg tizenkét kötetben. Az első két kötetet (The Book of Lost Tales Part One & Part Two) magyarul először a Holló és Társa adta ki 1996-ban Az elveszett mesék könyve címen, ezt követte a 2011-es, egykötetes felülvizsgált Cartaphilus-kiadás, majd 2017-ben a teljes Középfölde Históriája sorozat megjelentetésére vállalkozó Helikon kiadónál újra két kötetben jelent meg az Elveszett mesék könyve, ezt követte 2018-ban a Beleriand dalai (The Lays of Beleriand), 2020-ban a Középfölde formálása (The Shaping of Middle-earth), és most Az elveszett út és más írások (The Lost Road and Other Writings).

Itt olvashattok a Középfölde Históriája sorozat kiadásával kapcsolatos korábbi nehézségekről >>>

Ebben az interjúban beszélt Füzessy Tamás a teljes sorozat megjelentetésével kapcsolatos tervekről és az egységes terminológia építéséről >>>

A sorozatról és a magyar kiadásról még több részletet olvashattok az első két kötet 2017-es kiadásának elő- és utószavában.

 

Az elveszett út és más írások könyvborító  

Az elveszett út és más írások
Nyelvek és legendák A Gyűrűk Ura előtt
(Középfölde Históriája 5.)

 

 Eredeti cím: The Lost Road and other writings
 Fordította: Nagy Andrea
 Terjedelem: 644 oldal
 Borító: kartonált
 Kiadó: Helikon Kiadó
 Megjelent: 2021. 11. 09.
 ISBN 978-963-227-959-6
 Ár: 4999 Ft

 

Utoljára frissítve: csütörtök, 27 január 2022 14:07

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Bejelentkezés

Keresés

SSL Security
Comodo SSL Certificate

Vissza a lap tetejére